Végre! Szigetelő anyagot gyártanak hulladéküvegből

Energocell üveghabgranulátum-gyártó üzemet adtak át szerdán Debrecenben, a húsz embert foglalkoztató üzemben évente 12-13 ezer tonna hulladék-üveget dolgoznak fel, és alakítanak át magas hőfokon habosított szigetelő anyaggá – mondta az átadáson Kőszegi Dániel, a debreceni Daniella Ipari Park Kft. ügyvezetője. Hozzátette: terveik szerint három-négy éven belül már hatvan embernek ad munkát a Közép-Kelet-Európában egyedüli üzem, és évi negyven-ötvenezer tonna üveget is fel tudnak majd dolgozni a kizárólag magyar technológiával felszerelt gyárban. Kőszegi tájékoztatása szerint a 650 millió forintos beruházáshoz 166 millió forint európai uniós támogatást nyertek a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program…

Olvass tovább>>

Új ivóvízellátó technológiát fejlesztett az Aquaprofit

Világszerte rengeteg ember ivóvízellátását oldhatja meg az Aquaprofit Zrt. legújabb fejlesztése, az Intelligent Water Aid Technology (IWAT), amely az áramot és vízvezetéket nélkülöző területek, vízhiányos térségek, katasztrófa sújtotta övezetek vagy menekülttáborok vízellátását is képes biztosítani – közölte a cég az MTI-vel. Ismertették: az IWAT prototípusa a 2016-os budapesti Fenntartható Vízipari Megoldások Szakkiállításának egyik legjelentősebb innovációja volt, létrehozásához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kétszázmilliós támogatást biztosított. A berendezés naponta akár tízezer ember ivóvízszükségletét is képes hosszú távon, fenntartható módon kielégíteni az arzén és más szennyező anyagok kiszűrésével, működéséhez pedig napenergiát…

Olvass tovább>>

Megint jobb lett a világ: baromfitoll-hulladékból készült szigetelőanyagokat mutattak be Siklóson

Külső homlokzat- és födémszigeteléshez is használható az a két baromfitoll-hulladékból előállított – magyar szabadalmat jelentő – szigetelőanyag, amelyet egy 2014 augusztusában indult kutatás-fejlesztési program keretében hoztak létre – hangzott el a projekt zárórendezvényén. Az eseményen közölték: a konzorciumot vezető siklósi Bern Építő Zrt. három másik magyar és egy norvég szervezettel együtt indított kutatási projektet e veszélyes hulladék építőipari szigetelőanyagként történő újrahasznosítására. Az MTI-nek eljuttatott tájékoztató szerint évente mintegy tízezer tonna baromfitoll keletkezik Magyarországon. E melléktermék kilencven százalékát – költséges és környezetkárosító módon – elégetik – hangsúlyozták. Major József, a szabadalom tulajdonosa…

Olvass tovább>>

Uniós forrást nyert az ELTE szennyvíztisztító eljárás fejlesztésére

laboratórium

Szennyvíztisztító eljárás fejleszt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a februárban kezdődő projekt eredményeképp csökkenhet a szennyvizek károsanyag-koncentrációja, ezáltal javulhat a vízbázisok védelme – közölte az egyetem az MTI-vel. Az ELTE ismertette: a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt összköltsége több mint 677 millió forint, amelyhez a Nemzeti Versenyképességi és Kiválósági Program 530 millió forint uniós forrást biztosított. A támogatásra pályázó konzorciumot az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutatóközpont vezeti, konzorciumi partnerei a Inwatech Környezetvédelmi Kft., a LightTech Lámpatechnológiai Kft. és az MTA Természettudományi Kutatóközpont. Az egyetem felidézte, hogy környezeti…

Olvass tovább>>

Épp idejében: közös szmogkutatási projektet indít a Pannon Egyetem, a PTE és az OMSZ

A légszennyezés, köztük a szmogjelenségek kialakulásának vizsgálatát és azok hatékonyabb előrejelzését célzó, 821 millió forint költségvetésű kutatásba kezd márciusban a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) alkotta konzorcium – közölte Geresdi István egyetemi tanár, légkörfizikus az MTI-vel. A PTE oktatója kiemelte: a Pannon Egyetem vezette társulás keretében a veszprémi kutatók a szilárd halmazállapotú részecskék kémiai összetételét és fizikai jellemzőit, valamint a kialakuló ködcseppek méret szerinti eloszlását mérik. Az OMSZ munkatársai egyrészt a szennyező anyagok nagyobb távolságokra történő transzportjával, másrészt a köd és a szmog…

Olvass tovább>>

A szemétégető kommunális távhőhálózatra állhat át a belga királyi palota

A hulladékot felhasználó brüsszeli lakossági távfűtés hálózatára állhat át a belga királyi palota a belga belügyminiszter tervei szerint – közölte a La Libre Belgique belga napilap. A tájékoztatás szerint Jan Jambon belga belügyminiszter pénteken nyújtja be a miniszterek tanácsának azt a javaslatot, amely szerint a Brüsszel északnyugati, Laeken nevű kerületében található királyi palota fűtését átállítják az energiát javarészt háztartási hulladék elégetéséből nyerő kommunális rendszerre. Az indoklás szerint a palota közel egymillió liter gázolajat használ el fűtéséhez évente. Az új rendszer mintegy kilencszázezer liter gázolaj megtakarításával járna. A kiadások csökkentése mellett az új…

Olvass tovább>>

Intézkedéscsomaggal harcolnának a klímaváltozással a csehek

Intézkedéscsomagot fogadott el hétfőn a cseh kormány, hogy felkészítse Csehországot a klímaváltozás várható következményeire, a programra Prága 2020-ig több mint 1,2 milliárd koronát (13,8 milliárd forint) tervez fordítani. Bohuslav Sobotka miniszterelnök nyilatkozatában kifejtette: az a legfontosabb szempont, hogy megtartsák az ország területén a vízforrásokat és a lehulló csapadékot, változatosabbá tegyék az erdőket, a vadállományt, és megakadályozzák a termőtalaj erózióját. Richard Brabec környezetvédelmi miniszter a kormányülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: „Sok év után az idén olyan a januári időjárás, amilyennek lennie kellene. Nagy valószínűséggel azonban szabályt erősítő kivételről van szó. A klímaváltozás…

Olvass tovább>>

Oxigéntermelő algapavilonokkal tísztítanák meg a városok levegőjét

A légszennyezés az egész világban súlyos problémát jelent, erre próbál megoldást adni Miklósi Ádám algapavilonja, ami elnyerte a 2016-os Inhabitat Biodesign első díját. A WHO 2016-os felmérése szerint a Föld lakosságának 92 százaléka él olyan helyen, ahol a levegő szennyezettsége túllépi az egészségügyi határértéket. Az algapavilon tervezője Miklósi Ádám javaslata szerint az oxigéntermelő algák tudnának ezen a helyzeten változtatni. Az algák megtisztítják a levegőt A légszennyezés legalább olyan súlyos egészségügyi-környezeti probléma, mint a globális felmelegedés. Az emberi civilizáció által kibocsátott szén-dioxid közömbösítésében az óceánok és az erdők tudnának segíteni, a fák…

Olvass tovább>>

A világ legmagasabb naperőműtornyát építik fel Izraelben

A világ legmagasabb, 250 méter magas naperőműtornyának felépítésére készülnek a Negev-sivatagban, Izraelben — írja a ynet. A napfényben gazdag Izrael hagyományosan kőolajszármazékokkal, illetve a földközi-tengeri földgázmezők felfedezése, és kiaknázásának megindulása óta földgázzal működteti erőműveit. Energia felhasználásának jelenleg mindössze két és fél százaléka származik a nap erejéből. A tervek szerint az ország 2020-ra megnégyszerezi, tíz százalékra növeli napenergia kiaknázását, főként a Negev-sivatagban felépülő új naperőművekkel. A várhatóan 2018-ra elkészülő Asalim naperőműrendszer négy, különböző technológiát alkalmazó részből fog állni. Együtt háromszáztíz megawatt energiát fog termelni, az ország teljes szükségletének 1,6 százalékát, ami…

Olvass tovább>>

Új kármentesítő technológiát fejleszt két magyar társaság

A környezeti kármentesítést jelentősen megkönnyítő és olcsóbbá tevő technológiát fejleszt a Geohidroterv Kft. és a TAM-BAU Kft., a konzorcium a két évig tartó munkálatokra közel 380 millió forint uniós támogatást kapott – közölték a cégek. A meglévő eljárások ötvözésével és továbbfejlesztésével olyan új csőfektetési eljárás jöhet létre, amely az eddigi módszereknél gyorsabb és olcsóbb lesz – írták. A közlemény felidézi: Magyarországon szennyezett talajvizes területek tucatjai maradtak vissza az elmúlt évtizedekből, a fővárosban többek között az Illatos úti vegyi üzem és a Csepel Művek területén. Ezeket a szennyeződéseket a beépítettség és…

Olvass tovább>>

Kőolaj helyett cukorból készül a környezetbarát műanyag

A Pó-deltában fekvő Bottrighe városkában épült fel a Novamont biokémiai vállalat üzeme, ahol a világon elsőként megújuló módon állítanak elő olyan vegyületet, amelyet a műanyag-gyártásban használnak. Bio-butándiolra főként a biológiailag lebomló plasztik bevásárlótáskák előállításához van szükség. A bio-butándiolt széles körben alkalmazzák a vegyipar különböző szektoraiban és az elektronikában. Számos műanyag termék készül a felhasználásával. Az innováció abban rejlik, hogy előállításához kőolaj helyett vizet és cukrot használnak a vegyészek, ami jóval környezetbarátabb – magyarázza Stefano Dessi, a Mater-Biotech ügyvezető igazgatója. Eddig ugyanis ipari méretekben fosszilis anyagok felhasználásával állítottak elő butándiolt. A…

Olvass tovább>>

Zöld Ipari Innováció program: bíztatóak az eredmények

mezőgazdaság

A Norvég Alap 2009-2014-es finanszírozási periódusának egyik magyarországi programterülete a Zöld Ipari Innováció program, melynek keretében 37 környezetvédelmi projektet támogattak. Október 27-29. között konferenciát tartottak Gödöllőn„Innovations in Green” („Zöld Innováció”) címmel. A rendezvényt a Szent István Egyetem (SZIE), mint a Norvég Alap egyik magyarországi programterületének, a Zöld Ipari Innováció programjának felelőse, program operátora szervezte. A helyszín az egyetem Regionális Tudástranszfer Központja volt. Az eseményt Tőzsér János rektor nyitotta meg. A Norvég Nagykövetség képviseletvezető-helyettese, Kathrina Ramberg, a nyitóbeszédében úgy fogalmazott: „az Európa-projekt kezdete óta egy olyan időszakban élünk, amely hihetetlen és…

Olvass tovább>>

Nyert a ReWater víztisztító konténer

A Fővárosi Vízművek Zrt. és a Pureco Kft. közös fejlesztésű víztisztítója nyerte el a Víz Világtalálkozó Innovációs Díját. A Budapesti Víz Világtalálkozó kísérőrendezvénye, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Vízipari Klaszter közös szervezésében megvalósuló Fenntartható Vízügyi Megoldások Szakkiállítás Innovációs Napjának záróeseményeként került sor a BWS 2016 Szakkiállítás Vízipari Innovációs Díjának átadó ünnepségére. A Díjra az Expo kiállítói és az Innovációs Nap előadói nevezhettek olyan termékeikkel, szolgáltatásaikkal és innovatív technológiai megoldásaikkal, amelyek jelentős mértékben segítik elő vizeink védelmét, valamint a vízügyi fejlesztések eredményes megvalósítását. A Díj odaítélésről a nemzetközi vízügyi…

Olvass tovább>>

Innovációs díjat nyert egy pécsi fejlesztés

Korszerű, hatékony, környezettudatos, programozható, gazdaságos, kényelmes. Mindez egyszerre jellemzi a KonvekPRO gázkonvektort korszerűsítő szobatermosztátot, melyet két pécsi informatikus mérnök, Vajda Róbert és Romeisz Gábor talált föl. A készülék innovációja abban rejlik, hogy emberi beavatkozás nélkül, önállóan látja el funkcióját, vagyis nem kell állítgatni a konvektor szabályozógombját a készülék önállóan méri és állítja be a helyiség hőmérsékletét. Amellett, hogy a korábbinál egyenletesebb és egészségesebb lesz a fűtés a lakásban, nem elhanyagolható momentum a 25-35 százalékos költségmegtakarítás sem, amellyel egy fűtésszezon alatt megtérül a berendezés ára. A 10×10 centis készülék az összes…

Olvass tovább>>

Térkővel fednék be az egész világot, a világ meg el van ájulva ettől

A Platio nevet viseli három magyar fiatal legújabb innovációja, az újrahasznosítható anyagból készült „okos térkő”. Egyszerre csökkenti a városi hulladékot és hasznosítja az olyan megújuló energiaforrásokat, mint a napenergia vagy akár a mozgási energia. Ezen felül képes információkat gyűjteni, raktározni, illetve elektromos hálózaton keresztül adatokat küldeni. A fiatalok további tervei között szerepel egy „Infopavament” létrehozása, amely különféle – tömegközlekedéssel, úthálózattal kapcsolatos – információkkal látná el a burkolaton sétálókat. A leginkább technikával és tudománnyal foglalkozó amerikai TechChrunch is felfigyelt a Platiót fejlesztő csapatra és cikkükben rendkívül elismerően írtak róluk. Pozitívumként emelték…

Olvass tovább>>

105 milliós támogatást nyert Siófok Város Önkormányzata

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vissza nem térítendő támogatást ítélt meg a Siófok Város Önkormányzata által, a „Energiahatékony iskolák fejlesztése” című pályázati felhívásra benyújtott pályamunkájára. A döntés szerint a Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola energetikai korszerűsítése című projekt az EGT Finanszírozási Mechanizmus Energia hatékonyság (HU02) programjának forrásából és hazai központi költségvetési előirányzatból összesen 105 819 606 forint vissza nem térítendő támogatásban részesül. Siófok Város Önkormányzatának az volt a célja a pályázat benyújtásakor, hogy a Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola felső tagozatának az 1950-es években épült, háromszintes épületét energetikailag korszerűbbé…

Olvass tovább>>

Harmadával nőtt a „karbonmentes” áramtermelés a világban tavaly

Tavaly nyolc százalékkal csökkentek globálisan az energiaipari beruházások, mivel a megújítható energiaforrásokba, áramelosztó hálózatokba és hatékonyságnövelő fejlesztésbe fektetett összegeket bőven ellensúlyozta a szénhidrogén-feldolgozóipari beruházások visszaesése – állapítja meg a Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA (International Energy Agency) szerdán közzétett tanulmánya. Az energiaipari beruházások 1,8 ezer milliárd dollárra csökkentek tavaly a 2014-es kétezer milliárd dollárról. A legnagyobb energiaipari beruházásokat Kína hajtotta végre tavaly 315 milliárd dollár értékben. A rangsorban második Egyesült Államokban az energiaipari beruházások 75 milliárd dollárral csökkentek az előző évihez képest 2015-ben 280 milliárd dollárra. Az Európai Unió 140 milliárd…

Olvass tovább>>

Hulladékból utasszállító? Új program indult aludobozok szelektív gyűjtésére

Magyarországon évente mintegy 450 millió darab üdítős, sörös és energiaitalos doboz végzi a vegyes hulladékban, holott ez az értékes nyersanyag teljes egészében visszaváltható és újrahasznosítható lenne. Most „Dobd be magad” néven új környezetvédelmi program indult az alumínium dobozok szelektív gyűjtésének népszerűsítésére. Magyarországon évente 800-900 millió darab alumínium dobozba töltenek italokat, vagyis minden magyar állampolgár átlagosan 80-90 darab dobozt használ fel évente. Ugyanakkor az így keletkezett hatalmas mennyiségű nyersanyag csupán felét gyűjtik szelektíven, noha az száz százalékban újrahasznosítható lenne. A fennmaradó 450 millió darab doboz a hulladéklerakókon végzi, pedig a lakosság rendelkezésére…

Olvass tovább>>

Az energetika témájában kutató egyetemistákat díjaztak

Az energetika témakörében kutató három egyetemistát díjazott a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) – közölte a hivatal kedden az MTI-vel. A díjakat Grabner Péter, a MEKH energetikáért felelős elnökhelyettese és Péter Norbert, a BME Energetikai Szakkollégiumának elnöke adta át kedden a hivatal székházában. A tájékoztatás szerint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a szakterületeihez kapcsolódó tanulmányokat folytató hallgatók számára a BME Energetikai Szakkollégiumával együttműködve hirdette meg az Energetikai Diplomadíj-pályázatot, amelyre kilenc pályamű érkezett. A közlemény szerint Grabner a díjátadón elmondta, az első három helyezett pályázó olyan társadalmilag fontos…

Olvass tovább>>

Az infrafűtés a XXI. század technológiája

A fűtésrendszerek rengeteget fejlődtek az elmúlt évszázadok során, az ezredforduló óta pedig gyökeresen átalakult a modern fűtés világa. Egyre inkább közkedveltté vált az utóbbi időszakban az infravörös sugarakon alapuló fűtés, mivel komfortos, gazdaságos, hatékony, környezetbarát, és nem utolsó sorban jó hatással van az egészségre. Alapját az infravörös sugárzás adja, amely a napfényben is megtalálható. A hagyományos módszerekkel ellentétben közvetlenül a tárgyakat és a helyiségben tartózkodókat melegíti fel, vagyis nem a levegő a fűtő közeg, hanem éppen fordítva. Ebben rejlik hatékonyságának titka. Az infravörös sugarak hatására hőfüggöny jön létre a nyílászáróknál,…

Olvass tovább>>