Cápatámadás 3000 évvel ezelőtti áldozatának maradványait találták meg

megalodon, cápa

Háromezer évvel ezelőtti cápatámadásban elhunyt áldozat maradványait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport Japánban. A Journal of Archeological Science folyóiratban publikált tanulmány szerint ez a legkorábbi közvetlen bizonyíték egy ember elleni cápatámadásra. A nemzetközi kutatócsoport a régészettudomány és a halottkémek által használt technológiák segítéségével rekonstruálta, hogy mi történt – számolt be róla a Phys.org tudományos ismeretterjesztő portál cikke. A cápatámadás áldozatát J. Alyssa White oxfordi kutató és Rick Schulting professzor fedezte fel, miközben a Kiotói Egyetemen az őskori vadászó-gyűjtögető népek csontvázmaradványain erőszakos traumákra utaló nyomokat vizsgáltak. Egy Cukumóban talált felnőtt férfi…

Olvass tovább>>

Alkalmazott geometriai számításokat fedeztek fel egy 3700 éves agyagtáblába vésve

Si.427 agyagtábla

Alkalmazott geometriai számításokat fedezett fel egy ausztrál matematikus egy 3700 éves agyagtáblába vésve. Az óbabiloni táblát valószínűleg a püthagoraszi számhármasokkal történő számításokra használták Püthagorasz előtt legalább ezer évvel. Ez lehet az alkalmazott geometria ismeretének legrégebbi bizonyítéka. Az Si.427 jelű tábla, amelyen egy mezőgazdasági terület határainak számításai szerepelnek, az időszámítás előtt 1900-1600 közötti időszakból származik, a 19. század végén fedezték fel a mai Irak területén. Az Isztambuli Régészeti Múzeum őrizte, mielőtt Daniel Mansfield, az Új-Dél-Wales-i Egyetem munkatársa rátalált – írja a The Guardian. Mansfield korábban kollégájával, Norman Wildbergerrel azonosított egy másik…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen, új emberfajé lehet a Kínában talált 146 ezer éves emberi koponya

Homo longi

Több tanulmányban mutatták be kínai tudósok azt a mintegy 146 ezer éves emberi koponyát, amely feltételezésük szerint egy teljesen új emberfajé lehet. Ez az emberfaj a legközelebbi evolúciós rokona lehet a modern embernek az eddig ismert ősemberek közül, mint a neandervölgyi vagy a Homo erectus – olvasható a BBC News honlapján. A Homo nem eddig fellelt koponyafosszíliái között ez a legnagyobb koponya, amelynek a kutatók a Homo longi, azaz sárkány ember nevet adták. Ez a csoport mintegy 146 ezer éve élt Kelet-Ázsiában. Még 1933-ban bukkant a leletre egy híd építésekor egy…

Olvass tovább>>

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén

óceáni hátságok hőmérséklete

Megmérték a Föld belsejének hőmérsékletét az óceáni hátságok mentén, a víz alatti vulkanikus területeken a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Itt viszonylag állandó, mintegy 1350 Celsius-fokos a hőmérséklet, de egyes forró hőpontoknál elérheti az 1600 Celsius-fokot is. A tudósok eredményeikről a Journal of Geophysical Research: Solid Earth című tudományos lapban számoltak be és bemutatták a Föld belsejének hőmérsékleti térképét az óceáni hátságok mentén. A térkép segítségével a tudósok jobban megérthetik a víz alatti vulkánokat működtető olvadási folyamatokat és azt, hogy ezek mikénr befolyásolják a lemeztektonikai mozgások ütemét. „A hőáramlás és a…

Olvass tovább>>

Decemberben megközelíti a Vénuszt egy üstökös

üstökös

Az idén októbertől decemberig hazánkból is megfigyelhető Leonard-üstökös 2021. december 18-án a Vénusz közelében száguld el, legyezőként szétterülő porcsóvájának szemcséi pedig meteorzáport idézhetnek elő a bolygó légkörében – írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében. A csillagászati hírportálon olvasható beszámoló szerint 2021 első üstökösére Greg J. Leonard, az arizonai Hold- és Bolygókutató Laboratórium tudományos főmunkatársa bukkant rá a Catalina égboltfelmérő program keretében 2021. január 3-án, a Mount Lemmon Obszervatórium (Santa Catalina Mountains, Arizona) 1,5 méteres tükrös távcsövével készített felvételeken. A Leonard-üstökös,…

Olvass tovább>>

Az előemberek eddig ismeretlen csoportját azonosították Izraelben

Homo Neser-Ramla

Homo Neser-Ramla néven új előemberfajtát azonosítottak Izraelben talált csontmaradványok alapján a Tel-Aviv-i Egyetem és a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói. A spanyol, német Ramla nevű város közelében folytatott ásatásokon talált csont- és koponyamaradványokból határozták meg az új ősi előemberfélét, amelynek tagjai több százezer évig éltek a térségben, és számos további terület felé szóródtak szét Spanyolországtól Kelet-Ázsiáig. A Science című tudományos folyóiratban két tanulmányt tettek közzé, amelyek egyike meghatározza a Neser-Ramla csoportot, a másik pedig a csontok körül talált anyagi kultúrával, kőeszközökkel foglalkozik. Az írások új megvilágításba helyezik az ember őstörténetét, és…

Olvass tovább>>

Stadionméretű ballon segíti a csillagászokat az űr vizsgálatában

SuperBIT ballon

Egy különleges, stadionméretű ballonnal emelnek a sztratoszférába egy, a világűrt vizsgáló teleszkópot a SuperBIT projekt keretében. A ballon révén kristálytiszta felvételek készíthetők az űrről egy Föld körül keringő teleszkóp – például a Hubble – költségeinek töredékéért. Az eszköz egy egyszerű héliumos ballon, amely azonban negyven kilométerrel a Föld felszíne fölé képes emelkedni, és teljesen felfújt állapotában futballstadion-méretű – írja a The Guardian. Az amerikai, brit és kanadai kutatók által kifejlesztett SuperBIT (szupernyomású ballonalapú képalkotó teleszkóp) célja, hogy kombinálja a felszíni és a Föld körüli pályán vizsgálódó csillagászat előnyeit. A felszíni teleszkópok nehézségeit…

Olvass tovább>>

Az első csillagok 250-350 millió évvel az ősrobbanás után keletkeztek

csillag

Az első csillagok 250-350 millió évvel a világegyetem keletkezése után keletkeztek a University College London és a Cambridge-i Egyetem tudósai vezette nemzetközi csillagászcsoport közös tanulmánya szerint. A brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közzétett kutatásuk azt jelzi, hogy az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) James Webb űrteleszkópja, amelyet novemberben terveznek a világűrbe juttatni, elég érzékeny lesz ahhoz, hogy közvetlenül megfigyelje a galaxisok születését. A kutatócsoport a jelenleg ismert legtávolabbi galaxisok közül hatot vizsgált, amelyek fénye több mint 13 milliárd év alatt jutott el a Földre. A Hubble és a Spitzer űrteleszkópok által…

Olvass tovább>>

A Vénusz felhői „egyszerűen túl szárazak” ahhoz, hogy élet keletkezhessen

Vénusz

A Vénusz bolygó felhői „egyszerűen túl szárazak” ahhoz, hogy lehetőséget teremtsenek az élethez – állapította meg egy brit vezetésű nemzetközi kutatócsoport. Tavaly csillant fel a remény, hogy a foszfin (PH3) gáz jelenléte a vénuszi légkörben talán mikrobák létére utal, ugyanis egyedül a geológiai tevékenység nem magyarázza a gázkoncentrációt – írta a BBC hírportálja. A belfasti Queen’s University tanulmánya, mely a Nature Astronomy című szaklap friss számában jelent meg, nem tartja lehetségesnek az életet a Vénusz atmoszférájában. A kutatók az űrben vett minták alapján értékelték mindazt, amit a felhőkről tudni lehet,…

Olvass tovább>>

Felszívódó, átmenetileg használatos pacemakert fejlesztettek ki

pacemaker

Teniszütő-formájú, a szív felszínére beültetett, felszívódni képes pacemakert fejlesztettek ki amerikai tudósok – ismertette a brit The Guardian. A vezeték nélküli pacemakert, amely egy idő után felszívódik a páciens szervezetében, olyan betegek számára készítették, akiknek szívritmusát csak rövid ideig kell szabályozni. Mióta 1958-ban az első pacemakert sikeresen beültették, páciensek millióinak életminőségét javította a ritmusszabályozó eszköz. Ám miközben vannak olyan betegek, akiknek folyamatosan szüksége van a pacemakerre, más esetekben csak időlegesen van rá szükség, napokra vagy hetekre, például nyitott szívműtétek után. John A. Rogers, az illinoisi Északnyugati Egyetem professzora, a tanulmány társszerzője…

Olvass tovább>>

125 éve kihaltnak hitt rágcsálófajt fedeztek fel egy ausztrál szigeten

pseudomys gouldii

Egy 125 éve kihaltnak hitt rágcsálófajt fedeztek fel egy apró ausztrál szigeten. A Gould-ausztrálegért (Pseudomys gouldii) 1895 óta nem látták az ausztrál kontinensen, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói azonban kihalt és élő rágcsálófajok DNS-ének összevetésével felfedezték, hogy a nyugat-ausztráliai Cápa-öböl egy kicsiny szigetén élő djoongari, más néven Cápa-öbölbeli egér (Pseudomys fieldi) valójában azonos a kihaltnak hitt rágcsálóval. Az Emily Roycroft vezette kutatócsoport nyolc kihalt rágcsálófaj ausztráliai és londoni múzeumokban őrzött példányaitól vettek DNS-mintát, ezt vetették össze rokon rágcsálófajokéval. A Gould-ausztrálegér fennmaradásán kívül jó hírnek nevezték a kutatók azt is,…

Olvass tovább>>

Egyre több a női feltalálóhoz köthető szabadalom

Pomázi Gyula

Nemzetközileg csökken a nemek közötti szakadék a szabadalmi bejelentések arányában, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) adatai szerint pedig a hazai eredmények is jövőbemutatók – közölte a hivatal. Az összegzés szerint a World Intellectual Property Organization (WIPO) adatai alapján 2000-ben a nemzetközi szabadalmi bejelentések kilenc százalékát lehetett női feltalálóhoz kötni, míg 2020-ra ez az arány 16,5 százalékra növekedett. A nők szabadalmi részvételét vizsgálva egyértelmű, hogy bizonyos területekre specializálódnak. A WIPO adatai szerint az öt szakterület, ahol a legmagasabb a női feltalálók aránya a Szabadalmi Együttműködési Szerződés (PCT) szerinti szabadalmi bejelentésekben…

Olvass tovább>>

Az utolsó babiloni uralkodó idejéből származó ékírásos feliratra bukkantak

Nabú-naid ékírás

Az utolsó babiloni uralkodó idejéből származó ékírásos feliratra bukkantak Szaúd-Arábiában – adta hírül a Live Science tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A Nabú-naid király (i.e.556-539) nevében írt 2550 éves feliratot egy bazaltkőbe vésve találták Szaúd-Arábia északi részén, a Hail térségben lévő al-Haitban. Ez a leghosszabb ilyen felirat, amelyre az Arab-félszigeten lévő királyságban bukkantak – közölte a szaúdi idegenforgalmi és örökségvédelmi tanács. A felirat teteje Nabú-naid uralkodót ábrázolja kezében jogarral, mellette egy kígyó, egy virág és a hold képe is látható, ezeknek a szimbólumoknak vallási jelentőséget tulajdonítanak. Alattuk egy mintegy 26 soros ékírásos szöveg, amelyet…

Olvass tovább>>

Véletlenül fedeztek fel egy exobolygót a Cheops űrtávcsővel

Lupus csillagkép

Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésű űrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette. A felfedezett planétához hasonlót a kutatóknak korábban még nem volt lehetőségük tanulmányozni. A Cheops ezúttal a Farkas (Lupus) csillagképben található közeli, Napunkhoz hasonló csillag, a Nű2 Lupi bolygóit vizsgálta. A kevesebb mint ötven fényévnyire található égitest olyan fényes, hogy szabad szemmel is megfigyelhető. A rendszerben található három exobolygót 2019-ben fedezték fel a Chilében működő HARPS teleszkóppal. A planéták a Földnél nagyobb, a Neptunusznál…

Olvass tovább>>

Michelangelo ujjlenyomatát találhatták meg egy ötszáz éves szobron

Michelangelo

Michelangelo Buonarroti ujjlenyomatát találhatták meg egy kis viaszszobron – közölték a londoni Victoria & Albert Múzeum szakértői. Az ujjlenyomatot egy sötét vörös színű szobrocskán fedezték fel, amely egy nagyobb, befejezetlen márványszobor előtanulmányaként készült. Az ötszáz éves viaszszobor, amely A rabszolga címet kapta, II. Gyula pápa római síremlékének figuráihoz készült tanulmány volt. A szobor egy fiatal, kezeit az arca előtt összefonó aktot ábrázol – írja a CNN. A múzeum szerint a tervezett szobor a pápa végső nyughelyére szánt több mint negyven életnagyságú figura között volt. Michelangelo elkezdett dolgozni egy nagyobb márványváltozaton,…

Olvass tovább>>

Most jó lenni egérnek: a kozmikus sugárzás nem árt a spermájuknak

Egészséges utódok jöttek a világra csaknem hat éven át nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak kitett egérspermából – számoltak be eredményeikről japán kutatók a Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban. A liofilizált – fagyasztva szárított – ondót a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tárolták, majd miután visszahozták a Földre és rehidratálták, 168 egészséges egeret „hoztak létre” belőle – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A szakemberek szerint mindegyik egérkölyöknek normális külseje volt és a genetikai vizsgálatuk sem mutatott rendellenességet. A tanulmányt vezető Vakajama Teruhiko, a japán Jamanasi Egyetem munkatársa és kollégái három tárolót egyenként 48 ondóampullával küldtek…

Olvass tovább>>

Sacconometria: ötszáz milliárd korall élhet a Csendes-óceánban

korall

Ötszáz milliárdra becsülik a Csendes-óceánban élő korallok számát ausztrál kutatók, akik a virágállatok kipusztulásának kockázatát is újraértékelték a friss számadatok fényében. A szakemberek több mint háromszáz korallfaj populációinak méretét becsülték meg a Csendes-óceánban, Indonéziától Francia Polinéziáig. A kutatók a korallzátonyokat jelölő térképekre és a korallkolóniák megszámlálására alapozták az eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Becslésünk szerint nagyjából ötszáz milliárd korall él a Csendes-óceánban. Nagyjából ugyanennyi fa lehet az Amazonas-medencében, vagy madár a világon” – mondta Andy Dietzel, az ausztráliai James Cook Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt.…

Olvass tovább>>

Új típusú akkumulátoros energiatárolót fejleszt az Alteo

Alteo

Csaknem 228 millió forint vissza nem térítendő és 250 millió forint visszatérítendő európai uniós támogatásból indított kutatási projektet az Alteo Nyrt., az energiaszolgáltató új típusú akkumulátoros energiatárolót fejleszt. A társaság csütörtöki közleménye szerint a projekt keretében az Alteo a Kazincbarcikai Fűtőerőmű területén építi fel a második energiatárolóját, öt megawattos teljesítménnyel. A kazincbarcikai akkumulátoros energiatároló kialakítása ugyanakkor eltér a jelenleg működő sztenderd piaci megoldásoktól. A beruházás különlegessége, hogy nagy teljesítményű, energiatárolóra optimalizált akkumulátorok mellett elektromos autókhoz gyártott akkumulátorokat is beépítenek a rendszerbe – hívták fel a figyelmet. A pályázat keretében végzett…

Olvass tovább>>

Expedíció indul jövőre Shackleton hajójának felkutatására

Ernst Shackleton

Expedíció indul jövőre a sarkkutató Ernest Shackleton 1915-ben a Weddell-tengeren elsüllyedt Endurance nevű hajójának felkutatására – számolt be a vállalkozásról a The Guardian brit napilap online kiadása. Shackleton hajójának holléte az egyik legnagyobb tengeri rejtély azóta, hogy a hajó 1915-ben a déli-sarki jég fogságába került és elsüllyedt. A sarkkutatás hőskorának ezt a jelképét sokáig lehetetlennek tartották megtalálni a szélsőséges antarktiszi környezet, „az ördögi körülmények” miatt, ahogy annak idején Shackleton jellemezte őket. Egy nagyszabású tudományos expedíció azonban arra vállalkozik, hogy felkutassa a roncsot, felmérje állapotát és lefilmezze. Az Endurance22 a jövő év…

Olvass tovább>>

Drasztikusan csökkentette a dengue-lázas esetek számát a vírust terjesztő szúnyogok megfertőzése

Wolbachia

Hetvenhét százalékkal csökkent a dengue-lázas esetek száma egy úttörő vizsgálatban, amely során a kutatók baktériummal fertőzték meg a vírust terjesztő szúnyogokat. Fél évszázaddal ezelőtt még kevesen hallottak a dengue-lázról, 1970-ben mindössze kilenc ország küzdött súlyos járványkitöréssel, ma már azonban évente 400 millióra rúg a fertőzések száma – írja a BBC hírportálja. A dengue-lázat „csonttörő láznak” is nevezik, mivel erős fájdalmat okozhat az izmokban és a csontokban. Az indonéziai Yogyakartában végzett mostani vizsgálatban Wolbachia (képünkön) baktériumokkal fertőzték meg a szúnyogokat. A kutatók egyike, Katie Anders „természetes csodatevőnek” nevezte ezeket a mikroorganizmusokat, amelyek nem…

Olvass tovább>>