Megvan az Innováció európai fővárosa-díj tíz döntőse

Az Innováció európai fővárosa cím idei pályázatán a dán Aarhus városa, Berlin, Koppenhága, Helsinki, Nizza, Párizs, Tallinn, a finnországi Tampere, Tel Aviv és Toulouse került be a legjobb tíz közé, amelyek közül november 7-én Lisszabonban az úgynevezett webes csúcstalálkozón nevezik meg a nyertest – közölte a pályázatokat értékelő független szakértőkből álló testület választása alapján az Európai Bizottság. Carlos Moedas kutatásért, innovációért és tudományért felelős uniós biztos elmondta, az Innováció európai fővárosa díj inspiráló és innovatív ötleteket vonultat fel Európa-szerte. A verseny győztese egymillió eurót kap (mintegy 310 millió forint) a…

Olvass tovább>>

Ebola: mozgásbeli, kognitív és látási problémáktól szenvednek a túlélők

Súlyos mozgásbeli, kognitív és látási problémák sújtják a 2014-15-ös nyugat-afrikai ebolajárvány azon túlélőinek csaknem nyolcvan százalékát, akiknek egy évvel a betegségből való felépülést követően mérték fel a fizikai és mentális állapotát a kutatók. A Liverpooli Egyetem és a Trópusi Orvoslás Liverpooli Iskolájának szakemberei azt vizsgálták, hogy milyen egészségi problémákkal küzd a túlélők egy csoportja 12 hónappal azután, hogy hazaengedték őket a Sierra Leone fővárosában, Freetownban működő 34 Military Hospital (MH34) klinikáról – olvasható az eurekalert.org tudományos hírportálon. A vizsgálatba 27 ebolatúlélőt, kontrollcsoportként pedig hozzájuk közel álló, de nem megfertőződött 54…

Olvass tovább>>

Odaítélték a Harsányi István-díjakat

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) által gesztorált, közhasznú Manager Képzés Alapítvány kuratóriuma, Dobák Miklós elnök vezetésével, 2017. augusztus 25-én tartotta bírálóbizottsági ülését a MISZ székhelyén, melyen kiértékelték a Harsányi István-díjra beérkezett pályamunkákat. A pályázat a gazdasági, a műszaki és a természet-tudományi felsőfokú intézményekben graduális és posztgraduális, valamint a PhD-képzés keretében tanuló hallgatók innovációs menedzsment ismereteinek bővítését és tudományos szintű feldolgozását hivatott díjazni. A kuratórium tagjai, hat szempont alapján a hazai és a külföldi szakirodalom felhasználása; a pályázat szerkezeti felépítése; a pályázó egyéni tevékenységére visszavezethető megállapítások; a pályamunkában szereplő javaslatok, különös…

Olvass tovább>>

Harminc millió évvel ezelőtt élt fogatlan, apró delfinfajt fedeztek fel a kutatók

Egy csaknem harmincmillió évvel ezelőtt élt apró termetű, bajszos és fogatlan delfinfaj egy példányának megkövesedett koponyáját fedezték fel a kutatók. Az Inermorostrum xenops névre keresztelt faj egyedeinek testhossza alig haladta meg az egy métert, vagyis nagyjából feleakkorák voltak, mint egy palackorrú delfin – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek a dél-karolinai Charleston közelében, egy folyóban bukkantak rá az állat megkövesedett koponyájára, amely alapján rekonstruálni tudták a „pisze orrú” emlős evolúcióját, pofájának jellegzetességeit, és megállapították, hogy mivel táplálkozhatott. Ironikus módon az Inermorostrum xenops a cetek rendjébe tartozó tengeri emlősállatok egyik…

Olvass tovább>>

Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak új eredményei az Alzheimer-kutatásban

Alois Alzheimer

Bonyolultabb kockázati tényezők felismerésére is alkalmas új számítógépes módszerrel vizsgálták az Alzheimer-és és az időskori demencia kialakulásának kockázatát az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatói, akik eredményeiket az Archives of Gerontology and Geriatrics című folyóiratban publikálták. Ahogy nő a világon az idős emberek száma, úgy okoznak egyre nagyobb gondot az időskori demencia különböző fajtái, köztük az Alzheimer-kór. A betegek kezelése, felügyelete, a szellemi romlás lassítása nagy próba elé állítja a társadalmat. Ezért is fontos kutatási terület az Alzheimer-kór kialakulásához vezető folyamat feltárása, a hajlamosító tényezők azonosítása – olvasható az ELTE…

Olvass tovább>>

Új fecskefaj, a vörhenyes fecske fészkelt Magyarországon

Új madárfaj, egy vörhenyesfecske-pár fészkelt a nyár során Balatonfüreden, a fészekből három fióka repült ki július első hetében – közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult. A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyókból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Utóbbi könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt, molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú „félcsövet” tapaszt. Hatalmas területen elterjedt madár, elsősorban Ázsiában, de Afrikában…

Olvass tovább>>

A dinoszauruszokat kipusztító aszteroida 2 évre sötétségbe borította a Földet

Majdnem két évre sötétségbe borította a Földet az a hatalmas mennyiségű korom, amely a dinoszauruszok kipusztulását okozó aszteroida becsapódását követő globális erdőtüzek révén került a légkörbe. A sötétség következtében a növények nem jutottak elég fényhez a fotoszintézishez, a bolygó felszíne pedig drasztikusan lehűlt. Hatvanhatmillió évvel ezelőtt egy 9,9 kilométer átmérőjű kisbolygó csapódott a mai Mexikó területén lévő Yucatán-félszigetbe (Chicxulub-kráter), katasztrofális események sorozatát elindítva – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ (NCAR), az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és a Coloradói Egyetem kutatói számítógépes modellek révén festettek részletgazdag…

Olvass tovább>>

Egy védett, XVIII. századi hajóroncs régészeti feltárásának tárgyait mutatják be Kentben

Ezüstdollárokat, ónkupákat és faládákat is felszínre hoztak egy Kent partjainál, az Északi-tenger mélyén talált 18. századi hajóroncsról a régészek. Számos tárgyat ki is állítanak a hétvégétől a feltárás központi raktárában, az angliai Ramsgate kikötőjében. Az 1740-ból származó Rooswijk roncsait vastag hínár, kagylóréteg és kavics borítja. A holland Kelet-indiai Társaság egykori hajóján talált fából faragott tengerészládák azonban háromszáz év után is zavarba ejtően épnek tűnnek. A tengeri régészekre még több hónapos munka vár, amíg kiderül, hogy rejtőzik-e még ezüstkincs a maradványok között vagy csupán a régen halott tengerészek tárgyai kerülnek elő…

Olvass tovább>>

Magyar aranyérem a 32. Kínai Ifjúsági Tudományos és Technológiai Innovációs Versenyen

Idén Kelet-Kínában, Csöcsiang tartomány fővárosában, Hangzhou-ban került megrendezésre a 32. Kínai Ifjúsági Tudományos és Technológiai Innovációs Verseny (China Adolecents Science and Technology Innovation Contest) 2017. augusztus 14-e és 19-e között. A megmérettetésen Magyarországot Szegedi Melinda, a 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny második helyezettje képviselhette, aki a MATEHETSZ támogatásával, a Nemzeti Tehetség Program keretében utazott ki a versenyre. A magyar delegációt Ivánka Gábor, a hazai verseny zsűritagja vezette. A legjobb nemzetközi projekteket is díjjakkal jutalmazzák. A magyar versenyző az „E-fásli: Peltier-elven alapuló termoelektromos hűtőrendszer” című pályamunkájával, ami egy hűtésre…

Olvass tovább>>

Biológiai eljárással javítják a tolnai Duna-holtág vízminőségét

Biológiai eljárással javítja a tolnai Duna-holtág vízminőségét a tulajdonos tolnai önkormányzat, amely intézkedési tervet dolgozott ki a leghosszabb hazai Duna-holtág természetközeli állapotának megőrzésére. A terv középtávú feladatai között van a holtág vízutánpótlásának biztosítása és a meder feliszapolódásának kezelése – mondta Berta Zoltán, Tolna főállású alpolgármestere az MTI-nek. A holtágban az utóbbi években felgyorsult a szervesanyag-képződés, és a lágyiszaprétegében felhalmozódott szerves anyag az ökológiai egyensúly felbomlásához, algásodáshoz, halpusztuláshoz vezethet – tette hozzá. A holtág megőrzésével foglalkozó munkacsoport szerint az iszap eltávolítása a 16 kilométer hosszú meder teljes területén négy-öt milliárd forintba kerülne,…

Olvass tovább>>

Biosör gyártásához nyert támogatást a Körös-Maros Biofarm

sör

Különleges gabonából készült biosör gyártásához nyert csaknem 402 millió forint európai uniós támogatást a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft. konzorciumi partnereivel közösen — tájékoztatta a vállalat fejlesztési igazgatója. Várhelyi Zoltán elmondta, a projekt fő célja hazai nemesítésű gabonafajták (tönke, tönköly, alakor, durum, zab, sörárpa, rozs, tritikálé) felhasználásával javított beltartalmi értékekkel rendelkező, gluténmentes, alkoholmentes, gyümölcsös ízesítésű, magas antioxidáns tartalmú bio minősítési sörök és bio malátaitalok előállítása. A konzorciumot a Körös-Maros Biofarm Kft. mellett a Biokonroll Hungária Nonprofit Kft., a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudmányi Kutatóközpontja és a Gabonakutató Nonprofit Kft. alkotja. A gabonafélék nemesítését…

Olvass tovább>>

Brit kutatók 91 vulkánt fedeztek fel az antarktiszi jégtakaró alatt

Antarktisz

Brit kutatók 91 újabb vulkánt fedeztek fel az Antarktisz jégtakarója alatt az eddigi 47 mellett, a legmagasabb mintegy négyezer méteres. A The Observer brit vasárnapi lap szerint az Edinburghi Egyetem kutatói a Föld legnagyobb vulkanikus térségét azonosították két kilométerre az Antarktisz hatalmas kiterjedésű jégtakarója alatt. A szakemberek szerint a hatalmas térség mellett valószínűleg eltörpül a kelet-afrikai vulkanikus hegyvonulat, ahol a világon a legsűrűbb a vulkánok előfordulása. A brit Geológiai Társaság lapjában The Edinburgh volcano survey címmel közzétett tanulmányukban a kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy aggodalomra adhat okot ezeknek az…

Olvass tovább>>

Megvan a bizonyíték: a fényrészecskék tudnak karambolozni

Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai először találtak közvetlen bizonyítékot arra a nagyon ritka folyamatra, amelyben két foton – fényrészecske – nagy energián kölcsönhatásba lép és megváltoztatja irányát, az eredmény megerősíti a kvantumelektrodinamika (QED) egyik legrégebbi előrejelzését. „Ez egy mérföldkő: az első közvetlen bizonyíték a fény kölcsönhatására önmagával nagy energián. Ez a jelenség lehetetlen az elekromágnesesség klasszikus elméleteiben” – idézte Dan Toveyt, a Sheffieldi Egyetem fizikusát, a CERN ATLAS-kísérletének koordinátorát a szervezet honlapján közzétett közlemény. Évtizedeken át megfoghatatlannak bizonyult közvetlen bizonyítékot találni a fény-fény-szórásra magas energián egészen a jelentősen…

Olvass tovább>>

A Harry Potter miatt pusztulnak a baglyok Ázsiában

A Harry Potter-könyvek és filmek, különösen Hedvig, az ifjú varázslótanonc hóbaglya iránti rajongás komolyan fenyegeti a vadon élő baglyokat az ázsiai országokban, ahol az elmúlt évtizedben jelentősen fellendült a ragadozó madarak illegális kereskedelme. Az Oxford Brookes Egyetemen dolgozó Vincent Nijman és Anna Nekaris szerint míg az első Harry Potter-film 2001-es megjelenésekor még csupán néhány száz baglyot adtak el az indonéziai madárpiacokon, addig ez a szám 2016-ra már több mint 13 ezerre nőtt. Az állatok ára átszámítva 10-30 dollár között mozog, amelyet a középosztálybeli családok többsége megengedhet magának – írta a…

Olvass tovább>>

Gáz- és olajvezeték-hálózatok telepítéséhez fejleszt eszközrendszert a Terván Kft.

Több mint 400 millió forintból fejleszt gáz- és olaj csővezeték-hálózatok telepítéséhez és karbantartásához eszközrendszert a Terván Kft. a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 281,98 millió forint állami támogatással – közölte társaság. Kiemelték, hogy a stratégiai gáz- és olaj gerinccsővezeték hálózatok telepítése és karbantartása kiemelten veszélyes, ugyanakkor nemzetközi és nemzetgazdasági szempontból jelentős feladat. A létrejövő technológia és prototípus olyan piaci igényre épül, mely a Mol és az FGSZ Zrt. előírásainak minél magasabb szintű teljesítését teszi lehetővé – tették hozzá. Közölték, hogy a bevételt a létrejövő nemzetközi szintű know-how eladásából és…

Olvass tovább>>

Az eddig feltételezettnél korábban kezdtek hallal kereskedni a vikingek

Az eddig feltételezettnél már ötszáz évvel korábban is kereskedtek a vikingek szárított tőkehallal Közép-Európában – derül ki egy friss kutatásból. Korábban úgy gondolták, hogy a tőkehal-kereskedés csak a 13. században indult meg, az oslói egyetem közreműködésével megjelent tanulmány szerint azonban a vikingek már 1200 évvel ezelőtt is ellátták szárított hallal Közép-Európát. A kutatók a németországi Kieltől északnyugatra fekvő egykori viking városból, Haithabuból származó halszálkákat vizsgáltak meg genetikai analízissel, majd összehasonlították őket az északi vizekben ma is élő halakkal. Az eredmények azt mutatták, hogy a Haithabuban talált halmaradványok az észak-norvégiai Lofoten-szigetekről…

Olvass tovább>>

Egyre több támogatási lehetőség nyílik startupok számára a szakértők szerint

innováció

Egyre több támogatási lehetőség nyílik a magyarországi startup vállalkozások számára, amelyeknek a nemzetközi piacon nagyon erős versenyben kell helyt állniuk – állították szakértők, a szeptemberben induló InnoEnergy PowerUp! verseny kapcsán. Kovács Zsolt, az Enterprise Hungary alapítója, az EH Invest inkubátorház igazgatóságának elnöke elmondta, hogy az állam új szemlélettel tekint a kezdő vállalkozásokra, így a korábban hiányzó kezdő finanszírozások – egyebek között a startup-ökoszisztéma fejlesztésére kiírt programok által – biztosítottak, a magyar startupok új generációja pedig nemzetközi szinten is sikeres lehet a következő években. Kiemelte, hogy a tervek szerint a Millenárison…

Olvass tovább>>

Mintegy százmillió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel Kínában

Az eddig ismert legkorábbi, mintegy 160 millió éves repülő emlősfajok maradványait fedezték fel Kínában. Az állatok, hasonlóan több mai emlősfajhoz, siklórepülésben közlekedtek a fák között – írja a BBC. A két fosszília felfedezése újabb bizonyíték arra, hogy az emlősökre jóval nagyobb sokszínűség volt jellemző a dinoszauruszok korában, mint korábban hitték. A leletek alapján a két – Maiopatagium furculiferum és Vilevolodon diplomyl névre keresztelt – emlősfajnak nagyon speciális tulajdonságai voltak, tudtak fára mászni és „repülni” is. Mindez azt jelenti, hogy az eddig feltételezettnél sokkal korábban, már százmillió évvel a modern repülő…

Olvass tovább>>

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről neveztek el egy őskori krokodilfajt

Lemmyről, a Motörhead néhai énekeséről nevezték el a londoni Természettudományi Múzeum hatalmas, jura kori krokodilfosszíliáját brit kutatók. Az 5,8 méteres fenevadnak a Lemmysuchus nevet adta az Edinburgi Egyetem kutatócsapata, miután rájöttek, hogy egy külön fajt képvisel. A krokodil több mint 145 millió évvel ezelőtt élt Nagy-Britannia tengerpartjain. Koponyája több mint egyméteres volt, hosszú, tompa fogaival kiválóan törte össze a csontokat és a teknősök páncéljait. Az ötlet, hogy Lemmyről nevezzék el az állatot, Lorna Steeltől, a Természettudományi Múzeum kurátorától érkezett, aki egyébként nagy Motörhead-rajongó. „Bár Lemmy 2015 végén meghalt, biztosan emelte volna…

Olvass tovább>>

Amerikai tudósok attól tartanak, hogy Trump eljelentékteleníti a klímaváltozásról készült jelentésüket

A washingtoni kormányzat által felkért tudósok attól tartanak, hogy Donald Trump eljelentékteleníti a klímaváltozásról készült jelentésüket – írta a The New York Times című lap. A jelentés ugyan még nem került nyilvánosságra – most terjesztik ugyanis a kormányzat elé -, ám a lap előzetesen részleteket közölt belőle. A 13 szövetségi környezetvédelmi hivatal és ügynökség által készített összeállítás arra a következtetésre jutott, hogy az amerikaiak máris közvetlenül érzik a globális felmelegedés hatásait, például azt, hogy 1980 óta az Egyesült Államokban gyorsan és drasztikusan emelkedett az átlaghőmérséklet. Az újság szerint 1500 év…

Olvass tovább>>