Hétszer annyi a műanyagdarabka, mint a hal Hawaii partjainál

Akadnak olyan helyek Hawaii partjainál, ahol hétszer annyi műanyagdarabka van a vízben, mint hal – derül ki egy most publikált kutatásból. Az ivadékhalak az óceánban hányódó műanyagdarabkákat is megeszik, aminek még nem ismerjük az egészségügyi kockázatait. „Nincs róla adatunk, hogy ennek vannak-e káros hatásai a halpopulációra. De csak rosszat jelenthet, hogy megeszik ezeket a nem ennivaló darabkákat életük kezdetén, amikor a táplálkozás annyira fontos a túlélésük szempontjából” – magyarázta Gareth Williams, a walesi Bangor Egyetem tudósa a BBC Newsnak. A kutatók az óceán felszínén úszó, szalagszerűen elrendeződött természetes táplálékforrást vizsgálták,…

Olvass tovább>>

Jelentős gepida temetőrészletet tárták fel Tiszaug határában

A Kárpát-medence elmúlt fél évszázadának legnagyobb sírszámú gepida temetőrészletét tárták fel az elmúlt másfél évben Tiszaug határában a Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei – közölte Wilhelm Gábor ásatásvezető régész. A Kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályvezetője elmondta: az M44-es autópálya építkezéséhez kapcsolódó munkálatokon 194, a Kr. utáni 5. század utolsó harmadától a 6. század közepéig keltezhető temetkezést tártak fel. Hangsúlyozta: az országos szinten is kiemelkedő régészeti lelet a kecskeméti múzeum számára is nagy jelentőséggel bír, mivel korábban még nem volt a gepidáktól származó emlékanyaguk. Elmondta, hogy a temetkezések többsége rabolatlanul…

Olvass tovább>>

A kiegészítő gyógynövényes terápiák többet árthatnak a rákbetegeknek, mint használnak

A kiegészítő terápiaként alkalmazott gyógynövényi termékek akadályozhatják a megkezdett hagyományos rákterápia hatását – erre figyelmeztetett a Portugáliában megrendezett, előrehaladott stádiumú mellrákkal foglakozó nemzetközi konferencia (Advanced Breast Cancer Fifth International Consensus Conference) egyik előadója. Fontos lenne, hogy a betegek beszámoljanak róla az orvosaiknak, hogy milyen gyógynövény-készítményeket fogyasztanak – idézte a BBC hírportálja Maria Joao Cardosoo, a lisszaboni Champalimaud Rákközpont vezető mellráksebésze. A fokhagyma-, a gyömbér- és a gingkotabletta például a mellrák terjedésekor hátráltatja a bőr sebeinek gyógyulását. A professzor azt is kiemelte: semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a gyógynövényes terápiák vagy…

Olvass tovább>>

Nem akármilyen robotot fejlesztett egy magyar takarítócég

Saját fejlesztésű takarítórobotot mutatott be a B+N Referencia Zrt. ROBIN-t a B+N Referencia Zrt. saját kutatás-fejlesztési részlege önerőből fejlesztette és két év alatt lehetővé tette, hogy idén húsz takarítórobot kezdje el a munkát a vállalat által takarított kiemelt intézményekben, így többek között a Honvédkórház Róbert Károly körúti és Podmaniczky utcai komplexumaiban, a Groupama Arénában és a Budapest Airport területén. A takarítás robotizálása világszinten az automatizálás és az Ipar 4.0 homlokterében van, ebbe az élvonalba kapcsolódott be most elkészült fejlesztésével a B+N. ROBIN egyik különlegessége, hogy nem klasszikusan robotikával foglalkozó cég…

Olvass tovább>>

Tovább bővült az „okoskenyerek” piaca

Novembertől már több mint kétezer üzletet látnak el okos élelmiszerekkel a franchise-rendszerben működő hazai sütőipari vállalkozások — közölte a Hajdúsági Sütödék Zrt. vezérigazgatója. Szakács Tamás tájékoztatása szerint „okos” terméknek nevezik azokat az élelmiszereket, amelyek tudományosan igazoltan kedvező élettani, egészséget támogató, vagy a betegségek kialakulásának kockázatát csökkentő hatásuk is van. Az okos élelmiszer koncepciót tavaly beválasztották Magyarország 100 legérdekesebb innovációja, tavasszal pedig a Magyar Innovációs Nagydíjon a 40 legelismertebb újítás közé. Szakács emlékeztetett rá, hogy az „okosélelmiszer” kutatási programjuk 2000-ben kezdődött, az elmúlt 19 évben sok száz millió forintot fordítottak kutatásokra,…

Olvass tovább>>

Kutyákat használnak régészeti leletek feltárására horvát archeológusok

Különleges kiképzésben részt vett kutyákat használnak horvát archeológusok régészeti leletek feltárására, amelyet tanulmányban is bemutattak a Journal of Archaeological Method and Theory című tudományos folyóiratban. A három belgajuhász, Panda, Sattwe, Mali és egy németjuhász kutya, Arwen, öt időszámításunk előtti VIII. századi sírhelyet szagolt ki és észlelt korábban feltárt sírokat is a 2015 óta Drvisica és Karlobag településeken, a horvát tengerparthoz közeli Velebit-hegységben. Vedrana Glavas, a zárai (Zadar) régészeti kutatások vezetője és Adrea Pintar, a horvát hegyimentő szolgálat (HGSS) nyomkereső kutyáinak kiképzője a régészeti leletek felfedezéséről írt tanulmányukban elsőként számoltak be…

Olvass tovább>>

Országszerte programokat rendez középiskolásoknak a Startup Campus

iskola

Országszerte tíz helyszínen rendez programokat az innováció iránt érdeklődő középiskolás diákoknak a Startup Campus – közölték a program szervezői. Azt írták, a rendezvénysorozat egyes állomásain nyolcvan-száz fiatal előadásokon és innovációs műhelymunkában vehet majd részt. Az innovációs középiskolai roadshow-val a Startup Campus célja, hogy ösztönözzék vállalkozások alakítását. Ennek érdekében nemzetközi tapasztalataikat, gondolkodásmódjukat és technikáikat osztják meg a fiatalabb generációval. A program előzményeként tavaly már megszervezték a Startup Campus High School projektet, öt budapesti gimnázium mellett Debrecenben, Szegeden és Kaposváron több mint hatszáz diákot megszólítva. Népszerűsítik az ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató…

Olvass tovább>>

Kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára

dinoszaurusz

Nemzetközi kutatócsoport alakul a dinoszauruszok gyors növekedésének vizsgálatára – közölte Prondvai Edina. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) – Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) – Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Paleontológiai Kutatócsoport tagja elmondta: a kutatások szerint a csont- és porcszövet furcsa keveréke, a chondroid csont segíti a kiskacsák végtagcsontjainak fejlődését, és mivel a madarak az egyetlen dinoszauruszcsoport, amely túlélte a földtörténeti kréta időszak végén bekövetkezett tömeges kihalást, feltételezhető, hogy a dinoszauruszokban is jelen volt a gyors növekedést lehetővé tevő chondroid csont. A nemzetközi kutatócsoportra azért van szükség, mert evolúciós jelentősége lenne, ha…

Olvass tovább>>

A Vodafone idén is kiemelt figyelmet fordít az innovációra

Óriási érdeklődés övezte Kelet-Közép-Európa egyik legjelentősebb startup networking eseményét, a Hiventures által november 7-én megrendezett Regional Startup and Innovation Day-t. A rendezvényen jelen volt a Vodafone, hozzájárulva az új ötletek, megoldások, technológiák felkarolásához. A startup-szcéna fellendítése érdekében a Vodafone Magyarország Alapítvány egyébként idén is meghirdeti a Vodafone Digitális Díjat. Az elmúlt évek sikerei után idén harmadik alkalommal rendezték meg Budapesten a Startup and Innovation Day-t a Hiventures szervezésében. A közép-kelet-európai régió legnagyobb startup networking eseményén közel 500 külföldi és hazai startup vett részt. Az este egyik fénypontja volt a Startup and…

Olvass tovább>>

És még ez is: többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok között

Többszintű társadalmat fedeztek fel a keselyűfejű gyöngytyúkok (Acryllium vulturinum) egy populációját vizsgálva német tudósok. Eddig úgy vélték, a többszintű társadalmak csak a nagy agytérfogatú emlősöknél: majmoknál, elefántoknál, zsiráfoknál, delfineknél léteznek – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portálon. A Max Planck Viselkedéskutató Intézet és a Konstanzi Egyetem munkatársai most a – még a madarak között is – kis agytérfogatúnak számító keselyűfejű gyöngytyúkok többszintű társadalmáról számoltak be a Current Biology című szaklapban. A madár több száz egyed csoporthelyzetét képes számon tartani, ami kétségbe vonja, hogy az összetett társadalom alkotásához nagy méretű agyra van szükség…

Olvass tovább>>

Lezárul a kora vaskori lelőhelyek megismerését célzó nemzetközi kutatási program

Szeptember végén zárul le a Vaskor-Duna projekt, amely a kora vaskori világ kulturális örökségének megismerését és bemutatását célozta öt ország 9 mikrorégiójában. Ennek jegyében Magyarországon egyebek mellett felavatták a Sopron-Várhely régészeti tanösvényt, több népszerűsítő kiadvány, múzeumpedagógiai program készült el és megjelent egy olyan okostelefon-alkalmazás is, amely a kora vaskori lelőhelyeket mutatja be közérthető módon. A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) hétfői projektzáró sajtótájékoztatóján Czifra Szabolcs, az intézmény Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának munkatársa elmondta: az elmúlt három év során öt ország kilenc mikrorégiójában több mint húsz intézmény és mintegy hatvan szakember dolgozott a…

Olvass tovább>>

A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki Szegeden

A nukleáris hulladékok könnyebb kezelését szolgáló eljárást dolgoznak ki Szegeden. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a magyar energiapolitika egyik sarkalatos pontjának nevezte, hogy 2030-ra az országban az elektromos energia kilencven százalékát szén-dioxid-kibocsátás nélkül állítsák elő. Hozzátette: a nukleáris energia nélkül ezeket a célokat nem lehet elérni. A működő, és az újonnan építendő paksi blokkok stabil és biztonságos működtetése mellett fontos a nukleáris hulladék, köztük a kiégett fűtőelemek kezelése. Erre javasolt egy kidolgozandó megoldást a tavaly fizikai Nobel-díjjal kitüntetett Gérard Mourou (képünkön balra). Több nemzetközi szervezet dolgozik egymással együttműködve ezen…

Olvass tovább>>

Most megtudhatod miért ért Nobel-díjat a Li-ion–akkumulátor

Li-ion-akkumulátor: a találmány, ami Nobel-díjat ér címmel Höfler Lajos egyetemi docens, BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar , 2019. november 12. kedd 15.00 órakor előadást tart a Ch épület C14 előadóban, amelyre minden érdeklődőt várnak. Az előadáson elhangzik majd, hogy 2019-ben a Nobel Bizottság választása három olyan kutatóra esett, akiknek köszönhetően ma a zsebünkben hordhatunk olyan eszközöket, amiket néhány évtizeddel ezelőtt csak a tudományos fantasztikus filmekben láthattunk. A li-ion-akkumulátorok lehetővé tették, hogy egyre több elektromos autó fusson az utakon, és segíthetnek abban is, hogy a megújuló energiaforrások által termelt áramot ne…

Olvass tovább>>

A testtömeg-indexnek annyi

A cukorbetegek esetében a testtömeg-index helyett a testzsír-index mutatja helyesen a szív- és érrendszeri problémák kockázatát – állapította meg egy új kutatás, amelyet a Kanadai Orvosi Szövetség folyóiratában publikáltak. A szívbetegségek a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, és ebben az elhízás az egyik legnagyobb kockázati tényező. Miközben a testtömeg-indexet (BMI) használják általánosan az elhízás mérésére, a közelmúltban kiderült, hogy az nem mutat helyes értéket, mivel nem tesz különbséget az izomtömeg és a zsírtömeg között. Pedig amikor az elhízással kapcsolatos eseteket vizsgálják, rendkívül fontos az elhízottság pontos megállapítása – ismertette a…

Olvass tovább>>

A Gaucher-kór nehezen azonosítható, de jól kezelhető betegség

orvos

Nehezen azonosítható, de jól kezelhető betegségre hívja fel a figyelmet a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetsége (Rirosz) a nemzetközi Gaucher-naphoz kapcsolódva. A szövetség közleménye szerint az először 2014-ben megtartott nemzetközi Gaucher-nap célja, hogy minden év október 1-jén felhívja a figyelmet a betegségre, a tüneteire, illetve a kezelhetőségére, így segítve, hogy az érintettek felismerjék az elváltozást és a terápiának köszönhetően teljes életet élhessenek. A Gaucher-kór könnyen és fájdalommentesen diagnosztizálható és kezelhető, veleszületett anyagcsere-betegség, amelyet egy speciális enzim – az elöregedett sejtek lebontásában közreműködő glükocerebrozidáz enzim – hiánya okozza. Ennek…

Olvass tovább>>

Ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó

csillagatlasz

Egy ősi fekete lyuk is lehet a kilencedik bolygó egy új kutatás szerint. Az arXiv.org honlapon bemutatott tanulmány szerint a Naprendszer titokzatos és máig felfedezetlen objektuma lehetséges, hogy nem is bolygó, hanem egy ősi (primordiális) fekete lyuk. A kilencedik bolygó létének elmélete 2014 óta vált igazán népszerűvé a csillagászok körében, amikor először kezdtek komolyabban foglalkozni a témával. A tudósok a Kuiper-övben lévő objektumok csoportosulásai alapján kezdték gyanítani, hogy létezik a bolygó. A Kuiper-öv a Naprendszer külső részén lévő törmelékgyűrű. Objektumai úgy csoportosulnak, hogy annak alapján feltételezhető, valami nagy dolog gravitációja vonzza…

Olvass tovább>>

Mintegy 400 ezren haltak meg idő előtt a légszennyezettség miatt 2016-ban az EU-ban

Mintegy 400 ezer ember idő előtti halálát okozta a légszennyezettség 2016-ban az Európai Unió tagállamaiban – közölte szerdán az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA). „Jelenleg a légszennyezettség az elsőszámú környezeti kockázat az emberek egészségére nézve” – írták a friss jelentésben. A megfigyelőállomásokon mért adatok szerint a vizsgált évben a városokban élők túlnyomó többsége az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által káros szintűnek ítélt finomrészecske-szennyeződésnek volt kitéve. A finomrészecskék mikroszkopikus porszemek, amelyek általában a fosszilis tüzelőanyagok égésekor keletkeznek. A szakemberek arról számoltak be, hogy bár a levegő minősége javulóban van a kontinensen, de nem a…

Olvass tovább>>

Cambridgei kutatók „mesterséges levelet” hoztak létre, amely képes szintézisgázt termelni

tudós

A Cambdrige-i Egyetem kutatói „mesterséges levelet” hoztak létre, ez napfény, szén-dioxid és víz felhasználásával képes előállítani egy széles körben alkalmazott gázt, amelyet jelenleg fosszilis anyagokból nyernek, a technológia felhasználható lesz fenntartható folyékony üzemanyag előállítására, amely a benzin alternatívája lehet. A mesterséges levélnek a napfény a táplálója, bár hatékonyan működik felhős, borús napokon is. A szintézisgáz jelenlegi ipari előállításától eltérően, a levél nem bocsát ki semmilyen többlet szén-dioxidot a légkörbe – derül ki a Nature Materials című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányból. Jelenleg a szintézisgázt hidrogén és szén-monoxid elegyéből nyerik, előállításához a…

Olvass tovább>>

Harminchat évnyi helyreállítás után nyílt meg az egyik legszebb római kori lakóház

Harminchat év után nyílt meg a látogatók előtt az egyik legszebb római kori lakóépület, a hajdani Herculaneumban álló Bicentennárium Háza. A háromszintes ház onnan kapta a nevét, hogy kétszáz évvel az elfeledett ókori város nyomainak felfedezése után bukkantak rá. Herculaneumot a Vezúv kitörése pusztította el Kr. u. 79-ben, mint világhírű „szomszédját”, Pompejit. A hatszáz négyzetméteres Bicentennáriumi Házat a herculaneumi ásatások legnemesebb villájának tekintik. A lenyűgöző freskókkal és padlómozaikokkal díszített házat 1938-ban fedezték fel, 1983-ban azonban be kellett zárni, olyan rossz állapotba került – írja a The Guardian. A szerdai ünnepélyes megnyitón Dario…

Olvass tovább>>

A legkisebb kiterjedésű volt az ózonlyuk 1982 óta

Az Antarktisz fölötti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben, ami a legkisebb méretű ózonlyukat eredményezte idén 1982 óta. Az amerikai Nemzeti Légkör-és Óceánkutató Hivatal (NOAA) és az amerikai űrkutatásai hivatal, a NASA kutatói szerint az évente kialakuló szezonális ózonlyuk szeptember 8-án érte el a legnagyobb kiterjedését, 16,4 millió négyzetkilométert és szeptember-októberben kevesebb mint tízmillió négyzetkilométerre zsugorodott – olvasható a NOAA honlapján közzétett jelentésükben. Azokban az években, amelyeket átlagos időjárási körülmények jellemeznek, az ózonlyuk mintegy húszmillió négyzetkilométerre nő – emlékeztettek a szakemberek. Az elmúlt negyven…

Olvass tovább>>