Kategória: Nemzetközi Hírek

Közéleti szereplők nemzetközi paktumot szorgalmaznak a tájékoztatásról és a demokráciáról

~

A nemzetközi közélet 25 szereplője, köztük több Nobel-díjas felhívást intézett hétfőn a világ vezetőihez, hogy egy éven belül kössenek megállapodást, amely garantálja a tájékoztatás és a véleményszabadság demokratikus alapelveit. Az aláírók között van Amartja Szen és Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász, Mario Vargas Llosa, az irodalmi Nobel-díj és Sirin Ebádi a Nobel-békedíj kitüntetettje is. A kiáltványt Francis Fukuyama amerikai politikai szakértő, Can Dündar Németországban élő ellenzéki török újságíró, Abou Diouf korábbi szenegáli elnök, Teng Piao kínai emberi jogi aktivista és Nikat Dád pakisztáni jogász is aláírta. „A paktumnak ebben a kulcsfontosságú…

Olvass tovább>>

Hajókkal és állatokkal díszített kétezer éves ciszternát találtak Beér-Seván

~

Hajók és állatok rajzával díszített kétezer éves ciszternát találtak izraeli régészek a Negev-sivatagban lévő Beér-Seván – jelentette a Jediót Ahronót. Az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakértői az i. sz. első vagy második századra becsülik az öt méter átmérőjű és tizenkét méter mély esővízgyűjtő ciszterna elkészítésének idejét, amelynek falaira hajók és állatok részletesen kidolgozott rajzát vésték. Egy új lakónegyed épületeinek alapozásakor bukkantak a vízgyűjtő ciszternára, amelybe gondosan vakolt lépcső vezetett. Az ásatásokat vezető régészek a gödröt kitöltő szemét eltakarítása után lettek figyelmesek a vakolásba vésett rajzokra. A vonalak egy része idővel elmosódott,…

Olvass tovább>>

A hosszú élet az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára

~

A hosszú élet az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára – állapították meg több mint 400 millió ember családfájának elemzése alapján amerikai kutatók. Noha egyes családokban valóban halmozódik a magas kort megéltek száma, a géneknek a becsültnél lényegesen kevesebb a befolyása az élettartamra, mint korábban gondolták – idézte a Sciencedaily tudományos hírportál a Genetics című szaklapban megjelent tanulmányt. A Calico Life Sciences tudományos intézet az Ancestry.com online családfakutató portál nyilvános adatbázisát használva végezte az elemzést. Azt keresték, milyen arányban felelősek a gének az élettartam alakulásáért, amelynek örökölhetőségét korábban 15-30 százalékra…

Olvass tovább>>

Újabb kutatás erősítette meg, hogy a mesterséges megtermékenyítés megmentheti az északi szélesszájú orrszarvút

~

Újabb kutatás erősítette meg, hogy a mesterséges megtermékenyítés megmentheti meg az északi szélesszájú orrszarvút: brit tudósok kiderítették, hogy az északi és déli szélesszájú orrszarvúpopuláció genetikailag közelebb áll egymáshoz, mint ezt eddig vélték. Az orvvadászat miatt az északi szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum cottoni) a kihalás szélére jutott: csupán két nőstény példány él, mindketten képtelenek a szaporodásra. DNS-bizonyítékok szerint ez a faj a korábban véltnél sokkal közelebb áll déli rokonához. A mesterséges megtermékenyítés révén hibrid rinocéroszokat lehet létrehozni a tudósok szerint, bár erre a lehetőségre csak utolsó mentsvárként tekintenek. A szélesszájú rinocérosz faj…

Olvass tovább>>

A második világháború utáni Berlin legnagyobb beruházását indítja el a Siemens

~

Berlin második világháború utáni történetének legnagyobb szabású magánberuházását indítja el a Siemens, a német fővárosban alapított iparvállalat hatszázmillió euróból (kétszázmilliárd forint) építi meg új innovációs központját, erről szerdán írtak alá megállapodást a városvezetéssel. Berlinben már akkor kialakult a vállalkozásindítás kultúrája, amikor „a Szilícium-völgyben egyetlen garázs sem volt még”, az 1847 óta működő Siemens pedig most visszatér alapításának helyszínére, és itt összpontosítja a negyedik ipari forradalommal kapcsolatos fejlesztéseit – mondta a cég vezetője, Joe Kaeser, miután aláírta a Siemens Campus elnevezésű projektről szóló megállapodást a tartományi rangú főváros kormányzó polgármesterével, Michael…

Olvass tovább>>

Az egyik legjelentősebb fáraó szentélyét tárták fel Egyiptomban

~

II. Ramszesz fáraónak, Egyiptom egyik legjelentősebb ókori uralkodójának egyik szentélyét tárták fel régészek Kairó északkeleti részén. Az egyiptomi régészeti minisztérium csütörtökön közölte, hogy a Kairó északkeleti részén fekvő Matarija negyedben befejezték II. Ramszesz egy éve megtalált szentélyének a feltárását. A szenthelyet ünnepi szertartások idején használhatták – közölte Mamdúh al-Damatí egyiptológus. A feltárás során szkarabeuszokra, amulettekre, agyagedényekre és hieroglifákkal díszített márványtömbökre bukkantak. Az al-Ahram egyiptomi napilap honlapja szerint a felfedezés azért fontos, mert az újbirodalom egyik páratlan szentélye, amelyet a szed, egy ókori egyiptomi ünnep idején használtak nemcsak II. Ramszesz uralkodása,…

Olvass tovább>>

Klímaváltozás: eltűnhet a Himalája Viagrájának nevezett gombafaj

~

Eltűnhet a „Himalája Viagrájának” is nevezett, csodaszernek tartott kínai hernyógomba a klímaváltozás miatt – számolt be a Phys.org egy új kutatás eredményeiről. A kínai hernyógombát (Ophiocordyceps sinensis) Ázsiában az aranynál is értékesebbnek tartják, sok kínai és nepáli vesztette már életét a csodaszer miatti csetepatékban. Noha semmiféle tudományos bizonyíték sem támasztja alá a kedvező hatásait, Ázsiában sokan vízben forralva teát készítenek belőle, vagy levesekhez, húsételekhez adagolják, mert úgy vélik, az impotenciától a rákig mindent meggyógyít. Az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS) friss számában megjelent írás szerint a kínai hernyógomba „a világ egyik…

Olvass tovább>>

Új afrikai krokodilfajt azonosítottak tudósok

~
krokodil

A súlyosan veszélyeztetett páncélos krokodil tanulmányozása közben meglepő felfedezést tettek amerikai tudósok: a hüllőről eddig úgy vélték, hogy egyetlen faj, ám kiderült, hogy két különböző faj él Afrikában, az egyik Nyugat-, a másik Közép-Afrikában. A páncélos krokodil egy közepes termetű krokodilfaj, amely Afrika trópusi éghajlatú területein él leginkább édesvizekben, nevét különleges páncélzatáról kapta, a nyaki pikkelypáncélok ugyanis nem különülnek el a hátpáncéltól ellentétben a többi krokodilfélével. A Floridai Egyetem és az Iowai Egyetem kutatói elemezték az állatok DNS-ét, fizikai jellegzetességeit vadon és fogságban hat afrikai országban, ekkor állapították meg, hogy…

Olvass tovább>>

A mutató- és a gyűrűsujj hossza „összefügghet a szexualitással”

~

A kéz ujjainak hossza „összefügghet a szexualitással”: azok a nők, akiknek a bal mutató- és gyűrűsujja eltérő hosszúságú, valószínűbb, hogy leszbikusok – állapította meg egy új, kis létszámú brit kutatás, amelyet a BBC News ismertetett. A tudósok megmérték az ujjait 18 olyan női, egypetéjű, tehát azonos genetikai állományú ikerpárnak, ahol a pár egyike heteroszexuális, a másik leszbikus volt. A nőknél a gyűrűs- és a mutatóujj jellemzően egyforma hosszú. A vizsgált ikerpárok leszbikus tagjainak azonban általában eltérő hosszúságú volt a gyűrűs- és a mutatóujja – ami tipikusan férfi tulajdonság -, de csak…

Olvass tovább>>

Óriási egerek tizedelik a tengeri madarakat egy atlanti-óceáni szigeten

~

A házi egérnél csaknem másfélszer nagyobbra nőtt egerek tizedelik a tengeri madarak tojásait és fiókáit az Atlanti-óceán déli részén elterülő Gough-szigeten – figyelmeztet új tanulmányában a brit madárvédelmi szervezet (RSPB), amely szerint a rágcsálók akár ki is pusztíthatják a területen honos ritka madárfajok egy részét. Gough-sziget, amely az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozó Tristan da Cunha-szigetcsoport tagja, több mint tízmillió tengeri madárnak ad otthont. Az egereket még a 19. században hozták be magukkal a tengerészek a vulkanikus eredetű szigetre. A rágcsálók a mindössze 91 négyzetkilométeres földterület szűkös táplálékforrásai miatt kezdték…

Olvass tovább>>

Magasabbra nőnek a növények a tundrán a felmelegedés miatt

~
Északi-sark

A felmelegedő Északi-sarkvidéken élő növények magasabbra nőnek – ez derült ki az elmúlt három évtized méréseit elemző nemzetközi kutatásból. Az Alaszkából, Kanadából, Izlandról, Skandináviából és Oroszországból gyűjtött adatok arra utalnak, hogy a változásért a melegedő éghajlat a felelős. A kutatásban részt vevő 180 tudós szerint a növények magasságának növekedése végső soron tovább emeli majd a hőmérsékletet is – számolt be a BBC a Nature folyóiratban megjelent tanulmányról. Isla Myers-Smith, az Edinburgh-i Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője előrejelzésében azt jósolta, hogy a jelenleg néhány centiméteres északi-sarkvidéki flóra magassága az évszázad végére…

Olvass tovább>>

Vastagabb levelet növesztenek a növények a légkör növekvő szén-dioxid-szintje miatt

~

Vastagabb levelet növeszt a növények nagy része a légkör növekvő szén-dioxidszintje miatt. Ennek a fiziológiai elváltozásnak komoly következményei lehetnek a Washingtoni Egyetem kutatói szerint. Felfedezték, hogy a vastagabb levelű növények súlyosbíthatják a klímaváltozás hatásait, mivel kevésbé hatékonyak a légköri szén megkötésében. A Global Biogeochemical Cycles című tudományos lapban bemutatott tanulmányuk szerint ha ezt az információt is beleveszik az évszázad további részére várható magas légköri szén-dioxidszinttel operáló globális klímamodellekbe, akkor a növények által végzett globális szén-dioxid-csökkentés veszít eredményességéből. Méréseik szerint ennek hatására évente mintegy 5,8 petagrammnyi, vagyis 6,39 milliárd tonnányi szén-dioxid maradhat…

Olvass tovább>>

Ezzel is beljebb vagyunk: kiderült a felvágása után lilává vált narancs titka

~

Ausztrál tudósok kiderítették, miért öltött lila színt a felvágása után pár órával egy narancs, melyet egy brisbane-i zöldségboltban vásároltak – írta az ABC hírportál. A narancsban előforduló antocianinok léptek reakcióba vasszemcsékkel a frissen megélesített késen, amellyel a gyümölcsöt felvágták. A reakció következtében vált lilává a narancs. A queenslandi kormány kérésére a kutatók mintákat vettek Neti Moffitt brisbane-i édesanya otthonában, ahol szeptember elején a kétéves fiának felvágott, teljesen egészséges színű, ízű és illatú narancs konyhapulton hagyott maradékai reggelre a jellegzetes sárgás árnyalat mellett erős lilás színt öltöttek. „Mintha valaki tintába mártotta volna…

Olvass tovább>>

Új elefántmadárfajt írtak le brit zoológusok

~

A világon valaha élt legnagyobb madárfajt azonosították brit zoológusok, az elefántmadárfélék családjába tartozó állat, amely akár nyolcszáz kilogramm súlyú és három méter magas is lehetett, a Vorombe titan (malgas és görög nyelven nagy madár) nevet kapta. A Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) kutatói a Royal Society Open Science című folyóiratban publikált tanulmányukban átírták az elefántmadárfélék családjának rendszertanát is. Korábban a tudósok az elefántmadárfélék családjában két nemet és 15 fajt azonosítottak. A ZSL zoológusai azonban új precíz és mennyiségi bizonyítékok alapján kimutatták, hogy a család jóval sokszínűbb: három nemre tagozódik, valamint legkevesebb…

Olvass tovább>>

Beluga a Temzében

~

Beluga, vagyis fehér delfin jelent meg kedden a Temze torkolatvidékén. A helyszínre azonnal természetvédő szervezetek hajói vonultak ki, és igyekeznek védeni a cetfélét a Londonon is áthaladó folyó rendkívül erős forgalmától. A brit Bálna- és Delfinvédelmi Társaság (Whale and Dolphin Conservation Society) szóvivője, Danny Groves a BBC-nek nyilatkozva elmondta, hogy a Temzében felfedezett beluga „nyilvánvalóan nagyon eltévedt”, hiszen természetes élőhelye a délkelet-angliai partoktól több ezer kilométerre északra, az Atlanti-óceán északi vizein található. A Temzében még soha nem láttak fehér delfint és az Egyesült Királysághoz tartozó tengeri térségekben is három éve…

Olvass tovább>>

Az uniós országok nagy teljesítményű közös számítástechnikai fejlesztésre készülnek

~

Az Európai Unió Tanácsa szakminiszterei csúcstechnológiát alkalmazó infrastruktúra kialakításáról állapodtak meg, amelynek célja egy nagy teljesítményű közös uniós számítástechnikai fejlesztés – közölte az uniós tanács. A tájékoztatás szerint az új európai közös vállalkozás létrehozásával a nagy adathalmazok feldolgozására alkalmas szuperszámítógépek kifejlesztésére lesz lehetőség, amely hozzájárul a kutatáshoz, valamint az ipar digitalizációjához és az adatgazdasághoz. Mint elmondták, egy ilyen számítógép létrehozásának számos olyan gyakorlati alkalmazása van, amely segítséget nyújthat az ipari és üzleti ágazatok széles skálája, valamint a tudományos élet, a tudományos közösségek és az állami szektor számára. A nagy teljesítményű…

Olvass tovább>>

A darazsakat utáljuk, a méheket szeretjük, pedig egyformán hasznosak

~

Noha egyformán hasznosak, a darazsakat utálja, a méheket szereti az emberek többsége – állapította meg egy brit tanulmány. Az Ecological Entomology rovartani szaklap friss számában megjelent írás szerzői szerint a megkülönböztetés „méltánytalan”, ezért kampányra lenne szükség, hogy a „darazsakról alkotott negatív képen” változtassanak, valamint védelmükben ugyanolyan intézkedéseket kell tenni, mint a méhekért. A felmérést 46 ország 750 lakója körében végezték. Az eredmények azt mutatják, a darazsak a „legkevésbé kedvelt” rovarok közé tartoznak – írta a BBC hírportálja. A résztvevőktől azt kérték, értékeljék a rovarokat egy tízes skálán, mely -5-től +5-ig terjedt.…

Olvass tovább>>

Egyre gyakoribbak a rendkívül súlyos áradások az Amazonason

~

Egyre gyakoribbak a helybeliek megélhetését és egészségét veszélyeztető katasztrofális áradások az Amazonas folyón a klímaváltozás következtében: míg az elmúlt száz év első felében húszévente fordultak elő, az utóbbi időszakban már négyévente – figyelmeztettek a jelenséget vizsgáló tudósok. Az Amazonas vízszintjét egy brazil kikötőben, Manusban több mint száz éve regisztrálják. Ezeknek az adatoknak az elemezése mutatott rá, hogy milyen gyakorivá váltak a pusztító áradások a folyón. „Az áradásoknak katasztrofális hatása van a helyi lakosságra, a felduzzadt folyó ugyanis szennyezi az ivóvizüket és lerombolja a házaikat” – mondta el Jonathan Barichivich, a…

Olvass tovább>>

A világ első ismert mindenevő cápafaját azonosították a kutatók

~

A világ első ismert mindenevő cápafajaként azonosították amerikai kutatók a kerekfejű pörölycápát (Sphyrna tiburo), amelynek étrendjét nagyjából hatvan százalékban tengeri fű teszi ki. A pörölycápafélék családjába tartozó faj a Csendes-óceán keleti részének sekélyebb vizeiben, az Atlanti-óceán nyugati részén és a Mexikói-öbölben fordul elő nagy számban, ahol rákokkal, csigákkal és csontos halakkal táplálkozik. Noha „cápaléptékkel” meglehetősen kistermetű fajnak számít, egy kifejlett nőstény testhossza elérheti akár a másfél métert is – írta a The Guardian című brit napilap honlapja a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmányt ismertetve. A…

Olvass tovább>>

Úgy tűnik sok állat képes az érzelmeket leolvasni az emberek arcáról

~

A kecskék a boldogságot tükröző arckifejezéseket részesítik előnyben – állítják brit kutatók, akiknek eredményei azt sugallják, hogy az eddig véltnél sokkal több állat lehet képes leolvasni az érzelmeket az emberek arcáról. Az Open Science című folyóiratban publikált tanulmány helyszínéül az angliai Kentben működő Buttercups Sanctuary for Goats nevű állatjóléti szervezet szolgált – írja a BBC hírportálja. A londoni Queen Mary Egyetemen dolgozó Alan McElligott és kollégái egy pár fekete-fehér képet helyeztek el egy teszthelyiség falán egymástól nagyjából 1,3 méter távolságra. A fotókon ugyanaz a személy szerepelt, ám az egyik képen…

Olvass tovább>>