Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében

Orion űrhajó

A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat – olvasható abban a beszámolóban, amely MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján. Tavaly szeptemberben közölte az MTA EK-ban működő Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője Hirn Attila, hogy munkatársai is meghívás kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába. A kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival vesz részt…

Olvass tovább>>

A világűrben akarják pörkölni a tökéletes kávét

rakéta

A rakétatechnológiát akarja segítségül hívni a kávé tökéletes pörköléséhez egy amerikai és egy egyesült arab emírségekbeli vállalkozó, akik jövőre tervezik a világűrbe juttatni kávépörkölő kapszulájukat. A kapszula a Föld légkörébe való visszatéréskor keletkezett hőt használja fel a kávészemek pörköléséhez, amint azok egy túlnyomásos tartályban lebegnek. A tartályban a kávészemek mindenhol megpörkölődnek, és ily módon tökéletes kávét lehet előállítani – írta a Room című űrkutatási szaklapban a San Diegó-i Anders Cavallini és a dubaji Hatim al-Kafadzsi robotépítő. A Földön a kávészemek pörkölés közben össze-vissza hánykolódnak, eltöredeznek és a pörkölő forró felületével…

Olvass tovább>>

Az Altamira-barlangban újabb kéznyomatokat azonosítottak, de szerencsére nem a turistáktól

Az UNESCO világörökség részének számító észak-spanyolországi Altamira-barlangban három új, legalább húszezer évesre becsült kéznyomatot azonosítottak kutatók. Az Európai Unió által támogatott „Handpas. A múlt kezei” elnevezésű projekt keretében végzett dokumentációs munka során bukkantak rá és tanulmányozták behatóan a barlangrajzokat, amelyekkel együtt összesen kilencre nőtt az Altamira ismert paleolitikumi tenyérlenyomatainak száma. A szakértők „szinte teljes bizonyossággal” állítják, hogy a rajzok több mint húszezer évesek, korábbiak mint a barlang világhírű bölényábrázolásai, azonban nincsenek jó állapotban, ezért nehezen lehet őket észrevenni, és nehezíti a vizsgálatukat is – részletezte Carmen de las Heras, az…

Olvass tovább>>

A British Múzeum ismét kizárta a Parthenon-frízek visszaadását

A British Múzeum ismét kizárta a Görögország által magáénak követelt Parthenon-frízek visszaszolgáltatását. A londoni intézmény igazgatója a Ta Nea című görög lapban megjelent interjúban attól is elzárkózott, hogy kölcsönadják Athénnak a világhírű márványokat. Hartwig Fischer hangoztatta, hogy a frízek nem képezik Görögország tulajdonát, és a kölcsönadás sem jöhet szóba, mert csak olyanoknak adnak kölcsön tárgyakat a British Múzeum gyűjteményéből, akik elismerik a tulajdoni viszonyokat. Az ókori kincsek felfedezői között volt Lord Elgin brit követ, a XIX. század elején az ő révén kerültek a szobrok és domborművek Angliába, majd a British…

Olvass tovább>>

Megtalálták Matthew Flindersnek, Ausztrália elnevezőjének földi maradványait Londonban

Az Ausztráliát elsőként körbe hajózó és a földrésznek nevet adó angol tengerésztiszt, Matthew Flinders (1774-1814) földi maradványait azonosították a régészek London egy hajdani temetkezőhelyén a HS2 nagysebességű vasúti hálózat építési munkálatainak keretében. A munkálatok során mintegy 61 ezer csontvázat fognak eltávolítani a St James’s Gardens területéről, ahová az új vasúti hálózat állomását fogják megépíteni a Euston pályaudvar szomszédságában – írja a BBC hírportálja. Az ásatási munkálatok tavaly októberben kezdődtek meg a területen. A régészek tudták, hogy Flinderst annak idején a St James’s Gardensben temették el, ám a kapitány sírköve a területen…

Olvass tovább>>

Rekordmélységbe sikerült lefúrni a Nyugat-Antarktisz jegébe

Antarktisz

Rekordmélységbe, több mint két kilométerre sikerült lefúrni a Nyugat-Antarktisz jegébe – jelentették be a projektet vezető brit antarktiszi kutatóprogram (British Antarctic Survey – BAS) szakemberei, akik szerint kutatásuk segít megérteni, miként fog reagálni a régió az éghajlat melegedésére. A Rutford-jégár térségében dolgozó 11 fős csapatnak január 8-án sikerült elérnie a 2152 méteres mélységben lévő üledéket 63 órányi folyamatos fúrást követően. A szakemberek 12 hete dolgoznak a szélsőséges időjárási körülmények között, nagyjából mínusz 30 Celsius-fokban – olvasható az Eurekalert tudományos hírportálon. A kutatókból és mérnökökből álló csapat a lyukba leeresztett műszerek…

Olvass tovább>>

Még mindig éjfél előtt két perccel áll a végítélet órája

Továbbra is éjfél előtt két perccel áll a végítélet képzeletbeli órája, tudósok egy nemzetközi csoportja szerint ugyanis továbbra is fennáll a veszélye annak, hogy az emberiség egy atomháború vagy a klímaváltozás révén kiirtja önmagát. Az Atomtudósok Bulletinjének (BAS) éves csütörtöki konferenciáján jelentették be a tavalyival megegyező óraállást Washingtonban. Az óra azt hivatott szimbolizálni, mekkora az emberiség megsemmisülésének kockázata. A végítélethez ilyen közel a múlt évet megelőzően csak 1953-ban állt az emberiség – olvasható a Live Science tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Az, hogy az óra nem került közelebb az éjfélhez, „nem értékelhető…

Olvass tovább>>

Kristályok vizsgálata segíti a vulkánkitörések előrejelzését

A tűzhányók egy speciális típusának, a kiterjedt vulkáni mezők működésének jobb megismerését szolgálja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Vulkanológiai Kutatócsoportjának legújabb vizsgálata, amelyben a Balaton-felvidéki Fekete-hegy történetét rekonstruálták a kristályokból kinyert információk alapján. A kutatók szerint eredményeik felhasználhatóak a vulkánkitörések előrejelzésére is. A kutatásról a Journal of Volcanology and Geothermal Research című tudományos szakfolyóirat januári számában jelent meg beszámoló. A Földön több mint hétszázmillió ember él potenciális vulkáni veszélyben. Ezért is fontos a vulkáni működés okainak megértése – olvasható a megjelenés nyomán az MTA honlapján megjelent cikkben. A beszámoló szerint a…

Olvass tovább>>

Nemzetközi szövetség alakult a műanyagszennyezés felszámolására

műanyag

Vegyiáru- és műanyaggyártók, kereskedő és hulladékgazdálkodó cégek részvételével Alliance to End Plastic Waste (AEPW) néven nemzetközi szövetség jött létre a globális műanyagszennyezés visszaszorítására. A szervezetben részt vevő Procter&Gamble keddi közleménye szerint az AEPW több mint 1 milliárd dollárt különít el műanyag-szennyeződések felszámolására. A keretet öt éven belül 1,5 milliárd dollárra bővítik, továbbá új megoldásokat dolgoznak ki hulladékkezelésre és feldolgozásra. A teljes műanyag-értékláncot lefedő kezdeményezés első projektjei közül kiemelték az integrált hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítását, valamint az óceánok védelmét. Előbbit a települési önkormányzatokkal indítanák, utóbbi pedig a délkelet-ázsiai térségre összpontosítana, hiszen –…

Olvass tovább>>

Más csillagok koronakidobódásait vizsgálták magyar kutatók

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai csaknem 400 csillag spektrumadatait vizsgálva statisztikai adatokat gyűjtöttek a Napon egyébként jól ismert jelenségről, a koronaanyag-kidobódásokról. Eredményeik alapján elképzelhető, hogy az eddig véltnél nagyobb az élet kialakulásának esélye az exobolygókon. A flerek és koronaanyag-kidobódások (coronal mass ejection, CME) a csillagaktivitás talán leglátványosabb megjelenési formái. Ezek során a csillag mágneses terének gyors átrendeződésével energia szabadul fel, ami a csillag gyors felfényesedésével, majd fokozatos elhalványodásával, úgynevezett flerekkel jár. A flereket a Napon egyes esetekben töltött részecskékből álló…

Olvass tovább>>

Jó hatással volt a tengeri emlősökre és a teknősökre a fajvédelem

teknős

Jelentős mértékben nőtt a tengeri emlősök és tengeri teknősök populációinak több mint háromnegyede az után, hogy az állatokra kiterjesztették a veszélyeztetett fajokról szóló amerikai törvényt (ESA) – állapította meg a kaliforniai Biológiai Diverzitás Központ tanulmánya. A PLOS ONE tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a fajok megőrzését célzó intézkedések, mint a különféle fajok speciális bánásmódban részesítése és a halászati szabályozások, párosulva más hazai és nemzetközi intézkedésekkel jelentős mértékben elősegítették a fajok talpra állását, elvezettek a populációk növekedéséhez és ahhoz, hogy egyes fajokat törölni lehetett a veszélyeztetett állatok listájáról – olvasható a…

Olvass tovább>>

Elhunyt Németh Judit fizikus, az MTA rendes tagja

Elhunyt Németh Judit (képünkön) akadémikus, a hazai nehézion-fizikai kutatások egyik iskolateremtő alakja – közölte a Magyar Tudományos Akadémia kommunikációs főosztálya. Az MTA rendes tagja 86 éves korában, kedden halt meg. Németh 1932. október 15-én született Budapesten, édesapja Németh László író volt. Diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte 1955-ben. 1965-ben lett kandidátus, 1972-ben elnyerte a fizikai tudományok doktora fokozatot. Az MTA levelező tagjává 1998-ban, rendes tagjává 2004-ben választották. Mintegy harminc évig volt egyetemi tanár az ELTE TTK Elméleti Fizikai Tanszékén, több évet töltött rangos franciaországi, németországi és amerikai egyetemeken. Tudományos érdeklődése középpontjában…

Olvass tovább>>

Átadták a 2018. évi Top 10 Legérdekesebb Magyar Innováció díjakat

Innováció

Átadták a Top 10 Legérdekesebb Magyar Innováció díj 2018. évi elismeréseit kedden Budapesten, a tíz díjazottat a száz legérdekesebb magyar innováció 2018 című kiadványban szereplő kiválóságok közül választotta ki a zsűri. A kiadvány és a díjátadó est fővédnökségét Palkovics László innovációs és technológiai miniszter látta el. Kiss Attila, a díjat alapító Inno Expo Kft. ügyvezetője a díjátadó gálán, jótékonysági rendezvényen kiemelte: kommunikációs hidat kívánnak betölteni a piac szerelői között, felkutatják a magyar gazdaság fejlődését segítő kis- és középvállalatok innovációit, évente bemutatják a legérdekesebb magyar innovációkat, közelebb viszik az egyetemistákat, szakiskolásokat…

Olvass tovább>>

A kutya már több mint 11 ezer éve segíthetett vadászni az embernek

Mintegy 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdett el a kutya az ember mellett élni a mai Jordánia északkeleti részén, a kutyákat feltehetően vadászatra is használták – idézte az Eurekalert.com dán és brit tudósok friss kutatását. A régészek szerint az utal a kutyák vadászati használatára, hogy a vadnyulak és egyéb kisebb zsákmányállatok számának hirtelen, jelentősen megnövekedett a térségben található régészeti maradványok között. Az ember a kutyát mintegy 14 ezer évvel ezelőtt háziasította a Közel-Keleten, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez véletlenül vagy szándékosan történt-e. A Koppenhágai Egyetem és a University College…

Olvass tovább>>

A pápaszemes repülőkutyák nehezen bírják a hőhullámot

Majdnem harmadát elpusztította egy hőhullám két nap alatt a pápaszemes repülőkutyák ausztráliai populációjának – számolt be a BBC hírportálja egy új kutatásra hivatkozva. Az állatok nem tudták túlélni a 42 Celsius-fokot is meghaladó hőmérsékletet Cairns városában, ahol a fákról kertekbe, medencékbe is potyogtak a pápaszemes repülőkutya (Pteropus conspicillatus) nevű denevérfaj egyedeinek tetemei. A Western Sydney Egyetem tudósai friss kutatásukban megállapították, hogy nagyjából 23 ezer pápaszemes repülőkutya pusztult el november 26-án és 27-én. Önkéntes állatvédők látogatták meg a populáció hét élőhelyét a hőhullám tetőzése után, ennek alapján végezték a kutatók a számítást.…

Olvass tovább>>

ITM: több mint 300 felsőoktatási fejlesztés valósul meg 280 milliárdos forrásból

Forint

Több mint háromszáz felsőoktatási fejlesztési projekt valósul meg 33 intézményben, több mint 280 milliárd forint értékben – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) fejlesztéspolitikai kommunikáció összehangolásáért felelős miniszteri biztosa Pécsett, a tárca által indított országos roadshow első állomásán. László András a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karán (PTE-ETK) rendezett eseményen közölte: a rendezvénysorozat célja, hogy bemutassa azokat a fejlesztéseket, amelyeket a magyar kormány a Széchenyi 2020 program keretében támogat a 2014-2020-as időszakban. „A folyamatosan változó technológiai és gazdasági környezetben kulcsfontosságú, hogy az egyetemekről, főiskolákról versenyképes tudással kerüljenek ki a hallgatók” –…

Olvass tovább>>

Új módszert dolgoztak ki a bioüzemanyagok előállítására belga és magyar kutatók

Belga kutatók a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpont (EK) munkatársainak közreműködésével olyan újszerű bioüzemanyag-előállítási módszert dolgoztak ki, amely az ehető alapanyagok (kukorica, növényi olajok) helyett cellulózból indul ki és teljesen beépíthető a jelenleg működő olajfinomítói folyamatokba. A kutatók eredményeiről, amelyet a Nature Energy folyóiratban is közöltek, hétfőn jelent meg beszámoló az MTA honlapján. Egy európai uniós direktíva szerint 2020-ra az üzemanyagok legalább tíz százalékának biológiai eredetűnek kell lennie – írják, hozzátéve, hogy a jelenleg használt bioetanol és biodízel előállításához elsősorban első generációs biomasszát használnak, ami azt jelenti, hogy ehető…

Olvass tovább>>

Roska Tamás tudományos előadások: az Óbudai Egyetem patrónusi rendszert alakított ki

2017-ben határozta el az Országos Tudományos Diákköri Tanács, hogy a tudományos kutatói tevékenység folyamatosságának támogatása és perspektíváinak felmutatása, a tehetség elismerése és a fiatal kutatói teljesítmények megismertetése, valamint Roska Tamás tudományterületeket összekapcsoló, nemzetközileg elismert kutatói életműve előtti tiszteletadás céljából életre hívja a Roska Tamás tudományos előadások intézményét. A tudományos előadás tartására első alkalommal a XXXIV. OTDK keretében szekciónként egy, összesen 16 tudománykörben kerül sor. A Roska Tamás előadók elismerő oklevelet, emlékérmet, a Szekciót rendező intézménytől nettó 300 ezer forint pénzdíjat kapnak, az előadás publikálására – a kézirat szakmai lektorálása után –…

Olvass tovább>>

A Roszkoszmosz vezérigazgatója kész fogadni a NASA vezetőjét

Kész fogadni következő oroszországi látogatásakor Jim Bridenstine-t, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) igazgatóját Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezérigazgatója, függetlenül attól hogy az amerikai tisztségviselő visszavonta az orosz állami űripari vállalat első emberének meghívását. Ezt Rogozin az RBK című orosz gazdasági napilapban csütörtökön megjelent interjújában jelenttette ki. „Kész vagyok fogadni Jim Bridenstine hivatalvezetőt Oroszországban, akivel most meg kell beszélnünk, hogyan tovább” – fogalmazott. Rogozin a korábbi tervek szerint Bridenstine meghívására, februárban utazott volna az Egyesült Államokba, annak ellenére, hogy ott „feketelistán” szerepel a Krím félsziget 2014-ben történt orosz elcsatolásában – akkor miniszterelnök-helyettesi…

Olvass tovább>>

Összeütközhet a Tejútrendszer a Nagy Magellán-felhővel

Galaktikus ütközés lódíthatja meg a Naprendszert: kétmilliárd év múlva összeütközhet a Tejútrendszer és a Nagy Magellán-felhő. A Durhami Egyetem asztrofizikusai számítógépes szimulációjának eredményét a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című tudományos lapban mutatták be. Az ütközés felébresztheti galaxisunk szunnyadó fekete lyukát, amely ekkor elkezdené elnyelni a környező gázokat és akár tízszeresére is növekedhet – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Miközben a fekete lyuk fal, nagy energiájú sugárzást bocsát ki, és bár ez a kozmikus tűzijáték valószínűleg nincs hatással a földi életre, a tudósok szerint megvan az esélye annak, hogy…

Olvass tovább>>