A GE egymillió dolláros globális innovációs versenyt hirdet a kanadai olajmezőkön alkalmazott technológiák fejlesztésére. A pályázatokat szeptember 30-ig várják.
Vajon mi a közös a tengeri leguánban, a mézelő méhben és az olajhomokban? Brian Gregg, a GE Global Research munkatársa szerint az említett triumvirátus választ adhat egy régóta fejtörést okozó termelési dilemmára.
Hogy miért? Az olajhomokból nyert olaj előállítása során az úgynevezett másodlagos hőkibocsátás mértéke igen jelentős, amit érdemes lenne hasznosítani; ugyanakkor a leguánok és méhek hatékony módszerrel hasznosítják a termálenergiát. Normál esetben például a gyíkok képtelenek szabályozni testhőjüket: ezzel szemben a kizárólag a Galápagos-szigetek tengerpartjain őshonos tengeri leguánnál kifejlődött egy sor hőszabályzó edény, amely elősegíti a hűvös óceáni vízi vadászatot. A szorgos méhek is igen ügyesen gondoskodnak a kas hőmérsékletének egyenletesen tartásáról: összegyűlnek, ha melegre van szükség, míg hűtés gyanánt szárnyaikkal verdesve szabályozzák a beltéri hőmérsékletet.
A Galápagos-szigetek tengerpartjain őshonos tengeri leguán ihletet adhat a GE globális innovációs versenyén indulóknak.
Szaúd-Arábia és Venezuela után Kanada a világ harmadik legnagyobb olajhomok-lelőhelye jelentős energiaforrást biztosít a globális piac számára. Az olajhomok kitermelés a következő 20 évben várhatóan jelentős mértékben növekszik, így segítve az üvegházgáz- kibocsátást csökkentő technológiák gyors ütemű továbbfejlődését.
A GE ezért globális innovációs versenyt hirdet az iparágban és azon kívül dolgozó innovátorok számára, melynek célja a kanadai olajhomok kitermelés energiahatékonyságának fokozása. A verseny célja kettős: az eljárás folyamán a generátorok által kibocsátott üvegházgáz mértékének csökkentése, illetve a keletkezett hő felvételének hatékony felhasználása.
A homokolaj kitermelése során a gőzhajtásos gravitációs vízelvezető segítségével nyerik ki az olajat. A homokréteg forró vízzel vagy gőzzel történő elárasztása után a homok olajtartalma közvetlenül a felszín alatti kamrákban összegyűjthető. A gőz meglágyítja a sűrű olajat, amely így a kutakba folyva a felszínre szivattyúzható. Ezt követően az úgynevezett „központi feldolgozóüzemben” elkülönítik a kitermelt olajat és a vizet – ez utóbbit 95 százalékban újrahasznosítják. A recikláláshoz a 150 Celsius fokosra hevült vizet vissza kell hűteni 90 fokosra; jelenleg ennél melegebb hőfokú vizet a meglévő rendszerek nem képesek feldolgozni.
Ebben rejlik a dilemma forrása: a hőenergia jelenleg sajnos elvész, ugyanakkor úgy vélik, létezik olyan hőszivattyú vagy egyéb konstrukció, amellyel képesek lennénk a hasznosításra. És itt jön a képbe az innovációs verseny – világosít fel Gregg. Véleménye szerint a gőzgenerátorok hatékonyságának akár 3-5 százalékos növelése pozitív hatást.
A pályázat első köre 2014. szeptember 30-án, míg a második kör 2015. március 15-én zárul. Az első kör nyerteseit 2015 januárjában fogják bejelenteni. A nyertesek az összesen egymillió dolláros nyereményt elképzeléseik további csiszolására fordíthatják. gyakorol a környezetre.
Forrás: IP