A népszerűség nagy átok a veszélyeztetett állatok számára

A népszerűség nagy átok bizonyos állatok, például az oroszlánok, elefántok és tigrisek számára, amelyek gyakran szerepelnek reklámokban vagy egy-egy márka arcaként és logóján, és így az emberek hajlamosak azt hinni, hogy sok él belőlük a vadonban és nem tartoznak a veszélyeztetett fajok közé – írták a kutatók a PLOS Biology című folyóiratban publikált tanulmányukban. A kutatást vezető Franck Courchamp és csapata felmérést végzett a nagyközönség körében annak kiderítésére, hogy mely vadon élő állatokat tartják karizmatikusnak az emberek. A kutatók azt is megnézték, hogy milyen állatok szerepelnek leggyakrabban az állatkertek honlapján,…

Olvass tovább>>

Részben Leonardo da Vinci műve lehet az Arezzói Szent Donát csodatevése című festmény

Művészettörténészek szerint részben Leonardo da Vinci festette azt a kicsiny reneszánsz festményt, amely a Worcesteri Művészeti Múzeum tulajdonában van. Az Arezzói Szent Donát csodatevése című festményről eddig úgy tartották, hogy egy kevésbé ismert firenzei művész, Lorenzo di Credi munkája. A Yale Egyetem Művészeti galériájának főkurátora, Laurence Kanter szerint az 1475 és 1485 között keletkezett kép Leonardo félreérthetetlen kéznyomáról árulkodik. „Legalább fele részben” a reneszánsz mester festhette a művet, a többi Lorenzo munkája. Azért nem számoltak Leonardóval, mint a festmény készítőjével, mert stílusa akkor még nem volt érett. Azt feltételeztük, hogy…

Olvass tovább>>

A trópusi betegségek elkerülésében is segíti a madarakat a vándorlás

A vándormadarak számára komoly hasznot jelent, hogy a költési időszakban elhagyják a trópusi területeket és ezzel együtt maguk mögött hagynak számos betegséget is, mert emiatt egy kevesebb kockázattal járó immunrendszer is elegendő számukra az életben maradáshoz – derült ki a svédországi Lundi Egyetem kutatóinak tanulmányából. A szakemberek több mint 1300 énekesmadár-faj származását vizsgálva arra jutottak, hogy mind az Európa északi részén telelő nem költöző madarak, mind az Európában költő, de a téli hónapokat az Egyenlítőhöz közeli területeken töltő vándormadarak is Afrikából származnak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek…

Olvass tovább>>

Nielsen: nőtt a fogyókúrás készítmények forgalma

Csaknem másfél milliárd forintot költöttek fogyókúrás készítményekre Magyarországon 2017. március és 2018. február között, mintegy két százalékkal többet az előző év azonos időszakához képest – közölte a Nielsen piackutató. A tájékoztatás szerint áprilisban meglódul, májusban pedig tetőzik a fogyókúrás szerek eladása, ebben a két hónapban termelődik a teljes éves forgalom több mint ötöde. A Nielsen példaként említi, hogy decemberben a májusi forgalom felét hozzák a fogyókúrás készítmények, viszont az év végi ünnepek után, januárban fellendül az értékesítés. A fogyókúrás készítmények között a különféle kapszulák a legnépszerűbbek, az eladások mintegy felét teszik…

Olvass tovább>>

A kutatói bérezésről és az uniós szabályozás tapasztalatairól egyeztettek Budapesten

Forint

A tavaly bevezetett európai uniós szabályozás módosításának tapasztalatairól, a 2020 utáni új innovációs keretprogramban a hazai kutatók számára kedvezőbb bérezésről egyeztettek Budapesten – közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). A tájékoztatás szerint az NKFIH és az Európai Bizottság kutatási és innovációs főigazgatósága közös rendezvényén az unió szakértői adtak tájékoztatást a Horizont 2020 programban támogatott projektek pénzügyi szabályairól. A közleményben kiemelték, a hazai közintézményekben dolgozó kutatói közösség számára kulcskérdés, hogy a közvetlenül Brüsszelben elnyert Horizont 2020 (H2020) forrásokból versenyképes bért lehessen fizetni a magyar kutatóknak. A hivatal szerint ezt…

Olvass tovább>>

Nemzetközi projekt indul a látás megismerésére magyar vezetéssel

szem

Állatkísérletekkel és gépi intelligenciával vizsgálhatja a látás idegrendszeri folyamatait egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó Orbán Gergő és nemzetközi csapata 1,35 millió dollárt (mintegy 345 millió forintot) nyert el a 2018 májusában induló Fusion of evidence and expectation (Az elvárások és a bizonyosság fúziója) című hároméves projektre a Human Frontiers Science Program pályázatán. A döntőbizottság 780 pályázatból 31-nek ítélt oda támogatást, Magyarországról utoljára nyolc éve hirdettek nyertest – közölte az MTA szerdán az MTI-vel. A nemzetközi együttműködésben zajló projekt központi feltételezése, hogy…

Olvass tovább>>

Idén már 4200 oszlopon fészkelhetnek biztonságosan a gólyák

Idén már 4200 oszlopon fészkelhetnek biztonságosan az E.ON szolgáltatási területén élő gólyák – közölte a cég. Közlésük szerint az újonnan felszerelt vagy cserélt fészektartókat a nemzeti parkok, madárvédelmi szervezetek munkatársai fészekkezdeménnyel látják el – így téve vonzóvá azokat leendő lakóik számára. Az E.ON a Design Terminállal közösen egy innovációs versenyt hirdetett Vigyázz a madárra! címmel, amelyre április 12-ig várják a jelentkezéseket. Az április 20. és 21. között zajló hackathonon mérnöki, környezetvédelmi vagy természettudományos háttérrel rendelkező, 2-4 fős csapatok mérhetik össze a tudásukat. A cél, hogy a résztvevők hatékony és új…

Olvass tovább>>

Jelentősen több hó esett az Antarktiszon az utóbbi évtizedben

Antarktisz

Jelentősen, akár tíz százalékkal is több hó eshetett az Antarktiszon 2001 és 2010 között, mint kétszáz évvel korábban – számolt be egy új kutatás eredményeiről a BBC hírportálja. A tudósok kétszáz év déli-sarkvidéki hóeséseinek nyomait tárták fel. Eredményeik alapján 2001 és 2010 között nagyjából 272 milliárd tonnával több hó hullott évente a „fehér kontinensre”, mint 1801 és 1810 között. Ez akkora vízmennyiség, amivel Új-Zéland egész területét egy milliméter vastagon be lehetne borítani. A brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey, BAS) tudósai eredményeiket az Európai Földtudományi Egyesület (EGU) bécsi kongresszusán mutatták…

Olvass tovább>>

Az idős emberek agyában is ugyanannyi idegsejt növekedik, mint a fiatalokéban

agy

Kutatóknak először sikerült kimutatniuk, hogy egészséges idős férfiak és nők képesek ugyanannyi új idegsejtet növeszteni, mint a fiatal emberek. Felfedezésük az olyan degeneratív betegségek kezelésében lehet nagy jelentőségű, mint az Alzheimer-kór. A szakemberek között régóta vita folyik arról, hogy a felnőtt emberek növesztenek-e új neuronokat, számos korábbi kutatás azt sugallta, hogy a felnőtt agyban nem nőnek már újabb idegsejtek és nyúlványaik. A New York-i Columbia Egyetem kutatóinak a Cell Stem Cell című tudományos folyóiratban csütörtökön megjelent új tanulmánya ellentmond ezen állításnak. Maura Boldrini neurobiológus, a tanulmány vezető szerzője és munkatársai szerint felfedezésük…

Olvass tovább>>

Jelentősen megváltoztatta a legnagyobb északi-sarkvidéki tavat a klímaváltozás

Durva változáson esett át a klímaváltozás miatt az elmúlt néhány évben az északi-sarkvidék legnagyobb víztömegű tava, a kanadai Hazen-tó – állapította meg egy osztrák-kanadai kutatócsoport, amely a Nature Communications című szaklapban számolt be eredményeiről. Az Ellesmere-sziget északi csúcsánál lévő tó a Quttinirpaaq Nemzeti Parkban található, mely a világ legészakibb nemzeti parkja. A mintegy 70 kilométer hosszú és 12 kilométer széles Hazen-tó felszíne 540 négyzetkilométer, mélysége 267 méter, ezzel az Északi-sarkkörtől északra fekvő legnagyobb volumenű tó. Az Északi-sarktól 900 kilométerre lévő régióban a nyári középhőmérséklet 2007 óta egy Celsius-fokkal emelkedett. A…

Olvass tovább>>

A globális felmelegedésben kizöldültek az európai hegycsúcsok

Megötszöröződött az elmúlt tíz évben az európai hegycsúcsokon élő növényfajok száma az 1957-66 közötti időszakhoz képest – mutatta ki 11 európai országi kutatóinak közös tanulmánya, amelyet a Nature című tudományos folyóiratban tettek közzé. A 302 hegycsúcsról az elmúlt 145 évben gyűjtött adatokat elemezve a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a globális felmelegedés az oka növényfajok számának növekedésének az Alpokban, a Kárpátokban, a Pireneusokban vagy Norvégia és Skócia hegycsúcsain. A kutatók nemcsak a fajok számának növekedését mutatták ki kétséget kizáróan, hanem azt is, hogy ez a folyamat felgyorsult. Miközben az 1957-1966…

Olvass tovább>>

Az Európai Bizottság új határértékeket vezetne be öt rákkeltő anyag esetében

laboratórium, kémcső

Az Európai Bizottság öt rákkeltő vegyi anyag használatának korlátozására tett javaslatot a munkavégzéssel összefüggő rákos megbetegedések és más egészségügyi problémák elleni küzdelem jegyében, hogy a munkaadók nagyobb fokú védelmet biztosítsanak a munkavállalóik számára. Az uniós bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a javaslattal azt kívánják elérni, hogy a rákkeltő és genetikai károsodást okozó anyagokról szóló uniós irányelvet öt vegyi anyag esetében egészítsék ki új határértékek bevezetésével. Ezek a határértékek azt szabályozzák, hogy a munkahelyi levegőben bizonyos rákkeltő vegyi anyagok legfeljebb milyen mértékben lehetnek jelen. A munkavállalók szempontjából jelentős rákkeltő anyag között van…

Olvass tovább>>

Több mint száz mikroműanyag-szemcsét nyelhet le az ember minden főétkezéskor

rántotthús

Akár száznál több mikroműanyag-szemcsét is lenyelhet az ember minden egyes főétkezéskor – állapították meg a skóciai Heriot-Watt Egyetem kutatói. A szakemberek szerint a műanyagszemcsék, amelyek egyebek között a bútorszövetekből és szintetikus textíliákból származnak, a házi porral keveredve hullanak az ételekre – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók porfogó ragasztócsíkokat tartalmazó Petri-csészéket tettek az asztalokon lévő lapostányérok mellé a főétkezések alkalmával három háztartásban. Egy húszperces étkezés során akár 14 műanyagszemcse is összegyűlt a Petri-csészékben, ami azt jelenti, hogy egy átlagos lapostányérra körülbelül 114 műanyagszemcse hullik rá ennyi idő alatt. A Heriot-Watt…

Olvass tovább>>

A neandervölgyiekhez köthető eddigi legrégebbi faeszközöket tárták fel Spanyolországban

neandervölgyi (fotó: npr.org)

A neandervölgyi emberhez köthető eddigi legrégebbi, kilencvenezer éves faeszközöket tártak fel a kutatók az észak-spanyolországi Baszkföld Aranbaltza nevű lelőhelyén. A terepmunkálatokat vezető Joseba Rios-Garaizar, a spanyolországi humán evolúció nemzeti kutatóközpont (CENIEH – Centro Nacional de Investigación sobre la Evolución Humana) régészének elmondása szerint 2015-ben két rendkívül jó állapotban fennmaradt faeszközt tártak fel a területen – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. Az egyik lelet egy 15 centiméter hosszú ásóbot, amelynek alapos vizsgálata, valamint a körülötte lévő üledék úgynevezett lumineszcens kormeghatározási módszerrel – elsősorban homokos, löszös üledékek utolsó napfényre kerülésének időpontja adható…

Olvass tovább>>

Richter: újabb sikeres klinikai vizsgálat a cariprazine-nal

Újabb klinikai vizsgálat bizonyítja a Richter cariprazine hatóanyagú eredeti készítményének hatásosságát a bipoláris depresszió egyik típusának kezelésében, a magyar gyógyszergyár partnere, az ír Allergan 2018 második felében tervezi benyújtani a szer kiegészítő törzskönyvi kérelmét az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatalához (FDA) – közölte a Richter kedden a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A Richter kutatói által felfedezett és az Allergannal közösen fejlesztett gyógyszer 2016 márciusa óta van forgalomba az Amerikai Egyesült Államokban skizofrénia és bipoláris mánia kezelésére. A termék értékesítési jogait az Egyesült Államokban, valamint Kanadában is az Allergan birtokolja.…

Olvass tovább>>

Kucsmagomba napokat rendeznek a Magyar Természettudományi Múzeumban

gomba

A tavaszi élő gombák mellett élethű, fagyasztva szárított nyári és őszi gombafajokat is láthatnak az érdeklődők a Természettudományi Múzeumban rendezendő Kucsmagomba napokon április 6. és 8. között Budapesten. A háromnapos eseményen lesz gombameghatározás is szakértők segítségével, a gombaszimatszonda program keretében pedig egy-egy gombafajra jellemző illatú vegyületmintát megszagolva találhatják ki az érdeklődők, hogy az melyik gombához tartozik – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban. Gombaszépségversenyt is rendeznek, amelyre a helyszínen lehet nevezni, az eredményhirdetés április 8-án délután lesz. A legszebb gombák tulajdonosai értékes jutalomban részesülnek. A gyereksarokban játékos, gombás feladatokkal, memóriajátékkal és…

Olvass tovább>>

Kilenc méteres húsevő dinoszaurusz uralta hajdan a mai Patagóniát

dinoszaurusz

Kilenc méters húsevő dinoszaurusz uralta a mai Patagónia területének egy mérsékelten száraz régióját 85 millió évvel ezelőtt a kréta korban. A Tratayenia rosalesi megkövesedett maradványait a nyugat-argentínai Neuquén tartományban fedezték fel. A két lábon járó és nagyjából kilenc méter hosszú teremtmény a megaraptorák csoportjába tartozott, amelyek mintegy 105 millió és 85 millió évvel ezelőtt éltek a déli féltekén. Az őslénykutatók csupán néhány évvel ezelőtt azonosították ezt a csoportot, amelynek minden tagját, beleértve a Tratayeniát is csupán részleges csontvázakból ismernek. „A megaraptorák, noha még mindig számos titkot rejtenek, a jelek szerint igazi…

Olvass tovább>>

A legtöbb kezelésnek ellenálló gonorrheafertőzést fedeztek fel egy brit férfinél

A legtöbb antibiotikumnak ellenálló, úgynevezett szupergonorrheát diagnosztizáltak egy brit férfinél, aki Délkelet-Ázsiában kaphatta el a kórt – számolt be róla a BBC. A meg nem nevezett férfinek állandó partnere van Nagy-Britanniában, a kórokozót azonban Délkelet-Ázsiában kaphatta el, ahol idén szexuális kapcsolatba lépett egy nővel. A brit egészségügyi szolgálat (Public Health England) szerint ez az első eset, hogy a fertőzés nem gyógyítható a kezelésére szolgáló két antibiotikum, az azitromicin és a ceftriaxon kiombinációjával. Az egészségügyi szakemberek most a férfi lehetséges más partnereit keresik. Gwenda Hughes, a szolgálat munkatársa a BBC-nek elmondta: „ez…

Olvass tovább>>

A vadászat miatt tovább maradnak anyjuk mellett a barnamedvebocsok

Egy évvel tovább maradnak az anyjuk mellett a svéd erdőkben élő barnamedve-bocsok, mint néhány évtizeddel ezelőtt – derült ki egy új kutatásból. Ugyan a populációk létszáma nem változott, a barna medvék egyedeinek életét és viselkedését a vadászat okozta nyomás erősen befolyásolja – idézte a BBC hírportálja a Nature Communications című tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányt. Svédországban lehet medvére vadászni, kivéve, ha kölykei vannak. A medvék „gyermekgondozási ideje” talán azért nőtt két és fél évre, mert a vadászati törvény védi a bocsáról gondoskodó nőstényt. Így minél tovább marad az anyjával…

Olvass tovább>>

Már megint elhalasztották a James Webb űrtávcső fellövését

Ismét elhalasztotta a Hubble utóda, a James Webb űrtávcső fellövését az amerikai űrkutatási hivatal (NASA), „nagyjából 2020 májusáig” nem tervezik az indítást – számolt be róla a BBC. A Hubble űrtávcső utódát, a világ legnagyobb űrteleszkópját az a veszély is fenyegeti, hogy átszakítja az a költségkorlátot, melyet az Egyesült Államok kongresszusa szabott meg. A politikusok 2011-ben azt mondták, az űrtávcső megépítése nem kerülhet többe 8 milliárd dollárnál (2019 milliárd forint), ötéves űrbéli működtetése pedig 800 millió dollárnál. A NASA vezetői szerint az építési költségek meghaladhatják az összeget. „A NASA eddig 7,3…

Olvass tovább>>