Kategória: xSlide

Három a magyar igazság: ennyi kkv került be a legjobb uniós innovációs projekt közé

~

Három magyar kis- és középvállalkozás (kkv) bekerült az Európai Bizottság egyik legrangosabb innovációs versenyén, az Innovációs Radar Díj 2017-es seregszemléjén a legjobb 48 innovációs projektbe – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kedden az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a következő két hétben közönségszavazás dönti el, hogy a 48 projekt közül melyek kerülnek be a novemberi 9-i budapesti döntőbe. Az Európai Bizottság 2015-ben hirdette meg először a versenyt, amely Európa legkiválóbb innovátorait, a jövő meghatározó feltalálóit mutatja meg a nagyvilágnak. A zsűri azokat a kis- és középvállalkozásokat válogatja a versenybe,…

Olvass tovább>>

Ha az egész nemzet sírna, akkor talán nem lenne szükség a Paks II-re

~

Ír tudósok felfedezték, hogy a könnyben és a tojásfehérjében lévő fehérje nyomás hatására képes elektromosságot létrehozni. A Limericki Egyetem Bernal Intézetének kutatói megfigyelték, hogy a lizozim fehérje, amely megtalálható a tojásban, az emberi testnedvekben – mint a könny vagy a nyál – elektromosságot hoz létre, ha nyomás alá helyezik. Ez a folyamat, a piezoelektromosság már régóta ismert a tudósok körében. Ez egy olyan fizikai jelenség, amelynek során bizonyos anyagokon, mint például a kvarckristály összenyomás hatására elektromos töltésszétválasztás lép fel, a mechanikai feszültségváltozás elektromos feszültséget hoz létre, sőt a jelenség megfordítható.…

Olvass tovább>>

Önvezető légitaxit teszteltek Dubajban

~

Először teszteltek önvezető légitaxit Dubajban, egyelőre utasokat nem szállított – jelentette be a közlekedési hatóság. A kétüléses, helikopterre hasonlító drón biztonsági berendezéseihez ejtőernyők és kilenc, egymástól független akkumulátor-rendszer is tartozik – idézte a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál a dubaji út- és közlekedésügyi hivatalt (RTA). A német központú Volocopter gyártásában készült prototípus 30 percig képes repülni, maximális sebessége óránként 100 kilométer. Az RTA tervei szerint a légitaxi a város metrót, villamost és buszt magában foglaló tömegközlekedési hálózatának lesz a része. Az utasok telefonos alkalmazással foglalhatnak maguknak dróntaxit, érkezését, helyét és útvonalát is…

Olvass tovább>>

Nobel-díj: a cirkadián órával lehetett nyerni

~

Jó úton járunk, hogy elismerjük a cirkadián órának a meglehetősen erős hatását a humán élettanra – mondta Kozma-Bognár László, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos főmukatársa annak kapcsán, hogy a cirkadián ritmust, azaz a „napi biológiai órát” szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért kapta három amerikai tudós az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. „Jó úton járunk annak irányában, hogy elismerjük a cirkadián órának a meglehetősen erős hatását a humán élettanra, miután megismertük a cirkadián óra szerkezetét, vagyis, hogy milyen óragének és órafehérjék alkotják, illetve működtetik. A Nobel-díjasok azonosították az első óragént, a per gént,…

Olvass tovább>>

Közös képzést indít a Magyar Államkincstár és a Szegedi Tudományegyetem

~
Szegedi Tudományegyetem

Közös államháztartási képzést indít a Magyar Államkincstár és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közgazdász hallgatók számára, az erről szóló megállapodást a napokban írták alá. Dancsó József, a Magyar Államkincstár elnöke kifejtette, komoly szükség van olyan pénzügyi, számviteli szakemberekre, akik rendelkeznek az államháztartás működtetéséhez szükséges ismeretekkel. Az országban elsőként Szegeden indulhat el az államháztartási képzés, amelyen a hallgatók azonnal hasznosítható, gyakorlati tudást szerezhetnek. A három féléves modult elvégző frissdiplomások nagyon könnyen el tudnak helyezkedni, válogathatnak az állások közül, éljenek az ország bármelyik részén – hangsúlyozta Dancsó József. A nyolc tantárgy közül az…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen dinoszauruszfaj fossziliáit találták meg Közép-Csehországban

~

A Burianosaurus augustai nevet kapta az a dinoszaurusz, amelynek csontjaira 2003 novemberében bukkantak Közép-Csehországban, és amelyről megállapították, hogy egy eddig ismeretlen fajhoz tartozik – közölte szerdán Martin Mazuch, a prágai Károly Egyetem földtani és paleontológiai intézetének igazgatója. A 94 millió évvel ezelőtt élt állat maradványait Michal Moucka amatőr gyűjtő fedezte fel 14 éve a közép-csehországi Kutná Hora városának közelében. Moucka egy elhagyott folyó menti bányában egy megkövesedett, mintegy negyven centiméter hosszú csontot talált, amelyet szakértők később a dinoszaurusz bal lábának combcsontjaként azonosítottak. A dinoszaurusz a növényevő ornithopidák (madárlábúak) alrendjéhez tartozott.…

Olvass tovább>>

Kétmilliárd forintból modern implantátumok fejlesztését kezdte el egy konzorcium

~

Csont- és ízületpótló implantátumok kutatásával és fejlesztésével foglalkozik a következő négy évben két társaság, valamint a Debreceni és a Nyíregyházi Egyetem alkotta konzorcium, amely a kétmilliárd forint összköltségvetésű projekthez jelentős hazai és európai uniós forrást nyert el – közölte a Nyíregyházi Egyetem. A digitális gyártást támogató eszközökkel és szolgáltatásokkal, a prototípus gyártással és 3D nyomtatással, valamint a térinformatikai rendszerintegrációval foglalkozó Varinex Informatikai Zrt. által vezetett konzorciumban a két egyetem mellett a kecskeméti Kereken-Pálya Kft. vesz részt. A program során az úgynevezett Additive Manufacturing (AM) technológiával olyan implantátumok előállítása a cél,…

Olvass tovább>>

Univerzális: már portrét is rajzol a Universal Robots új robotja

~

Áthelyez, összeszerel, tesztel és csavaroz, de újabban már a művészi oldalát is megmutatja. Nem egy ezermester kollégáról van szó, hanem egy együttműködő, más szóval kollaboratív robotról. A piacvezető dán robotgyártó vállalat, a Universal Robots újabb és újabb területeit fedezi fel a robotok alkalmazásának, amelyek teljes biztonságban dolgoznak az emberek mellett. “Egy robot, végtelen lehetőség”, vallják a Universal Robotsnál, és az igazsághoz nem is lehetnének közelebb. Az általuk kifejlesztett kobotoknak (kollaboratív robotok) több mint 150 féle különböző alkalmazhatósága van, a lehetőségeknek csak a kreativitás szabhat határt. Segítségükkel olyan, automatizálható feladatok elvégzése…

Olvass tovább>>

Kiderült, hogy a szükségletek vagy a vágyak mozgatják-e az irodai beszerzéseket

~

Egy szép dolog birtoklása – legyen szó akár ékszerről, könyvről vagy kozmetikumról – élvezetet okoz számunkra. Sőt, az általunk használt eszközök sokat el is mondanak rólunk: hogy milyen az ízlésünk, mit tartunk fontosnak, és hová tartozunk. Többek között ez az oka annak, hogy a márkák az élet minden területén komoly szerepet játszanak. Vajon az irodaszerek beszerzésekor is a vágyaink motiválják vásárlásainkat? A Leitz a friss tanulmányában ennek járt utána. A design és a vágy kéz a kézben járnak. Kevés olyan dolog van, amelyet szándékosan csúnyára terveznek, hacsak nem a kockázatra…

Olvass tovább>>

Kihirdették A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíj idei díjazottjait

~

A növények C-vitamin termelésének fokozásához, illetve a vérzékenység és a trombózis korszerűbb kezeléséhez járulhatnak hozzá a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíj idei díjazottjainak kutatási eredményei. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Wohner Nikolett kutatóorvos hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a négymillió forint összdíjazású elismerést. A tudományos munkájukban fiatal nőket ösztönző elismerést akadémikusokból álló zsűri ítélte oda Tóth Szilvia Zitának és Wohner Nikolettnek. A díjjal járó pénzösszeget szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni – közölte az MTI-vel hétfőn A nőkért és a tudományért…

Olvass tovább>>

Dán tudósok igazolták a Szent Ferenc legendájához kötődő ereklye korát

~

Dán tudósok szénizotópos kormeghatározással igazolták, hogy valóban Assisi Szent Ferenc korából származhat az a kenyeres zsák, amit több mint hétszáz évig ereklyeként őriztek az itáliai Montella melletti Folloni rendházban. A legenda szerint 1224 telén a Folloni rendház ajtajának küszöbén találták a kenyeret rejtő textilzsákot. Azon a télen Szent Ferenc Franciaországban járt, a legenda szerint egy angyal hozta a kenyeret, melynek zsákját azóta őrizte ereklyeként a kolostor. A zsákmaradványokat egy dán-olasz-holland kutatókból álló csoport vizsgálta meg a Dél-dániai Egyetemen dolgozó Kaare Lund Rasmussen docens irányításával. A kutatás eredményét a ScienceDaily.com beszámolója…

Olvass tovább>>

Hatékonyabb rákkezelést alapozhatnak meg magyar kutatók kísérletei

~

Az emlőrákos betegek életkilátásait javítaná az az új terápia, amelynek állatkísérletei már sikeresnek bizonyultak. A kezeléssel azt szeretnék elérni a kutatók, hogy a gyógyszerekkel szemben ne alakuljon ki ellenállás a daganatokban – közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A daganatok gyakran ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben és a kezelés ellenére tovább növekednek. Ennek a problémának a megoldására Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatója és munkatársai olyan terápiát javasolnak, amely elejét veheti a rezisztencia kialakulásának, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét – olvasható az MTA összegzésében, amelyben a Journal of…

Olvass tovább>>

Diagnosztikai és terápiás eljárásokat fejlesztő projektet indított a négy orvosképző egyetem

~

Több, sok embert érintő betegségcsoport diagnosztikáját és gyógyítását fejlesztő kutatási projektet indított 1,47 milliárd forintos uniós támogatással a négy orvosképző egyetem – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem közkapocslati igazgatósága. A közlemény szerint a kutatási program fő céljai a gyomor-bélrendszer, a szív-, ér- és vázizomeredetű betegségekben szenvedő páciensek életkörülményeinek javítása és élethosszának növelése. A projekt a molekuláris biológiai kutatásoktól egészen az új technológiákon alapuló gyógyító tevékenységig igyekszik átfogni az orvostudományi kutatások csaknem teljes vertikumát. Erre kitűnő lehetőséget ad a négy orvosképző egyetem között megvalósuló együttműködés, valamint az egyes intézményekben már ma is…

Olvass tovább>>

Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberrel élő mikrobákban

~

Eddig ismeretlen gének millióit fedezték fel az emberi szervezetben – bélrendszerben, bőrön, szájban – élő mikrobiomban, azaz a mikrobák közösségében. A felfedezés lehetővé teszi, hogy a tudósok jobban megismerjék, milyen szerepet játszik a több trillió mikroorganizmus az ember egészségében és betegségeiben – írta a ScienceDaily.com. Az új kutatás segítségével megérthetik, hogyan változik idővel a mikrobák összetétele, valamint azt is, milyen különbségek vannak az egyes emberek mikrobáinak egyéni összetételében. „Minél többet tudunk ezekről a mikroorganizmusokról, annál valószínűbb, hogy az egészségi állapotunk javítása érdekében képesek leszünk manipulálni őket” – mondta Owen White, a…

Olvass tovább>>

Magyar Fiatal Tudósok Társaságának 16. Országos Találkozója

~

2017. szeptember 13-án tartották a Magyar Fiatal Tudósok Társasága (MAFITUD) 16. országos találkozóját az EGIS Tudományos és Technológiai Központjában. A MAFITUD-ot 2005-ben alapították az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjazottjai Visegrádon. A rendezvénynek helyet biztosító EGIS Gyógyszergyár Zrt. nevében Menthy Mariann, kommunikációs vezető köszöntötte a résztvevőket. Pakucs János tiszteletbeli elnök arról beszélt, hogy mi is az a tehetség: olyan fiatalok, akik rendkívüli dolgokat találnak ki, és ezt különleges módon oldják meg. Ezután bemutatta az elmúlt évben nemzetközi sikert elérő MAFITUD tagokat, beszélt a nemzetközi versenyek szerepéről és annak fontosságáról.…

Olvass tovább>>

Három magyar fiatal a szeptemberi EU Fiatal Tudósok Versenyén

~

A szeptemberi EU Fiatal Tudósok Versenyének döntőjén három magyar fiatal képviseli hazánkat Tallinnban. A több mint 45000 eurós összdíjazású, háromnapos versenyen Kocsis Ábel, Molnár Áron és Puskás Dávid 38 országból érkező több, mint száz másik tehetséges versenyzővel méri össze tudását. Az EU Fiatal Tudósok Versenye az Európai Bizottság kezdeményezése, melynek célja, hogy a 15-20 év közötti fiatalok figyelmét a természettudomány és technológia területére irányítsa és elősegítse az együttműködést közöttük. Az első versenyt 1989-ben, Brüsszelben rendezték meg. Az értékes különdíjakon kívül minden évben három 1., három 2., és három 3. díjat…

Olvass tovább>>

Orbitális: virtuális valóság és a legújabb Ultra HD technológia az IBC-n

~

A SES Video az amszterdami IBC-n mutatja be a legmodernebb technológiai fejlesztéseket szeptember 15. és 19. között. A Fraunhofer HHI-val együttműködésben 10K x 2K-s panoráma videós tartalmak élő műholdas közvetítésével a SES lehetővé teszi a látogatók számára, hogy elmerüljenek Luxembourg világában. A legújabb Fraunhofer HHI Omnicam-360 kamera élő képeket készít Luxembourg belvárosában, amiket a keleti 28,2°-os orbitális pozícióban található ASTRA 2E műhold továbbít az amszterdami SES standra. A látogatók így VR szemüvegek segítségével élvezhetik az élő közvetítést, és a kiállításon állva élhetik át, milyen is igazán Luxembourg belvárosa. Mindemellett pedig…

Olvass tovább>>

Nobel-díjasokkal népszerűsítik a molekuláris tudományokat

~

A több Nobel-díjas tudós és sztárkutató részvételével zajló nemzetközi szimpózium célja, hogy a fiatal kutatók és diákok kapcsolatot létesítsenek a legnevesebb kutatókkal – mondta a Molecular Frontiers elnevezésű kétnapos rendezvény főszervezője. A szimpózium célja a jövő kutatógenerációjának megszólítása, a molekuláris tudományágak népszerűsítése – mondta Beke-Somfai Tamás, aki hozzátette: a tíz előadásból álló budapesti szimpózium tematikája a fehérjetudományok és a gyógyszerésztudományok kapcsolatára, együttműködési lehetőségeire helyezi a hangsúlyt. A molekuláris tudományterületek közé tartozik a kémia, a biológia, a gyógyszerkutatás és a génkutatás – tette hozzá. A tíz előadó között három Nobel-díjas tudós…

Olvass tovább>>

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák

~

Jobban értik az ok-okozati összefüggést a farkasok, mint a kutyák – állapította meg az osztrák Farkaskutató Központ új tanulmánya. A tudósok azonos környezetben élő, ugyanannyi ideig, ugyanúgy kiképzett farkasokat és kutyákat hasonlítottak össze. Kiderült, hogy néhány dologra, köztük az ok-okozati összefüggésre a farkasok ügyesebben jönnek rá – idézi a Phys.org portál a Scientific Reportsban közölt tanulmányt. „A gyerekek korán megtanulják az ok és az okozat összefüggését, például ha megérintik a forró tűzhelyet, megégnek. Kutatásunk megmutatta, hogy a farkasok is megértik ezt a kapcsolatot, az ember négylábú, szelídített barátja azonban nem”…

Olvass tovább>>

Speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban

~

A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhős meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni. A Proceedings of the Royal Society A című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás során Horváth Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizika Tanszék Környezetoptika Laboratóriumának vezetője, a tanulmány szenior szerzője és kollégái tesztelték e hipotetikus módszert. A vikingek annak idején kilométerek ezreit tették meg a tengeren, még Észak-Amerikába is eljutottak. Mágneses iránytűjük nem volt, ezért a Nap…

Olvass tovább>>