Egy elhagyatott amerikai kőfejtőnél fedezték fel a világ legöregebb erdejét

A világ legöregebb fosszilis erdejének maradványait fedezték fel a New York állambeli Cairo városának elhagyatott kőfejtőjénél – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kutatók úgy vélik, hogy az erdőség, amely a mai New York államtól egészen Pennsylvanián túlra kiterjedhetett, nagyjából 386 millió éves, vagyis nagyjából két-három millió évvel előzi meg a világ eddig legidősebbnek vélt erdejét, amely az ugyancsak New York állambeli Gilboában van, körülbelül negyven kilométerre a cairói helyszíntől. A Binghamtoni Egyetem, a New York Állami Múzeum és a Cardiffi Egyetem szakemberei a fosszilis erdő több mint 3 ezer…

Olvass tovább>>

Átadták a 2019-es Gábor Dénes-díjakat

Átadták a technológiai innováció, műszaki és mérnöki kutatómunka terén mutatott kiemelkedő teljesítményeket elismerő 2019-es Gábor Dénes-díjakat. Jamrik Péter, a díj alapítója hangsúlyozta: az elismerés 30 év után is azért egyedi és időtálló, mert világnézeti vagy vallási hovatartozás nélkül, politikai indíttatást mellőzve kerülhettek és kerülnek fel a díjazottak tablójára a magyar természettudomány, a műszaki, szellemi élet kiválóságai. A Novofer Alapítvány által alapított, immáron 31. alkalommal átadott Gábor Dénes-díjban és életműdíjban 2019-ban összesen kilencen, köztük két határon túli magyar tudós, kutató és feltaláló részesült. Az elismerést napjainkig összesen 229-en vehették át. A…

Olvass tovább>>

Laborokban használható hidrogéngenerátort fejlesztettek ki

Laboratóriumokban használható hidrogéngenerátort fejlesztett a Thales Nano Energy Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a H-Genie elnevezésű eszköz rangos nemzetközi elismerést kapott – közölte a felsőoktatási intézmény. A közlemény szerint a H-Genie az egyetlen olyan hidrogéngenerátor a piacon, amely nagynyomású hidrogént képes előállítani. Ezzel kiválthatók a laboratóriumokban a nagynyomású és veszélyesnek minősített gázpalackok. A berendezés vízbontással, elektrolízissel állítja elő a hidrogént. Ráadásul a készülék okosfunkciókat is kínál: jelzi, mennyi hidrogén fogyott, és a hidrogén felhasználásával végbement reakciókról azonnal ábrákat készít – közölte Janáky Csaba, az SZTE fejlesztésben részt vevő docense.…

Olvass tovább>>

A vártnál gyorsabb ütemben olvad a jég Grönlandon

Grönland

Az 1990-es évekhez képest hétszer gyorsabban olvad a jég Grönlandon, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) „legborúlátóbb” klímaforgatókönyvét követve – derült ki a grönlandi jégveszteségről készült eddigi legátfogóbb tanulmányból, amelyet ötven nemzetközi szervezet 96 sarkkutatója állított össze. A kutatók 26 különálló tanulmányt elemezve vizsgálták a grönlandi jégtakaró tömegének változását az 1992 és 2018 közötti időszakban, 11 különböző műholdas misszió adatait – egyebek között a jégtakaró térfogatára, súlyára és mozgására vonatkozó méréséket – felhasználva. A Nature című folyóiratban publikált eredmények szerint Grönland 3,8 ezer milliárd tonna jeget veszített 1992 óta, 10,6…

Olvass tovább>>

Tengervízből állítanak elő ivóvizet egy magyar fejlesztéssel Tunéziában

Tengervízből állítanak elő ivóvizet egy magyar fejlesztés segítségével, a tengervíz-sótalanító konténert idén júliusban üzemelték be Tunéziában – mondta Kiss Adrián, a Hungarian Water Technology Corporation ügyvezetője. A konténer egy halászkikötőnek és egy katonai támaszpontnak biztosít egészséges ivóvizet. Az ügyvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a létesítmény kritikus helyszínen van, az Afrikából érkező migrációnak leginkább kitett területen. Ezzel a magyar fejlesztéssel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy minél többen jussanak egészséges ivóvízhez és maradjanak az országban – mondta. A technológia napi 50 köbméter kapacitású. Eddig évente mintegy öt-hat hónapig volt elérhető ivóvíz a kikötőben…

Olvass tovább>>

Indulhat a Suzuki innovációs projektjének utolsó szakasza

Megvalósításának végső fázisába lép a Magyar Suzuki Zrt. négyéves innovációs projektje, amelynek keretében többlépcsős gyártmányfejlesztést hajtanak végre a költséghatékonyabb és zöldebb termelés érdekében – közölte a társaság. A projekt összköltsége 5,308 milliárd forint, amelyből 2,712 milliárd forint saját forrás, 2,596 milliárd forint pedig a Széchenyi 2020 program keretében nyújtott vissza nem térítendő támogatás. A projektet konzorciumi együttműködésben valósítja meg az autógyártó cég a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., a PEMÜ Műanyagipari Zrt. és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kara bevonásával. A három éve indult,…

Olvass tovább>>

Különleges szánhúzó kutyák segítettek az inuit hódítóknak

Északi-sark

Különleges szánhúzó kutyák segítettek az észak-amerikai kontinens sarkvidéki területét meghódító inuitoknak – állapította meg egy átfogó kutatás, amelyben több száz állat maradványait elemezték. A tanulmány szerint az inuitok Alaszkából és Szibériából különleges kutyákkal keltek útra, és nem az út közben útjukba akadt kutyákat fogadták magukhoz. Saját tenyésztésű kutyákkal vándoroltak, mert szükségük volt azok különleges tulajdonságaira – írta a Sciencedaily.com. A kutatók 391 kutya maradványait vizsgálták meg. Az elemzés szerint az inuitok kutyái nagyobbak voltak, a térségben korábban élő kutyákhoz képest arányosan szűkebb koponyával. Az inuit kutyák a modern északi-sarki szánhúzó…

Olvass tovább>>

Vodafone Digitális Díj: 15 millió forint összdíjazású pályázat a közjó szolgálatában

A tavalyi pályázatot követően a Vodafone Magyarország Alapítvány idén is meghirdeti a Vodafone Digitális Díjat, mellyel célja, hogy ösztönözze és elismerje azokat az innovátorokat, akik digitális megoldásukkal valamely társadalmi kihívásra kínálnak megoldást. A 15 millió forint összdíjazású Vodafone Digitális Díjat három, korunk kihívásaival összefüggő kategóriában – Digitális Társadalom, Digitális Esélyegyenlőség és Bolygónk és Fenntarthatóság – hirdeti meg a vállalat. A Díjra magánszemélyek és vállalkozások, köztük nonprofit szervezetek és startupok jelentkezését is várják. A Vodafone Digitális Díj részletei itt érhetők el. A Vodafone Alapítvány 2018-ban hirdette meg először a Vodafone Digitális…

Olvass tovább>>

A Vosztocsnij űrközpont ügyében 12 büntetőeljárás zajlik

rakéta

Sikkasztás címén 12 bűnvádi eljárás zajlik a távol-keleti Vosztocsnij űrközpont építésével kapcsolatban – közölte vasárnap Szvetlana Petrenko, a kiemelt bűnügyekben eljáró orosz Nyomozó Bizottság (SZK) szóvivője. Petrenko az Interfax hírügynökségnek elmondta, hogy mások mellett Jurij Volkodav, a 6-os számú katonai építési főosztály volt igazgatója ellen folyik nyomozás. Negyvenkét sikkasztási, csalási és hivatali visszaélési ügy már a bíróságon van, 58 személyt pedig már elítéltek. A legsúlyosabb verdikt 11 és fél évig terjedő szabadságvesztés volt. Vlagyimir Putyin a kormánnyal múlt hétfőn megtartott tanácskozásán kifogásolta, hogy Vosztocsnijon nem sikerült rendet teremteni, mert szerinte az…

Olvass tovább>>

Világméretű probléma az antibiotikumokra rezisztens baktériumok megjelenése

gyógyszer

Törekedni kell a helyes antibiotikum-használatra az egészségügyi ellátás során, és ebben mind a lakosságnak, mind pedig a szakembereknek nagy szerepük és felelősségük van – mondta az egészségügyért felelős államtitkár. Horváth Ildikó úgy fogalmazott, hogy elkötelezettnek kell lenni a helyes antibiotikum-használatban, hiszen világméretű probléma az antibiotikumokra már rezisztens baktériumok megjelenése. Széles a skála, hiszen a kézmosástól az állategészségügyben használt antibiotikumokon át számtalan területen közbe lehet avatkozni – tette hozzá. A Nemzeti Népegészségügyi Központ Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése című kiemelt projektjének sajtótájékoztatóján az államtitkár kiemelte, már a háziorvosi ellátás során igyekeznek…

Olvass tovább>>

Megindul a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálata

Antropológusok és régészek közreműködésével megkezdődik a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak 2025-ig tartó tudományos vizsgálata – közölte a területet kezelő és az emlékhelyet fenntartó Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága (DDNPI). Az intézmény közleménye szerint a feltárásokat a pécsi központú Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai végzik. A DDNPI kezdeményezésére most decemberben induló és 2025-ig tartó munkálatok az Agrárminisztérium támogatásával zajlanak. A vizsgálatokkal el szeretnék érni, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a későbbiekben a legújabb antropológiai, régészeti, történészeti kutatások eredményeit felhasználva mutassa be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb…

Olvass tovább>>

Új technológiával fejlesztett ki autó oldalüveget a Salgglas

Több mint egymilliárd forintos beruházásban, új technológiával fejlesztett ki autó oldalüveget Salgótarjánban a Salgglas Zrt., a járműipari vállalat ehhez 380 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert el; a terméket elsősorban a megnövelt utasterű személygépjárművekbe építik be – közölte a társaság. Az innovációs projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg, a Salgglas Zrt. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (Ginop) pályázatán nyert támogatást. A műszaki újdonság fejlesztésén két évig dolgoztak. Mint a közleményben írták, a projekt keretében a Zrt. új autóipari termékek kifejlesztését, valamint a gyártásukhoz szükséges kísérleti…

Olvass tovább>>

Eddig ismeretlen, alapvető kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között magyar kutatók

Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiváló Kutatóhelye tudósai – írta közleményében az MTA. A felfedezés segíthet a sérült idegsejtek megmentésében, és akár teljesen új irányokat nyithat a stroke és más idegrendszeri betegségek gyógyításában. A Dénes Ádám (Neuroimmunológia Kutatócsoport, KOKI) vezette kutatómunka eredményét a Science neves tudományos lap aktuális száma közölte. Amikor megsérül egy agyterület – például egy fejet ért durva ütés vagy oxigénhiány következtében – rengeteg idegsejt szenved károsodást. Ezeket helyre kell…

Olvass tovább>>

Az ember a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának a kipusztulásáért

Az ember lehet a felelős az Egyesült Államok egyetlen őshonos papagájának, a karolinai papagájnak (Conuropsis carolinensis) a kipusztulásáért – erősítette meg egy genetikai tanulmány. A kutatók a faj egy magángyűjteményben őrzött, preparált példányán végeztek genomszekvenálást – írja a BBC. A faj hanyatlását előidéző tényezők jelei után kutatva tanulmányozták a DNS-t, amely azonban nem mutatta a beltenyészet jeleit, sőt az eredmények azt sugallták, hogy a karolinai papagáj populációi egyenesen virágoztak az európai telepesek terjeszkedéséig. A színpompás tollazatú madar aztán a XX. század elejére egyszer csak eltűnt a vadonból, az utolsó, fogságban…

Olvass tovább>>

A mérnökakadémia kiírta a „michelberger mesterdíj” pályázatot

A Magyar Mérnökakadémia kiírta a „michelberger mesterdíj” pályázatot. Pályázni olyan írásbeli pályaművel lehet, ami megfelel a következő feltételeknek: • Tudományos és gyakorlat által alátámasztott (műszaki, természettudományi, mérnöki jellegű) jelentős eredmény elérésén és bemutatásán alapul. • Benyújtója 40 évesnél nem idősebb olyan alkotó (pl. végzett PhD-s hallgató vagy fiatal), aki az eredményeket meghatározó „Mester és tanítványa” kapcsolatban, szakmai együttműködésben Magyarországon érte el. • A pályázatban az elvégzett kutató munkát és az eredményeket úgy kell tömören bemutatni, hogy abban a „Mester” szerepe és méltatása is megfogalmazódjon. • A pályázat tartalmazzon egyéves konkrét…

Olvass tovább>>

A rákosi vipera védelmét szolgáló program indult

A magyar gerinces fauna legveszélyeztetettebb faja, a rákosi vipera védelmét szolgáló program indult az Európai Unió LIFE-programja és az Agrárminisztérium támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) koordinálásával. A projekt során az első lépés a rákosi vipera potenciális hazai élőhelyeinek még pontosabb feltérképezése, elterjedési területének ellenőrzése. A program céljai között szerepel a Rákosivipera-védelmi Központban tenyésztett viperák kibocsátása az arra alkalmasnak ítélt élőhelyekre a Kiskunsági, a Fertő-Hanság és a Duna-Ipoly Nemzeti Park területein. Ezeken a területeken lényeges elem a vadkizáró kerítések telepítése a ragadozók károkozásának csökkentése érdekében, a változatos gyepszerkezet…

Olvass tovább>>

Újra felmérik a táplálkozási szokásokat

rántotthús

Újra felmérik a magyarok táplálkozási szokásait az európai lakossági egészségfelmérés részeként – mondta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréséhez csatlakozó Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) főosztályvezetője. Zentai Andrea hozzátette: a december 16-ig tartó országos felmérés a KSH munkatársainak vezetésével zajlik, akik a reprezentatív mintába bekerült és előzőleg levélben értesített lakosokat keresik majd fel. A felmérésben részt vevő hatezer ember háromnapos táplálkozási naplót tölt majd ki, amelyről később egy szakember is kérdéseket tesz fel – ismertette. Emlékeztetett: legutóbb öt évvel ezelőtt végzett országos felmérést a KSH, amely szerint tízből hat…

Olvass tovább>>

Végre kutatják a mádi bor egészségre gyakorolt hatását

A mádi bor egészségre gyakorolt hatását kutatják a Debreceni Egyetem mádi kutatóhelyének új laboratóriumában. Az egyetem közleménye szerint a laboratórium szerdai megnyitóján Győri Zoltán, az egyetem táplálkozástudományi intézetének tanára azt mondta, hogy a kutatók a mádi laborban cukortartalom-mérést, mikrobiológiai vizsgálatokat is végeznek majd, hogy megismerjék a borhibákat. Az új laboratóriumban olyan műszerek állnak rendelkezésre, amelyek képesek a borösszetevők minőségi szétválasztására, vegyületek azonosítására és mennyiségi meghatározására – tájékoztatott a professzor. Tatárka József, Mád polgármestere arról beszélt, hogy a tudományos háttér jelentős fejlődést generálhat a településen és a borvidéken, mintegy százezer ember profitálhat…

Olvass tovább>>

A reggelit kihagyó diákok rosszabbul teljesítenek az iskolában

Azok a diákok, akik általában nem reggeliznek, rosszabbul teljesítenek az érettségin, mint azok, akik rendesen megeszik a reggelijüket – erre az eredményre jutott egy brit kutatás. A Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmányában a szerzők rámutattak, hogy először bizonyították a reggeli elfogyasztása és az alapszintű középiskolai érettségi (General Certificate of Secondary Education, GCSE) eredményei közötti összefüggést. A kutatás kimutatta, hogy a nap első étkezésének kihagyása miatt a tanulók kimutathatóan rosszabbul teljesítettek a vizsgákon, mint ha reggeliztek volna. A kapcsolat akkor is igazolható volt, ha figyelembe vettek olyan más, az iskolai teljesítményre hatással…

Olvass tovább>>

Megtalálhatták egy harminc éve vizsgált szupernóva maradványait

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait. A csillagászok tudták, hogy az objektum létezik, de helye meghatározásában egy homályos porlepel akadályába ütköztek. Most egy nemzetközi kutatócsoport úgy véli, a maradványok helye megállapítható a porlepel felhevülésének módja alapján. A tudósok a területre „a foltként” hivatkoznak. „Annyival forróbb, mint a környezete, hogy a folt magyarázatra szorul. Tényleg kitűnik a környező porhalomból. Úgy gondoljuk, a szupernóvában keletkezett forró neutroncsillag hevíti” – idézi Haley Gomezt, a Cardiffi Egyetem professzorát a BBC News. A teleszkópok 1987-ben észlelték a…

Olvass tovább>>