Kategória: Csillagászat, űripar

Először azonosíthattak extragalaktikus bolygót a kutatók

~
M51 galaxis

Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis a Galaxison kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni. A szakemberek mostanra több ezer exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéta létezésére találtak bizonyítékokat. Az összes eddig azonosított exobolygó azonban a Tejútrendszeren belül található. Az eddigi felfedezések alapján a kutatók úgy becsülik, hogy több milliárd planéta van a Tejútrendszerben. Ez idáig ugyanakkor egyetlen olyan bolygót sem sikerült azonosítaniuk a kutatóknak, amely egy másik galaxisban található – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az arXiv szerverre, a tudományos munkák online adattárába feltöltött tanulmányukban a szakemberek most egy ilyen lehetséges…

Olvass tovább>>

Megsemmisült a budapesti műszaki egyetem zsebműholdja

~
SMOG-P

Véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli pályán végzett missziója: a SMOG-P a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült – közölte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). „A világszenzációnak számító, csaknem 10 hónapos űrbéli útja után a világ első működő 1-PocketQube (1PQ) (5-ször 5-ször 5 centiméter) méretű műholdja elégett” – olvasható a BME keddi közleményében. A SMOG-P tervezett élettartama 3 hónap volt, de még 8 hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt. A rendszerek és a tartalékegységek jól funkcionáltak, áramköri meghibásodást nem tapasztaltak a fejlesztők – írják. Magyarország…

Olvass tovább>>

Októberben földközelbe kerül a Mars

~
Mars

Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy 62 millió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz, szabad szemmel nézve minden csillagnál fényesebb vörös pontként fog ragyogni a déli égbolton. Távcsővel nézve a bolygó korongja is könnyen észrevehető. Idén ugyan valamivel távolabb vagyunk a Marstól, ezért picivel kisebb a látszó átmérője, azonban jóval magasabban figyelhető meg, mint a 2018-as nagy oppozíció idején – mondta el Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa. Ilyen közelséget…

Olvass tovább>>

Nagy az izgalom: foszfint találtak a Vénusz légkörében

~
Vénusz, a Venyera szonda hamisszínes felvétele

A felfedezés alapos vizsgálaton esett át, de még további mérések szükségesek ahhoz, hogy teljesen bebizonyosodjon, a Vénusz légkörében kimutatott foszfin valóban az élet nyoma – erről Boldog Ádám csillagász beszélt egy tévéműsorban. A csillagász a műsorban meglepő dolognak nevezte, hogy a kutatók pont a Vénuszon találtak először életre utaló nyomot és például nem a Marson. „A Vénuszon irtó nagy forróság van, hatalmas a felszínen a nyomás és a kénsavfelhők sem segítenek túl sokat az életnek, mégis sikerült a foszfin gázt megtalálni” – mondta. Hozzátette: a Vénusz légkörében található foszfin az…

Olvass tovább>>

Olyan bolygót fedezték fel csillagászok, amilyet elképzelni sem tudtak

~
LTT 9779b

Az első ultraforró Neptunusz-szerű bolygót fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport, amely eredményeit a Nature Astronomy című folyóiratban publikálta. Az LTT 9779b jelű planéta olyan közel kering a csillagjához (LTT 9779), hogy egy év mindössze 19 óráig tart és a bolygón uralkodó hőmérséklet több mint 1700 Celsius-fok – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A bolygó kétszer nehezebb a Neptunusznál és valamivel nagyobb is nála, viszont hasonló sűrűségű. Az LTT 9779b-nek nagyjából a Föld tömegének 28-szorosával egyenlő súlyú, hatalmas magja lehet, és olyan légköre, amely a planéta tömegének nagyjából kilenc százalékát…

Olvass tovább>>

Sikeresen visszatért a Földre Kína újrahasznosítható kísérleti űrhajója

~
LM-5B-Hosszu-Meneteles-kinai-raketa

Sikeresen visszatért a Földre vasárnap Kína újrahasznosítható kísérleti űrhajója. Az űrhajó, amelyet pénteken a Hosszú Menetelés 2F nevű hordozórakéta segítségével bocsátottak fel az ország északi részén található Csiucsüen Műholdkilövő Állomásról, két napon át tartó Föld-körüli út után tért vissza a tervezett leszállóhelyre. A kísérleti misszióval kapcsolatban a Hszinhua csupán annyi tájékoztatást adott, hogy az fontos áttörést jelent Kínának az újrahasznosítható űrhajók technológiáját illető kutatásaiban, amennyiben kényelmesebb és költséghatékonyabb módszert biztosít az űr békés használatához. Az űrhajóról, illetve a kilövésről nem közölt képet a kínai sajtó. (Mi sem, képünk illusztráció. A -szerk-…

Olvass tovább>>

Egy eddig csak a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a Ceres törpebolygón

~
Ceres

Egy eddig csupán a Földön megfigyelt ásványt azonosítottak a kutatók a Ceres törpebolygón – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Ceres a legnagyobb objektum a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben, ami lehetővé teszi az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Dawn, vagyis Hajnal nevű űrszondája számára, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a felszínéről. Amerikai és európai kutatók nagyjából 35 kilométeres távolságból készített felvételeket elemeztek a törpebolygóról. A szakemberek a húszmillió éves Occator-kráterre fókuszálták vizsgálatukat és megállapították, hogy egy „kiterjedt sósvízmedence” van a felszíne alatt. A római Nemzeti Asztrofizikai Intézet szakemberei infravörös képalkotást…

Olvass tovább>>

Elvégezte első küldetését a TESS amerikai exobolygóvadász űrszonda

~
TESS műhold, NASA

Elvégezte első küldetését, vagyis adatokat gyűjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról a TESS, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) exobolygóvadász űrszondája. A TESS-t (Transiting Exoplanet Survey Satellite) 2018-ban bocsátották fel. Kétéves misszióját július 4-én fejezte be, ezalatt 66 új exobolygót, vagyis naprendszerünkön kívüli planétát, valamint majdnem 2100 exobolygójelöltet fedezett fel, ezek adatainak elemzésén a csillagászok még dolgoznak. „A TESS már most, kiterjesztett küldetésének kezdete előtt óriási siker” – mondta el a Phys.org tudományos hírportálnak Patricia Boyd, a projekt munkatársa a NASA greenbelti Goddard űrkutatási központjában. A TESS négy kamerájával nagyjából…

Olvass tovább>>

A Mars mintáit néhány év múlva már a Földön lehet vizsgálni

~
Mars

A múlt héten a Marsra indult amerikai szonda egyik legfontosabb feladata előkészíteni, hogy a bolygón vett mintákat néhány év múlva a Földön is meg lehessen vizsgálni. „A Perseverance nevű jármű olyan mintákat készíthet elő, amelyeket a következő Mars-szondák, a tervek szerint a 2020-as évtized második felében hazahozhatnak a Földre, ahol sokkal bonyolultabb laboratóriumi vizsgálatokat lehet a mintákon elvégezni. Ilyen még nem volt” – mondta Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Mint kifejtette, ezek a vizsgálatok annak megfejtését szolgálják, volt-e élet a múltban a Marson. Hozzátette: a Mars…

Olvass tovább>>

Az orosz és amerikai űrhivatal kölcsönös helybiztosításról tárgyal az ISS-re járó űrhajókon

~
SpaceX

Az állami űrprogramért felelős orosz és amerikai intézmény, a Roszkoszmosz és a NASA tárgyalásokat folytat arról, hogy kölcsönösen helyeket biztosítsanak egymásnak a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) járó űrhajókon – közölte keddi moszkvai sajtótájékoztatóján Anatolij Krasznyikov, a Roszkoszmosz kazahsztáni képviselője. Krasznyikov szerint a tárgyalások arról folynak, hogy amerikai űrhajósok orosz járműveket vegyenek igénybe az űrállomásra való repüléshez és fordítva. „Ez sürgős szükségszerűség, mert mindannyian látjuk, hogy megjelent egy új rendszer, amely embert szállít a Nemzetközi Űrállomásra, és természetesen azoknak az embereknek, akik oda repülnek, képesnek kell lenniük, mind az egyik, mind a…

Olvass tovább>>

A Jupiternél háromszor nagyobb tömegű bolygót fedeztek fel egy távoli naprendszerben

~
Kepler 88d

A Jupiternél háromszor nagyobb tömegű bolygót fedeztek fel egy távoli naprendszerben. A Kepler-88 nevű csillagrendszerről eddig ismert volt, hogy két bolygó – a Kepler-88 b és Kepler-88 c – kering csillaga körül nagy közelségben. Az újonnan felfedezett bolygó a Kepler-88 d, amely csillagát négyévente kerüli meg, keringési pályája nem köralakú, hanem elliptikus. Tömege a Jupiter tömegének háromszorosa. A bolygót a Hawaii Egyetem Asztronómiai Intézetének (UH IfA) kutatói fedezték fel a Maunekea vulkánon elhelyezkedő W. M. Keck Csillagvizsgáló Keck I. teleszkópján lévő HIRES spektrométer által hat éven át gyűjtött adatok alapján…

Olvass tovább>>

Elkészült a világegyetem minden eddiginél legnagyobb 3D-s térképe

~
A világegyetem

A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport – számolt be róla a swissinfo.ch svájci hírportál. A Barion Oszcilláció Spektroszkopikus Vizsgálat (eBOSS) elnevezésű hatéves kutatást, amelynek során sok millió galaxist és kvazárt elemeztek, részben Jean-Paul Kneib, a lausanne-i műegyetem (EPFL) asztrofizikusa vezette. Az univerzum térképét hétfőn publikálták. Az eBOSS mind a galaxisokat, mind a távoli kvazárokat felhasználja az úgynevezett barionikus akusztikus oszcillációk (BAO) mérésére, amelyek tulajdonképpen a korai univerzumban uralkodó feltételeknek az anyag eloszlásában megőrzött lenyomatai. A háromdimenziós térkép a világ harminc különböző kutatóintézetében dolgozó több száz tudós…

Olvass tovább>>

Mars-szondája felbocsátására készül Kína

~
Mars

A héten bocsáthatja fel Mars-szondáját Kína, újabb lépést téve célja felé, hogy nagyhatalommá váljon az űrkutatás terén. A tervek szerint legkésőbb szombatig indulhat útnak Kína Tienven (Égi kérdések) elnevezésű űrhajója, amely egy rovert, vagyis Mars-járművet és egy orbitális pályán keringő szondát küld a Marsra. Az űrhajót a Hosszú Menetelés-5 hordozórakéta szállítja majd és a dél-kínai Hajnan-szigetről indítják útnak. Várhatóan 2021 februárjában érne a vörös bolygó vonzáskörébe. A küldetés célja a Mars felszínének tanulmányozása, melyet a rover a leszállást követően végezne, az orbiter segítségével tartva a kapcsolatot a földi irányítóközponttal. Kína…

Olvass tovább>>

Amerikai és svájci kutatók 37 aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon

~

Amerikai és svájci kutatók 37, közelmúltban aktív vulkanikus struktúrát azonosítottak a Vénuszon. A Nature Geosience című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban újabb meggyőző bizonyítékokkal szolgáltak arra, hogy a Vénusz geológiailag aktív bolygó. „Ez az első alkalom, hogy képesek voltunk olyan sajátos szerkezetekre rámutatni, amelyek arról árulkodnak, hogy nem ősi vulkánról, hanem ma is aktív, valószínűleg alvó, de nem holt vulkánról van szó” – mondta Laurent Montési, a Marylandi Egyetem professzora, a zürichi Műszaki Egyetem Geofizikai Intézetével közös kutatás vezetője. A kutatók már jó ideje tudják, hogy a Vénusznak van egy fiatalabb…

Olvass tovább>>

Magyarország a nemzetközi űripar fontos szereplőjévé válhat

~
Nemzetközi Űrállomás

Az űripar az egyik leginkább perspektivikus iparággá vált az elmúlt években, és Magyarország sok olyan tapasztalatot szerzett, amelyek révén a nemzetközi űripar fontos szereplőjévé válhat – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a francia űrügynökségnél tett látogatásáról beszámolva közölte: jelenleg is több magyar vállalat vesz részt nagy nemzetközi fejlesztési, technológiai projektekben. Úgy vélte, Franciaország élen jár ebben az ágazatban, a NASA után a legnagyobb űrügynöksége ennek az országnak van. Ráadásul az európai űripar 40 százalékát Franciaország adja – tette hozzá. Kiemelte: most egy olyan együttműködési megállapodást kötöttek a francia…

Olvass tovább>>

Először közelíti meg a Napot a Solar Orbiter (SolO) európai űrszonda hétfőn

~
Solar Orbiter

A napokban először haladt el a Naphoz közel, mintegy 77 millió kilométeres távolságban a Solar Orbiter (SolO) európai űrszonda. A misszió feladata, hogy új információkkal segítse a Nap dinamikájának megértését. A perihélion, vagyis röppályájának a Naphoz legközelebb eső része a szondát a Vénusz és a Merkúr között vezeti el. A következő években ennél is közelebb kerül, akár 43 millió kilométerre is megközelíti a csillagot. A Föld átlagosan 149 millió kilométer távolságra kering a Nap körül. Az Európai Űrügynökség (ESA) által februárban útnak indított szonda missziója első négy hónapjában hosszú ellenőrzésen esett…

Olvass tovább>>

Pelyhes spirálgalaxist kapott lencsevégre a Hubble űrteleszkóp

~
NGC 2775

Egy pelyhes spirálgalaxisról készített lenyűgöző felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble űrtávcsöve. Az NGC 2775 spirálgalaxis nagyjából 67 millió fényévre van a Földtől a Rák csillagképben – olvasható a NASA honlapján. A galaxist William Herschel német származású brit csillagász fedezte fel 1783. december 19-én. Az NGC 2775 pelyhes spirálkarjai azt jelzik, hogy a galaxisban viszonylag kis intenzitású csillagkeletkezés zajlik. A galaxis központi részében gyakorlatilag nem keletkeznek új csillagok: ezt a területet egy szokatlanul nagy és viszonylag üres galaxisdudor uralja, amelyben minden gáz már régen…

Olvass tovább>>

Már megint egy üstökös közeledik a Nap felé

~
üstökös

Majdnem ötezer év után ismét a Nap felé közeledik a NEOWISE-üstökös, amely a vártnál fényesebb lesz, így ha nem esik szét, akkor július közepétől a nyár végéig kis távcsővel vagy esetleg szabad szemmel is megfigyelhető majd. Sárneczky Krisztián, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet munkatársa elmondta, hogy az üstökös feje a mérések szerint június 23-án napközben 3,5-4 magnitúdós lehetett, ami 1 magnitúdóval fényesebb a vártnál. A fényes porcsóvával együtt ez igen biztató fényesség – mondta a csillagász, hozzátéve, hogy idén óvatosak a szabadszemes üstökösök előrejelzésével, mert két égitest is csalódást…

Olvass tovább>>

A NASA TESS, Spitzer missziója egy Neptunuszhoz hasonló nagyságú bolygót fedezett fel

~

A NASA TESS űrszondája és a nyugállományba helyezett Spitzer űrteleszkóp adatainak segítségével a NASA kutatói felfedeztek egy Neptunusz nagyságú bolygót, amely alig több mint egy hét alatt kerüli meg a AU Microscopii fiatal csillagot – jelentette be az amerikai űrkutatási hivatal. A csillagászok már több mint egy évtizede kutatnak bolygók után az AU Microscopii csillag körül. Az AU Mic rendszer páratlan lehetőséget biztosít arra, hogy a csillagászok megfigyeljék, miként formálódnak és fejlődnek a bolygók és légkörük, és milyen kölcsönhatásban vannak csillagjaikkal – közölte a NASA. „Az AU Mic egy fiatal,…

Olvass tovább>>

Már tudjuk, mitől olyan forró a Szaturnusz légköre

~

A gázóriások – a Szaturnusz, a Jupiter, az Uránusz és a Neptunusz – atmoszférájának felső rétege forró, csakúgy, mint a Földé. Viszont a Földdel ellentétben ezektől a Naprendszer külső területén lévő planétáktól túlságosan is távol van a Nap ahhoz, hogy ilyen magas hőmérsékleteket okozzon. A jelenség régóta foglalkoztatja a bolygókutatókat. A NASA Cassini űrszondája adatainak elemzése alapján magyarázatot találtak a Szaturnusz, így valószínűleg a többi gázóriás felső atmoszférarétegének forróságára: a bolygó északi és déli sarkainál kialakuló sarki fény lehet az oka – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A napszél és a…

Olvass tovább>>