A nanotechnológia egyik ígéretes orvosi alkalmazási területe lehet, amikor ízületi protézisek felületét nanoezüsttel vonják be, így csökkentve a beültetés után fellépő esetleges bakteriális fertőzések veszélyét. Az ezüst jótékony, egészségmegőrző hatása évezredek óta ismert. Az ókori rómaiak nem véletlenül tárolták ezüstedényekben italaikat, s az amerikai telepesek is pontosan tudták, hogy a tej lassabban savanyodik meg, ha ezüst pénzérméket tesznek a kancsóba. Az ezüst ugyanis pusztítja a baktériumokat. Ha a baktérium az ezüst felszínével találkozik, olyan kémiai reakciók indulnak be, amelyek folyamán roncsolódik a baktériumot védő sejtfal, és az ezüst felszínéről kilépő…
Olvass tovább>>Kategória: xSlide
John Milnor amerikai matematikus kapott Abel-díjat
A Stone Brook Egyetem professzora kapta meg a 2011-es Abel-díjat áttörő jellegű felfedezéseiért a topológia, mértan és algebra területén. A díjazott nevét szerda délben hozták nyilvánosságra a norvég fővárosban. Az indoklás szerint John Milnor ötletei és alapvető jelentőségű felfedezései meghatározó szerepet játszottak a matematika tudományának alakulásában a XX. század második felében A matematikus május 24-én veheti át az elismerést Oslóban V. Harald norvég királytól. Az Abel-díjat kiemelkedő matematikusokat ismernek el évente. A norvég kormány 2001 őszén jelentette be, hogy Niels Henrik Abel norvég matematikus (1802-1829) születésének 200. évfordulója tiszteletére, a…
Olvass tovább>>Magyar találmány műtét közben beszélgethet a sebész és szikéje
Újabb világsikernek ígérkező magyar szabadalmat tesztelnek sebészorvosok Pesten és Debrecenben. Az intelligens onko-késnek nevezett eszközzel rákbetegek millióinak műtétje válhat sikeressé, s ezáltal szó szerint életmentővé. Sebészeti beavatkozások során mindig igen komoly problémát jelent a műtéti területen feltárt szövetrészletek hisztológiai szintű azonosítása, különösen rosszindulatú tumoros elváltozások terápiája esetében. A rákos szövet gyakran nem különül el egyértelműen a környező egészséges szövettől, így pusztán vizuális információra támaszkodva a tumor nem távolítható el kellő biztonsággal. Napjainkban már a legmodernebb képalkotó eljárások monitorozása mellett végzik a műtéteket, amellyel jóval pontosabban lehet dolgozni, ám sajnos mindig…
Olvass tovább>>Új, tbc-vakcinához használható fehérjét fedeztek fel
Egy olyan fehérjét fedeztek fel az Imperial College London tudósai, amelyet egy új típusú, tuberkulózis elleni vakcina kidolgozásánál használhatnak fel – közölte a BBC hírportálja. A tbc-t egy baktérium, a Mycobacterium tuberculosis okozza, az egyetlen ellene használatos vakcina, a BCG védőoltás nem elegendően hatékony. „Annak ellenére, hogy a világ lakosságának nagy része kapott BCG oltást, még mindig évente kilenc millió új tbc-s eset van, tehát sürgősen ki kell fejlesztenünk egy hatékonyabb vakcinát a tuberkulózis megelőzésére” – közölte a BBC-vel Ajit Lalvani kutatásvezető, az Imperial College London professzora. A kutatók olyan…
Olvass tovább>>Jönnek az önjavító szoftverek
A Saar-vidéki Egyetem informatikusai olyan programokon dolgoznak, amelyek képesek megakadályozni a rendszerösszeomlásokat és kijavítani a saját hibáikat. Gyakran előfordul, hogy a nagy számítógépes rendszerek összeomlásai csak egyetlen vagy néhány apró szoftverhibára vezethetők vissza. Az Andreas Zeller professzor és kollégái által vezetett csoport által kidolgozott eljárás képes ezeket a későbbi súlyos fennakadásokat okozó hibákat időben felismerni és azokat automatikusan kijavítani. A Pachika nevű rendszer előnye, hogy önállóan működő javítócsomagként gyakorlatilag hozzáilleszthető bármely alkalmazáshoz és kizárólag a hibák felismerésekor lép működésbe, vagyis nem akadályozza a szoftver alapvető működését. A Pachika szó a…
Olvass tovább>>Miért nem lehet vízautót építeni?
Elszánt feltalálók próbálnak ellentmondani a természeti törvényeknek, és olyan hidrogénmeghajtású autókat terveznek, melyekben a hidrogén a víz bontásából származik. Elképzeléseik szerint így csak vízzel kellene táplálni a motort, ami a jelenlegi benzinárak mellett nagyon jól hangzik. A valóságban azonban ez nem kivitelezhető. Az utóbbi hetekben ismét elszaporodtak a neten a vízautókkal kapcsolatos ötletek, „agyonhallgatott” találmányok leírásai, elképzelhető, hogy az emelkedő üzemanyagárak miatt. Fizikus szerzőnk, Posztobányi Kálmán most elmondja, miért nem működhet egy autó csak vízzel. Nem vehetünk ki több energiát, mint amennyit betettünk Mi lenne a vízautó? Egy olyan hidrogénmeghajtású…
Olvass tovább>>Víztisztítás banánhéjjal
Már egy ideje sikeresen használják a banán héját a háztartásban ezüst tárgyak, bőrcipők vagy szobanövények tisztítására, brazil kutatók most további alkalmazási lehetőségét tárták fel: az aprított héj képes kivonni a mérgező fémeket a szennyezett vízből, méghozzá meglepően jó hatásfokkal. A hegyi bányák, állattartó telepek, ipari létesítmények szennyvizei gyakran tartalmaznak nehézfémeket, köztük ólmot vagy rezet. Ha ezek bekerülnek a víz körforgásába, komoly veszélyt jelentenek az emberi egészségre és a környezetre. Eltávolításuk igen drága, az ehhez szükséges szerek némelyike maga is mérgező, így szükség van alternatív megoldásokra. Eddig több növényi hulladékfajtát, például…
Olvass tovább>>Magyar tudósok nyerték az Agy-díjat
Három magyar idegtudós kapta idén az 1 millió euró összdíjazású „Agy-díjat” (The Brain Prize) – jelentették be Dániában. Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter a memória-folyamatokban kulcsszerepet játszó agyi ideghálózatok feltárásáért veheti át a kitüntetést. Az idegsejtek és az agy Somogyi Péter, Freund Tamás és Buzsáki György megosztva kapták az idei díjat „széleskörű, mind elméleti, mind kísérletesen kiemelkedő színvonalú kutatásaikért, amelyek feltárták az agykéreg, különösen a tanulási és memória-folyamatokban kulcsfontosságú hippokampusz, ideghálózatainak szerveződését és működését” – áll a díjat létrehozó és azt most első ízben odaítélő Grete Lundbeck Európai…
Olvass tovább>>Memóriasejteket hoztak létre
Eleinte gyógyszerek tesztelésére lesz használható az őssejtből létrehozott agysejt, de a későbbiekben a beültetésükkel visszaállítható lesz az emlékezet. Az Alzheimer-kutatás túlnyomó részét genetikailag módosított egerekkel végzik, de egy új technika lehetővé teszi, hogy emberi sejtekben is tanulmányozzák a betegség lényeges vonásait. Amerikai kutatók olyan sejteket hoztak létre, amelyek az emlékezetben játszanak fontos szerepet. A sejteket új gyógyszerek tesztelésére használhatják, vagy a későbbiekben akár transzplantációra is, hogy segítsék az emlékezet visszaállítását – írták a kutatók a Stem Cell című szakfolyóiratban pénteken megjelent tanulmányukban. „Ezek olyan sejtek, melyek alapvetően fontosak a memóriafunkciókhoz”…
Olvass tovább>>TISZTÚJÍTÁS A MAGYAR INNOVÁCIÓS SZÖVETSÉG JUBILEUMI KÖZGYŰLÉSÉN
2011. március 4-én került sor Budapesten, a Ramada Plaza Hotelben a Magyar Innovációs Szövetség 2010. évet záró, tisztújító és egyben jubileumi közgyűlésére, melyet dr. Pakucs János alapító elnök vezetett le. Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter − a közgyűlés vendége − arról beszélt, hogy nélkülözhetetlen a magyar K+F+I támogatási rendszerének teljes megújítása, a folyamatba rendszerszerűen vonják be a szakmai szervezeteket. Továbbá kijelentette, hogy tizenöt munkanapon belül megindítják a kifizetéseket a Kutatási és Innovációs Alapból a forráshiányra érzékenyebb kis- és középvállalkozók számára. A közgyűlésen Szabó Gábor elnök megemlékezett a 20 éves Magyar…
Olvass tovább>>”A tőke házhoz jön”
Elérhető források vállalkozásának/vállalatának fejlesztéséhez Személyes konzultációs lehetőséggel Kivételes lehetőség a régió vállalkozásai számára, hogy egy helyen egy időben találkozhatnak a különböző vállalkozásfejlesztési forrásokkal rendelkező Befektetőkkel, a forrásbevonást segítő Tanácsadókkal, és nem utolsó sorban az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóságával és a Forráskezelő szervével. Rendezvényünket ajánljuk mindazoknak a kis-és közép, illetve nagyvállalatoknak, akik fejlesztésekhez, piacra kerüléshez, nemzetközi terjeszkedéshez tőkét keresnek. A rendezvény részletei: Dátum: 2011. március 8. Helyszín: Palota Hunguest Hotel, Lillafüred Időpont: 10.00 – 15.00 Regisztráció: 9.30 – 10.00 Részvételi díj: 4 000 Ft + Áfa / Fő…
Olvass tovább>>Magyarországon tartja ülését az Európai Tudományos Tanács
Magyarország uniós elnöksége idején, június 21-én és 22-én Budapesten ülésezik az Európai Tudományos Tanács – tájékoztatta Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, Európai Kutatási Tanács Tudományos Tanácsának (Scientific Council of European Research Council) tagja. „Öt ülésünk van évente, és minden másodikat valamelyik tagországban tartjuk, hogy a helyi kutatói közösséggel találkozhassunk. Én a magyar elnökség idejére hívtam meg a testületet” – ismertette a tanácskozás hátterét az akadémikus. Az Európai Tudományos Tanács ülését megelőzően, június 20-án az Akadémián nyílt napot rendeznek, amelyen az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatainak nyolc nyertese –…
Olvass tovább>>Lájkold a főnököt!
A Facebook mintájára online vállalati közösségi szolgáltatások jelennek meg. Ezek látványosan javíthatják a csoportmunka hatékonyságát. Miközben a legtöbb vállalatnál tiltják vagy korlátozzák a közösségi oldalak használatát munkaidőben, addig az innovatív cégek inkább kihasználni igyekeznek a Facebook-modellt. A vállalati közösségi megoldások ugyanis sok esetben lehetnek hasznosak. Látványosan kiküszöbölhetik például a sok száz, sok ezer fős cégekben a személyes kommunikáció buktatóit, az egyes részlegek közötti hiányos információáramlást. Sőt, a projektmenedzsment hatásfokát ugrásszerűen javíthatjuk egy olyan közösségi megoldás használatával, amelyben egyfajta „céges Facebook” módjára követhetünk projekteket, dokumentumokat vagy éppen eseményeket. Azaz, egyebek közt,…
Olvass tovább>>Meglepő kísérleti eredmények háromkezű emberekkel
Régi elképzelés, hogy testképünk tökéletesen rögzült emberi felépítésünkhöz, vagyis nem tudnánk például feldolgozni az érzést, hogy két fejünk vagy egy számon felüli lábunk van. Svéd kutatók azonban meglepő eredményekkel álltak elő: állításuk szerint egy extra kezet különösebb gond nélkül be tudunk építeni a testképünkbe. Henrik Ehrsson és munkatársai (Karolinska Institutet) kísérletükben 154 egészséges önkéntesen vizsgálták testképük érzékelését. Azt tapasztalták, hogy ha egy az eredetihez hasonló műkezet erősítenek a kísérleti alany végtagja mellé, majd a mű- és a valós kezet látszólag egyszerre érintik meg, akkor az alany úgy érzi, mintha a…
Olvass tovább>>Génmanipulált gombák állítják meg a maláriát
A malária a világon előforduló népbetegségek közül az egyik legkomolyabb, az egészségügyi világszervezet szerint évente 3-500 millió ember fertőződik meg vele. A szabályos időközönként visszatérő, 40-41 fokos lázrohamokkal járó betegség halálos áldozatainak száma évi egymillió feletti (főleg gyerekeknél veszélyes, Afrikában 5 éves kor alatt a fertőzések negyede halálos). A betegség ellen a mai napig nem sikerült védőoltást kifejleszteni, csak gyógyszeres kezelés létezik ellene. Több kutatóközpontban folynak évtizedek óta kutatások a malária legyőzésére, és most a University of Maryland kutatóinak úgy tűnik, sikerült áttörést elérniük. A malária elleni küzdelem azért olyan…
Olvass tovább>>Szennyezettek a genom adatbázisok
Az eddig szekvenált génállományok 18 százaléka szennyeződött emberi DNS-sel, ami valószínűleg a laboratóriumi előírások be nem tartásának a számlájára írható, állapította meg egy amerikai kutatócsoport. Rachel O’Neill és munkatársai a Connecticut Egyetemen 2749 genomot vizsgáltak át, baktériumokét, vírusokét, növényekét és állatokét, melyek közül több is modell organizmusként szolgál a kutató laboratóriumok számára. Az elemzések befejeztével 492 génállomány esetében egy érdekes hasonlóságra lettek figyelmesek, a genomok mindegyikében megtalálható volt egy csipetnyi emberi DNS, az úgynevezett Alu Y. Az Alu-szekvenciák olyan viszonylag rövid, legfeljebb 300 bázispár hosszúságú „ugráló” genetikai csomagok, amik véletlenszerűen…
Olvass tovább>>Gondolatvezérelt autót fejlesztettek ki
Többé már nem csak a fantasztikus filmekben bukkanhat fel a gondolat erejével irányítható autó: német kutatók fejlesztésének köszönhetően valósággá vált. A Berlini Szabadegyetem tudósai fejlesztették ki a rendszert: agyhullámok mérését végző szenzorokat kapcsoltak össze egy számítógép által vezérelt járművel, amely így különbséget tud tenni az egyes parancsok között. A rendszer központi eleme az a port, amely az autó számítógépe számára olvashatóvá teszi a vezető fején lévő szenzorok jelzéseit, és a fékezés, gyorsítás, kormányzás parancsaivá alakítja őket. Az agy elektromos tevékenységének mérése az orvostudományban elektroenkefalográfia (EEG) néven már régóta ismert módszer.…
Olvass tovább>>Előadás a Földön kívül életről Pécsett a Mindentudás Egyetemén
A Naprendszeren kívüli bolygók megismeréséről, a Földön kívüli élet és intelligencia kutatásának izgalmas kérdéseiről beszél Kiss László fizikus-csillagász február 22-én este 6-kor a Pécsi Tudományegyetemen. A Mindentudás Egyeteme 2.0 országjáró előadássorozatának pécsi állomásán arról hallhatunk, milyen fejlődésen ment keresztül az elmúlt néhány évtizedben az exobolyók kutatása, milyen technológiai áttörések várhatók a következő időszakban és érdemes arról is elgondolkodni, milyen tudományos, világnézeti vagy vallási következményei lennének a Földön kívüli élet felfedezésének. Az előadáson való részvétel ingyenes, de a szervezők mindenkit arra kérnek, hogy előzetesen regisztráljon a mindentudas.hu oldalon. Az est házigazdája…
Olvass tovább>>Egy majom gondolatai vezérlik a robotkart
A Pittsburgh-i Egyetem Johns Hopkins Alkalmazott Fizika Laboratórium kutatói egy 10×10-es elektródaháló segítségével megmutatták, hogy a majom pusztán agyműködése segítségével képes irányítani egy robotkart. A majom által irányított robotkar el tudott fordítani egy kilincset és elvett egy mályvacukrot. Andrew Schwartz, a neurobiológia professzora elmondta, a kísérlet azt mutatta meg, hogy az agy által küldött üzenetek elektromos aktivitássá alakíthatók, mely által egy robotkar néhány egyszerűbb mozdulatát lehet irányítani. A következő lépés egyrészt a technika átalakítása emberek számára. Ezt év végére tervezik, és már összetettebb mozdulatsorokat is létrehoznának vele. Nem ez lesz…
Olvass tovább>>Google-verseny: cél a Hold
Tizenhét országból összesen 29 csapat jelentkezett a Google Lunar X Prize (GLXP) elnevezésű nemzetközi megmérettetésére. A fődíjat az a csapat nyeri, amely először juttat el – legalább kilencven százalékban magánerőből finanszírozott – járművet a Holdra, és hajt végre megadott határidőn belül bizonyos feladatokat. A Google támogatásával 2007-ben meghirdetett verseny szervezői szerint a nyertest várhatóan már 2015-ben megnevezhetik. „A verseny hivatalosan is elkezdődött”- monda Peter Diamandis, az X-Prize Alapítvány ügyvezetője a BBC hírportálján megjelent beszámolóban. A csapatok 50 ezer dollárral nevezhettek a harmincmillió dollár összdíjazású nemzetközi megmérettetésre. A húszmillió dolláros fődíjat…
Olvass tovább>>