Több mint 5500 brit templom tért már át megújuló energiaforrások használatára, beleértve az Egyesült Királyság leghíresebb katedrálisai közül is néhányat, hogy segítsék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet. Az anglikán egyház, a katolikus egyház, a baptisták, a metodisták, a kvékerek és az Üdvhadsereg imahelyei álltak át száz százalékban megújuló energiaforrásokra, az anglikán egyház 15 katedrálisa is zöld energiát használ már, köztük a salisbury vagy épp a liverpooli. Egyházi vezetők sürgetik, hogy még többen kövessék a példájukat. Az éghajlatváltozás „korunk egyik nagy erkölcsi problémája”, amely a szegényeket sújtja leginkább – fogalmaztak a The…
Olvass tovább>>Kategória: „Zöld” innováció
Amerika: nem érdemes friss levegőért a nemzeti parkokba látogatni
Az Egyesült Államok nemzeti parkjaiban ugyanolyan magas a levegő ózonszennyezettsége, mint az ország több nagyvárosában – derült ki a Science Advances című folyóiratban megjelent új tanulmányból. Ivan Rudik, az ithacai Cornell Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője szerint az eredmények fontos egészségi kérdéseket vetnek fel a parkok látogatóira vonatkozóan. Az ózonszennyezettségnek való kitettség ugyanis irritálhatja az ember orrát, torkát, mellkasi fájdalomhoz vezethet, és felerősítheti például az asztma tüneteit – írta a nature.com. Az ózon fő forrásai az iparból és közlekedésből származó gázok. UV-sugárzás hatására a nitrogén-oxidok és a szénhidrogén ózonná alakulnak.…
Olvass tovább>>A kolumbiai békemegállapodás veszélyezteti a dél-amerikai ország esőerdőit
Tömeges erdőirtáshoz vezetett Kolumbiában a mintegy félévszázados erőszakot lezáró kolumbiai történelmi békemegállapodás a dél-amerikai ország és brit kutatók tanulmánya szerint. Négy éven át tartó tárgyalások után írta alá 2016-ban a kolumbiai kormány és a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) a békemegállapodást, amely 52 évnyi polgárháborút zárt le hivatalosan, amelyben mintegy 220 ezer ember halt meg és több mint hétmillióan kényszerültek otthonuk elhagyására. A polgárháború idején Kolumbia egy ökológiailag jelentős térsége, amelyet a kutatók Andok-Amazonas biodiverzitás hídnak neveztek el, a FARC gerillái által ellenőrzött veszélyes terület volt, ahová ember ritkán tévedt…
Olvass tovább>>A Balaton élővilágának kutatásával ismerkedhetnek az érdeklődők Tihanyban
A Balaton élővilágával és annak kutatásával ismerkedhetnek meg az érdeklődők a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének pénteki nyílt napján Tihanyban – jelentette be a szervezet tudományos főmunkatársa. Takács Péter elmondta: az érdeklődő gyermekek és felnőttek a tihanyi limnológiai intézet parkjában a parti öv halaival – például süllővel, csukával vagy balinnal -, valamint a szemmel látható úgynevezett makrogerinctelen szervezetekkel és a terepi vizsgálatok során használt eszközökkel ismerkedhetnek meg pénteken 9 és 16 óra közt. A laboratóriumban a szerves mikroszennyezők vizsgálati módszereit, illetve a tó mikroszkopikus növényi és állati…
Olvass tovább>>Az amerikai kőolaj- és gázipar metánkibocsátása a becsültnél 60 százalékkal nagyobb
Az amerikai kőolaj-és gázipar évente 13 millió köbtonna metánt bocsát ki, hatvan százalékkal többet az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség eddigi becslésénél – derült ki az Coloradói Egyetem vezetésével készült tanulmányból. A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kibocsátott szénhidrogén többsége ipari berendezési hibája, szivárgások és más működési rendellenességek miatt kerül a levegőbe. Ezeknek a szivárgásoknak a környezeti hatása 2015-ben nagyjából ugyanakkora volt, mint az összes amerikai széntüzelésű erőmű szén-dioxid-kibocsátásának környezeti hatása az adott évben – mutatták ki a szakemberek. „Ez a tanulmány az eddig legjobb számítás a kőolaj- és gázipari…
Olvass tovább>>Sokkal olcsóbban lehet a szén-dioxidot kivonni a levegőből egy új technológiával
Sokkal olcsóbban lehet a szén-dioxidot kivonni a levegőből egy kanadai cég új fejlesztésével – számolt be róla a BBC. A Joule című szaklapban közölt friss tanulmányban a Carbon Engineering azt írta, tonnánként száz dollárnál (27 ezer forint) kisebb összegért képesek egy tonna szén-dioxidot kivonni a levegőből. Ez látványos előrelépés lenne, mivel a jelenlegi becsült ár hatszáz dollár körül van. A tudósok kissé gyanakodva tekintenek azokra a találmányokra, amelyek veszélyesnek tűnnek és amelyekkel el lehetne vonni a figyelmet a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének „nehéz feladatáról”. Voltak már tervek űrbéli nappajzs építésre és arra…
Olvass tovább>>Másfél fokban lehetne korlátozni a felmelegedést hétköznapi változtatásokkal
Másfél Celsius-fokban lehetne korlátozni a globális felmelegedést, ha olyan hétköznapi dolgokon változtatnánk, mint az utazás módja, a házak fűtése és hűtése – állapította meg egy új nemzetközi kutatás. Ez a tanulmány az első, amelyik megmutatta, hogyan lehet elérni a 2015-ös párizsi klímavédelmi megállapodásban kitűzött célt – a felmelegedés mértékének 1,5 Celsius-fok alatt tartását – kísérleti technológiák használata nélkül. Ezek közül a tudósok többek között a szén-dioxid-leválasztást és tárolást (CCS, carbon capture and storage) említik, amikor a légkörből vegyi eljárással kivonják a szén-dioxidot és tárolóba sajtolják – írta a ScienceDaily.com. Az…
Olvass tovább>>Le kellene szoknunk a húsról és a tejtermékekről
Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének. Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet 119 ország mintegy 38 ezer farmjának és 1600 élelmiszer-feldolgozójának és kereskedőjének adatait megvizsgálva mérte fel, hogy a különböző termelési módszerek és a földrajzi elhelyezkedés milyen környezeti hatással van az elfogyasztott élelmiszerek mintegy kilencven százalékát kitevő negyven élelmiszer előállításához. A szakemberek elemezték, hogyan hat ezen élelmiszerek előállítási folyamata a…
Olvass tovább>>A világ 13 ezer város szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók
A világ 189 országa 13 ezer városának szénlábnyomát állapították meg norvég kutatók, számításaik szerint Szöulnak, a kínai Kantonnak és New Yorknak a legnagyobb a szénlábnyoma. Budapest a 210. helyre került. A szénlábnyom azt mutatja meg, hogy mennyi közvetlen és közvetett üvegházhatású gáz kerül a légkörbe az emberi tevékenység, életmód által. Minél nagyobb az emberi karbonlábnyom, annál nagyobb a hatása az éghajlatváltozásra. A kutatók létrehoztak egy honlapot is, amely részletesen bemutatja a vizsgált városok szénlábnyomát. Az Environmental Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban a szakemberek megállapították, hogy globálisan a legnagyobb szénlábnyoma egy…
Olvass tovább>>Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges
Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint az aggasztó mutató oka, hogy a kelet-ázsiai szigetország koralltelepének nem sikerül regenerálódnia az újabb és újabb korallfehéredések után. A délnyugat-japán Szekiszei Lagúna korallállománya nyolcvan százalékkal csökkent az 1980-as évek vége óta a tengervíz melegedése és a korallevő töviskoronás tengericsillagok (Acanthaster planci) pusztítása miatt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A japán környezetügyi minisztérium szerint a több mint 67 négyzetkilométeren elterülő lagúnának ma már mindössze 1,4 százaléka egészséges, miután a területet 1998-ban, 2001-ben, 2007-ben és 2016-ban…
Olvass tovább>>Kihalás fenyegeti a kínai óriásszalamandrát természetes élőhelyén
Kihalás fenyegeti természetes élőhelyén az „élő kövületnek” számító kínai óriásszalamandra mindegyik faját egy új felmérés szerint – írta a BBC. A világ legnagyobb testű kétéltűje vadon élő egyedeinek száma „katasztrofálisan zuhan”, lehetséges, hogy mindössze maroknyi maradt belőlük – állapította meg egy négy éven át tartó kínai terepfelmérés. Az akár 1,8 métert és ötven kilogrammot is elérő kétéltűek természetes élőhelyükről szinte teljesen eltűntek, ezzel szemben több milliót tenyésztenek farmokon, hogy luxuséttermeknek adják el a húsukat. A 170 millió éve nagyjából változatlan faj megmentését elsődleges megőrzési feladatnak tekinti a tudományos világ. „Elképesztően rövid…
Olvass tovább>>A Wessling Hungary az édesvizekben található mikroműanyagokat fogja mintavételezni
Az édesvizek mikroműanyag szennyezettségének megállapítására a Wessling Hungary Kft. 269,5 millió forint összköltségvetésű projektet indított, amelyben vállalta, hogy 2019 december végéig egységes mintavételi eljárásokat dolgoz ki – közölte a társaság. A kutatás és fejlesztési projekt megvalósításához a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 138,5 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá. Az egységes mintavételi eljárások kidolgozására és az eredmények egységes értelmezésére a természetben előforduló mikroműanyagok jelentette ökológiai és humán egészségügyi kockázat jövőbeli megállapításához van szükség. Bordós Gábor projektvezető közölte, a projektben olyan eszközt akarnak kidolgozni, amely az édesvizekből nagy…
Olvass tovább>>Magyar előadót is meghívtak fenntarthatósági „Osztrák Világcsúcs” konferenciára
Ürge-Vorsatz Diana (képünkön), a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora, a Béke Nobeldíjjal kitüntetett Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) egyik alelnöke is felkért előadó a Bécsben 2018. május 15-én megrendezendő magas szintű csúcstalálkozón. Az R20 Osztrák Világcsúcs konferencia (Austrian World Summit) egy hosszútávú kezdeményezés, amely platformot teremt államoknak, régióknak, városoknak, hogy az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljait végrehajtsák, és a Párizsi Egyezmény éghajlatvédelmi céljait elérjék. Magas szintű partnerkapcsolatokat hoz létre erre a célra, valamint ötletek és tapasztalatok cseréjének biztosít fórumot a legmagasabb szinten. Az „R20 Régiók és éghajlati cselekvés” programot Arnold Schwarzenegger színész, Kalifornia volt…
Olvass tovább>>Michael Bloomberg példát mutatott
Michael Bloomberg (képünkön) amerikai milliárdos, New York volt polgármestere vasárnap felajánlotta, hogy kifizeti a párizsi klímavédelmi konferencia elmaradt amerikai hozzájárulását. Bloomberg négy és félmillió dollárt ajánlott fel: ez az amerikai hozzájárulás teljes tavalyi összege, amelyet a Trump-kormányzat nem fizetett be, mivel az amerikai elnök 2017 júniusában bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az egyezményből. „Amerika kötelezettséget vállalt, és ha a kormányzat ennek nem tesz eleget, akkor nekünk, amerikaiaknak kell viselnünk a felelősséget” – fogalmazott Bloomberg a CBS televíziónak adott interjújában vasárnap. Bejelentette: „én ezt megtehetem, és igen, el is küldöm…
Olvass tovább>>Az EP újrahasznosítást javító és az élelmiszerpazarlást csökkentő jogszabályt fogadott el
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jogszabálycsomagot szavazott meg az újrahasznosítás növelése, a hulladékok lerakásának és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében – közölte az uniós parlament. Az elfogadott jogszabály előírja, hogy 2025-re a települési hulladéknak legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. A rendelkezésre álló adatok szerint az újrahasznosítás Európában jelenleg 44 százalékos. A szöveg szerint a cél, hogy 2030-ra 60 százalék, 2035-re 65 százalékos legyen a hulladékok újrahasznosítása az unióban. Mint írták, a csomagolóanyagoknál 2030-ra hetven százalékos arányt kell elérni – ahol később külön célszámok lesznek a papírra és kartonra, műanyagra,…
Olvass tovább>>A globális felmelegedésben kizöldültek az európai hegycsúcsok
Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közötti időszakhoz képest – mutatta ki 11 európai országi kutatóinak közös tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé. A 302 hegycsúcsról az elmúlt 145 évben gyűjtött adatokat elemezve a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedés az oka növényfajok számának növekedésének az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain. A kutatók nemcsak a fajok számának növekedését mutatták ki kétséget kizáróan, hanem azt is, hogy ez a folyamat felgyorsult. Miközben az 1957-1966…
Olvass tovább>>Kucsmagomba napokat rendeznek a Magyar Természettudományi Múzeumban
A tavaszi élő gombák mellett élethű, fagyasztva szárított nyári és őszi gombafajokat is láthatnak az érdeklődők a Természettudományi Múzeumban rendezendő Kucsmagomba napokon április 6. és 8. között Budapesten. A háromnapos eseményen lesz gombameghatározás is szakértők segítségével, a gombaszimatszonda program keretében pedig egy-egy gombafajra jellemző illatú vegyületmintát megszagolva találhatják ki az érdeklődők, hogy az melyik gombához tartozik – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban. Gombaszépségversenyt is rendeznek, amelyre a helyszínen lehet nevezni, az eredményhirdetés április 8-án délután lesz. A legszebb gombák tulajdonosai értékes jutalomban részesülnek. A gyereksarokban játékos, gombás feladatokkal, memóriajátékkal és…
Olvass tovább>>Nagy lehetőség rejlik az aludobozokban
Akár egy harmincezer fős kisváros éves áramfogyasztásának költsége is megtakarítható lenne a jelenleg a lerakókra kerülő alumínium italdobozok teljes körű újrahasznosításával. Sajnos azonban a Magyarországon forgalomba kerülő egymilliárd darab alumínium italdoboz mintegy 58 százaléka, vagyis közel 8900 tonna alumínium a kommunális hulladékban vagy hulladékégetőben végzi – derül ki a Returcom Nonprofit Kft. legújabb tanulmányából. Az értékes, végtelenszer újrahasznosítható alumínium ezzel örökre eltűnik a nyersanyagok körforgásából. Még mindig nem használjuk ki az alumínium körforgásában rejlő előnyöket Mi, magyarok nagyon pazarlóan bánunk a tőzsdén is jegyzett, értékes alumíniummal. Magyarországon minden évben 15…
Olvass tovább>>Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában
Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában. A Frontiers in Marine Science című nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői az úgynevezett mezopelágikus zónában – nagyjából 200-1000 méteres mélységtartományban – élő halakat vizsgáltak, és a kifogott példányok közül minden négyből nagyjából háromnak a gyomrában kimutatták a mikroműanyagokat – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. „A mikroműanyagok most kezdenek a köztudatba kerülni, ahogy számos kormány tervezi, hogy betiltja a kozmetikumokban és a tisztítószerekben előforduló műanyag mikroszemcsék használatát” – mondta Alina…
Olvass tovább>>A világ legtávolabbi vizeiben is meglepően magas a műanyaghulladékok aránya
A világ legtávolabbi vizeiben is meglepően magas a mikroműanyagok, vagyis az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskék előfordulási aránya – állapították meg szakemberek, akik a világon elsőként gyűjtöttek és elemeztek adatokat az óceánok eddig felderítetlen régióinak egy részéből. A kutatók az Indiai-óceán déli részének középső térségéből, a déli szélesség 45,5 fokánál gyűjtöttek mintákat egy kutatóhajóval a Volvo Ocean Race nevű vitorlás földkerülő verseny keretében – olvasható a The Guardian című brit lap honlapján. A minták elemzését végző Sören Gutekunst (kéoünkön), a németországi Kielben működő Geomar Helmholtz Óceánkutató Központ munkatársa szerint a vizsgálatok 42…
Olvass tovább>>