Idén is megrendezik a startup vállalkozások Be Smart versenyét

innováció

Idén is megrendezi a startup vállalkozások Be Smart versenyét a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK). A BVK közleménye szerint az írásbeli pályázatokat január 28-án délig lehet benyújtani. A második fordulót február 5-re tervezik. A versenyre idén is olyan vállalkozásokat várnak, amelyek már túljutottak a kezdeti fázison, piacra léptek vagy fejlesztésükből prototípussal rendelkeznek. A továbbjutók részt vehetnek a világ egyik legdinamikusabban növekvő technológiai fórumán, a dublini Futurescope-on, vagy eljuthatnak a Rheinland Pitch on Danube düsseldorfi versenyére, ha bekerülnek a német startupverseny magyarországi elődöntőjébe. A smart city fejlesztésekkel foglalkozók a lisszaboni Smart Cities…

Olvass tovább>>

2018 volt a legmelegebb év Magyarországon

Az 1901 óta vezetett mérések szerint 2018 lett a legmelegebb év Magyarországon, a felmelegedés a globális melegedésnél is nagyobb mértékű – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből. Az elmúlt év középhőmérséklete országos átlagban 11,99 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,66 fokkal múlja felül. 2018 rendkívül enyhe januárral kezdődött, az év során csak a február és a március volt hidegebb a sokéves átlagnál. Ezt meleg április és május követte. Míg az első tavaszi napon mínusz 24,6 fokot rögzített az automata Sátorhelyen, a tavasz utolsó napján már 32,9 fok volt Sajópüspöki…

Olvass tovább>>

Szervezetünk képes lehet majd maga gyógyítani a cukorbetegséget

Norvég tudósok felfedezték, hogy a hasnyálmirigyben a szomszédos sejtek képesek átvenni a sérült vagy hiányzó inzulintermelő sejtek funkcióit – kutatásuk elvezethet a cukorbetegség új kezelési módjaihoz. A cukorbetegséget az okozza, hogy nem képesek inzulint termelni a sérült vagy nem létező inzulinsejtek. Az inzulin egy hormon, amely a vércukorszint szabályozásához szükséges. Sok cukorbeteg inzulint kap a vércukorszint szabályozására. A norvégiai Bergeni Egyetem szakemberei nemzetközi kutatókkal együttműködve felfedezték, hogy a hasnyálmirigy glukagontermelő sejtjei képesek változni és alkalmazkodni oly módon, hogy ellássák a szomszédos sérült vagy hiányzó inzulintermelő sejtek feladatait. A glukagon egy peptidhormon,…

Olvass tovább>>

A foltos szalamandra az év kétéltűje 2019-ben

A foltos szalamandrát választotta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya az év kétéltűjének 2019-ben – közölték a szervezők. A foltos szalamandra a legnagyobb és leglátványosabb farkos kétéltű. Hasa általában szürke, háta és oldala fényes fekete, amelyet világos- vagy sötétsárga foltok tarkítanak. A középhegységi jellegű, hűvös klímájú erdők lárvanevelésre alkalmas vizei közelében él. Legnagyobb állománya az Északi-középhegységben található a Börzsönytől a Zemplénig, 200-300 méteres tengerszinttől felfelé. A foltos szalamandra Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint – olvasható a szakosztály közleményében. Mint írják, a szalamandrát közvetlenül fenyegeti…

Olvass tovább>>

„Népszámlálást” tartottak az Állatkertben az új év kezdetén

A Fővárosi Állat- és Növénykert az új év kezdetekor megtartott „népszámlálás” szerint összesen 856 faj 8807 egyedét, ezzel Európa egyik legváltozatosabb állatgyűjteményét mutatja be a közönségnek. A városligeti intézmény Magyarország fajokban leggazdagabb állatkertjének számít, a gyűjtemény változatossága nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – olvasható a Fővárosi Állat- és Növénykert közleményében. Mint írják, az intézmény állatállománya jelenleg 856 faj 8807 egyedéből, illetve 104 nem egyedileg nyilvántartott tenyészetből áll. Az emlősöket 131 faj 1312 egyede, a madarakat 152 faj 1225 egyede, a hüllőket 125 faj 831 egyede, a kétéltűeket 32 faj 321 egyede,…

Olvass tovább>>

A karácsonyi étkezések húsz százalékkal növelik a koleszterinszintet

Húsz százalékkal magasabb a dánok koleszterinszintje a karácsony ünnepek után, mint nyáron – mutatták ki új tanulmányukban a Koppenhágai Egyetem kutatói. Az eddig feltételezettnél jóval nagyobb mértékben növelhetik meg a vajas, krémes karácsonyi ételek a koleszterinszintet. A kutatót 25 ezer dán adatai alapján mutatták ki a növekedés mértékét. „Tanulmányunk jól kimutatta, hogy a karácsonykor elfogyasztott zsíros ételek hatással vannak a koleszterinszintre. Nagyon meglepő, hogy oly sok embernek magas a koleszterinszintje közvetlenül a karácsony után” – mondta Anne Langsted, az Atherosclerosis című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője. A tanulmányba bevont minden…

Olvass tovább>>

A gólyatöcs lett a 2018-as év madara

A gólyatöcsöt, vagy régi nevén a székigólyát választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az idei év madarának, amely címmel a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző fajok vagy madárcsoportok, illetve azok élőhelyeinek védelmére szeretné felhívni a társadalom figyelmét. A négy évtizede futó programon a lakosság tavaly három fajra szavazhatott: a gólyatöcs mellett a gulipánra és a nagy pólingra – közölte az MME. A szavazásban győztes gólyatöcs régi nevén a székigólya, hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével egy miniatűr fehér gólyához hasonlít. Ez a madár igazi világpolgár, öt…

Olvass tovább>>

Több mint 600 éles riasztás a Szív city alkalmazás révén

Több mint hatszáz éles riasztásuk volt a mentőknek a Szív city alkalmazás révén – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Győrfi hozzátette: a Szív City néven indított közösségi mobilapplikációt eddig 15 ezren töltötték le, ennek segítségével már húsz ember életét sikerült megmenteni. Az önkéntesek a Szív city applikáció letöltésével és a regisztrációval vállalják, hogy ha a közelükben valakinek megáll a szíve, az Országos Mentőszolgálat riasztására a helyszínre sietnek, és mielőtt a mentő megérkezik, hozzáfognak az újraélesztéséhez. A szóvivő elmondta: tavaly egész évben körülbelül 30 ezer életmentő beavatkozást végeztek a mentők,…

Olvass tovább>>

Meghalt Larry Roberts, az internet egyik alapító atyja

Nyolcvanegy éves korában meghalt Larry Roberts (képünkön) amerikai tudós, az internet egyik atyja, aki az 1960-as években vezette az amerikai Fejlett Kutatási Projektek (ARPA) Ügynökségét, amelynek feladata volt az ősinternet, az Arpanet létrehozása. Roberts december 26-án halt meg szívrohamban – közölte családja. Ő volt az, aki számtalan mérnököt toborzott arra a feladatra, hogy megépítse a rendszer hardverjét és a működtető programot. Az Arpanet technológiája alapozta meg napjaink világhálójának működését. Larry (Lawrence) Robertset tartják Bob Kahnnal, Vint Cerffel és Len Kleinrockkal az internet alapító atyjainak – olvasható a BBV hírportálján. Roberts szülei vegyészek…

Olvass tovább>>

Az újévi fogadalmat tevők egytizede tartja be vállalásait

Különböző kutatások szerint az újévi fogadalmat tevő emberek tíz százaléka tartja csak be vállalásait – mondta Kalamár Hajnalka (képünkön) klinikai pszichológus. A szakértő elmondta, valószínűsíthetően azért ilyen alacsony a fogadalmakat betartók aránya, mert a nagy többség irreális célokat tűz ki maga elé. Kalamár fontosnak nevezte, hogy vállalásainkat leírjuk, és azokhoz rövid határidőt szabjunk. Hangsúlyozta, általában három hétre van szükség ahhoz, hogy a különböző új tevékenységek szokássá, automatizmussá váljanak.

Olvass tovább>>

Döntött a kormány az új Nemzeti Energiastratégia kidolgozásáról

Döntött a kormány az új Nemzeti Energiastratégia kidolgozásáról. A Magyar Közlöny napokban megjelent számában az áll, hogy az innovációért és technológiáért felelős miniszternek a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter és a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter bevonásával – az európai uniós kötelezettség alapján készülő Nemzeti Energia és Klíma Tervvel összhangban – szeptember elsejéig kell kidolgoznia az új Nemzeti Energiastratégiát. Az intézkedések között rögzítik, hogy a rezsicsökkentés eredményeinek megtartása mellett, felül kell vizsgálni a földgáz és villamos energia egyetemes szolgáltatás…

Olvass tovább>>

Magyarország 3 milliárd forinttal támogatja a nemzetközi házépítő versenyt

Forint

A kormány hárommilliárd forinttal támogatja a Solar Decathlon Europe 2019 nemzetközi egyetemi innovációs házépítő verseny lebonyolítását – erről jelent meg egy határozat a legutóbbi Magyar Közlönyben. A közlöny szerint infrastrukturális beruházásokra 1,545 milliárd forint, a rendezvény előkészítésére és megvalósítására 1,248 milliárd forint, a Nemzeti Mintaházpark és Látogatóközpont jövő évi működtetésére kétszázmillió forint jut.

Olvass tovább>>

Új fejezet kezdődött a Mars kutatásában

Mars

A kutatók szerint új fejezet kezdődött a Mars kutatásában, miután az InSight amerikai űrszonda elhelyezte első mérőműszerét a marsi talajon. Kiss László csillagász-fizikus a műsorban kiemelte, hogy a marsi vizsgálatok arra a fontos kérdésre adhatnak választ, hogy volt-e élet a Marson. Egész világegyetemünk, világképünk fontos kérdése, hogy a Föld annyira különleges hely-e, hogy csak itt fejlődhettünk ki mint gondolkodó lények, vagy az élet bárhol máshol kifejlődik, ahol erre lehetőséget kap – fejtette ki. Emlékeztetett, hogy az űrszonda november 26-ai landolása óta a kutatók azon dolgoznak, hogy a Mars felszínén érzékeny műszereket…

Olvass tovább>>

Az MNB lehetőséget teremt új digitális pénzügyi szolgáltatások tesztelésére

A Magyar Nemzeti Bank új rendelete révén a pénzügyi technológiai (fintech) újításokkal jelentkező bankok, biztosítók, tőkepiaci vagy pénztári intézmények, pénzügyi vállalkozások 2019 elejétől felügyelt tesztkörnyezetben időlegesen felmentést kaphatnak bizonyos MNB előírások alól. Így az új digitális pénzügyi megoldások gyorsabban jelenhetnek meg itthon – nyilatkozta Windisch László, a jegybank alelnöke. Az MNB friss rendelete szerint az innovációs pénzügyi tesztkörnyezetben (ipt) azok a pénzügyi intézmények kérhetik a mentesítést, amelyek a jelenlegi jegybanki szabályozási keretrendszeren túlmutató, innovatív pénzügyi megoldásokat vezetnének be – mondta Windisch László. Hozzátette: az MNB olyan új fintech megoldások gyorsabb…

Olvass tovább>>

A kisbabák gyengéd simogatása fájdalomcsillapító hatású

A gyengéd simogatás csökkenti a kisbabák fájdalomérzetét egy új brit tanulmány szerint, amelyet a BBC honlapja ismertetett. Az Oxfordi Egyetem és a liverpooli John Moores Egyetem kutatói 32 kisbaba agytevékenységét vizsgálták, amikor vért vettek tőlük. A kisbabákat két csoportra osztották, a gyerekek felét a vérvétel előtt gyengéden simogatták egy puha kefével. Ebben a csoportban a kicsik 40 százalékkal kevésbé érezték a fájdalmat, agytevékenységük alapján. „A tapintásnak úgy tűnik fájdalomcsillapító hatása van, ráadásul mellékhatások nélkül” – összegezte a kutatás tapasztalatait a Current Biology folyóiratban megjelent tanulmány szerzője, Rebeccah Slater (képünkön). A kutatók…

Olvass tovább>>

A végtagpótlásban is segíthet a mesterséges intelligencia egy kutató szerint

Kézfogás

A művégtagok következő fejlesztési állomása az lehet, ha a bonyolult, izmokhoz kötött érzékelő rendszerek szerepét mesterséges intelligencia veszi át – mondta Lévay György informatikus mérnök. A robottechnológiát használó művégtagok ma még inkább látványosak, mint hasznosak, fejlődésük azonban folyamatos – mondta Lévay.

Olvass tovább>>

Fényszennyezés csökkentésével kapcsolatos kutatások is zajlanak az ELTE Savaria Egyetemi Központjában

Csaknem egymilliárd forintos uniós támogatással olyan kutatások zajlanak az ELTE Savaria Egyetemi Központjában, amelyek eredményeit felhasználva energiatakarékos módon csökkenteni lehet a közvilágítás által okozott fényszennyezést – közölte az egyetemi központ. Az Eszterházy Károly Egyetem és a Kaposvári Egyetem konzorciumi közreműködésével folyó tudományos projekt kutatóinak javaslatai alapján nemzetközi szinten is egyedülálló közvilágítási rendszert fejlesztettek ki a Somogy megyei Bárdudvarnokon és a Borsod megyei Répáshután, így a két település egyfajta gyakorlati „laboratóriumként” működik a kutatók számára. A legújabb nemzetközi kutatási eredmények szerint a hideg fehér világítás káros nemcsak a környezetre, de az…

Olvass tovább>>

Az Akari japán műhold számos kisbolygón észlelte víz nyomát

Egy japán kutatócsoport először észlelte víz nyomát hidratált ásványok formájában számos kisbolygón az Akari infravörös műhold használatával. Felfedezésük hozzájárul a víznek a Naprendszerben való eloszlása, a kisbolygók kialakulása és a Földön lévő víz eredete megértéshez. A Kobei Egyetem, a Japán Űrügynökség és a Tokiói Egyetem kutatói eredményeiket a japán csillagászati társaság közleményeinek honlapján ismertették. A Föld a Naprendszer egyedüli bolygója, ahol bizonyított a víz jelenléte. Azt azonban nem tudni bizonyosan, hogyan lett víz a Földön. Számos közelmúltbeli tanulmány kimutatta, hogy a Naprendszer más égitestein is van vagy volt víz bizonyos formában.…

Olvass tovább>>

Sejtterápiás kutatólaboratóriumot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen

Korszerű sejtterápiás készítmények fejlesztésére alkalmas kutatólaboratóriumot alakítottak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) 187 millió forintos uniós támogatással – közölte Kemény Lajos, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának vezetője. A professzor az létesítményt bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a laboratórium az ECRIN (European Clinical Research Infrastructure Network) része, amely az akadémiai kutatásokban résztvevő szakemberek által felvetett új terápiás lehetőségek vizsgálatára jött létre. A fejlesztéseknek köszönhetően sikerült megteremteni sejtterápián alapuló megoldások vizsgálatához szükséges műszeres laboratóriumi hátteret. A korszerű módszerek megismertetése emellett hozzájárul a kutatói utánpótlás megteremtéséhez, valamint eredményesebben, hatékonyabban tudnak gyógyítani különféle betegségeket –…

Olvass tovább>>

A virágok ötvenmillió évvel korábbról származnak egy kínai tanulmány szerint

Több mint 174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elejéről származó, megkövesedett virágos növényt azonosítottak kínai kutatók. Az eLife portálon megjelent tanulmányukban emlékeztetettek arra, hogy korábbi kutatások szerint a virágos zárvatermő növények legkorábban 130 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Az újonnan felfedezett, és Nanjinganthus dendrostylának elnevezett virágos növény azonban mintegy 50 millió évvel korábbi lelet. Ráadásul egy sor olyan jellemzője van, amely „váratlanul” érte a tudósokat. Fu Csiang, a Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézet professzora, a tanulmány vezető szerzője elmondta: korábban nem voltak tisztában azzal, hogy hogyan…

Olvass tovább>>