Az elektromos energia iránti igény 2060-ra a kétszeresére fog nőni – jelentette ki Willi Meixner, a Siemens Power and Gas divíziójának vezetője az idei Energia Világkongresszuson (WEC) Isztambulban. Mindez azt jelenti, hogy egy digitális világban elengedhetetlenül szükséges szoros kapcsolatot kialakítani az erőforrások, eszközök és emberek között.
A legfőbb nemzetközi energiafórum nyitó eseményén Willi Meixner ecsetelte, milyen kihívást jelent egy olyan megfizethető, megbízható és tiszta (környezetbarát) energiaellátás megvalósítása, amely a lehetséges minimumra csökkentené a széndioxid kibocsátást. A vállalatok és szervezetek – ideértve a Nemzetközi Energia Ügynökséget és a Természetvédelmi Világalapot (WWF) – prominens képviselőivel Willi Meixner megvitatta a „Forgatókönyvek 2060-ra: a nagy átmenet” kérdését.
Mára már több mint 55 ország ratifikálta a Párizsi Klímacsúcson elért megállapodást. Ez az egyezmény egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a széndioxid-kibocsátás lényeges csökkentése. A Klímacsúcs célkitűzése szerint a globális felmelegedés értékét jóval 2°C alá kell korlátozni. A klímaváltozási célok elérése mellett arra is törekedni kell, hogy az energiaforrásokat a lehető legtöbb ember számára elérhetővé tegyék. Jelenleg körülbelül egymilliárd ember nem fér hozzá az elektromos energiához, ez komolyan gátolja hosszú távú kilátásaikat az oktatás és fejlődés területén. Továbbá az ENSZ becslései szerint a globális népesség mintegy 9,5 milliárdra nő a jelenlegi évszázad közepére.
Meixner szerint az ezzel kapcsolatos kihívást: „ha az eljövendő években megbízható és megfizethető elektromos energia ellátást akarunk biztosítani a világ népessége számára, akkor a következő 35 év során Kína energiafogyasztásának háromszorosát kell beépítenünk energetikai rendszereinkbe.”
A hatékonyan előállított energia iránti növekvő igény a globális kapacitások jelentős bővüléséhez vezet majd. A Siemens kiszámította, hogy 2030-ra a decentralizált energiarendszerek az igényelt többlet kapacitásnak majdnem a felét fogják kitenni. Globális szinten a szél- és napenergia kiemelkedő szerepet játszik majd ezen elképzelés megvalósításában, hiszen a megújuló forrásokból előállított energia költsége csökkent a kormányok beavatkozásának eredményeként. Ily módon a beépített teljesítmény jelentős mértékben nőtt a legutóbbi, 2013-ban rendezett Energia Világkongresszus óta. A fényelektromos energia költsége évi hét százalékkal csökkent a 2000 és 2015 közötti időszakban. Ami a tengeri szélerőműveket illeti, az árak várhatóan egyharmadával esnek majd 2015 és 2020 között.
Azonban a megújuló energiaforrások bővülése önmagában nem lesz elégséges. Meixner hangsúlyozta: „tekintettel erre a növekvő igényre, csak akkor fogjuk elérni a saját magunk által kitűzött célokat, ha a meglevő erőműveket széntüzelésűről fokozatosan gáztüzelésűre állítjuk át. Ha képesek lennénk változtatni a dolgokon és a világ összes széntüzelésű erőművét gáztüzelésűvé alakítanánk, negyven százalékkal csökkentenénk a CO2 kibocsátás mennyiségét.”
Ez a fajta strukturális változás gazdasági szempontból is előnyös. A szakértők feltételezik, hogy a gáz ára a jelenlegi alacsony szinten marad legalább 2025-ig. Ugyanakkor a cseppfolyósított földgáz (LNG) használata azt jelenti, hogy a csővezetékkel megközelíthetetlen régiókban élő emberek számára is a gáz lehet az energia forrása. A nem hagyományos gáz is óriási lehetőséget jelent a hagyományos energia-összetétel (mix) megváltoztatása során. Az Egyesült Államokban ez már rekord felhasználási szinteket eredményezett az ott telepített Siemens gázturbinák esetében.
A meglevő energiaelosztó hálózatok intelligens hálózatokká történő fejlesztése nélkülözhetetlen az összes energiaforrás integrálása szempontjából. Csak ily módon lehet az energiaáramlást több irányban szabályozni és az ellátás ingadozásait kiegyensúlyozni a tárolt energiatartalékok felhasználása révén. A Siemens ezen a területen is úttörő szerepet játszott. Például a Siemens fényelektromos, biotüzelőanyaggal működő hibrid erőművet épít Isabelán, a Galapagos-szigetek legnagyobbikán. Ez a projekt tartalmaz egy fényelektromos rendszert, egy kettős tüzelésű rendszert, ami működtethető jatropha olajjal és dízel tüzelőanyaggal, valamint egy 3,3 megawatt-óra kapacitású energiatároló rendszert.
Az Energia Világkongresszuson a Siemens számos olyan műszaki tanulmányt ismertetett, ami a jövő-orientált energiaellátás témájával foglalkozik. Díjnyertes értekezésében Patrice Bardon, a Siemens Dresser-Rand üzletágának munkatársa ismertette, hogyan határozza meg egy konfiguráló eszköz (konfigurátor) a megfelelő meghajtó egységet cseppfolyósított földgázzal működő (LNG) erőművekben. A konfigurátor lehetővé teszi az erőmű üzemeltetői számára, hogy a leghatékonyabb meghajtó egységet válasszák saját specifikus folyamatuk számára. A tanulmány elemzi a gőz-, ipari- és aeroderivatív gázturbinákat, valamint az elektromos motorokat. A földgáz cseppfolyósítása energia- és költségigényes eljárás. A cseppfolyósítás harminc-negyven százalékát teszi ki egy LNG erőmű teljes költségének.
Zafer Gursoy, a Siemens Törökország munkatársa a nagy gázturbinákat használó erőművek technológiájáról tartott előadást, amelyben elsősorban a környezeti összeférhetőség problémáit és az erőforrások fenntartását elemzi. Ezt a kérdéskört a Lausward kombinált ciklusú erőmű alapján dolgozta ki, felhasználva egy egyiptomi megaprojekt példáját, ahol a Siemens jelenleg három, egyenként 4,8 gigawatt névleges teljesítményű kombinált ciklusú erőművet épít. Egy újabb előadás keretében Howard Gooder, a Siemens Financial Services munkatársa azt fejtette ki, miként ruháznak be közintézmények – magánvállalkozásokkal karöltve – szelet, fényelektromosságot és földgázt hasznosító környezetbarát energiaprojektekbe, elősegítve ily módon a Párizsi Klímaegyezmény céljainak elérését.