Az elmúlt években egyre több bálna és delfin sodródik partra és pusztul el Nagy-Britanniában – derült ki a friss adatokból. A mutatók szerint csak 2017-ben ezer tengeri emlős vetődött partra a szigetországban, ami rekordot jelent a mérések hivatalos kezdete óta – írja a BBC hírportálja. A 2011 és 2017 közötti időszakban 4896 bálna és delfin pusztult el a nagy-britanniai partokon, ami 15 százalékos emelkedést jelent az előző hét évhez képest. A szakemberek szerint nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mi a felelős a partra vetődő állatok számának emelkedéséért, de számos tényezővel összefüggésben…
Olvass tovább>>Kategória: Magazin
Nemzetközi Pingvinkonferencia: veszélyeztetik a vadon élő állatokat a szelfiző turisták
A vadon élő állatokkal szelfiző turisták megzavarják az állatok táplálkozását, utódgondozását, veszélyeztetik a születésszámot – figyelmeztettek kutatók az Új-Zélandon tartott Nemzetközi Pingvinkonferencián. A múlt héten Dunedinben tartott konferencián az Otagói Egyetem vadvédelmi programjának vezetője, Philip Seddon kifejtette, hogy ijesztő a vadállatos szelfik mindennapivá válása, mert testi és érzelmi stresszt okoz az állatoknak – írta a The Guardian online kiadása. „Az a baj a vadállatos szelfikkel, hogy gyakran mindenféle kontextus nélkül jelennek meg, még ha az állatok védelmére buzdítanának is, elvész az üzenet, annyi marad csak, hogy valaki megölel egy pingvint,…
Olvass tovább>>Francia tudósok akarják megvizsgálni Napóleon egyik feltételezett tábornokának maradványait
Francia tudósok akarják elvégezni a genetikai vizsgálatokat azokon a maradványokon, amelyek feltehetőleg Charles Étienne Gudintól, Napóleon egyik tábornokától származnak és Oroszországban találtak rájuk július elején. A maradványok vizsgálatát egy francia szervezet kérte az orosz kormánytól és a tudományos akadémiától. Pierre Malinowski, az Orosz-Francia Történelmi Kezdeményezések Fejlesztésének Alapja elnevezésű szervezet elnöke csütörtökön Moszkvában elmondta: amennyiben teljesen bebizonyosodik, hogy valóban Gudin tábornok holttestét találták meg, a maradványok sorsáról az örökösök döntenek. Ígéretet tett arra, hogy a DNS-vizsgálatba orosz szakértőket is bevonnak. Hozzátette: fontosnak tartja, „hogy ennek a Franciaországban nagyon népszerű hősnek a maradványai…
Olvass tovább>>Megkezdődött az éves delfinöldöklés Taidzsiban
Megkezdődött a sokat vitatott éves delfinvadászat Japán nyugati részén, Taidzsiban. A több évtizedes múltra visszatekintő „vadászati” módszer lényege, hogy a halászok a delfineket és kisebb bálnákat egy öbölbe terelik, majd hálóval elzárják a menekülési útvonalat. Az öböl című Oscar-díjas dokumentumfilmben is ábrázolt véres taidzsi vadászaton az öbölbe terelt tengeri emlősöket a húsukért agyonverik. A legszebb példányokat azonban a halászok kiválasztják és élve eladják különböző akváriumoknak, állatkerteknek. A módszer és a vadászat ellen régóta tiltakoznak az állatvédő csoportok. Idén helyi idő szerint vasárnap indultak útnak a hajók, amelyek a japán média…
Olvass tovább>>Több mint 2300 tigris esett orvvadászok és orgazdák áldozatául az ezredforduló óta
Több mint 2300 tigris esett az orvvadászat és az illegális kereskedelem áldozatául az ezredforduló óta – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. Évente átlagosan 120 illegálisan elejtett tigris maradványait – hetente több mint kettőt – foglaltak le 2000 óta egy kedden közzétett jelentés szerint, amely a nagymacskák szigorúbb védelmére szólított fel. A tanulmány szerzője, Kanitha Krisnaszami, a Traffic állatvédő szervezet délkelet-ázsiai vezetője szerint a számok nagy aggodalomra adnak okot. 1900-ban több mint 100 ezerre becsülték a világ tigriseinek számát. 2010-re mindössze 3200 maradt belőlük, ami negatív rekord. Azóta valamennyit nőtt a populáció, de…
Olvass tovább>>Perui régészek 3800 éves kőbe vésett faliképekre bukkantak
Perui régészek 3800 éves kőbe vésett faliképekre bukkantak a perui fővárostól, Limától mintegy 150 kilométerre északra folyó régészeti feltárásokon. A térség a caral, más néven Norte chico civilizáció egyik fontos központja volt, a kultúra mintegy ötezer éve virágzott az Andokban. Az egyik kőtáblán, amelyet egy szertartásokra használt épületben találtak a Vichama régészeti lelőhelyen, egy emberszerű béka és egy emberfej látható – adta hírül a BBC honlapja. Ruth Shady Solís, a caral régészeti térség igazgatója szerint az ábrák a „víz – azaz az esőzés – megérkezését ábrázolják”. Az andoki civilizációban ugyanis a…
Olvass tovább>>Szakértő: nem tanácsos etetni a vízimadarakat
Nem tanácsos etetni a vízimadarakat, mert a beszórt silány minőségű táplálék hiánybetegségeket okozhat és a madarak pusztulását eredményezheti – figyelmeztetett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Orbán Zoltán közölte: a nyári időszakban a növényevő vízimadarak mintegy ötvenféle növényt fogyasztanak, ehhez képest a beszórt kenyérre rászokott egyedeknél hiánybetegségek, a fiókák esetében akár röpképtelenség is kialakulhat. A pár hétig emberek által etetett vízimadarak elhagyják a téli túlélést szavatoló „vonulási viselkedést”, ami a hideg évszakban tömeges jégbe fagyásukat okozza – ismertette. A szakértő jelezte, hogy a vízimadarak etetésének kedvezőtlen közegészségügyi következményei…
Olvass tovább>>Tóth Boglárka második helyezést ért el a poszméhek vizsgálatával
A 30. Nemzetközi Élővilág Kutató Héten 23 kiválasztott középiskolás fiatal vehetett részt, Magyarországon kívül Svájcból, Svédországból, Csehországból, Németországból, Németországból, Portugáliából és Észtországból. A Schweizer Jugend Forscht 1989 óta évente rendezi meg a Nemzetközi Élővilág Kutató Hetet a Svájci Alpokban. A rendezvényen 23 kiválasztott középiskolás fiatal vehetett részt Svájcból és külföldről. Magyarországról eddig összesen 12 fiatal utazhatott ki a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) delegáltjaként. Az idei, 2019. június 20. és 27. között megrendezett Nemzetközi Élővilág Kutató Hét helyszíne Tschierv volt, a kutatások Val Müstair területén zajlottak. Az eseményen Tóth Boglárka, a…
Olvass tovább>>Izraeli régészek megtalálhatták Péter és András apostol faluját
Izraeli régészek úgy vélik, megtalálták az újszövetségi Bétszaidát, Péter és András apostol falvát – jelentette a Háárec. A régészek úgy gondolják, hogy az Apostolok templomára bukkantak, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus két apostolának, Péternek és Andrásnak a háza fölé épült Bétszaida egykori halászfaluban, a Kinneret-tó északi partvidékénél. Az észak-izraeli Kinneret Főiskola és a New York-i Nyack College közös ásatásán talált leletek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy az eddig gondoltnál jóval nagyobb lehetett Bétszaida, amelyre később a Julias nevű római várost építették. Noha még csak a déli részei kerültek elő, de…
Olvass tovább>>Önjelölt restaurátorok által elrontott ötszáz éves szobrot mentettek meg Spanyolországban
Hónapokig tartó munkával sikerül megmenteniük hivatásos spanyol restaurátoroknak azt a 16. századi műemlékszobrot, amelynek engedély nélkül végzett, szakszerűtlen és elrontott felújítása botrányt kavart a dél-európai országban tavaly. Az északkelet-spanyolországi Estella település plébániáján található, sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló, hispán-flamand gótikus stílusú, festett fa lovasszobor eredeti sötét tónusú, finom árnyalatai helyett homogén, erős színeket kapott, amellyel inkább egy vidámparki körhinta figurájára emlékeztetett, mint több száz éves műalkotásra. A szobor a hozzáértő felújítás után azonban most „visszakapta méltóságát” – nyilatkozott a spanyol sajtónak Rocío Salas, a spanyol restaurátorok szövetségének (Acre) szóvivője. A szervezet a…
Olvass tovább>>Magyarországra is megérkezett az ázsiai tigrisszúnyog
Magyarországon is megjelent az ázsiai tigrisszúnyog (más néven ázsiai zebraszúnyog); a rovar számos fertőző betegség potenciális terjesztője – figyelmeztet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpontja. Magyarországról 2014-ről van adat a tigrisszúnyogról Baja mellől, 2015-ben a déli-délnyugati határ mentén a nagyobb kamionforgalmú utak mellett vizsgálták az invazív csípőszúnyog fajokat és négy település mellett tudtak a kutatók zebraszúnyogot azonosítani. Magyarországon nyáron behurcolt példányokkal lehet találkozni, ezek azonban még nem képeznek stabil populációkat, azaz nagy valószínűséggel nem élik túl a hideg teleket – olvasható az összegzésben. Az ázsiai tigrisszúnyog aktívan csípi az…
Olvass tovább>>Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhattak
Julianus barát keleti magyarjainak genetikai nyomára bukkanhatott a legközelebbi nyelvrokonainkkal közös genetikai örökséget vizsgáló nemzetközi kutatócsoport, melyben magyar tudósok is részt vettek – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közleményében. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA BTK) Magyar Őstörténeti Témacsoportja és észt kollégáik tanulmánya a Scientific Reports tudományos lap aktuális számában jelent meg. Julianus barát a XIII. század elején elindult keletre, utazása végén magyarul beszélő emberekre akadt. A Magna Hungariának elnevezett területen azután átsöpört a tatárjárás. A közép-ázsiai terület népessége ezután a baskírokba és a volgai tatárokba olvadhatott be és a magyarul…
Olvass tovább>>HungaroControl: nőtt az eltévedt és azonosítatlan repülőgépek száma a magyar légtérben
Nőtt az eltévedt és azonosítatlan repülőgépek száma a magyar légtérben – közölte a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. A HungaroControl adatai szerint 2019 első negyedévében a Magyar Honvédség vadászpilótái negyvenötször álltak készenlétben, és három alkalommal kellett intézkedniük olyan légi járművek esetében, amelyek személyzetével a légiforgalmi irányítók nem tudták felvenni a kapcsolatot. A szolgálat hozzátette: a Gripenek felszállása után a kapcsolat minden esetben helyreállt. A közleményben ismertetik: a HungaroControl légiforgalmi irányítói közel negyedmillió repülőgép biztonságos közlekedését segítették az idén, és közel száz alkalommal jelentették különleges intézkedés szükségességét. Az azonnali, kritikus intézkedéseket…
Olvass tovább>>Nem bízik a digitalizációban a magyar Y és Z generáció
A Magyarországon élő Y és Z generáció biztos benne, hogy a jövőben mindent áthat majd a digitalizáció és az online tér, viszont nem látják úgy, hogy ez egyértelműen jó lesz nekik – derül ki egy friss hazai kutatásból. A válaszadók többsége szívesen veszi az okos eszközök és az okoskörnyezet kényelmét, de pesszimista a személyes adatok védelmével, valamint a személyes szabadsággal és biztonsággal kapcsolatban. Érdekesség, hogy a két korcsoport válaszai között nem volt szignifikáns különbség. A magyarok digitalizációhoz és online térhez való hozzáállását vizsgáló kutatás a Pulzus kutatási applikáció és a…
Olvass tovább>>Kiállítás nyílt az első postai levelezőlap megjelenésének 150. évfordulója alkalmából
A világ első hivatalos postai levelezőlapja megjelenésének 150. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt a budapesti Bélyegmúzeumban. A Magyar Posta a rendezvényen bocsátotta ki a kétszáz éve született Gervay Mihály – 150 éve jelent meg a világ első hivatalos postai levelezőlapja elnevezésű bélyegblokkját, amelyet Forrai Péter, a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese helyezett forgalomba a kiállítás megnyitóján. Nikodém Gabriella, a Bélyegmúzeum igazgatója az eseményen az évfordulókról szólva elmondta: a 200 éve született Gervay az első magyar postafőigazgató volt. A világ első hivatalos postai levelezőlapja pedig 150 éve, 1869. október 1-jén az Osztrák-Magyar Monarchiából indult…
Olvass tovább>>MTA: borban az igazság
Tokaj-Hegyalja és Villány borai szerepeltek a legjobban az idén tizedik alkalommal meghirdetett Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Bora versenyen. Az idei felhívásra szép számmal érkeztek olyan borok, amelyek a világ legjobbjai közé tartoznak – összegzett a keddi eredményhirdetés előtt Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a borverseny zsűrijének elnöke. Mint hozzáfűzte, a pályázat célja olyan borok kiválasztása, amelyeket az akadémia jó szívvel kínálhat rendezvényein, ajándékozhat vendégeinek. A versenyre 14 magyarországi borvidék 48 pincészete 142 bort nevezett, melyek bírálata öt napon át zajlott. Niszkács Miklós, a Magyar Bor Akadémia alelnöke, a zsűri…
Olvass tovább>>Karcsúméheket szedtek ki egy nő szeméből Tajvanon
Négy apró karcsúméhet szedett ki egy tajvani nő szeméből egy orvos, a szigeten először találkoztak ilyen esettel – írta a BBC. A Ho néven említett 28 éves nő szemébe gyomlálás közben repülhettek be a kis rovarok. Hung Cse-ting szemészorvos döbbenten húzta ki lábuknál fogva a négy milliméteres karcsúméheket a nő szeméből – mesélte a BBC-nek. A nő hazamehetett a kórházból, nem szenvedett maradandó sérülést. A Kansasi Rovartani Társaság tanulmánya szerint a karcsúméheket (Halictidae) vonzza az izzadság, de a könnyet is megisszák magas fehérjetartalma miatt. Ho rokonai sírjai körül gyomlált, amikor a…
Olvass tovább>>Tökéletes bőrlenyomattal fedett dinoszaurusz lábnyomokra bukkantak Dél-Koreában
Tökéletes bőrlenyomattal fedett dinoszaurusz lábnyomokra bukkant a dél-koreai Csindzsu városa közelében a helyi egyetem kutatója, először találtak a világon ilyen leletet. Paleontológusok általában dinoszaurusz csontok és lábnyomok megtalálásáról adnak hírt, a puha szövetek, mint az izmok vagy a bőr maradványai nagyon ritkák és általában nem jó állapotban őrződnek meg. Az eddig megtalált dinoszaurusz lábnyomok mint egy százalékán találtak bőrmaradványokat. Kim Kjong Szo, a Csindzsu Egyetem Ph.D hallgatója, a páratlan lelet megtalálója koreai, kínai és amerikai kutatókkal írt közös tanulmányban számolt be a felfedezésről a Nature tudományos lapcsoporthoz tartozó Scientific Reports című…
Olvass tovább>>Az inkák előtti időkbe nyúlik vissza az áldozati ajándékok bemutatásának gyakorlata Bolíviában
Már nagyjából ötszáz évvel az inkák felbukkanása előtt ismerték az áldozati ajándékok bemutatásának gyakorlatát a bolíviai Titicaca-tóban elterülő Nap-szigetének (Isla del Sol) környékén élő népek. „Az emberek gyakran az inkákkal hozzák összefüggésbe a Nap-szigetét, mivel az fontos zarándokhely volt számukra, és számos ceremoniális épületet, valamint áldozati ajándékot hagytak hátra a szigeten és annak környékén” – mondta Jose Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem antropológiaprofesszora. Hozzátette: „a kutatásunk azonban azt mutatja, hogy a Titicaca-tó környékén 500 és 1100 között virágzó Tiahuanaco állam lakói voltak az elsők a régióban, akik értékes tárgyakat ajánlottak…
Olvass tovább>>Norvégia visszaadja a Húsvét-szigetnek a Thor Heyerdahl által elhurcolt tárgyakat
Norvégia visszaadja a Húsvét-szigetnek azt a több ezer tárgyat – köztük faragványokat és emberi csontokat -, amelyet Thor Heyerdahl, a világhírű norvég felfedező vitt magával a Chiléhez tartozó csendes-óceáni szigetről. A restitúcióról az oslói Kon-Tiki múzeum és a chilei kulturális minisztérium írt alá megállapodást Santiago de Chilében, a Chilei Nemzeti Könyvtárban – írja a BBC az AFP tudósítását idézve. A 2002-ben, 87 évesen elhunyt Heyerdahl végezte az első rendezett ásatásokat a Húsvét-szigeten (az őslakosok nyelvén: Rapa Nui) 1955-1956-os és 1986-1988-as expedíciója alkalmával. A norvég utazó azáltal lett világhírű, hogy 1949-ben egy…
Olvass tovább>>