Kategória: xSlide

Hol másutt? A volt Loki-pályán épülhet fel az új Természettudományi Múzeum

~
Loki pálya

Az önkormányzat javaslata szerint a debreceni Nagyerdőben, az Oláh Gábor utcai volt Loki-pálya területén épülhet fel az új Természettudományi Múzeum – közölte a város polgármestere. Papp László emlékeztetett: december végén kötöttek a kormánnyal támogatási szerződést, amelyben 2,4 milliárd forintot biztosít a kabinet, hogy a város elvégezze a múzeum létesítésével kapcsolatos előkészítő munkákat. Ezzel többéves előkészítő folyamat indul el, amelynek része egy részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítése, egy tervpályázati eljárás lefolytatása, majd az engedélyes, illetve a kiviteli tervek elkészítése – sorolta a polgármester. Hozzátette: terveik szerint az állatkert szomszédságában lévő öthektáros területen épülne…

Olvass tovább>>

Elektromos járműveket fejleszt és gyárthat Magyarországon a KAMAZ

~
Kamaz

Hatvanöt magasan képzett mérnökkel még az idén elindul a legnagyobb orosz járműgyártó magyarországi kutatás-fejlesztési központja – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Kiemelték, két éven belül kétszer ennyi szakember foglalkozhat az elektromobilitással a cég hazai bázisán, amely ezzel eléri teljes létszámát. Az évtized közepétől a vállalat gyártókapacitásokat is Magyarországra telepíthet – erről írtak alá szándéknyilatkozatot az ITM és a KAMAZ vezetői 2022. január 24-én, egy videokonferencia keretében. Az ITM és a KAMAZ között tavaly nyáron kezdődött egyeztetés a kétoldalú együttműködés kialakítása céljából az elektromos járműipar területén. A tervezett kooperáció…

Olvass tovább>>

Amikor jó, hogy könnyen befolyásolhatók vagyunk

~
étlap

Az éttermek étlapjaira írt egyszerű, rövid üzenetek hatására kétszer olyan gyakran választanak a vendégek hús helyett növényi alapú fogást egy új kutatás szerint. A klímakutatók egyre nagyobb figyelmet szentelnek az élelmiszer előállításának, szállításának és fogyasztásának: egy tavaly szeptemberi tanulmány szerint az üvegházhatású gázok évente a világon kibocsátott mennyiségének több mint harmada az élelmiszeripar számlájára írható. A szennyezés nagy része a hús miatt termelődik: a marha, a csirke és a sertés tenyésztése – ami miatt gyakran vágnak ki nagy erdőterületeket – nagyjából kétszer akkora károsanyag-kibocsátással jár, mint a növénytermesztés – írta…

Olvass tovább>>

Generációkon átívelő kapcsolat lehet a dohányzás és a testzsír között

~
kövér

Egy úttörő kutatás generációs kapcsolatot talált a dohányzás és a testzsír között. Azoknak a nőknek, akiknek nagyapja fiatalon kezdett dohányozni, általában több a testzsírjuk – derült ki a Kilencvenes évek gyermekei (Children of the 90s) című harmincéves projekt új tanulmányából, amelyet a The Guardian ismertetett. Egy korábbi kutatás már megállapította, hogy ha egy apa még a pubertáskor előtt kezdett el rendszeresen dohányozni, akkor a fiainak a vártnál több testzsírja volt. A lányainál azonban ezt az összefüggést nem tudták igazolni. Az új kutatás szerzői azonban pontosan kimutatták a magasabb testzsírt azoknál a…

Olvass tovább>>

Hangágyút fejlesztettek szmog ellen lengyel kutatók

~
ködágyú

A Lengyelországot sújtó állandó szmog elleni harc új eszközét, hangágyút teszteltek a kutatók: a hanghullámok a mérgező részecskéket magasabbra lökik a légkörben, hogy a lakosok fellélegezhessenek. A kísérleti eszköz egy fém konténerre állított fordított kúpból áll, amely hat másodpercenként ad ki hangot. A cél, hogy elűzze a szmogot a Kalwaria Zebrzydowska nevű városból, mely sok más lengyel városhoz hasonlóan minden télen problémával küzd, amikor az emberek fűteni kezdenek. Naplemente után sűrű szmog ereszkedik a városra, ahogy a kémények okádni kezdik magukból az átláthatatlan füstöt. Lengyelország az egyik legszennyezettebb levegőjű európai…

Olvass tovább>>

Egy új hipotézis magyarázatot adhat a Föld-szerű bolygók keletkezésére is

~
HD 163296 bolygókeletkezés

Bolygóbölcsők sokaságát hozhatja létre az a fizikai folyamat, amit egy nemzetközi kutatócsoport fedezett fel Regály Zsolt, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa vezetésével. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerű bolygók vagy a Jupiter méretű óriásbolygók. A felfedezésről az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók – közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH). Mint a közleményben olvasható, bár az Univerzum leggyakoribb objektumai a bolygók, mégsem értjük…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyobb nagy-britanniai halgyíkfosszíliát találták meg egy víztározóban

~
ichtioszaurusz

Tíz méter hosszú tengeri őshüllő, egy ichtioszaurusz (halgyík) megkövült maradványait fedezték fel brit paleontológusok Leichester közelében, egy víztározóban. Mint az ásatáson dolgozó Joe Davis a BBC Newsnak elmondta: ez a legnagyobb ichtioszaurusz-maradvány, amelyet eddig Nagy-Britanniában találtak. A felfedezést más paleontológusok is megerősítették. Az ichtioszauruszok a tengerben élő, melegvérű, tüdővel lélegző ragadozók voltak. Akár 25 méter hosszúra is megnőhettek. Feltehetően 250 millió évvel ezelőtt jelentek meg, és kilencvenmillió évvel ezelőtt tűntek el a Földről. Dean Lomax, a Manchesteri Egyetem paleontológusa, aki részt vett a tavaly februári feltárásban, a brit paleontológiai történelem…

Olvass tovább>>

Ötéves gyógyszerkutatási program zárult le a Szegedi Tudományegyetemen

~
gyógyszer

Növényekből és gombákból kinyerhető daganat- és mikrobaellenes, illetve kardiovaszkuláris hatású vegyületeket vizsgáló ötéves kutatási program zárult le a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE). Hohmann Judit, a projekt szakmai vezetője az eredményeket bemutató csütörtöki online konferencián elmondta, a 962 millió forintos összköltségvetésű programban vegyületeket szolgáltató, szerkezetkutatást, illetve bioaktivitást vizsgáló csoportok vettek részt az SZTE négy – orvos-, gyógyszerész-, fogorvos- és természettudományi – karáról. A szakemberek biológiailag aktív terpenoidokat vontak ki mohákból, magasabb rendű növényekből és gombákból, valamint félszintetikus vegyületeket állítottak elő, majd elvégezték ezek kémia és farmakológiai jellemzését, majd megtörtént az azonosított hatóanyagok…

Olvass tovább>>

Innovációs szövetség: hamarosan lejár a Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje

~

Az Innovációs Nagydíjon kívül, összesen hét innovációs díj kerül átadásra azon társaságok számára, melyek 2022. február 2-ig beadják nevezésüket. A Magyar Innovációs Szövetség és a Magyar Innovációs Alapítvány által kiírt Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat beadási határideje hamarosan, 2022. február 2-án, 15 órakor lejár. A pályázaton azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások vehetnek részt, amelyek a 2021. évben kiemelkedő műszaki, technológiai, gazdasági innovációs teljesítménnyel jelentős üzleti hasznot értek el. Az év legjelentősebb innovációs teljesítményét elismerő Magyar Innovációs Nagydíj mellett a kiemelkedő innovációs teljesítményeket további, összesen hét kategóriában is díjazzák: Ipari, Agrár, Környezetvédelmi, Informatikai Innovációs…

Olvass tovább>>

Hatalmas jéghalkolóniát találtak a kutatók a Weddell-tengerben

~
jéghal

Hatalmas, virágzó jéghalkolóniát fedeztek fel az Antarktisz körüli tengerfenéket vizsgáló kutatók. A biológuscsoport, amely az Antarktisz déli Weddell-tengerének mélyéről gyűjtött adatokat, mintegy 60 millió aktív fészket tartalmazó jéghalkolóniára bukkant. „Arra számítottunk, hogy a szokásos antarktiszi tengerfeneket fogjuk látni, de a merülésünk első négy órájában csak halfészkeket láttunk” – mesélte Autun Purser, a németországi Alfred Wegener Sark- és Tengerkutató Intézet munkatársa, a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője. Az ökoszisztémát véletlenül találták meg egy nagyméretű, kamerás eszköz segítségével, amely fényképeket és videókat rögzít, valamint méréseket végez a mélytengeri élőhelyeken. A…

Olvass tovább>>

Egy 4500 éves naptemplomot találtak Egyiptomban

~
Egyiptom naptemplom

Egyiptom elveszett naptemplomainak egyikét fedezhették fel a régészek Kairótól mintegy 15 kilométerre délre, a páratlan leletre Abu Gorabban bukkantak egy másik templom alatt – közölte Massimiliano Nuzzolo, a régészeti misszió társigazgatója. 1898-ban a térségben dolgozó régészek fedezték fel Niuszerré (vagy Neuszerré Ini) az ókori egyiptomi V. dinasztia hatodik uralkodójának naptemplomát. Niuszerré 24-35 évig uralkodhatott, az i. e. XXV. században. A mostani feltárásokon talált leletek arról tanúskodnak, hogy Niuszerré naptemploma egy másik naptemplom maradványira épült. „A XIX. századi régészek ennek az agyagtéglából készült épületnek csak egy nagyon kicsi részét tárták fel…

Olvass tovább>>

Etológusok: a kutyaagy képes különbséget tenni a nyelvek között

~
kutya

A kutyák agya érzékeli, ha emberi beszédet hall, és képes különbséget tenni a nyelvek között: más-más mintázatot mutat egy ismert és egy ismeretlen nyelv hallatán – mutatták ki az ELTE Természettudományi Karának (TTK) etológusai legújabb agyi képalkotásos vizsgálatukban. Mint az ELTE közleményében kiemelik, az Etológia Tanszék kutatóinak elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy nem emberi agy is meg tud különböztetni egymástól két nyelvet. A kutatást bemutató cikk csütörtökön jelent meg a NeuroImage című tudományos folyóiratban. „Tudjuk, hogy az emberek már csecsemőkorban, még mielőtt megtanulnának beszélni, képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket. De…

Olvass tovább>>

Meteorológiai szolgálat: az elmúlt tíz év leghűvösebbje volt Magyarországon a tavalyi

~
időjárás

Az elmúlt tíz év leghűvösebbje, egyúttal 1901 óta az egyik legszárazabb év volt Magyarországon 2021 – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat éves elemzéséből. Az összegzésben azt írták: a 2021-es év középhőmérséklete a sokéves (az 1991-2020-as időszak alapján számított) átlag körül alakult, az előzetes adatok szerint 10,8 Celsius-fok volt. Ez, bár nem tér el lényegesen az átlagtól, az elmúlt tíz évet tekintve a leghűvösebb év volt Magyarországon. Az egyes hónapokat nagy változékonyság és számos szélsőséges esemény jellemezte – emelték ki. A január és a február több mint egy fokkal melegebb…

Olvass tovább>>

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei

~
pottyantó lyuk

Fertőző betegségektől szenvedtek az ókori Jeruzsálem előkelőségei egy első Szentély korabeli illemhely tanúsága szerint – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. Az első Szentély idejéből, vagyis Jeruzsálem i.e. 1000 körüli elfoglalása és a babiloni fogság (I.e. 586) közötti időből származó luxusbirtok feltárása során kiderült, hogy a város elitje bélparazitákban szenvedett: orsóféreg, galandféreg, ostorféreg és cérnagiliszta nyomai kerültek elő a megtalált illemhelyről. A fertőzések valószínűleg a kor higiénés körülményeiből, az élelmiszerek és az ivóvíz fekáliával való szennyezettségéből fakadtak a Tel-avivi Egyetem és az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) közös…

Olvass tovább>>

A Perseverance marsjáró megtalálhatta a Jezero-kráter legrégebbi kőzeteit

~
Perseverance marsjáró

A NASA Perseverance marsjárója megtalálhatta leszállási helyszíne, a Jezero-kráter legrégebbi kőzeteit. A vulkáni eredetű kőzet valószínűleg ősi lávafolyam terméke. Ez fontos mérföldkő a misszió számára, mivel segíthet megérteni nemcsak a leszállási helyszín, de általában a Mars, sőt a szélesebb Naprendszer történetét is. A minták a következő évtizedben érkeznek le a Földre, akkor lehet meghatározni a korukat – írja a BBC hírportálja. A Perseverance februárban érkezett meg a kráterbe. Azért választották a szakemberek ezt a helyszínt, mert a műholdas felvételeken úgy tűnt, van benne egy folyódeltának látszó képződmény. Az ilyen geológiai…

Olvass tovább>>

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást az SZTE részvételével

~
gomba

A gombakomposzt újrahasznosítására dolgoznak ki új megoldást uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az Új Champignons Kft. munkatársai — közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a magyarországi és európai tőzegbányák kimerülése, valamint a tőzeg bányászatának környezeti problémái miatt a kutatók évek óta keresik a gombatermesztés során használt, jó minőségű takaróanyag előállítására alkalmas lehetőségeket. A projekt célja kiváló vízmegtartó képességű takaróföld előállítása a már egyszer hasznosított gombakomposzt mikrobiálisan irányított újrakomposztálásával. A kutatók elsőként felmérik a letermett komposzt természetes újrakomposztálódási folyamata során lezajló fizikai, kémiai és mikrobiológiai változásokat.…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok tesztelésével segítik új antibiotikumok keresését az ÖK kutatói

~
mesterséges intelligencia

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) evolúcióbiológusai legújabb kutatásukban olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok működését tesztelték, amelyek feladata az új, potenciálisan antibiotikumként alkalmazható molekulák keresése. A kutatók megfigyelése szerint ezek az algoritmusok nem minden esetben működnek egyforma hatékonysággal, ezért nagy jelentősége van annak, hogy milyen szoftvert alkalmaznak az egyes új antimikrobiális molekulák azonosítására. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. Napjainkban nagy közegészségügyi veszélyt jelentenek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok, így az új antibiotikumok keresése az egyik legfontosabb orvosbiológiai kutatási irány. Mivel az antibiotikum-rezisztencia kialakulása jelenleg is zajló…

Olvass tovább>>

Az agysebészek és a rakétatudósok sem nagyobb lángelmék, mint más

~
agy

Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték. A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre. A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi…

Olvass tovább>>

Víz alatti hangfelvételek igazolják a korallok feléledését Indonéziában

~
korall

„Lehallgatta” a víz alatt egy újratelepített, helyreállított korallzátony életét egy kutatócsoport Indonéziában, és a felvételek arról tanúskodnak, hogy a zátony új életre kelt. A BBC hírportáljának cikke felidézi, hogy a dinamitos halászat miatt súlyosan károsodott korallzátonyt az elmúlt évtizedben új korallokkal telepítették be. A kutatók most a helyszínen víz alatti mikrofonokkal készítettek felvételeket. A „ujjongó, brekegő és morgó” hangok, amelyek között korábban sohasem rögzítettek is akadtak, a tudósok szerint a zátony egészségi állapotának javulásáról adnak hírt. A Journal of Applied Ecology című folyóiratban publikált tanulmányban a szerzők leírják, hogy a…

Olvass tovább>>

A Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta a CSFK kutatóprofesszora

~
Stephen Mojzsis, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora

A Drake-egyenlet 60. évfordulója alkalmából a Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta meg Stephen Mojzsis (képünkön), a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora legújabb cikkében, amely a Nature Astronomy című szaklapban jelent meg. A tudós arra a következtetésre jutott, hogy Galaxisunkban jelen pillanatban is létezhetnek földönkívüli civilizációk, de fejlettségük olyan szinten áll, hogy egyelőre kifürkészhetetlenek a számunkra, a földönkívüli mikrobiális élet lehetőségére azonban bizonyosságként kell tekinteni. Mint a CSFK közleményében olvasható, idén novemberben 60 éves a Földön kívüli élet lehetőségét leíró Drake-egyenlet. Mivel az elmúlt hat évtizedben gyökeresen átalakult a tudásunk…

Olvass tovább>>