Örömhír: Magyarországon minden adott a sikeres szervátültetésekhez

Magyarországon minden feltétel adott a sikeres szervátültetésekhez – mondta az egészségügyért felelős államtitkár szerdán Budapesten sajtótájékoztatón abból az alkalomból, hogy februárban elvégezték a tízezredik szervátültetést Magyarországon. Ónodi-Szűcs Zoltán úgy fogalmazott, „a szakmai teamek és eszközök világszínvonalúak, a finanszírozás rendelkezésre áll, és az elmúlt évek tapasztalatai szerint ma már csak donorkérdés, hogy mennyi transzplantáció történik Magyarországon.” Egyben történelmi jelentőségűnek nevezte Magyarország Eurotransplanthoz történő 2013-as csatlakozását. Az államtitkár hozzátette: az európai szervkoordinációért felelős szervezethez történt csatlakozás óta 30 százalékkal emelkedett a magyar betegekbe beültethető donorszervek száma. Úgy fogalmazott, a magyarországi transzplantációk területén…

Olvass tovább>>

Elhunyt Stephen Hawking

Elhunyt Stephen Hawking. A modern tudományos világ egyik legismertebb alakja 76 évesen távozott az élők soraiból. A sokak által a világ legkiválóbb élő tudósának nevezett Hawking kozmológus, csillagász és matematikus is volt. Az idő rövid története című könyvét több mint tízmillió példányban értékesítették. Hawking 1942. január 8-án született az angliai Oxfordban, ami – mint később kiderült – az ő esetében egy fontos évfordulót is jelölt: ez volt Galileo Galilei itáliai fizikus halálának 300. évfordulója. Roger Penrose néhai fizikussal egyesítette Einstein relativitáselméletét a kvantumelmélettel, ami alapján arra jutottak, hogy a tért és…

Olvass tovább>>

Átadták az idei Jedlik Ányos-díjakat

Juhász Márton fejlesztő, feltaláló, Kemény Lajos egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának igazgatója, Láng László agrármérnök, Volk Balázs vegyészmérnök, az Egis hatóanyag-fejlesztési igazgatója kapta idén a Jedlik Ányos-díjat szerdán Budapesten. A kétévente odaítélt honoris causa Jedlik Ányos-díjat Gazda István tudománytörténész vehette át. A díjakat Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, és Luszcz Viktor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke adta át. Lepsényi István a díjátadón kiemelte: a cselekvő, alkotó és sikereket elérő embereket köszöntik, akik a jelen technológiai ökoszisztémájának főszereplői, kreatív…

Olvass tovább>>

Kiderült, hogy energiahatékony vállalat a MOL Petrolkémia

A MOL Petrolkémia a 2017-ben végrehajtott energiahatékonysági programjainak köszönhetően 583 131 GJ földgáz és 4 506 120 kWh villamosenergia-megtakarítást ért el. A fejlesztések és a beruházások eredményeként 32 850 tonnával csökkentette CO² kibocsátását a cég. Elkötelezettségének elismeréseként a vállalat elnyerte az Energiahatékony Vállalat díját. A Virtuális Erőmű Program által indított Energiahatékonysági Kiválósági Pályázat az energiatudatos vállalatok teljesítményét ismeri el. Az Energiahatékony Vállalat díjat olyan cégek nyerhetik el, amelyek már megvalósítottak energiahatékonysági programokat, korszerűsítéseket, beruháztak zöld energiába így jó példával szolgálnak a gazdaság többi szereplője számára. Az elismerésre pályázók energiamegtakarítását a Virtuális…

Olvass tovább>>

Alzheimer-kutatás ért Agy-díjat

Alois Alzheimer

Az Alzheimer-kór kutatásáért ítélték oda négy tudósnak idén az idegtudomány legjelentősebb elismerését, az egymillió euróval (312 millió forint) járó Agy-díjat – számolt be róla a BBC. John Hardy, Bart De Strooper és Michael Goedert Nagy-Britanniában dolgozó neurológusok és Christian Haass német tudós feltárták azokat a kulcsfontosságú fehérjeváltozásokat, amelyek a demencia leggyakoribb változatát okozzák. Hardy a díj átvételekor azt mondta, reméli, sikerül új gyógymódokat kidolgozni. A megosztott díj egy részét az Alzheimer-kóros betegek ápolására adományozza. Az Alzheimer-kór és a demencia más fajtái mintegy ötvenmillió embert sújtanak a világon, egyelőre nincs olyan gyógyszer,…

Olvass tovább>>

Már nyolcvan éve megtalálhatták Amelia Earhart maradványait

A kutatók szerint valószínűleg az 1937-es földkörüli útjának utolsó szakaszán eltűnt legendás amerikai pilótanő, Amelia Earhart földi maradványai azok a csontok, amelyeket nyolcvan évvel ezelőtt találtak a csendes-óceáni Kiribatihoz tartozó, ma már lakatlan Nikumaroro-atollon. A Tennessee Egyetem antropológus professzora, Richard Jantz szerint az évtizedekkel ezelőtt felfedezett – ám mára elveszett – csontok több hasonlóságot mutatnak Earhart, mint egy nagy létszámú referenciacsoport tagjai 99 százalékának fizikai adottságaival – olvasható a usatoday.com-on. Az egyetem közleménye a szakembert idézve azt írja, hogy „mindaddig, amíg nem kerül elő megdönthetetlen bizonyíték azzal kapcsolatban, hogy ezek…

Olvass tovább>>

Ritkaságnak számító madárfióka-kövületet azonosítottak a kutatók

Egy 127 millió évvel ezelőtt kikelt madárfióka megkövesedett maradványait azonosították a kutatók, akik szerint a parányi teremtmény a primitív madarak egy csoportjába tartozott és annak idején a dinoszauruszokkal osztozott a bolygón. A Nature Communications című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői szerint a 250-66 millió évvel ezelőtt élt ősmadarak fosszíliái nagyon ritkák, ezen belül is a fiókák megkövesedett maradványai a „ritka kövületek legritkábbjai” közé tartoznak – írja a BBC News. Az apró teremtmény az Enantiornithes madarak csoportjába tartozott. Ezek többsége foggal és karomban végződő ujjakkal rendelkezett, de ezeket leszámítva nagyon hasonlítottak…

Olvass tovább>>

Szőnyi Zoltán a MOTIMENT-nél

A MOTIMENT Kft. növekedési stratégiája miatt szükségessé vált, hogy az üzletfejlesztéssel dedikált szakember foglalkozzon: a bizalmi pozíciót Szőnyi Zoltánnal töltötték be. Az irodai folyamatokat optimalizáló, másodperc alapú MOTIMENT módszertan sikerének titka, hogy rámutat a szervezeti egységek együttműködési anomáliáira és felfedi a „szabad szemmel” nem látható tartalékokat, ezen know-how alkalmazásával húsz-harminc százalékos hatékonyság javulás érhető el. Főleg a nagyvállalati környezetben mért sikerek tették lehetővé a tízéve alapított MOTIMENT  dinamikus növekedését. Az eredmények mögött igen komoly, folyamatosan zajló K+F áll, a BI (Business Intelligence) és a kapcsolódó támogató módszertanok egyedi fejlesztések eredményei.…

Olvass tovább>>

Einstein néhány sora is pár ezer dollárt ér

6100 dollárt (mintegy másfél millió forintot) ért Albert Einstein kézírásos üzenete egy jeruzsálemi árverésen – jelentette a Winners nevű izraeli árverési cég. Az ötsoros üzenetet 1921-ben vetette papírra Einstein, amikor néhány napra meglátogatta Maja nevű nővérét Firenzében, Olaszországban, egy évvel a Nobel-díj átvétele előtt. A sorok Elisabetta Piccininak, egy 22 éves kémiaszakos diáklánynak szóltak, aki az akkor 42 éves kutató szállása fölötti emeleten lakott, s aki visszautasította az akkor már ismert tudós közeledését. „Barátságos ajándékként a tudományos kutatónak, akinek lába előtt hevertem két teljes napig” – áll németül a kézírásos szövegben,…

Olvass tovább>>

Durva: az Universal Robots 72 százalékos bevétel növekedést ért el

A megfizethető, felhasználóbarát, és biztonsági kerítés nélküli működésre képes együttműködő robotkarok (kobotok) iránti megnövekedett kereslet 170 millió dollárra (1,125 milliárd dán korona) emelte a Universal Robots 2017-es bevételét – ez 72 százalékos növekedést jelent a 2016-os teljesítményhez képest. A Universal Robots éves eredménye, amely meghaladta a 2013-ban felállított egymilliárd dán koronás célkitűzést, nagy részben a vállalat meggyőző, 54 millió dolláros, negyedik negyedéves bevételének köszönhető. Ez ugyanis 61 százalékal magasabb, mint a tavalyi év ugyanezen időszakában mért adat, valamint az eddigi legjobb negyedév az UR története során. Az üzemi eredmény pedig…

Olvass tovább>>

FM: kutatási és fejlesztési együttműködések jöhetnek létre afrikai országokkal

Kutatási és fejlesztési együttműködések jöhetnek létre Magyarország és Afrika államai között, továbbá egy magyar-afrikai ökológiai intézet létrehozása is szerepel az agrártárca terveiben – mondta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) parlamenti államtitkára. Az FM közleménye szerint Nagy István a rendezvényen hangsúlyozta: Magyarországnak fontos szerepe lehet a mezőgazdaság fejlesztésében és a megújuló energia kutatásában a jelentős nyersanyagkészletekkel és termőföldekkel rendelkező kontinensen. Ismertette, hogy Teleki Sámuel Magyar-afrikai Ökológiai Intézet néven állandó – a magyar kutatási, innovációs, tudományos és oktatási együttműködést támogató – intézet jöhet létre a kontinens valamelyik államában. Nagy kiemelte továbbá…

Olvass tovább>>

Agytornával edzik az idős kutyákat

Segíthet az idős kutyák szellemi képességeinek szinten tartásában a rendszeres mentális stimuláció, amelyet egy érintőképernyős tréning segítségével végeztek magyar és osztrák kutatók. Az élethosszig tartó tanulás nemcsak az emberek, hanem a kutyák számára is hasznos és fontos. A kutyák idős korukban is képesek a tanulásra, ráadásul a problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok lassítják a szellemi leépülés természetes folyamatát. Viszont az idős kutyák mozgásszervi és egyéb egészségügyi problémái gyakran gátat szabnak a hagyományos, fizikai állóképességet igénylő tréningeknek. „Ahogy a kutyák idősödnek, a gazdák egyre kevesebb kihívással állítják szembe őket, csökkentik a foglalkozások,…

Olvass tovább>>

Modigliani egy korábbi művét fedezték fel egy ismert remekműve alatt

Amedeo Modigliani Egy lány portréja című mesterműve alatt egy korábbi, eddig ismeretlen alkotását fedezték fel a londoni Tate múzeum szakemberei röntgensugaras vizsgálattal – írja a The Guardian. A művészettörténészek szerint a most felfedezett portré az olasz művész múzsájának, Beatrice Hastingsnek a portréját ábrázolja. A képre Modigliani 1917-ben egy lány portréját festette rá. A festmény a londoni Tate Galéria gyűjteményének a része. A remekműnek tekintett lányportré modellje ismeretlen. Egy elmélet szerint a festő két évig tartó viharos kapcsolata Hastingsszel 1916-ban véget ért, és Modigliani valószínűleg teljesen ki akarta törölni az életéből egykori…

Olvass tovább>>

Először sikerült azonosítani „állandó lakókat” az Atacama-sivatagban

Először sikerült azonosítani egy állandóan jelen lévő életformát az Atacama-sivatag talajában – jelentették be a kutatók, akik szerint, ha az élet a Föld egyik legszárazabb sivatagjában is képes fennmaradni, akkor jó esély van arra, hogy a Marson is jelen van, hasonló formában. A Washingtoni Állami Egyetemen dolgozó Dirk Schulze-Makuch által vezetett nemzetközi kutatócsoport a dél-amerikai sivatag legszárazabb részén végzett vizsgálatokat, ott, ahol évtizedek telnek el egyetlen esőcsepp nélkül – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatókat régóta foglalkoztatja a kérdés, hogy a szélsőségesen száraz – a Föld régiói közül a…

Olvass tovább>>

Lezárult az OTP Fáy András Alapítvány Ötletpályázata

A budapesti OK Oktatási Központban február közepén rendezett döntővel lezárult az OTP Fáy András Alapítvány „OK Projekt 2.0” program ötletpályázata, amelyre több mint négyszáz nevezés érkezett. Az ötletpályázat döntőjére összesen 25 résztvevő – egyének, csapatok, cégek – készült. A pályázat 38 millió forintos összedíjazásából a nyertes ötlet gazdái 15 millió forint fődíjban részesültek. Mindemellett az Alapítvány és az OTP Bank hatmillió forint értékben osztott ki különdíjakat. Tavaly novemberben az OTP Fáy András Alapítvány és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) bruttó 38 millió forint összdíjazású pályázatot hirdetett olyan digitális megoldások felkutatására,…

Olvass tovább>>

Vírussal irtják a túlszaporodott vadnyulakat Új-Zélandon

Vírussal próbálják megtizedelni a túlszaporodott vadnyúl-populációt Új-Zélandon. A szigetország néhány részén kártevőnek tekintett vadnyulakat az RHDV1-K5 vírustörzzsel fertőzik meg március folyamán – írta a BBC News. A nyulakat az 1830-as években telepítették be Új-Zélandra és azóta sok problémát okoznak a gazdáknak, mert megdézsmálják a legelőket, üregeikkel pedig komoly károkat okoznak a földeken. Az új-zélandi szakminisztérium adatai szerint a vadnyulak évente átlagosan ötvenmillió új-zélandi dollár (forint) kárt okoznak a termésben, valamint további több mint 25 millió új-zélandi dollárba kerül a védekezés ellenük. A populációjuk kordában tartásának elsődleges módszerei a lelövésük, a megmérgezésük, az…

Olvass tovább>>

Az ivóvízben lévő nitrát növeli a kolorektális rák kockázatát

Az ivóvízben lévő nitrát növeli a kolorektális daganatok (vastag- és végbélrák) kockázatát – állapították meg a dániai Aarhusi Egyetem kutatói a témában végzett eddigi legnagyobb és legrészletesebb tanulmány keretében, kimutatva, hogy az ivóvízben jelenleg elfogadott nitrát mennyiségnél jóval alacsonyabb érték esetén is fennáll a kockázat. Az elsősorban mezőgazdasági termelésből származó nitrát jelenléte a talajvízben és az ivóvízben nem csupán környezetvédelmi szempontból aggályos immár évtizedek óta, hanem régóta él a gyanú, hogy fokozza a rák kockázatát is – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az International Journal of Cancer című tudományos folyóiratban…

Olvass tovább>>

Lezárult a 26. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat

Magyar Innovációs Nagydíj

Lezárult a 26. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat. A 2017. évi Magyar Innovációs Nagydíjat az Országházban, március 28-án adják át. A Magyar Innovációs Nagydíj pályázati felhívására sok jelentős, és néhány kiemelkedő innovációs teljesítményt, összesen 29 pályázatot nyújtottak be különböző magyar cégek. A bírálóbizottság, a kutatási és fejlesztési eredmények alkalmazása révén, elsősorban a gazdasági mutatók — 2017-ben elért többleteredmény vagy többlet árbevétel –, valamint az egyéb műszaki, gazdasági előnyök alapján választja ki a 2017. évben legnagyobb jelentőségű és már az üzleti életben is sikeres innovációkat. A pályázatra a gazdaság különböző ágazataiból —…

Olvass tovább>>

Növényvilág: százmillió évet tévedtek a tudósok

Az eddig véltnél százmillió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból. Ezek a korai moszatszerű növények zöldbe borították a kontinenseket, élőhelyet teremtettek az állatoknak. A ma élő növények génjeit elemző tudósok eredményei ellentmondanak a kizárólag növényi kövületekre alapozott elméleteknek. „A fosszíliák tanúságával ellentétben a szárazföldi növények több tízmillió évvel korábban jelentek meg. Ez megváltoztatja a korai földi környezet természetéről alkotott…

Olvass tovább>>

Hatmilliárdos beruházással hoz létre új K+F központot az Audi

Ötödrészben kormányzati támogatásból, 6,15 milliárd forintból megvalósuló beruházással hoz létre új kutatás-fejlesztési központot (K+F) Győrben az Audi. Az e-motorok és új generációs belső égésű erőforrások kutatásával, fejlesztésével foglalkozó létesítményben harminc új fejlesztőmérnök kap állást. A járműipar a magyar gazdaság zászlóshajója, amelynek termelési értéke először tavaly haladta meg a nyolcezer milliárd forintot, ezzel az ipari kibocsátás 28,7 százalékát adva. Achim Heinfling, az Audi Hungaria Zrt. ügyvezető elnöke szerint az Audi történelmet írt Magyarországon, amikor 1993-ban létrehozta első Németországon kívüli gyárát 65 ezer négyzetméteren, hétszáz alkalmazottal, napi kétezresre tervezett motorkibocsátással. Mint mondta,…

Olvass tovább>>