A németeknek az éghajlat védelmében meg kell változtatniuk az életüket

Változtatniuk kell az életükön a németeknek a klímavédelem érdekében – mondta a német szövetségi parlament (Bundestag) elnöke egy karácsonyi lapinterjúban. Wolfgang Schäuble a Neue Osnabrücker Zeitung című lapban közölt interjúban az óév számára legnagyobb megrázkódtatásairól elmondta: nehezen elviselhető, hogy a nemzetközi közösség – a madridi klímavédelmi konferencia tapasztalatai alapján – alkalmatlan az előrelépésre a klímavédelem ügyében. Az viszont bátorító, hogy sok fiatal elkötelezett az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett és nem hajlandó beletörődni a mostani helyzetbe. Arra a kérdésre, hogy megoszthatja-e Németországot a klímapolitika, elmondta, hogy nem számít erre, arra viszont…

Olvass tovább>>

Először figyelték meg tudósok, hogyan okoz a túl sok testzsír 2-es típusú diabéteszt

gyógyszer

Először figyelték meg tudósok, hogy a túl sok zsír a májból a hasnyálmirigybe terjedve 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezet. A Newcastle-i Egyetem kutatócsoportjának tanulmánya a Cell Metabolism című folyóiratban jelent meg. A Roy Taylor vezette kutatásban egy csoport Newcastle környéki ember vett részt, akiknél korábban 2-es típusú diabéteszt állapítottak meg, de a tanulmány két éve alatt lefogytak és meggyógyultak – olvasható a Medicalxpress.com hírportálon. Többségüknél a kór nem is tért vissza a két év alatt, volt azonban egy kis csoportjuk, amelynek tagjai újra hízni kezdtek és ismét megjelent náluk a krónikus…

Olvass tovább>>

Átadták a 2019-es Gábor Dénes-díjakat

Átadták a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményeket elismerő 2019-es Gábor Dénes-díjakat. Jamrik Péter, a díj alapítója hangsúlyozta: az elismerés 30 év után is azért egyedi és időtálló, mert világnézeti vagy vallási hovatartozás nélkül, politikai indíttatást mellőzve kerülhettek és kerülnek fel a díjazottak tablójára a magyar természettudomány, a műszaki, szellemi élet kiválóságai. A Novofer Alapítvány által alapított, immáron 31. alkalommal átadott Gábor Dénes-díjban és életműdíjban 2019-ban összesen kilencen, köztük két határon túli magyar tudós, kutató és feltaláló részesült. Az elismerést napjainkig összesen 229-en vehették át. A…

Olvass tovább>>

A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon

Grönland

Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) „legborúlátóbb” klímaforgatókönyvét követve – derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze. A kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait – egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket – felhasználva. A Nature című folyóiratban publikált eredmények szerint Grönland 3,8 ezer milliárd tonna jeget veszített 1992 óta, 10,6…

Olvass tovább>>

Különleges szánhúzó kutyák segítettek az inuit hódítóknak

Északi-sark

Különleges szánhúzó kutyák segítettek az észak-amerikai kontinens sarkvidéki területét meghódító inuitoknak – állapította meg egy átfogó kutatás, amelyben több száz állat maradványait elemezték. A tanulmány szerint az inuitok Alaszkából és Szibériából különleges kutyákkal keltek útra, és nem az út közben útjukba akadt kutyákat fogadták magukhoz. Saját tenyésztésű kutyákkal vándoroltak, mert szükségük volt azok különleges tulajdonságaira – írta a Sciencedaily.com. A kutatók 391 kutya maradványait vizsgálták meg. Az elemzés szerint az inuitok kutyái nagyobbak voltak, a térségben korábban élő kutyákhoz képest arányosan szűkebb koponyával. Az inuit kutyák a modern északi-sarki szánhúzó…

Olvass tovább>>

A Vosztocsnij űrközpont ügyében 12 büntetőeljárás zajlik

rakéta

Sikkasztás címén 12 bűnvádi eljárás zajlik a távol-keleti Vosztocsnij űrközpont építésével kapcsolatban – közölte vasárnap Szvetlana Petrenko, a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője. Petrenko az Interfax hírügynökségnek elmondta, hogy mások mellett Jurij Volkodav, a 6-os számú katonai építési főosztály volt igazgatója ellen folyik nyomozás. Negyvenkét sikkasztási, csalási és hivatali visszaélési ügy már a bíróságon van, 58 személyt pedig már elítéltek. A legsúlyosabb verdikt 11 és fél évig terjedő szabadságvesztés volt. Vlagyimir Putyin a kormánnyal múlt hétfőn megtartott tanácskozásán kifogásolta, hogy Vosztocsnijon nem sikerült rendet teremteni, mert szerinte az…

Olvass tovább>>

Világméretű probléma az antibiotikumokra rezisztens baktériumok megjelenése

gyógyszer

Törekedni kell a helyes antibiotikum-használatra az egészségügyi ellátás során, és ebben mind a lakosságnak, mind pedig a szakembereknek nagy szerepük és felelősségük van – mondta az egészségügyért felelős államtitkár. Horváth Ildikó úgy fogalmazott, hogy elkötelezettnek kell lenni a helyes antibiotikum-használatban, hiszen világméretű probléma az antibiotikumokra már rezisztens baktériumok megjelenése. Széles a skála, hiszen a kézmosástól az állategészségügyben használt antibiotikumokon át számtalan területen közbe lehet avatkozni – tette hozzá. A Nemzeti Népegészségügyi Központ Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése című kiemelt projektjének sajtótájékoztatóján az államtitkár kiemelte, már a háziorvosi ellátás során igyekeznek…

Olvass tovább>>

A rákosi vipera védelmét szolgáló program indult

A magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja, a rákosi vipera védelmét szolgáló program indult az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával. A projekt során az első lépés a rákosi vipera potenciális hazai élőhelyeinek még pontosabb feltérképezése, elterjedési területének ellenőrzése. A program céljai között szerepel a Rákosivipera-védelmi Központban tenyésztett viperák kibocsátása az arra alkalmasnak ítélt élőhelyekre a Kiskunsági, a Fertő-Hanság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területein. Ezeken a területeken lényeges elem a vadkizáró kerítések telepítése a ragadozók károkozásának csökkentése érdekében, a változatos gyepszerkezet…

Olvass tovább>>

Végre kutatják a mádi bor egészségre gyakorolt hatását

A mádi bor egészségre gyakorolt hatását kutatják a Debreceni Egyetem mádi kutatóhelyének új laboratóriumában. Az egyetem közleménye szerint a laboratórium szerdai megnyitóján Győri Zoltán, az egyetem táplálkozástudományi intézetének tanára azt mondta, hogy a kutatók a mádi laborban cukortartalom-mérést, mikrobiológiai vizsgálatokat is végeznek majd, hogy megismerjék a borhibákat. Az új laboratóriumban olyan műszerek állnak rendelkezésre, amelyek képesek a borösszetevők minőségi szétválasztására, vegyületek azonosítására és mennyiségi meghatározására – tájékoztatott a professzor. Tatárka József, Mád polgármestere arról beszélt, hogy a tudományos háttér jelentős fejlődést generálhat a településen és a borvidéken, mintegy százezer ember profitálhat…

Olvass tovább>>

A reggelit kihagyó diákok rosszabbul teljesítenek az iskolában

Azok a diákok, akik általában nem reggeliznek, rosszabbul teljesítenek az érettségin, mint azok, akik rendesen megeszik a reggelijüket – erre az eredményre jutott egy brit kutatás. A Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmányában a szerzők rámutattak, hogy először bizonyították a reggeli elfogyasztása és az alapszintű középiskolai érettségi (General Certificate of Secondary Education, GCSE) eredményei közötti összefüggést. A kutatás kimutatta, hogy a nap első étkezésének kihagyása miatt a tanulók kimutathatóan rosszabbul teljesítettek a vizsgákon, mint ha reggeliztek volna. A kapcsolat akkor is igazolható volt, ha figyelembe vettek olyan más, az iskolai teljesítményre hatással…

Olvass tovább>>

Megtalálhatták egy harminc éve vizsgált szupernóva maradványait

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait. A csillagászok tudták, hogy az objektum létezik, de helye meghatározásában egy homályos porlepel akadályába ütköztek. Most egy nemzetközi kutatócsoport úgy véli, a maradványok helye megállapítható a porlepel felhevülésének módja alapján. A tudósok a területre „a foltként” hivatkoznak. „Annyival forróbb, mint a környezete, hogy a folt magyarázatra szorul. Tényleg kitűnik a környező porhalomból. Úgy gondoljuk, a szupernóvában keletkezett forró neutroncsillag hevíti” – idézi Haley Gomezt, a Cardiffi Egyetem professzorát a BBC News. A teleszkópok 1987-ben észlelték a…

Olvass tovább>>

Nemzetközi projekt indult a régió rómaiak utáni népességének feltérképezésére

Magyar kutatók is részt vesznek abban a hatévesre tervezett, títmillió eurós támogatást nyert nemzetközi programban, amelynek célja Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a Római Birodalom bukása után, a nagy népvándorlások és a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. Az osztrák, német, amerikai és magyar kutatók együttműködésével megvalósuló projektben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (MTA Kiváló Kutatóhely) kutatói is kulcsszerepet kapnak, de a kutatásokba Magyarországon a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei is bekapcsolódnak – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).…

Olvass tovább>>

Őssejt-transzplantációval visszafordították a központi idegrendszer egyik autoimmun betegségét

műtét

Őssejt transzplantációval sikerült amerikai kutatóknak visszafordítani a központi idegrendszer egy súlyos autoimmun betegségét, a neuromyelitis opticát (NMOSD), amely a betegek felénél vakságot okoz és elveszítik járóképességüket a kór diagnosztizálása utáni öt évben. Korábban a betegséget a szklerózis multiplex (MS) egyik ritka alfajának tartották a szakemberek, de kutatásaik alapján már kiderítették, hogy egy önálló kórképről van szó. Az MS-től és a legtöbb autoimmun betegségtől eltérően a neuromyelitis optica betegségnek van egy biológiai markere, az AQP4 antitest. A betegek mintegy nyolcvan százalékánál az agyi vízelvezető rendszert szabályozó fehérje, az aquaporin-4 (AQP4) ellen termelődnek…

Olvass tovább>>

A rossz élmények feldolgozásában kulcsfontosságú sejteket fedeztek fel az MTA-n

agy

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában. A Nemzeti Agykutatási Program 2.0 támogatásával született eredmény az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet munkatársainak cikkében a Science című tudományos folyóiratban jelent meg csütörtökön – közölte a kutatóintézet. A kutatók különféle molekuláris jelölési módszerekkel követték, hogy mely idegsejtek nyúlványai (axonjai) közvetítik a negatív tapasztalatok információit az agyi feldolgozás során. A nyomok az agytörzs egy korábban még nem ismert serkentő sejtcsoportjához vezettek. A sejtcsoport különlegessége, hogy rengeteg bemenetet kap a negatív tapasztalatokat…

Olvass tovább>>

Elhunyt Alekszej Leonov, az első űrhajós, aki kilépett a világűrbe

Elhunyt Alekszej Leonov (képünkön) szovjet űrhajós, aki a világon elsőként lépett ki a világűrbe – közölte pénteken a Jurij Gagarin nevét viselő űrhajós-felkészítő központ sajtószolgálata. Az űrséta 1965. március 15-én 12 percig és 9 másodpercig tartott és csaknem tragédiával végződött, de a szerencse, mint életében annyiszor, a kozmonauta mellé szegődött. Leonov az űrhajóba való visszatéréskor váratlan nehézsége ütközött: a szkafandere túlságosan felfúvódott, ezért csökkenteni kellett benne a nyomást és az előírással ellentétben nem lábbal, hanem fejjel előre behatolni a fedélzeti nyíláson. A katonai pilótákból elsők között átképzett űrhajóst a hatvanas…

Olvass tovább>>

Az Óbudai Egyetem és az IT Services Hungary stratégiai megállapodást kötött

Stratégiai megállapodást kötött az Óbudai Egyetem és az IT Services Hungary. Az IT Services Hungary (ITSH) együttműködést kezdeményezett az Óbudai Egyetemmel. A tárgyalás eredményeként a cég tízmillió forint értékű támogatást biztosít az Intézmény számára, hálózatos eszközök formájában. Egyúttal a hallgatóknak gyakornoki lehetőséget, mentoringot, egymillió forint értékű ösztöndíjat és a diploma megszerzését követően teljes állású pozíció megszerzésének lehetőségét kínálja. A stratégiai megállapodás részeként a felek együttműködési megállapodást írtak alá. Az ITSH a vidéki intézményi együttműködésekhez hasonlóan szoros partneri kapcsolatokat szeretne felépíteni a fővárosban is. Ennek következő mérföldköve az Óbudai Egyetemmel kötött…

Olvass tovább>>

Megállapodás a magyar találmányok jogvédelmi folyamatának támogatására

Kézfogás

Megállapodást kötött a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Valor Hungariae Zrt. az innovatív magyar találmányok és termékek iparjogvédelmének, ezen belül a gyors ügyintézés és a szabadalmaztatás folyamatának támogatására – közölte a két társaság. Pomázi Gyula Zoltán, az SZTNH elnöke a közlemény szerint elmondta, hogy az SZTNH a megállapodás értelmében kutatási és információs szolgáltatással járul hozzá az iparjogvédelmet érintő kérdések megválaszolásához. Lepsényi István, a Valor Hungariae Zrt. vezérigazgatója kiemelte: a felek közös érdeke, hogy a hazai újításokból piacképes termékek legyenek és a találmányok hasznosításából a magyar gazdaság és a…

Olvass tovább>>

Stratégiai együttműködési megállapodás a Magyar Innovációs Szövetség és a Tungsram között

Kézfogás

A Magyar Innovációs Szövetség és a Tungsram együttműködési megállapodást írt alá a Magyar Innovációs Szövetség 2019. november 15-én megtartott, összevont választmányi és elnökségi ülésén. A megállapodást a Magyar Innovációs Szövetség részéről dr. Pakucs János, tiszteletbeli elnök, Szabó Gábor, elnök és a Tungsram részéről Jörg Bauer, elnök-vezérigazgató látta el kézjegyével. A választmány és az elnökség tagjai jelenlétében aláírt szerződés nagy hangsúlyt helyez a hazai startup ökoszisztéma fejlesztésére és a tehetség-kutatásra, -gondozásra. „A Tungsramnál úgy tartjuk, hogy az innováció egyben örökségünk és jövőnk záloga is. Így természetes, hogy a Magyar Innovációs Szövetséggel…

Olvass tovább>>

Hasonlóak a lányok és fiúk matematikai képességei

Egy amerikai kutatócsoport megállapította, hogy a közvélekedéssel szemben nincs különbség a lányok és fiúk agyfejlődésében: sem az agyfunkciókban, sem a matematikai képességekben nem találtak eltérést a nemek között. A kutatást a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem tudósa, Jessica Cantlon vezette. A csoport eredményeit a Science of Learning akutális számában publikálták – számolt be róla a medicalxpress.com tudományos portál. „A tudomány nem támasztja alá, amit az emberek gondolnak. Azt tapasztaltuk, hogy a gyerekek agyműködése hasonló, tekintet nélkül a nemükre, tehát végre újra fogalmazhatjuk elvárásainkat azzal kapcsolatban, hogy mit érhetnek el matematikából a…

Olvass tovább>>

Gyakorlatilag lehetetlen védőoltást kifejleszteni a HIV-vírus ellen

Hiába azonosították a HIV-vírus újabb törzsét, védőoltást kifejleszteni gyakorlatilag lehetetlen, így a felfedezésnek csak tudományos jelentősége van – mondta Szlávik János, a Dél-Pesti Centrum Kórház infektológus főorvosa. Hozzátette: a HIV-1 M-csoport L-altípus néven azonosított vírustörzset a Kongói Demokratikus Köztársaságban élő három ember vérében találták. A HIV-vírus felfedezése óta 35 év telt el, és a kutatók bármennyire is igyekeznek, nem tudnak védőoltást létrehozni, annak ellenére hogy újabb és újabb altípusokat találnak – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a vírus folyamatosan változik, így hiába találnak újabb altípusokat, gyakorlatilag lehetetlen kidolgozni a védőoltást. A HIV-vírus…

Olvass tovább>>