Az oroszországi Cseljabinszk fölött hat évvel ezelőtt felrobbant meteorit óta a legnagyobb űrszikla égett el a közelmúltban a Bering-tenger fölött Kamcsatka félszigete közelében. A december 18-án, helyi idő szerint nagyjából délben bekövetkezett eseményről, amely az elmúlt harminc év második legnagyobb meteorrobbanása volt, csak most számolt be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) – írja a BBC. Az űrszikla tízszer annyi energiával robbant fel, mint amennyi a hirosimai atombomba felrobbanásakor felszabadult. A többméteres meteorit másodpercenként 32 kilométeres sebességgel süvített át a Föld légkörén és végül 25,6 kilométer magasan égett el, mint egy óriási…
Olvass tovább>>Kategória: Magazin
Stephen Hawkingra emlékezik az új brit 50 pennys
A tavaly elhunyt Stephen Hawking elméleti fizikus fekete lyukakkal kapcsolatos úttörő felfedezésének állít emléket egy új brit pénzérme – írta meg a BBC News. A 76 éves asztrofizikus a világ egyik legkiemelkedőbb tudósa volt, egyebek mellett a fekete lyukak kutatásában végzett úttörő munkát. Hawking emlékét az új 50 pennys pénzérme örökíti meg, ezzel olyan tudósok közé kerül, mint Isaac Newton és Charles Darwin, akiknek képmása szintén pénzérméken szerepel. Az 50 pennys érmét tervező Edwina Ellis elmondta, hogy alkotását a fizikus fekete lyukakkal kapcsolatos kutatása ihlette. Az aprón Hawking neve alatt…
Olvass tovább>>Számos leletet találtak a régészek Kunszentmiklós határában
Egy középső bronzkori központ, valamint szarmata, avar és Árpád-kori házak részleteit is sikerült feltárniuk a régészeknek Kunszentmiklós határában – jelentette be Kovacsóczy Bernadett ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a terület környéke 2014 óta ismert régészeti lelőhely. A négy évvel ezelőtti mentő feltárás ugyan csak egy kis területet érintett, de a régészeti emlékek jelentősége már akkor sejthető volt. A korábbi kutatások során a középső bronzkorra tehető, az úgynevezett Vatya kultúra egy településrészletére leltek. A mostani, mintegy tízezer négyzetméter nagyságú területen, Kunszentmiklós határában november óta dolgoznak a szakemberek.…
Olvass tovább>>Csimpánzok szöktek meg karámukból a belfasti állatkertből
Egy kis csapat csimpánz szökött meg a belfasti állatkert csimpánzkarámjából, faágakat használtak létraként, hogy átjussanak a karámot körülvevő falon – írta a The Guardian az állatkerti gondozók közlése alapján. Egy szombati látogató videofelvételén látszik, amint a majmok vastag faágak segítségével felmásznak a fal tetejére, a filmen látható, hogy egyikük le is mászik a túloldalon. Alyn Cairns, az egyik gondozó elmondta, hogy viharok tépázták meg a csimpánzok karámjának fáit, ezért tudták a majmok letörni őket és kezdetleges létrafélét építeni belőlük. Hozzátette, „a csimpánzok intelligens főemlősök, tudják, hogy nem szabad a karámon kívül…
Olvass tovább>>Az Altamira-barlangban újabb kéznyomatokat azonosítottak, de szerencsére nem a turistáktól
Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább húszezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók. Az Európai Unió által támogatott „Handpas. A múlt kezei” elnevezésű projekt keretében végzett dokumentációs munka során bukkantak rá és tanulmányozták behatóan a barlangrajzokat, amelyekkel együtt összesen kilencre nőtt az Altamira ismert paleolitikumi tenyérlenyomatainak száma. A szakértők „szinte teljes bizonyossággal” állítják, hogy a rajzok több mint húszezer évesek, korábbiak mint a barlang világhírű bölényábrázolásai, azonban nincsenek jó állapotban, ezért nehezen lehet őket észrevenni, és nehezíti a vizsgálatukat is – részletezte Carmen de las Heras, az…
Olvass tovább>>A pápaszemes repülőkutyák nehezen bírják a hőhullámot
Majdnem harmadát elpusztította egy hőhullám két nap alatt a pápaszemes repülőkutyák ausztráliai populációjának – számolt be a BBC hírportálja egy új kutatásra hivatkozva. Az állatok nem tudták túlélni a 42 Celsius-fokot is meghaladó hőmérsékletet Cairns városában, ahol a fákról kertekbe, medencékbe is potyogtak a pápaszemes repülőkutya (Pteropus conspicillatus) nevű denevérfaj egyedeinek tetemei. A Western Sydney Egyetem tudósai friss kutatásukban megállapították, hogy nagyjából 23 ezer pápaszemes repülőkutya pusztult el november 26-án és 27-én. Önkéntes állatvédők látogatták meg a populáció hét élőhelyét a hőhullám tetőzése után, ennek alapján végezték a kutatók a számítást.…
Olvass tovább>>„Népszámlálást” tartottak az Állatkertben az új év kezdetén
A Fővárosi Állat- és Növénykert az új év kezdetekor megtartott „népszámlálás” szerint összesen 856 faj 8807 egyedét, ezzel Európa egyik legváltozatosabb állatgyűjteményét mutatja be a közönségnek. A városligeti intézmény Magyarország fajokban leggazdagabb állatkertjének számít, a gyűjtemény változatossága nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményében. Mint írják, az intézmény állatállománya jelenleg 856 faj 8807 egyedéből, illetve 104 nem egyedileg nyilvántartott tenyészetből áll. Az emlősöket 131 faj 1312 egyede, a madarakat 152 faj 1225 egyede, a hüllőket 125 faj 831 egyede, a kétéltűeket 32 faj 321 egyede,…
Olvass tovább>>Az újévi fogadalmat tevők egytizede tartja be vállalásait
Különböző kutatások szerint az újévi fogadalmat tevő emberek tíz százaléka tartja csak be vállalásait – mondta Kalamár Hajnalka (képünkön) klinikai pszichológus. A szakértő elmondta, valószínűsíthetően azért ilyen alacsony a fogadalmakat betartók aránya, mert a nagy többség irreális célokat tűz ki maga elé. Kalamár fontosnak nevezte, hogy vállalásainkat leírjuk, és azokhoz rövid határidőt szabjunk. Hangsúlyozta, általában három hétre van szükség ahhoz, hogy a különböző új tevékenységek szokássá, automatizmussá váljanak.
Olvass tovább>>Elsőként az MTA elnöke kapta az európai tudományos akadémiák új díját
Lovász László (képünkön) matematikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökének ítélték elsőként oda az Academia Europaea (AE) barcelonai tudásközpontja által alapított Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat. Az elismerést olyan kiváló kutatóknak adományozzák, akik kimagasló eredményeikkel hozzájárulnak tudásunk gazdagításához és társadalmi fejlődésünkhöz – olvasható az MTA közleményében. A Barcelona Hypatia Európai Tudományos Díjat, amelyet évente ítélnek majd oda, de hároméves ciklusokban, a természet- és társadalomtudósokat összefogó, nem kormányközi független szervezet, az Academia Europaea barcelonai tudásközpontja alapította. Az első évben az élettelen természettudományok és a mérnöki tudományok, a másodikban az élettudományok, a harmadikban…
Olvass tovább>>Jézus arcának korai ábrázolását találták egy bizánci templomban Izraelben
Jézus arcának korai, szakáll nélküli ábrázolására bukkant egy izraeli művészettörténész a Negev sivatagban, egy bizánci templom romjában – jelentette a Háárec című újság. Noha Jézus és a kereszténység a Szentföldön született, ezen a területen alig maradtak fenn korai keresztény művészeti emlékek. De a sivatagi nabateus, majd keresztény városka, Sivta templomainak romjában tavaly óta már a második igen korai Jézus ábrázolást azonosították, és ezúttal arcképének nyomait is megtalálták. Emma Majan-Fanar művészettörténész lett figyelmes a templom szentélyének falán a piros festéknyomokra, amelyek egy magas felbontású fényképen Jézus keleti hagyományt követő, szakáll nélküli…
Olvass tovább>>Poncius Pilátus nevét fedezték fel egy kétezer éves gyűrűn
Poncius Pilátus római helytartó nevét fedezték fel a kutatók egy több mint kétezer éves rézgyűrűn. Az ékszert még az 1960-as évek végén fedezték fel több ezer másik tárggyal együtt a ciszjordániai Herodium nevű erődítménynél végzett ásatások során. A szakembereknek azonban csak most sikerült kiolvasniuk a gyűrűn szereplő feliratot – írja a The New York Times. Az ékszeren Pilátus neve olvasható görög betűkkel, amelyek egy kratér – ókori görög edénytípus – ábráját ölelik körbe. A régészek szerint ez mindössze a második olyan Pilátus idejéből való lelet, amelyen a római helytartó neve…
Olvass tovább>>Ókori erotikus freskót tártak fel Pompejiben
A görög mitológiából Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel a régészek Pompejiben – adta hírül a BBC News. A freskó feltehetően egy gazdag kereskedő házának hálószobáját díszíthette a pompeji városközpont közelében. A falfestményt pénteken találták meg az ősi város épületeit megerősítő munkálatok közben, amelyre azért volt szükség, mert az esőzések és az elmaradt karbantartási munkák miatt összeomlott néhány korábban feltárt rom. Massimo Osanna, a pompeji régészeti helyszín igazgatója elmondta: a freskó különlegessége, hogy bárki lép a szobába, úgy tűnik, mintha őt nézné az istennő. A mitológia…
Olvass tovább>>A tudományos világ rangos díját nyerte a Nők a Tudományban Egyesület
A Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) nyerte el az „Innovatív tudományok” kategóriában a legjobbnak járó díjat a világ egyik legnevesebb tudományos folyóirata, a Nature Research és az Estée Lauder vállalatcsoport által világszinten meghirdetett pályázaton. A díjjal a független nonprofit szervezetnek azt a mintegy tízéves munkáját ismerték el, amellyel közelebb hozza a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) területeket a nőkhöz, lányokhoz, támogatva őket abban, hogy bátran válasszanak ezen tudományos területekhez kapcsolódó hivatást – közölte az egyesület. Az elismert folyóirat idén először hirdette meg az Inspiring Science Award és az Innovating…
Olvass tovább>>Különleges leletegyüttes került elő a Dunából Érdnél
Nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait tárták fel a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészei az érdi Duna-parton; a leletegyüttes egy 18. század közepén elsüllyedt hajóról kerülhetett a folyóba. A fémkeresős hobbirégészek tevékenysége sokszor problémás a lelőhelyek megbolygatása, a leletek elvitele miatt, az FMC ezért indított együttműködési programot, melynek során a fémkeresős civilek képzéseken, előadásokon vehetnek részt. Az egyik ilyen hobbirégész kereste meg azzal a múzeumot, hogy az érdi Duna-szakaszon, a folyómeder időlegesen kiszáradt részében talált egy réginek tűnő kolompot – mondta el az FMC igazgatója. Gulyás Gábor hozzátette:…
Olvass tovább>>Tíz év, és megszűnhetnek az okosotthonok
A szakemberek szerint akár már 10-12 év múlva megszűnhetnek az okosotthonok, azaz az internetalapú technológiákkal (IoT) automatizált házak – legalábbis maga az elnevezés. Ennek oka, hogy a ma még újdonságnak számító technológiák olyannyira hétköznapivá válnak, hogy ez lesz a normális, megszokott formája az otthonoknak, így már nem lesz értelme a megkülönböztető névnek. A nemzetközi szinten több száz milliárd dolláros éves növekedést felmutató iparág hazai fejlődése érdekében a Start it @K&H inkubátorprogram és a Balasys IT Kft. stratégiai együttműködést kötött az okosotthon technológiákat fejlesztő startupok támogatására. Sokan hallották már az okosotthon…
Olvass tovább>>Végre ilyen is van: vegetáriánus „szalonnát” állítottak elő diákok
Vegetáriánusok által is fogyasztható „szalonnát” állítottak elő laboratóriumban az északkelet-ukrajnai Szumi megyeszékhely agráregyetemének diákjai – adta hírül a Szevodnya című ukrán napilap. Az ukránok nemzeti eledelének számító szalonna vegetáriánus változatának receptje meglepően egyszerű. A műszalonna növényi olajból és zselatinból áll. Dmitro Bigyuk, az egyetem táplálkozástani tanszékének tanára szerint a vegetáriánus szalonna egészséges alternatívája az igazinak, hiszen nem tartalmazza az állati eredetű szalonnában lévő káros anyagokat. Az egyetemi tanár elmondta, hogy többféle zsírtartalmú és ízesítésű műszalonnát tudnak készíteni, így sósat, paprikásat, illetve egyéb fűszerekkel ízesítettet, de akár savanyú vagy édes ízűt…
Olvass tovább>>Egy etológus és egy kémikus kapta idén A nőkért és a tudományért ösztöndíjat
Csapó Edit kémikus és Kubinyi Enikő (képünkön) etológus nyerte idén a L’Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű magyar ösztöndíját. A kémiában és etológiában előremutató munkát végző, kivételes tehetségű magyar kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a négymillió forint összdíjazású elismerést. A díjjal az adományozók azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő váljon ismertté és elismertté. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni – közölték a díj alapítói az MTI-vel. Csapó, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Orvosi Vegytani Intézetének…
Olvass tovább>>BirdLife International: nyolc madárfaj halt ki az elmúlt években
A Rió című animációs filmből is jól ismert Spix-ara egyike annak a nyolc madárfajnak, amelyek az elmúlt években kihaltak a BirdLife International természetvédelmi szervezet szerint. A madarak és élőhelyük védelmével foglalkozó szervezet közzétette A világ madarainak állapotáról szóló jelentését, amelyben a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján szereplő 51 kihalás szélén álló madárfaj helyzetét vizsgálták. A vadon utoljára 2000-ben látott Spix-ara mellett a Pouli-gyapjasmadarat, a pernambucói törpekuvikot, az alaogasi liánjárót és a tengerkék ararát is azon fajok közé sorolták, amelyek a szervezet szakemberei szerint bizonyítottan vagy nagy valószínűséggel kihaltak. Az IUCN megbízása…
Olvass tovább>>Szobrot állítottak Semmelweis Ignácnak Szegeden
Szobrot állítottak Semmelweis Ignácnak Szegeden, Farkas Pál (képünkön) alkotását kedden avatták fel az egyetem szülészeti és nőgyógyászati klinikájának kertjében. Lázár György, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának dékánja avatóbeszédében úgy fogalmazott: Semmelweisnek köszönhető, hogy az összes manuális orvosszakma ott tart, ahol ma, tanai sok millió ember életét mentették meg. Az általa bevezetett gondos kézfertőtlenítés a mai napig az egyik leghasznosabb életmentő módszer a szepszis és a gyermekágyi láz megelőzésében. Semmelweis az egyik első magyar klinikai tudós volt. Tragédiája abból következett, hogy kortársai nem hittek neki, de a rá következő orvosgeneráció…
Olvass tovább>>A nők érzelmi jólétét jobban befolyásolja az étrend, mint a férfiakét
A nőknek sokkal több kulcsfontosságú tápanyagra lehet szükségük az érzelmi jólétük fenntartásához, mint a férfiaknak – derült ki a New York-i Állami Egyetem kutatóinak új tanulmányából. Egyre növekvő számú tudományos eredmény sugallja, hogy a férfiak és a nők agya közötti anatómiai és funkcionális különbségek befolyásolják a mentális betegségekre való fogékonyságot. Arról azonban egyelőre keveset tudni, hogy az étkezési szokások milyen szerepet játszanak a nem specifikus pszichológiai jólét tekintetében – írta a medicalxpress.com. Utóbbi tanulmányozása érdekében a New York-i Állami Egyetem binghamtoni campusán dolgozó Lina Begdache és kollégái 563 résztvevő –…
Olvass tovább>>