A berlini magyar nagykövetség rendezvényén mutatkozott be a magyar mesterséges intelligencia ökoszisztéma.
„Cél, hogy együttműködéseket alakítsunk ki a magyar és német ökoszisztémában működő kutatóintézetek, egyetemek és gazdasági társaságok között” – nyilatkozta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára.
A rendezvényen Györkös Péter nagykövet tartott bevezetőt, majd Bódis beszélt arról, mekkora potenciált jelent a magyar gazdaság számára a mesterséges intelligencia ökoszisztéma ügye, illetve ez miként illeszkedik az innovációs stratégiákba. Német részről kutatóintézeti vezetők, egyetemek szakmai és gazdasági szervezetek képviselői vesznek részt az eseményen.
A találkozón bemutatkozott a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, valamint a több mint négyszáz szervezetet tömörítő Mesterséges Intelligencia Koalíció (MI Koalíció) Utóbbi azért jött létre, hogy Magyarország a mesterséges intelligencia fejlesztések és alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön. A témában Jakab Roland, az MI Koalíció elnöke, az Ericsson Magyarország képviseletében tartott online előadást.
Bódis felidézte, hogy a MI Koalíció 2018-ban alakult meg, ez volt az első olyan struktúra, amely összehozta a mesterséges intelligencia ökoszisztéma magyarországi szereplőit. A MI Koalíció tevékenysége nyomán jött létre egy kormányhatározattal a Mesterséges Intelligencia Stratégia, ez a 2020-2030 közötti időszakra határozza meg a teendőket, amelyeket el kell végezni annak érdekében, hogy a mesterséges intelligencia hozzájáruljon a magyar gazdasági eredményekhez és a társadalom jólétéhez.
„Ez egy nagyon masszív technológiai trend, rengeteg befektetés irányul a mesterséges intelligenciába, alapjaiban változtatja meg a legtöbb iparág működését, gondoljunk például a ChatGTP-re. A mesterséges intelligenciának matematikai és hálózatelméleti alapjai vannak, és ebben világszínvonalú magyar kutatók voltak és vannak, korábban Neumann János és Erdős Pál, napjainkban Barabási Albert László. Erősek vagyunk a vállalati oldalon is, itt Berlinben szóltam az AImotive startup cégről, amelyet a Stellantis csoport a hírek szerint 300 millió euróért vásárolt fel” – mondta Bódis. Hozzátette: a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratóriumba, annak kutatásaiba az állam 2020 és 2025 között 12 milliárd forintot fektet be; ez a platform fogja össze, készteti együttműködésre a magyarországi kutatóintézeteket és a vállalati szektort.
A mesterséges intelligencia fejlesztések felfüggesztését követelik
A technológiai ipar vezető szereplői nyílt levélben sürgették a mesterséges intelligencia fejlesztések azonnali felfüggesztését a társadalmat fenyegető kockázatok miatt. Az Élet Jövője Intézet (Future of Life Institute) által kiadott dokumentumot mintegy ezren írták alá, köztük Elon Musk, a Twitter tulajdonosa, a Tesla alapítója, valamint Steve Wozniak, az Apple társalapítója. A dokumentum szerint a fejlesztőknek átmeneti, hat hónapos időre le kellene állítaniuk a mesterséges intelligencia (Artificial Intelligence – AI) fejlesztéseket, az olyan eszközök tanulási folyamatát, amelyek teljesítménye meghaladja az úgynevezett GPT-4-es rendszerét. A GPT-4 az OpenAI fejlesztővállalat legújabb, tanulásra képes modellje, amelyik emberi szintű teljesítményt mutat számos szakmai és tudományos teljesítményértékelés alapján.
A levél szerint a nagy teljesítményű mesterséges intelligencia rendszereket csak akkor lehet kialakítani, miután „biztosak lehetünk abban, hogy hatásaik pozitívak és az általuk jelentett kockázat kezelhető”. Arra is felhívják a figyelmet, hogy jelenleg senki nem tudja megérteni, megjósolni és megbízhatóan ellenőrzés alatt tartani azokat a nagy teljesítményű eszközöket, amelyek a mesterséges intelligencia laboratóriumokban vannak fejlesztés alatt. A mesterséges intelligenciával foglalkozó szakértők aggályaikat hangoztatták amiatt, hogy az új mesterséges intelligencia eszközök a tanulási folyamataik révén képessé válhatnak elfogult válaszokra, álinformációk terjesztésére, valamint sérthetik a fogyasztók személyiségi jogait.
A mesterséges intelligencia fejlesztéssel foglalkozó nagy informatikai vállalatok között tavaly novemberben szinte „fegyverkezési verseny” alakult ki, miután az OpenAI megjelentette új chatbotját a ChatGPT-t, amely képes a bevitt információkat interaktívan kezelni és alkalmazni, miközben a felhasználókkal való folyamatos kommunikáció automatizálásával értelmezőmodelleket használ. A cégek közötti verseny főszereplői az OpenAI mellett a Google és a Microsoft, de az IBM, az Amazon, a Baidu és a Tencent is dolgozik hasonló technológián. A levél utal arra, hogy az egyre nagyobb verseny oda vezet, hogy annak ellenőrzése kicsúszik a kezükből, és olyan erővel bíró digitális elmét hoz létre, amelynek viselkedését maguk a létrehozók sem tudják már megérteni, megjósolni és kontrollálni.