A British Múzeum ismét kizárta a Görögország által magáénak követelt Parthenon-frízek visszaszolgáltatását. A londoni intézmény igazgatója a Ta Nea című görög lapban megjelent interjúban attól is elzárkózott, hogy kölcsönadják Athénnak a világhírű márványokat. Hartwig Fischer hangoztatta, hogy a frízek nem képezik Görögország tulajdonát, és a kölcsönadás sem jöhet szóba, mert csak olyanoknak adnak kölcsön tárgyakat a British Múzeum gyűjteményéből, akik elismerik a tulajdoni viszonyokat. Az ókori kincsek felfedezői között volt Lord Elgin brit követ, a XIX. század elején az ő révén kerültek a szobrok és domborművek Angliába, majd a British…
Olvass tovább>>Kategória: Nemzetközi Hírek
Megtalálták Matthew Flindersnek, Ausztrália elnevezőjének földi maradványait Londonban
Az Ausztráliát elsőként körbe hajózó és a földrésznek nevet adó angol tengerésztiszt, Matthew Flinders (1774-1814) földi maradványait azonosították a régészek London egy hajdani temetkezőhelyén a HS2 nagysebességű vasúti hálózat építési munkálatainak keretében. A munkálatok során mintegy 61 ezer csontvázat fognak eltávolítani a St James’s Gardens területéről, ahová az új vasúti hálózat állomását fogják megépíteni a Euston pályaudvar szomszédságában – írja a BBC hírportálja. Az ásatási munkálatok tavaly októberben kezdődtek meg a területen. A régészek tudták, hogy Flinderst annak idején a St James’s Gardensben temették el, ám a kapitány sírköve a területen…
Olvass tovább>>Kalandos utat járt be az egyik Holdon talált kőzetminta
A Holdról származó kőzetminták vizsgálatával foglalkozó ausztrál kutatócsoport szerint az egyik kőzetmintáról összetétele alapján erősen feltételezhető, hogy valójában a Földön képződött. Véleményük szerint elképzelhető, hogy a kőzet akkor került a Holdra, amikor egy aszteroida becsapódott a bolygóba több milliárd évvel ezelőtt. Korábban találtak már vélhetően aszteroida-becsapódás révén a Földre került holdkőzetet, az ellenkezőjét azonban eddig nem figyelték meg. A nyugat-ausztráliai Curtin Egyetem kutatói az 1971-es Apollo 14 holdmisszió által gyűjtött és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) által kölcsönadott kőzetmintákat tanulmányozták a Svéd Természettudományi Múzeum, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a…
Olvass tovább>>Még mindig éjfél előtt két perccel áll a végítélet órája
Továbbra is éjfél előtt két perccel áll a végítélet képzeletbeli órája, tudósok egy nemzetközi csoportja szerint ugyanis továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség egy atomháború vagy a klímaváltozás révén kiirtja önmagát. Az Atomtudósok Bulletinjének (BAS) éves csütörtöki konferenciáján jelentették be a tavalyival megegyező óraállást Washingtonban. Az óra azt hivatott szimbolizálni, mekkora az emberiség megsemmisülésének kockázata. A végítélethez ilyen közel a múlt évet megelőzően csak 1953-ban állt az emberiség – olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Az, hogy az óra nem került közelebb az éjfélhez, „nem értékelhető…
Olvass tovább>>Jó hatással volt a tengeri emlősökre és a teknősökre a fajvédelem
Jelentős mértékben nőtt a tengeri emlősök és tengeri teknősök populációinak több mint háromnegyede az után, hogy az állatokra kiterjesztették a veszélyeztetett fajokról szóló amerikai törvényt (ESA) – állapította meg a kaliforniai Biológiai Diverzitás Központ tanulmánya. A PLOS ONE tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a fajok megőrzését célzó intézkedések, mint a különféle fajok speciális bánásmódban részesítése és a halászati szabályozások, párosulva más hazai és nemzetközi intézkedésekkel jelentős mértékben elősegítették a fajok talpra állását, elvezettek a populációk növekedéséhez és ahhoz, hogy egyes fajokat törölni lehetett a veszélyeztetett állatok listájáról – olvasható a…
Olvass tovább>>Összeütközhet a Tejútrendszer a Nagy Magellán-felhővel
Galaktikus ütközés lódíthatja meg a Naprendszert: kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő. A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredményét a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatták be. Az ütközés felébresztheti galaxisunk szunnyadó fekete lyukát, amely ekkor elkezdené elnyelni a környező gázokat és akár tízszeresére is növekedhet – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Miközben a fekete lyuk fal, nagy energiájú sugárzást bocsát ki, és bár ez a kozmikus tűzijáték valószínűleg nincs hatással a földi életre, a tudósok szerint megvan az esélye annak, hogy…
Olvass tovább>>A többszörös vetélés oka a hibás sperma lehet
A férfi spermájának nagyobb mértékű DNS-károsodása okozhatja a nőknél a többszörös vetélést – derítették ki brit kutatók egy kisebb tanulmányban. Az Imperial College London tudósai ötven olyan férfi spermájának minőségét vizsgálták meg, akiknek partnere három vagy több vetélésen esett át egymás után. A Clinical Chemistry tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban felfedték, hogy a vizsgálatba bevontak spermájában magasabb szintű DNS-károsodást észleltek azokhoz a férfiakhoz képest, akiknek partnere nem szenvedett vetélést. A kutatócsoport reméli, hogy felfedezésük új utakat nyithat a vetélés kockázatának csökkentésében – olvasható a Medicalxpress orvostudományi hírportálon. Nagy-Britanniában minden ötven párból egyet érint…
Olvass tovább>>Tötölték a Roszkoszmosz-vezér amerikai látogatását, meghiúsulhat a közös Vénusz-program
Kútba eshet az orosz-amerikai Vénusz-misszió prohektje, ha az amerikai fél meghívásának visszavonása miatt meghiúsul Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat vezérigazgatója februárra tervezett egyesült államokbeli látogatása – jelentette ki Lev Zeljonij, az orosz tudományos akadémia űrkutatási intézetének tudományos vezetője vasárnap a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva. Rogozin, akit az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) hívott meg a látogatásra, a Krím fésziget 2014-ben történt orosz elcsatolásában – akkor miniszterelnök-helyettesi minőségben – játszott szerepe miatt „feketelistán” szerepel az Egyesült Államokban. A beutazására vonatkozó tilalmat ugyanakkor a vizit idejére felfüggesztették. Rogozin meghívásának visszavonásáról Jim…
Olvass tovább>>Meghalt Larry Roberts, az internet egyik alapító atyja
Nyolcvanegy éves korában meghalt Larry Roberts (képünkön) amerikai tudós, az internet egyik atyja, aki az 1960-as években vezette az amerikai Fejlett Kutatási Projektek (ARPA) Ügynökségét, amelynek feladata volt az ősinternet, az Arpanet létrehozása. Roberts december 26-án halt meg szívrohamban – közölte családja. Ő volt az, aki számtalan mérnököt toborzott arra a feladatra, hogy megépítse a rendszer hardverjét és a működtető programot. Az Arpanet technológiája alapozta meg napjaink világhálójának működését. Larry (Lawrence) Robertset tartják Bob Kahnnal, Vint Cerffel és Len Kleinrockkal az internet alapító atyjainak – olvasható a BBV hírportálján. Roberts szülei vegyészek…
Olvass tovább>>Új élőhelyet kapott a világ legritkább madárfaja
Új élőhelyet kapott a világ legritkább madárfaja, a madagaszkári barátréce 21 példánya a szigetország északi részén egy tónál – írta a BBC. A madagaszkári barátrécét (Aythya innotata) kihaltnak vélték, miután 15 éven keresztül egyetlen példányát sem látták. 2006-ban egy kisebb csoportot – a faj utolsó élő 25 példányát – fedeztek fel egy félreeső krátertónál. A szigetország lápi élőhelyeit addigra annyira tönkretette az emberi tevékenység, hogy a faj maroknyi maradéka erre az utolsó érintetlen területre szorult vissza. Rob Shaw, a The Wildfowl and Wetlands Trust (WWT) természetvédelmi programjának vezetője szerint azonban a…
Olvass tovább>>Hétköznapivá válik a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás
Mindennapivá válik a mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) a Cisco Magyarország 2019-re vonatkozó technológiai előrejelzése szerint. Közölték, jövőre is érvényesek maradnak azok a trendek, amelyek már 2018-ban is foglalkoztatták a vállalatokat: hogyan tudják felhasználni a rendelkezésükre álló óriási adatmennyiséget, optimalizálni a felhő alapú multicloud környezetet és biztonságosabbá tenni informatikai rendszereiket. Az elemzés szerint a 2019-es évet egyszerre jellemzi majd az evolúció, a már létező trendek bővülése és fejlődése, illetve az az igény, hogy a digitalizációt és az új technológiákat minden eddiginél gyorsabban adaptálják az üzleti folyamatokba. Az…
Olvass tovább>>Donald Trumpról neveztek el kétéltűt, amely a homokba dugja a fejét
Donald Trumpról nevezett el egy újonnan felfedezett férget egy brit cég, amely az amerikai elnök klímaváltozással szembeni struccpolitikája és a teremtmény föld alatti életmódja között lát párhuzamot. A Panamában felfedezett állatot a londoni EnviroBuild cég vezetője keresztelte el Dermophis donaldtrumpinak, miután csaknem 20 ezer fontért (7 millió forint) megszerezte a névadás jogát egy aukción – írja a BBC hírportálja. „A Dermophis donaldtrumpi különösen érzékeny a klímaváltozás hatásaira, és fennáll a veszélye, hogy kipusztul névrokona éghajlat-politikájának következményei miatt” – mutatott rá közleményében Aidan Bell, a vállalat társalapítója. A kicsi, vak teremtmény a…
Olvass tovább>>Dinoszaurusz-lábnyomok „kincsesbányájára” bukkantak Anglia déli részén
Legkevesebb hét különböző fajtól származó több mint 85 dinoszaurusz-lábnyomra bukkantak a kutatók a délkelet-angliai Kelet-Sussex megyében, ez a legváltozatosabb és legrészletgazdagabb ilyen típusú leletegyüttes a kréta időszakból, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak. A lábnyomokat a Cambridge-i Egyetem szakemberei azonosították 2014 és 2018 között a Hastings városához közeli part menti területeken – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A méretüket tekintve kevesebb mint két centiméter és több mint hatvan centiméter átmérő közötti lábnyomok többsége olyan jó állapotban maradt fenn, hogy az állatok bőrének, pikkelyének és karmainak lenyomatát is őrzi. Az alsó kréta korból, vagyis…
Olvass tovább>>A keresztrejtvényfejtés nem állítja meg a mentális hanyatlást
Egy új skót tanulmány szerint a keresztrejtvényfejtés vagy a sudokuzás nem véd meg az időskori mentális hanyatlástól. Korábban széles körben elterjedt nézet volt az agy frissességének megőrzésével kapcsolatban a „használd, vagy elveszíted”-elmélet. Egy skót kutatás azonban arra az eredményre jutott, hogy azok az emberek őrzik meg jobban a mentális képességeiket, aki egész életükben rendszeresen végeztek intellektuális tevékenységet. Ugyanis az ő mentális hanyatlásuk a kutatók szerint „magasabb kognitív pontról indul”. Az nem derül ki a kutatásból, hogy vajon a kognitív hanyatlás lassabb is lesz-e ezáltal – ismertette a tanulmányt a BBC…
Olvass tovább>>A washingtoni kormányzó dollármilliárdos tervet jelentett be a kardszárnyú delfinek védelmére
A kardszárnyú delfinek védelmére 1,1 milliárd dolláros tervet jelentett be a következő évre az egyesült államokbeli Washington állam kormányzója. A Csendes-óceán Washington állam és a kanadai Vancouver-sziget közötti vizeiben élő kardszárnyú delfinek – vagy más néven gyilkos bálnák – száma az elmúlt három esztendőben vészesen leapadt. Ennek oka a fő táplálékul szolgáló lazacállomány jelentős csökkenése, a vizek elszennyeződése, a delfinek útját és kommunikációs útvonalait megzavaró gyakori és nagyon zajos hajóforgalom. Jelenleg csupán 74 gyilkos bálnát tartanak nyilván a térségben. Az 1970-es évek óta nem volt ilyen kevés kardszárnyú arrafelé. „Herkulesi…
Olvass tovább>>Időnként teljesen megújítják dalukat az ausztrál hosszúszárnyú bálnák
Néhány évente teljesen megújítják dalukat az ausztrál hosszúszárnyú bálnák. Keleti partvidéki állatok dalának elemzésekor megfigyelték, hogy a hím populáció által kiadott hangok alkalmanként teljesen megváltoznak. A Queenslandi és a St. Andrews Egyetem tudósai 13 év felvételeit elemezték. A hosszúszárnyú bálnáknál (Megaptera novaeangliae) érdekes módon minden hím ugyanazt a dalt énekli, bár egyesek néhány kisebb változtatást végeznek rajta. A Proceedings of the Royal Society B című szaklapban bemutatott eredmények szerint a hosszúszárnyú bálnák néhány évente gyökerestül megváltoztatják a mindenki által használt közösségi éneket és új dalt kezdenek énekelni. A felvételek szerint…
Olvass tovább>>Kihalási válság közeleg
Kihalási válsággal néz szembe a Föld, amelynek növény- és állatvilága a dinoszauruszok alkonya óta nem látott ütemben pusztul – figyelmeztet Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ Biodiverzitási Egyezményének (CBD) teljesítéséért felelős ENSZ-titkárság vezetője. Palmer az egyiptomi Sarm es-Sejkben csütörtökön véget ért ENSZ Biodiverzitási Konferenciát követően adott interjút a BBC Newsnak, összegezve mindazokat a globális erőfeszítéseket, valamint az egyes emberek szintjén megvalósítható életmódbeli változtatásokat, amelyek segítenek a természet további kiszipolyozásának megakadályozásában. Palmer szerint a bolygó növény- és állatvilágának sokszínűsége – a biodiverzitás – olyan tőke, amelynek elvesztését nem engedheti meg magának az…
Olvass tovább>>Végre ez is kiderült: a hűvös éghajlaton élők hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra
A hűvös éghajlaton élő és kevés napsütéssel találkozó emberek jóval hajlamosabbak a fokozott alkoholfogyasztásra – derült ki egy nagyszabású új amerikai tanulmányból. A Pittsburghi Májkutató Központ vezető munkatársaként dolgozó Ramon Bataller és kollégái 193 ország adatait felhasználva mutatták ki, hogy az éghajlat világszerte szerepet játszik a fokozottabb alkoholfogyasztásban és a májzsugorodás gyakoribb előfordulásában – írja a BBC hírportálja. Az alkohol fogyasztása összefüggésben áll a depresszióval, amely jóval gyakoribb kevés napsütés idején. A Hepatology című folyóirat internetes kiadásában megjelent tanulmány az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatainak felhasználásával készült.…
Olvass tovább>>Nagy értékű, 1600 éves mozaik nyomára bukkant a „műkincsek Indiana Jonesa”
Arthur Brand (képünkön) holland műkincsnyomozó Ciprusról ellopott, felbecsülhetetlen értékű VI. századi mozaik nyomára bukkant egy monacói lakásban, az alkotást pénteken átadta Ciprus hágai nagykövetségének. Szent Márk bizánci stílusú arcképét az 1970-es években lopták el a Lythrangomi faluban álló Panayia Kanakaria templomból – számolt be róla a BBC. A holland műkincsnyomozó majdnem két éven át kutatott a mozaik után Európa-szerte, végül a nyomok egy brit családhoz vezették, akik „jóhiszeműen vásárolták az alkotást több mint négy évtizede” – mondta el Brand az AFP hírügynökségnek. „Megdöbbentek, amikor meghallották, hogy felbecsülhetetlen értékű alkotás van…
Olvass tovább>>Több mint száz év után ismét fészkelnek majd a kivik Wellingtonban
Egy nagyszabású természetvédelmi programnak köszönhetően éveken belül ismét fészkelnek majd a kivik Wellingtonban, ahonnan több mint száz éve eltűntek az Új-Zéland szimbólumának számító madarak – írta meg a The Guardian. A szigetországban 68 ezer kivi él, de számuk egyre fogy, évente két százalékkal csökken a számuk. Száz évvel ezelőtt még milliószámra éltek kivik Új-Zélandon, de a röpképtelen madarak a kutyák, macskák, oposszumok és patkányok zsákmányává váltak, populációjuk drasztikusan csökkent. Wellingtonban városszerte ragadozócsapdákat helyeznek ki, hogy az országos tervvel összhangban 2050-re az ország egész területét mentesítsék a ragadozóktól. A természetvédők szerint…
Olvass tovább>>