Az amerikai Fermilab kutatóintézet Tevatron nevű gyorsítójának korábbi rekordját döntötték meg a CERN nagy hadronütköztetőjében. A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN nagy hadronütköztetője (LHC) Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométeres, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, és ennek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni. Az LHC szakemberei két héten át készítették fel…
Olvass tovább>>Kategória: Nemzetközi Hírek
Héjj Tibor nyerte el az idén 20 éves Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara Szent György Díját
2011. április 16-án, szombaton a Szent György Napi Gálavacsorán ünnepelte fennállásának 20 éves évfordulóját a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (British Chamber of Commerce in Hungary – BCCH), ahol kihirdették a BCCH újonnan alapított Szent György Díjának nyertesét is. A Díj célja, hogy elismerést nyújtson olyan vezetők számára, akik kiemelkedő eredményeket érnek el az üzleti életben, miközben hűek maradnak azokhoz az elvekhez és értékrendhez, amelyet Szent György állított fel élete során. Ezért esett a választás Héjj Tiborra, a Proactive Management Consulting Kft. alapító ügyvezetőjére, aki munkája során kiemelkedő eredményei mellett folyamatosan…
Olvass tovább>>Pécsett lesz a Huawei egyik globális központja
Magyarország lesz a Huawei második legnagyobb ellátóközpontja – közölte a kínai vállalat magyarországi üzemének ügyvezető igazgatója. Felfuttatja pécsi ellátóbázisának termelését a kínai Huawei távközlési vállalat – közölte Gavin Dai, a Huawei Technologies Hungary Kft. ügyvezető igazgatója csütörtökön. A termelés és a logisztikai szolgáltatások bővítésének köszönhetően Magyarország lesz a Huawei második legnagyobb ellátóközpontja, és egyben Kína egyik vezető távközlési vállalatának külföldi beruházási célpontjai közül az egyik legfontosabb – mondta Gavin Dai. A Huawei Kínán kívül csak Brazíliában működtet ilyen központot. A Huawei 2009-ben hozta létre Pécsett kísérleti jelleggel a Europe Supply…
Olvass tovább>>Sikerült 14 kvantumbittel számolni
Világcsúcsot állítottak fel az Innsbrucki Egyetem kvantumfizikusai, 14 kvantumbit összefonódását sikerült kontrollálniuk, elkészítve az eddigi legnagyobb kvantumregisztert. Kísérletükkel nem csupán közelebb kerültek egy kvantumszámítógép megvalósításához, de meglepő eredményeket is produkáltak az összefonódás kvantumjelenséggel. A kvantum összefonódás (entanglement) fogalmát 1935-ben ültette el a köztudatban Erwin Schrödinger, osztrák Nobel-díjas tudós, egy kvantummechanikai folyamatként írva le, ami bár kísérletekkel egyértelműen demonstrálható, mégsem teljesen egyértelmű. Az összefonódott részecskékre nem különálló, meghatározott állapotú részecskékként, hanem egy teljes rendszerként kell tekinteni. Különálló kvantumbitek, röviden qubitek összefonódásával egy kvantumszámítógép jóval gyorsabban oldaná meg a problémákat, mint a…
Olvass tovább>>Folyékony intelligencia: mennyire vagyunk fogékonyak az újra?
Hiába próbálkozunk az agyfejlesztő játékokkal, ezzel csak azt érjük el, hogy profivá válunk egy adott játéktípusban. Ha viszont az intelligenciánkat szeretnénk fejleszteni, akkor ennél jóval összetettebb kihívás elé kell állítanunk magunkat. „Ne tűzzünk ki könnyen elérhető célokat, inkább csak olyasmit, aminek eléréséhez az összes erőfeszítésünkre szükség lesz” – írta Einstein. A fizikus ösztönösen érzett rá arra, amit azóta több kutatás is alátámasztott: az intelligencia akkor fejleszthető a leghatékonyabban, ha nyitottak vagyunk az újra, keressük a kihívásokat, és sosem a könnyebb, hanem mindig a nehezebb utat választjuk. Még egy értelmi fogyatékosnak…
Olvass tovább>>Itt a gondolattal vezérelhető telefon
A San Diego-i Swartz Center for Computational Neuroscience kutatóközpontban elkészült az első, gondolattal irányítható telefon. A rendszerben maga a telefon a legkevésbé érdekes (egy hétköznapi Nokia N73-at használtak a kísérletekben), a lényeg a hozzá kapcsolódó, EEG-re alapuló érzékelő, ami rögzíti, hogy milyen számra gondol a felhasználó, majd azt Bluetooth-kapcsolaton át elküldi a telefonnak. Az agy elektromágneses aktivitását mérő EEG a fejre helyezett elektródákkal működik, és rövid betanítási periódus után nagy biztonsággal képes azonosítani a felhasználó agya által produkált jeleket, amikor az az egyes számjegyekre gondol. A kísérletben az önként jelentkezők…
Olvass tovább>>Új elemi részecskét fedezhettek fel a Fermilab fizikusai
A Chicago mellett működő Fermilab (Fermi National Accelerator Laboratory, FNAL), amelyet 1967-ben alapítottak, nagyenergiájú részecskefizikára specializálódott. Legnagyobb gyorsítója, a Tevatron nevű gyorsítógyűrű 1983 óta működik, s a tervek szerint ez év végén állítják le, mivel nem kap több támogatást. A proton és antiproton ütköztetések során a Tevatronban néhány hét leforgása alatt már másodszor észleltek váratlan részecskekiáramlást. A feltételezések szerint az új részecske hasonlatos az úgynevezett W és Z-bozonokhoz. Utóbbiak a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéi. A gyenge nukleáris erőket közvetítik, ahhoz hasonlóan, ahogy a fotonok közvetítik az elektromágneseseket. A W-bozon szerepet játszik…
Olvass tovább>>Az Alzheimer-kórhoz köthető öt új gént fedeztek fel
Az Alzheimer-kórhoz köthető öt új gént fedeztek fel egy nagyszabású nemzetközi kutatás keretében, amelyről a Nature Genetics című szakfolyóiratban számoltak be. A lakosság öregedésével a fejlett országokban egyre súlyosabb gonddá válik az Alzheimer-kór. Az esetek 90 százalékában ugyanis a betegség 65 éves kor felett kezdődik, és a kór kialakulásának valószínűsége ötévenként megkétszereződik. Az előrejelzések szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek száma a világban 2030-ra meghaladhatja a 65 milliót. A kór gondolkodás és a megismerési funkciók beszűkülésével, magatartásváltozással, majd gyors biológiai leépüléssel jár. Kórélettanilag az agy körülírt részeiben, a halánték- és a…
Olvass tovább>>A légszennyezés árt az egerek agyának
A közlekedési légszennyezésnek kitett egerek agya az emberi Alzheimer-kórhoz hasonló károsodást mutat – közölték amerikai kutatók. Az egérkísérletben olyan levegőben tartották tíz hétig, heti 15 órán át az állatokat, amelynek összetevői megegyeztek egy forgalmas közlekedési útvonal mellett mérhetőnek. Caleb Finch, a Dél-Kaliforniai Egyetem munkatársa kutatócsoportjával megállapította, hogy a légszennyezésnek kitett egerek agya jelentősen károsodott. A tanulmány eredménye szerint leginkább a tanulási és emlékezési folyamatokban részt vevő agysejtekre voltak ártalmas hatással a szennyezőanyagok. A kutatók olyan gyulladásos folyamatokra utaló jeleket találtak az egerek neuronjainak vizsgálatakor, amelyek korai öregedésre és Alzheimer-kórra utalnak.…
Olvass tovább>>Hátizsák méretű víztisztító ment életeket Jáván és Haitin
Hordozható víztisztító berendezést fejlesztett ki a németországi Kasseli Egyetem a katasztrófa sújtotta területekre. A PAUL (Portable Aqua Unit for Livesaving) névre keresztelt hátizsákot a Terre des Hommes nemzetközi gyermekvédelmi szervezet Haitin és Indonéziában teszteli. Eddig a mobil víztisztító berendezések többnyire tetemes költségekkel jártak, üzemeltetésük magas személyi- és energiaigénnyel járt. PAUL ezzel szemben áram nélkül működik, és akár ötszáz ember számára is képes vizet szolgáltatni. A vízadó hátizsák hatékony kiegészítése lehet a már meglévő vízellátó berendezéseknek – fejtette ki Franz-Bernd Frechen, a Kasseli Egyetem professzora. Az indonéziai Jáva szigetén a Merapi…
Olvass tovább>>Sötétbe borult a világ
A világ 134 országának több ezer településén aludtak ki a fények szombat este helyi idő szerint fél kilenckor a Természetvédelmi Világalap (WWF) Föld órája (Earth Hour) elnevezésű akciója keretében, a klímavédelem és az energiatakarékosság jegyében. Az utolsó helyszínek egyike Los Angeles volt, ahol a lakosok a korábbiakhoz képest rekordszámban csatlakoztak a világ legnagyobb független természetvédelmi szervezete felhívásához. Az Egyesült Államok nyugati partjának metropoliszában elsötétültek a nemzetközi repülőtér bejáratát jelző óriásoszlopok fényei, vagy a történelmi Queen Mary Hotel homlokzata. Szerte a világon sötétségbe borultak olyan ismert épületek, mint az Empire State…
Olvass tovább>>Kutyákon tesztelik az új magyar csípőprotézist
A nanotechnológia egyik ígéretes orvosi alkalmazási területe lehet, amikor ízületi protézisek felületét nanoezüsttel vonják be, így csökkentve a beültetés után fellépő esetleges bakteriális fertőzések veszélyét. Az ezüst jótékony, egészségmegőrző hatása évezredek óta ismert. Az ókori rómaiak nem véletlenül tárolták ezüstedényekben italaikat, s az amerikai telepesek is pontosan tudták, hogy a tej lassabban savanyodik meg, ha ezüst pénzérméket tesznek a kancsóba. Az ezüst ugyanis pusztítja a baktériumokat. Ha a baktérium az ezüst felszínével találkozik, olyan kémiai reakciók indulnak be, amelyek folyamán roncsolódik a baktériumot védő sejtfal, és az ezüst felszínéről kilépő…
Olvass tovább>>John Milnor amerikai matematikus kapott Abel-díjat
A Stone Brook Egyetem professzora kapta meg a 2011-es Abel-díjat áttörő jellegű felfedezéseiért a topológia, mértan és algebra területén. A díjazott nevét szerda délben hozták nyilvánosságra a norvég fővárosban. Az indoklás szerint John Milnor ötletei és alapvető jelentőségű felfedezései meghatározó szerepet játszottak a matematika tudományának alakulásában a XX. század második felében A matematikus május 24-én veheti át az elismerést Oslóban V. Harald norvég királytól. Az Abel-díjat kiemelkedő matematikusokat ismernek el évente. A norvég kormány 2001 őszén jelentette be, hogy Niels Henrik Abel norvég matematikus (1802-1829) születésének 200. évfordulója tiszteletére, a…
Olvass tovább>>Új, tbc-vakcinához használható fehérjét fedeztek fel
Egy olyan fehérjét fedeztek fel az Imperial College London tudósai, amelyet egy új típusú, tuberkulózis elleni vakcina kidolgozásánál használhatnak fel – közölte a BBC hírportálja. A tbc-t egy baktérium, a Mycobacterium tuberculosis okozza, az egyetlen ellene használatos vakcina, a BCG védőoltás nem elegendően hatékony. „Annak ellenére, hogy a világ lakosságának nagy része kapott BCG oltást, még mindig évente kilenc millió új tbc-s eset van, tehát sürgősen ki kell fejlesztenünk egy hatékonyabb vakcinát a tuberkulózis megelőzésére” – közölte a BBC-vel Ajit Lalvani kutatásvezető, az Imperial College London professzora. A kutatók olyan…
Olvass tovább>>Jönnek az önjavító szoftverek
A Saar-vidéki Egyetem informatikusai olyan programokon dolgoznak, amelyek képesek megakadályozni a rendszerösszeomlásokat és kijavítani a saját hibáikat. Gyakran előfordul, hogy a nagy számítógépes rendszerek összeomlásai csak egyetlen vagy néhány apró szoftverhibára vezethetők vissza. Az Andreas Zeller professzor és kollégái által vezetett csoport által kidolgozott eljárás képes ezeket a későbbi súlyos fennakadásokat okozó hibákat időben felismerni és azokat automatikusan kijavítani. A Pachika nevű rendszer előnye, hogy önállóan működő javítócsomagként gyakorlatilag hozzáilleszthető bármely alkalmazáshoz és kizárólag a hibák felismerésekor lép működésbe, vagyis nem akadályozza a szoftver alapvető működését. A Pachika szó a…
Olvass tovább>>Miért nem lehet vízautót építeni?
Elszánt feltalálók próbálnak ellentmondani a természeti törvényeknek, és olyan hidrogénmeghajtású autókat terveznek, melyekben a hidrogén a víz bontásából származik. Elképzeléseik szerint így csak vízzel kellene táplálni a motort, ami a jelenlegi benzinárak mellett nagyon jól hangzik. A valóságban azonban ez nem kivitelezhető. Az utóbbi hetekben ismét elszaporodtak a neten a vízautókkal kapcsolatos ötletek, „agyonhallgatott” találmányok leírásai, elképzelhető, hogy az emelkedő üzemanyagárak miatt. Fizikus szerzőnk, Posztobányi Kálmán most elmondja, miért nem működhet egy autó csak vízzel. Nem vehetünk ki több energiát, mint amennyit betettünk Mi lenne a vízautó? Egy olyan hidrogénmeghajtású…
Olvass tovább>>Víztisztítás banánhéjjal
Már egy ideje sikeresen használják a banán héját a háztartásban ezüst tárgyak, bőrcipők vagy szobanövények tisztítására, brazil kutatók most további alkalmazási lehetőségét tárták fel: az aprított héj képes kivonni a mérgező fémeket a szennyezett vízből, méghozzá meglepően jó hatásfokkal. A hegyi bányák, állattartó telepek, ipari létesítmények szennyvizei gyakran tartalmaznak nehézfémeket, köztük ólmot vagy rezet. Ha ezek bekerülnek a víz körforgásába, komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre és a környezetre. Eltávolításuk igen drága, az ehhez szükséges szerek némelyike maga is mérgező, így szükség van alternatív megoldásokra. Eddig több növényi hulladékfajtát, például…
Olvass tovább>>Memóriasejteket hoztak létre
Eleinte gyógyszerek tesztelésére lesz használható az őssejtből létrehozott agysejt, de a későbbiekben a beültetésükkel visszaállítható lesz az emlékezet. Az Alzheimer-kutatás túlnyomó részét genetikailag módosított egerekkel végzik, de egy új technika lehetővé teszi, hogy emberi sejtekben is tanulmányozzák a betegség lényeges vonásait. Amerikai kutatók olyan sejteket hoztak létre, amelyek az emlékezetben játszanak fontos szerepet. A sejteket új gyógyszerek tesztelésére használhatják, vagy a későbbiekben akár transzplantációra is, hogy segítsék az emlékezet visszaállítását – írták a kutatók a Stem Cell című szakfolyóiratban pénteken megjelent tanulmányukban. „Ezek olyan sejtek, melyek alapvetően fontosak a memóriafunkciókhoz”…
Olvass tovább>>Magyarországon tartja ülését az Európai Tudományos Tanács
Magyarország uniós elnöksége idején, június 21-én és 22-én Budapesten ülésezik az Európai Tudományos Tanács – tájékoztatta Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsának (Scientific Council of European Research Council) tagja. „Öt ülésünk van évente, és minden másodikat valamelyik tagországban tartjuk, hogy a helyi kutatói közösséggel találkozhassunk. Én a magyar elnökség idejére hívtam meg a testületet” – ismertette a tanácskozás hátterét az akadémikus. Az Európai Tudományos Tanács ülését megelőzően, június 20-án az Akadémián nyílt napot rendeznek, amelyen az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatainak nyolc nyertese –…
Olvass tovább>>Lájkold a főnököt!
A Facebook mintájára online vállalati közösségi szolgáltatások jelennek meg. Ezek látványosan javíthatják a csoportmunka hatékonyságát. Miközben a legtöbb vállalatnál tiltják vagy korlátozzák a közösségi oldalak használatát munkaidőben, addig az innovatív cégek inkább kihasználni igyekeznek a Facebook-modellt. A vállalati közösségi megoldások ugyanis sok esetben lehetnek hasznosak. Látványosan kiküszöbölhetik például a sok száz, sok ezer fős cégekben a személyes kommunikáció buktatóit, az egyes részlegek közötti hiányos információáramlást. Sőt, a projektmenedzsment hatásfokát ugrásszerűen javíthatjuk egy olyan közösségi megoldás használatával, amelyben egyfajta „céges Facebook” módjára követhetünk projekteket, dokumentumokat vagy éppen eseményeket. Azaz, egyebek közt,…
Olvass tovább>>