Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont(CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél. A CSFK keddi közleménye szerint az évek óta nem látott pocsék őszi-téli időjárás ellenére az elmúlt hónapokban rendszeressé váltak a földközeli kisbolygó felfedezések a Piszkéstetői Obszervatóriumban, ám a legújabban megtalált, 40-50 méter átmérőjű szikla rövid keringési idejével kiemelkedik a húszezer ismert földközeli kisbolygó közül is,…
Olvass tovább>>Kategória: Csillagászat, űripar
Repülőről indított rakétával állított pályára műholdakat a Virgin Orbit
Repülőgép szárnyai alól indított rakétájával állított pályára műholdakat Richard Branson űrvállalkozása, a Virgin Orbit. A BBC hírportáljának beszámolója szerint vasárnap a milliárdos egy régi 747-esének szárnya alól lőtték ki a rakétát, mely tíz kis műholdat szállított. Ez volt az első alkalom, hogy repülőgépről sikerrel lőttek ki űrrakétát. A Virgin csapata már tavaly májusban megpróbálkozott vele, ám akkor a Newton-3 motornak folyékony oxigént szállító rendszer hibája miatt a kísérlet meghiúsult. Vasárnap a rendszer hibátlanul működött. A Cosmic Girlnek nevezett, módosított 747-es a kaliforniai Mojave sivatagból szállt fel helyi idő szerint 10.50 órakor…
Olvass tovább>>Roszkoszmosz: Moszkva kilép az amerikai Gateway Hold-kutatási projektből
Oroszország úgy döntött, hogy kilép a Gateway elnevezésű amerikai Hold-kutatási projektből, de kész a szakmai párbeszéd folytatásra az Egyesült Államokkal – jelentette be a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat. A Lunar Orbital Platform – Gateway egy Hold körüli pályára állítandó állomás, amelynek megépítésében az Európai Űrügynökség (ESA) is részt vesz a tavaly októberben aláírt megállapodás alapján. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmoz vezérigazgatója hétfőn Telegram-csatornáján közölte, hogy Oroszország nem érdekelt az amerikai Hold-kutatási projektben való részvételben. Rogozin azokra a sajtóértesülésekre reagált, amelyek szerint kizárták az orosz részvevőket a Gateway megépítéséról konzultáló szakértői…
Olvass tovább>>Először találtak felhő nélküli jupiterszerű bolygót csillagászok
Először bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára. Felfedezésüket az Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóirat januári számában mutatták be a Harvard és Smithonian Asztrofizikai Központ tudósai. A WASP-62b névre keresztelt gázóriást először 2012-ben észlelték annak a programnak a keretében, amely 15 magnitúdósnál fényesebb csillagok körül keringő fedési exobolygók után kutat az északi és a déli féltekén. A Dél-Afrikában lévő észlelőhelyre telepített műszerrel fedezték fel a WASP-62b-t, amelynek azonban egészen mostanáig nem tanulmányozták a légkörét. A „forró Jupiternek” is nevezett bolygó 575 fényévre van és…
Olvass tovább>>Végre valamiben egyetértenek a kutatók: 14 milliárd éves az univerzum
Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A chilei Atacama-sivatag felett lévő obszervatóriumból vizsgálták a szakértők az univerzumból érkező legrégebbi fényt. Megfigyeléseik és kozmikus geometria segítségével megállapították, hogy az univerzum kora 13,77 milliárd, plusz-mínusz negyven millió év. Az új becslés, amelyet az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) Atacamai Kozmológiai Teleszkópja (ACT) által gyűjtött adatok alapján végeztek, megegyezik az univerzum sztenderd modelljén, illetve az Európai Űrügynökség Planck műholdja által végzett vizsgálatokon alapuló becsléssel. Utóbbi 2009 és 2013 között…
Olvass tovább>>Az űrszemét csökkentésére fából készítenek műholdat Japánban
A világ első fából készült műholdját akarják elkészíteni Japánban a Kiotói Egyetem tudósai egy helyi céggel az űrszemét csökkentése céljából. 2023-ban akarják útjára indítani a különleges űreszközt – adta hírül a BBC News. A Sumitomo Forestry nevű vállalat közölte, hogy kutatásokat kezdett annak kiderítésére, miként nő a fa és miként használható a faanyag a világűrben. Az egyetem szakembereivel együttműködve először azt fogják tanulmányozni, hogy a különböző fafajták miként viselkednek szélsőséges körülmények között a Földön. Az űrszemét egyre nagyobb problémát jelent, ahogyan egyre több műholdat bocsátanak fel a világűrbe. A Világgazdasági…
Olvass tovább>>2020 a Naprendszer éve volt
Tavaly számos érdekes csillagászati esemény történt, így például a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt. Kiss László csillagász, az MTA CSFK Csillagászati Intézetének igazgatója az év csillagászati eseményeiről beszámolva felidézte: tavasszal több üstökös is közeledett a Naphoz, amelyek közül a „nyertes” a NEOWISE üstökös lett, amely június-július fordulóján szép hosszú csóvás égi vándorként volt megfigyelhető az égbolton. A csillagász hozzátette: a bolygók úgy álltak össze 2020-ban, hogy nyáron volt olyan éjszaka, amikor az összes égitest látható volt. Így például a…
Olvass tovább>>Újabb űrszondák Holdra küldését terveik Izraelben
Csaknem két évvel a kudarccal végződött első kísérlet után újabb űrszondák Holdra juttatását tervezi Izrael – írta a Jediót Ahronót. Egy évvel és nyolc hónappal a hasonló izraeli vállalkozás, a Beresít (Genezis) nevű űrszonda Holdra zuhanása után jelentették be Jeruzsálemben, Reuven Rivlin államelnök rezidenciáján az új tervet. A Beresít-2 projekt 2024 első felében két, a Hold különböző pontjaira leszálló és egy körülötte keringő harmadik eszköz űrbe juttatását tervezi. A költségek várhatóan mintegy százmillió dollárra rúgnak (29,4 milliárd forint). A 630 kilogramm összsúlyú Genesis-2 három űrszondát fog tartalmazni: egy várhatóan több…
Olvass tovább>>Megvannak az Artemis-programba beválogatott űrhajósok
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szerdán bejelentette a 2024-ben induló Artemis holdmissziójába beválogatott űrhajósok első csoportját: a 18 asztronauta között fele-fele arányban vannak nők és férfiak. A kiválasztott űrhajósok névsorát Mike Pence amerikai alelnök ismertette a Nemzeti Űrtanács találkozóján a floridai Kennedy Űrközpontban – írja a BBC. A 18 asztronauta között vannak olyanok, akik már jártak a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) és olyan újoncok is, akik még sosem voltak az űrben. A szerdai rendezvényen felszólaló Jim Bridenstine, a NASA igazgatója elmondta, hogy ez csupán az első csoportja az Artemis program asztronautáinak.…
Olvass tovább>>Egy dollárért hozat kőzetmintát a Holdról a NASA
Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) egy dollárt, vagyis 294 forintot fizet egy coloradói cégnek, hogy az egy kis adag kőzetmintát gyűjtsön be neki a Hold felszínéről – írja a BBC. A Lunar Outpost egyike annak a négy vállalatnak, amellyel a NASA külön-külön szerződést kötött – 25 001 dollár összértékben – holdi regolit (holdi talaj) begyűjtésére. A NASA az Artemis elnevezésű programjában fogja használni a begyűjtött mintákat. A programmal az Egyesült Államok 2024-ig újra embert akar juttatni a Holdra. A mostani kezdeményezés üzleti modellt akar megteremteni a Földön túli erőforrások kinyerésére,…
Olvass tovább>>Már 1,8 milliárd csillagot térképezett fel a Gaia űrtávcső
Új adatokkal, köztük a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzeteivel bővült a Tejútrendszerről készített legpontosabb térképünk, amelynek készítésében a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) csillagászai is közreműködtek. Az Európai Űrügynökség (ESA) egyik zászlóshajója, a Gaia űrtávcső már évek óta azon dolgozik, hogy a galaxisunkat, a Tejútrendszert alkotó százmilliárd csillag közül legalább egymilliárdról, vagyis egy százalékáról meghatározza, hol és milyen messze található tőlünk. Az űrtávcső 2014 óta folyamatosan gyűjt rendkívül pontos pozíció- és fényességméréseket. Európai csillagászok 2018-ban tették közzé az űrtávcső adatain alapuló első nagy katalógust, ami nagy hatással volt a…
Olvass tovább>>Csillagász: elenyésző az esélye az Apophis becsapódásának
Elenyésző az esélye annak, hogy az Apophis nevű aszteroida 2068-ban becsapódjon a Földbe – mondta Boldog Ádám. A csillagász arra a hírre reagálva mondta ezt, amely szerint, az egyiptomi káosz és zűrzavar istenéről elnevezett Apophis aszteroida előreláthatólag 48 év múlva vészes földközelségbe kerülhet. „Ez az Apophis már sokszor megrémített minket: először 2004-ben, amikor körülbelül 2,7 százalékos esélye volt annak, hogy becsapódik”- idézte fel a csillagász, hozzátéve, hogy azóta többször újrakalkulálták a pályáját, és a számítások azt mutatják, hogy ennek egyre kisebb az esélye. Ez azt jelenti, hogy 1:150 000-hez az…
Olvass tovább>>Megérkeztek a Hajabusza-2 által gyűjtött aszteroida-kőzetminták
„Tökéletes állapotban” érkezett meg a japán Hajabusza-2 űrszonda által gyűjtött aszteroida-kőzetmintákat tartalmazó kapszula. A Ryugu aszteroidáról gyűjtött kőzeteket tartalmazó szállítóeszköz – helyi idő szerint – szombat este ért földet a dél-ausztráliai Woomera közelében – számolt be róla a BBC. A keresőcsapat a homokos talajon, az ejtőernyő alatt találta meg a kapszulát. A Hajabusza-2 űrszonda több mint egy évet töltött a Ryugu vizsgálatával, mielőtt visszatért volna a Földre. Ahogy megközelítette bolygónkat, 220 ezer kilométeres magasságban a kapszula sikeresen levált az űrszondáról. Ezután az űrszonda új irányt vett: útnak indul egy másik,…
Olvass tovább>>Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz
Decemberben a Jupiter és a Szaturnusz olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket. Ilyen együttállás nem volt a XVIII. század óta és hasonló csillagászati jelenség legközelebb csak 2080-ban lesz – mondta el Kiss László csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója pénteken. Hozzátette: a két bolygó december 21-én, a téli napforduló idején lesz a legközelebb egymáshoz, 6 ívpercre. Ez azt jelenti, hogy a holdkorong átmérőjének mindössze egyötöd része lesz közöttük a távolság – érzékeltette a…
Olvass tovább>>Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer
Rövid idő, nagyjából kétszázezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt – erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán. A Napot és a Naprendszert alkotó anyag egy nagy gáz- és porfelhő összeomlásából származik. Más csillagrendszereket megfigyelve, amelyek a Naprendszerhez hasonlóan keletkeztek, csillagászok úgy becsülik, hogy körülbelül egy-két millió évbe telik egy felhő összeomlása és a magfúzió beindulása egy csillag belsejében, de ez az első tanulmány, amely a Naprendszert illetően számokkal szolgál. „Korábban nem…
Olvass tovább>>Egy csillag „spagettifikációját” sikerült rögzíteniük csillagászoknak
Egy csillag „spagettifikációját”, vagyis egy fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak. A világ több pontján lévő teleszkópok segítségével észlelték a ritka fényrobbanást, amelyet a szupernagy tömegű fekete lyuk által elnyelt csillag bocsátott ki. Ez az árapályerő általi szétszakítás (TDE) okozta fellobbanás a legközelebbi ilyen fényjelenség, amelyet eddig észleltek: a Földtől mindössze 215 millió fényévnyire történt. Amikor egy csillag túl közel halad el egy fekete lyuk mellett, az abból ható szélsőségesen nagy gravitációs erő a csillagot vékony anyagáramlatokká nyújtja – ez a spagettifikáció. A folyamat…
Olvass tovább>>A legutóbbi mérési időszakban 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek
A LIGO (képünkön) és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen ötvenre emelkedett az észlelt események száma. Gravitációs hullámokat először 2015-ben észleltek. 2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO-detektorok tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein…
Olvass tovább>>Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet
Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése szerint. Egyes bolygók elég közel is lehetnek, több a Naptól akár harminc fényévnyi távolságra. A kutatás az amerikai űrkutatási hivatal, a SETI Intézet és más szervezetek tudósainak közreműködésével valósult meg. A szakértők eredményeikről a The Astronomical Journal című tudományos lapban számolnak be. „Első alkalommal van minden együtt ahhoz, hogy megbízhatóan felmérjük a potenciálisan lakható bolygók számát a galaxisban. Munkánk egyik kulcsfontosságú eleme a Drake-formulának, melyet a civilizációk számának felbecslésére használnak – egy lépéssel előrébb járunk így az…
Olvass tovább>>Már a Betelgeuse sem olyan mint régen
A korábban hittnél kisebb és közelebb van a Földhöz a Betelgeuse óriáscsillag, még akár százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban, állapította meg egy magyar csillagászt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport. A Betelgeuse a téli égbolt egyik jellegzetes csillaga, az Orion csillagkép bal vállát jelöli ki. Egy nemzetközi kutatócsoport Molnár László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársának részvételével most részletes vizsgálatnak vetette alá az égitestet. A csillagászok az Astrophysical Journal folyóiratban megjelent munkájukban arra jutottak, hogy a vörös óriáscsillag kisebb és közelebb is található a Földhöz, mint…
Olvass tovább>>Bebizonyították, a Mars nemcsak egy kősivatag
Eddig sokan vitatták a korábbi felfedezést, amely szerint a Marson nagyobb víztömeg található, most több évnyi méréssor vizsgálatát követően megerősítették, nemcsak egy, hanem több sós tó is található a vörös bolygón – jelentette ki Kiss László csillagász. Kiss elmondta: két évvel ezelőtt nagy szenzáció volt, amikor az Európai Űrügynökség szondája, a Mars Express felszín alatti radarméréseiből a tudósok kimutatni véltek egy nagyobb víztömeget a Mars déli pólussapkája alatt. A problémát az okozta, hogy a felfedezést a marsi körülmények miatt sokak vitatták. Hozzátette: ezt követően hét évnyi méréssort vizsgáltak meg a…
Olvass tovább>>