2025-re tervezik egy űrturistákat szállító orosz magánűrhajó felbocsátását

Szputnyik

Az orosz KoszmoKursz magánvállalat megtervezett egy többször felhasználható, szuborbitális repülésre alkalmas járművet, amely a tervek szerint először 2025-ben szállít majd turistákat – jelentette ki Pavel Puskin,a cég vezérigazgatója a TASZSZ-nak nyilatkozva. „A rakéta és a szuborbitális hajó kísérleti példányának első próbarepülése 2023-ban, az első menetrendszerinti járat pedig a turistákkal 2025-ben lesz” – nyilatkozott Puskin. Elképzelései szerint a szerkezeteket 2021-ben szerelik majd össze és 2022-ben megkezdődik a tesztelésük. A vezérigazgató kalkulációi szerint a projekt az indulástól az első űrturisták felbocsátásáig 150-200 millió dollárba kerül majd, és az utaztatás startjától számítva hét-kilenc…

Olvass tovább>>

A kihalás szélére sodor egyes bogárfajokat a fák eltűnése Európában

A kihalás szélére sodorja a korhadt fát fogyasztó bogarak egy részét a fák eltűnése szerte Európában – figyelmeztet új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN). A kutatók az elhalt faanyagot fogyasztó – szaproxilofág – bogarak 700 faját vizsgálták Európában. Az eredményeik alapján a vizsgált fajok csaknem egyötödét – 18 százalékát – fenyegeti a kihalás az élőhelyeiket jelentő ősi fák eltűnése miatt – írja a BBC News. Ez azt jelenti, hogy a szaproxilofág bogarak Európa legfenyegetettebb rovarcsoportjai közé tartoznak. Ezek a bogarak kulcsszerepet játszanak az olyan természeti folyamatokban, mint a tápanyagok lebontása és…

Olvass tovább>>

Csillagászati hetet tartanak a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben

Aktuális csillagászati, űrkutatási témájú előadások, távcsöves bemutatók és planetáriumi vetítések várják a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedbe látogatókat március 19. és 25. között – jelentette be a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK). A negyed planetáriumában és látogatóközpontjában megrendezendő mintegy harminc program közül kiemelték, hogy Nagyváradi László, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) földrajzi intézetének egyetemi docense a világvége-elméletekről és jóslatokról tart előadást. Both Előd, a Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke az űrturizmus lehetőségeiről beszél majd, Hegedüs Tibor, a Bács-Kiskun Megyei Csillagvizsgáló igazgatója Meteorvadászat égen-földön című előadásának keretében megtekinthető lesz a Magyarországon talált legnagyobb meteorit…

Olvass tovább>>

Megnyílt Európa első okostelefonnal vezérelhető hotele Budapesten

Megnyílt Európa első, magyar fejlesztésű okostelefonos alkalmazással vezérelhető szállodája a fővárosban, a KViHotel Budapest – jelentették be a fejlesztők és a tulajdonosok a hotel sajtóbejárásán hétfőn Budapesten. Kató Csaba, a TMRW Hotels applikáció ötletgazdája és a cég alapítója elmondta: a négycsillagos színvonalú, negyvenszobás, papírmentes szálloda a TMRW (tomorrow) Kft. első alkalmazása, a fejlesztés ötlete négy évvel ezelőtt indult. A foglalástól a kijelentkezésig mindent el tud intézni a vendég az applikáción keresztül magának, sorban állás nélkül, a telefon belépőkártyaként is működik. Minden funkciót egyetlen alkalmazásba integráltak, ez a TMRW Hotels alkalmazás,…

Olvass tovább>>

Az e-mobilitás volt az egyik fő témája a Nemzetközi energia és innovációs fórumnak

Az e-mobilitás, az innováció és a fenntartható energiatermelés volt a fő témája a február 27-28-án Budapesten megrendezett 25. Nemzetközi energia és innovációs fórumnak. Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. igazgatóságának elnöke, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára elmondta, a könnyű közmű program fontos eszköz Magyarország energiapolitikai függetlenségének megteremtésében, a 2013-ban kezdődött rezsicsökkentési program folytatásaként a könnyű közmű program a közműbekötések költségeit csökkenti jelentősen, a családoknál a megtakarítás eléri a mintegy kétmillió forint, a kis- és középvállalkozásoknál pedig a mintegy hárommillió forintot. Bartal kiemelte, a magyar útdíjfizetési rendszert, a HU-GO-t tíz…

Olvass tovább>>

A zengőlegyek is elkaphatják a méhek betegségeit

Először mutatták ki zengőlegyeknél a méhek betegségeit kutatók, akik szerint a rovarok a méhek által is látogatott virágokon szedhetik össze a vírusokat, amelyeket aztán tovább terjeszthetnek. A méhek és egyéb beporzók kulcsfontosságú szerepet játszanak a világ élelmiszertermelésében, ám az elmúlt évtizedekben populációik drasztikus hanyatlásnak indultak természetes élőhelyeik elvesztése, a fertőző betegségek és a rovarirtószerek használata miatt – írta a BBC News. A szakemberek egyelőre nem tudják, hogy a zengőlegyekre nézve is ártalmasak-e a vírusok vagy csupán hordozzák azokat, de bárhogy is legyen, fennáll a veszélye annak, hogy továbbterjesztik azokat. „A…

Olvass tovább>>

Génelemzéssel fejtették meg a vérszopó denevérek táplálkozásának titkát

denevér

Génelemzéssel fejtette meg egy nemzetközi kutatócsoport, hogyan képesek egyes denevérfajok kizárólag véren élni. Rokonaival ellentétben, amelyek gyümölcsön, nektáron és rovarokon élnek, a vérszopó akár testsúlya felét kitevő mennyiségű vért képes meginni, melynek tápanyagtartalma azonban alacsony és tele lehet halálos kórokozókkal. A vérszopóknak az immunrendszer működésében és az ételanyagcserében szerepet játszó génjei alapvetően különböznek a többi denevérétől, a kutatók szerint bélbaktériumaik szintén eltérnek. A denevér ürülékében több mint 280 olyan baktériumot találtak, amelyektől a legtöbb emlős rosszul lett volna. „Az adatok azt mutatják, hogy szoros evolúciós kapcsolat van a bélflóra és a…

Olvass tovább>>

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

hulladék

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában. A Frontiers in Marine Science című nyílt hozzáférésű tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői az úgynevezett mezopelágikus zónában – nagyjából 200-1000 méteres mélységtartományban – élő halakat vizsgáltak, és a kifogott példányok közül minden négyből nagyjából háromnak a gyomrában kimutatták a mikroműanyagokat – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. „A mikroműanyagok most kezdenek a köztudatba kerülni, ahogy számos kormány tervezi, hogy betiltja a kozmetikumokban és a tisztítószerekben előforduló műanyag mikroszemcsék használatát” – mondta Alina…

Olvass tovább>>

Kutatók elkészítették az agyi vérerek részletes térképét

Svéd kutatók elkészítették az agyi vérereket és az úgynevezett vér-agy gátat alkotó sejtek részletes molekuláris atlaszát, amely új információkkal segíti az agy különböző betegségeinek kutatását. Az agyi érrendszer betegségei a leggyakoribb halálokok közé tartoznak a nyugati világban, ám a kutatóknak még mindig csak korlátozott ismereteik vannak az agyi vérerekről – írta a medicalxpress.com. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a térkép új információkkal szolgál a sejtek és a vér-agy gát működéséről, továbbá arról, hogy milyen típusú sejtek játszanak szerepet az egyes agyi betegségekben. Az agy érrendszerét artériák, vénák,…

Olvass tovább>>

Csaknem száz újabb exobolygót fedeztek fel a kutatók a Kepler űrteleszkóppal

csillag

Csaknem száz újabb exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Kepler űrteleszkóp megfigyeléseinek köszönhetően. Az újonnan azonosított planétákkal mintegy háromszázra nőtt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Kepler űrteleszkópjának K2-missziója keretében felfedezett exobolygók száma – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Kétszázhetvenöt bolygójelöltet kezdtünk vizsgálni, amelyek közül 149-ről bizonyosodott be, hogy valódi exobolygó. Ezek közülük pedig 95 volt újonnan felfedezett planéta” – mondta Andrew Mayo, a Dániai Műszaki Egyetem nemzeti űrintézetének doktori hallgatója, az Astronomical Journal című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. Hozzátette: „ez a kutatás a K2-misszó…

Olvass tovább>>

A lányok az apáktól örökölhetnek egy petefészekrákra hajlamosító génmutációt

Az apától örökölt X kromoszóma egyik génjének mutációja növelheti a petefészekrák kockázatát – állapították meg amerikai kutatók. Azoknak a nőknek, akiknek családjában több nemzedékre visszamenőleg előfordult rákos megbetegedés, jelenleg lehetőségük van tesztet végeztetni a BRCA1 és a BRCA2 nevű génekben előforduló – a petefészek- és a mellrákkal összefüggő – mutációk kimutatására – írta a BBC News. A PLoS Genetics című folyóiratban publikált tanulmány készítői szerint azonban a petefészekrák kialakulásában több másik öröklött tényező, például az apai eredetű X kromoszóma egyik génjének mutációja is közrejátszhat. A buffalói Roswell Park Rákkutatóintézet munkatársaként…

Olvass tovább>>

Ősmaradványokat és maja szentélyt rejt a világ legnagyobb víz alatti barlangrendszere Mexikóban

Ősmaradványokat, köztük óriáslajhárok fosszíliáit, valamint egy gondosan kidolgozott maja szentélyt rejt a világ legnagyobb, 347 kilométer hosszú víz alatti barlangrendszere Mexikóban. A Yucatán-félsziget föld alatti vizeinek tanulmányozásával és megőrzésével foglalkozó Gran Acuifero Maya (GAM) projektben részt vevő szakemberek idén januárban jöttek rá hónapok óta tartó kutatások eredményeként, hogy a térség két óriási barlangrendszere, a valaha 263 kilométeresnek mért Sac Actun és a 84 kilométeres Dos Ojos egybenyílnak. A vízzel elárasztott két nagy barlanglabirintus Tulum tengerparti üdülőhely közelében kapcsolódik egymáshoz. A régészek hétfőn ismertették a barlangrendszer feltárásának eredményeit. A kutatók úgy…

Olvass tovább>>

Az autizmust vérvizsgálattal kimutató tesztet fejlesztettek ki

Az autizmust vér- vagy vizeletvizsgálattal kimutató tesztet fejlesztettek ki brit kutatók – adta hírül a BBC hírportálja. Az autizmus spektrumzavar (ASD) fejlődési rendellenesség, amely a viselkedésben és a társas kapcsolatokban okoz problémákat. Általában kétéves kor előtt nem diagnosztizálják, gyakran csak sokkal később. Jelenleg nincs olyan biológiai teszt, amely kimutatná a betegséget, azt viselkedés alapján, többszöri vizsgálattal diagnosztizálják. A Molecular Autism című szaklapban megjelent tanulmány készítői 38 autista és 31 nem autista gyerek vérében és vizeletében keresték a kémiai különbségeket. A részt vevő gyerek 5-12 évesek voltak. Az autisták mintáiban – mindenekelőtt a…

Olvass tovább>>

A világ egyik legrégibb írásos emlékét találhatták meg Bulgáriában

A világ egyik legrégibb írásos emlékét találhatták meg a bulgáriai Nova Zagorában egy folyó partján egy körülbelül 8000 ezer éves lapos cserépdarab formájában – jelentette a Novinite.com bolgár hírportál. A jó állapotban fennmaradt, 10-szer 3,5 centiméteres cserépdarab mindkét oldalán bonyolult szöveg olvasható – közölték bolgár régészek, akik szerdán, február 14-én, a régészek napján mutatták be a tavaly októberi felfedezést. Tanya Kaneva archeológus szerint egyértelműen nem képírásról, hanem írásjelekről van szó, amelyek naptári és rituális eseményekről tájékoztatták a korabeli embert. Ez a legrégibb írásos emlék Bulgáriában, valószínűleg egész Európában és talán…

Olvass tovább>>

Új infektológiai központot alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen

Szegedi Tudományegyetem

Új negyvenágyas, felnőtt és gyermek pácienseket egyaránt fogadó infektológiai központot alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a beruházás előkészítésére 76,2 millió forint támogatást kapott az intézmény – közölte az SZTE közkapocslati igazgatósága. A közlemény szerint Szegeden egymástól távoli épületekben, külön működik a gyermekek és a felnőttek infektológiai ellátása. A kormány döntött arról, hogy a beruházás-előkészítő alapból 76,2 millió forinttal támogatja egy új, fertőző betegekkel foglalkozó, egyetemi tanszékként is működő, a járványügyi intézményekkel együttműködő központ tervezését Szegeden. A központot a déli klinikakertben, az egykori nővérszálló épületének rekonstrukciójával vagy szükség esetén annak…

Olvass tovább>>

Evolúció: hangtalanul ciripelnek a tücskök Hawaiion

Hangtalanul ciripelnek tovább a Hawaiion élő tücskök – brit kutatók szerint fejlődésük során „lehalkították” hangkeltő apparátusukat. A Biology Letters című szaklapban megjelent tanulmányukhoz a St. Andrews Egyetem és a Cambridge Egyetem kutatói a Kauai-szigeten élő mezei tücskök viselkedését figyelték meg – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A legtöbb mezei tücsök összedörzsöli szárnyait, így ad ki hangot, amellyel párosodásra hívja fajtársait. A szárnyon vannak az úgynevezett ciripelő erek, amelyek összedörzsölésével képzi a tücsök a hangot. A Kauain élő mezei tücskök azonban hosszú évek óta támadásoknak vannak kitéve, mivel „daluk” olyan parazita legyeket…

Olvass tovább>>

Először sikerült a CERN kutatóinak a legpontosabban meghatározniuk a W-bozon tömegét

Először sikerült az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatóinak a legnagyobb pontossággal meghatározniuk a W-bozonnak, a gyenge kölcsönhatás közvetítőrészecskéinek a tömegét az intézmény nagy hadronütköztetőjében – adták hírül a CERN Atlas-kísérletének kutatói a the European Physical Journal C című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. A W-bozon azon két elemi részecske egyike, amely közvetíti a gyenge kölcsönhatást, azon erők egyikét, amely szabályozza az univerzumunkban lévő anyag magatartását. A W-bozon szerepet játszik a radioaktív bomlásokban is. Eredményeik szerint a W-bozon tömege 80 370 (+/-19) MeV (megaelektronvolt), ez megegyezik a részecskefizika standard modelljéből fakadó várakozásoknak…

Olvass tovább>>

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

lézer

Megérkeztek az első külföldi felhasználók, egy svájci és egy görög kutatócsoport az ELI-APLPS-ba, a szegedi lézeres kutatóintézetbe – jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Pálinkás József sajtótájékoztatóján elmondta, a 2009-ben elindított tudományos beruházás határidőre, a költségkereten belül a tervezett paramétereknek megfelelően elkészült. Az ELI-ALPS mintegy 80 milliárd forintból, részben az unió strukturális alapjaiból, részben hazai forrásokból épült föl, és a rövid impulzusú lézerekkel folytatott kutatások egyik központja lesz a világon – hangsúlyozta az akadémikus. Az intézet rendelkezésére áll a világ minden részéről érkező kutatói közösségnek, nemcsak…

Olvass tovább>>

Pálinkás: 3,5 milliárd forinttal támogatja az állam a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program megvalósítását

Akadémiai, felsőoktatási és vállalati kutatóhelyek összefogásával valósul meg a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program, amelyet négyéves működése alatt az állam 3,5 milliárd forinttal támogat – mondta Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Hozzátette: a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program illeszkedik a tematikus nemzeti kutatás-fejlesztési programok sorába. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap eddig mintegy 80 milliárd forint keretösszeggel 16 tematikus programot finanszírozott a főbb társadalmi gazdasági, környezeti kihívásokhoz kapcsolódó szakterületeken. Pálinkás szerint a Nemzeti Kvantumtechnológiai Program eredményeinek köszönhetően olyan prototípusok születhetnek, amelyek a jövőben hozzásegítik a tudósokat a…

Olvass tovább>>

Bizonyos élelmiszerek befolyásolhatják a rák terjedését

A spárgában, a szárnyasokban és egyéb élelmiszerekben is megtalálható, aszparagin nevű aminosav csökkentése, illetve blokkolása jelentősen megnehezítette a melldaganatok áttétképződését egereken végzett kísérletekben – számoltak be a kutatók a Nature című tudományos folyóiratban közölt tanulmányukban. Az aszparagint a szervezet is képes előállítani, de jelentősebb mennyiségben megtalálható a nevét adó spárgában, a burgonyában, a hüvelyesekben, a dióban, a szójában és a teljes kiőrlésű lisztben, valamint a tejtermékekben, a húsban és a tojásban. A Cancer Research UK brit rákkutató intézet cambridge-i munkatársai a mellrák egy agresszív formáját vizsgálták egereken. Normális esetben a…

Olvass tovább>>