Szerző: ~

Nagy az izgalom: foszfint találtak a Vénusz légkörében

~
Vénusz, a Venyera szonda hamisszínes felvétele

A felfedezés alapos vizsgálaton esett át, de még további mérések szükségesek ahhoz, hogy teljesen bebizonyosodjon, a Vénusz légkörében kimutatott foszfin valóban az élet nyoma – erről Boldog Ádám csillagász beszélt egy tévéműsorban. A csillagász a műsorban meglepő dolognak nevezte, hogy a kutatók pont a Vénuszon találtak először életre utaló nyomot és például nem a Marson. „A Vénuszon irtó nagy forróság van, hatalmas a felszínen a nyomás és a kénsavfelhők sem segítenek túl sokat az életnek, mégis sikerült a foszfin gázt megtalálni” – mondta. Hozzátette: a Vénusz légkörében található foszfin az…

Olvass tovább>>

Génjeik alapján a vikingek nem voltak túlságosan skandinávok

~
vikingek

Vikingek maradványainak DNS-elemzése arra utal, hogy nem voltak annyira skandinávok, mint eddig vélték – írták kutatók a Nature tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban. Szerte Európában, valamint Grönlandon eltemetett 442 emberi csontváz DNS-ét szekvenálta a Cambridge-i és a Koppenhágai Egyetem vezette nemzetközi kutatócsoport. Azt találták, hogy a „viking identitás nem korlátozódott a skandináv genetikai felmenőkkel rendelkező emberekre”, vagyis a vikingek nem is annyira északiak, mint eddig vélték. Az Európa déli részei és Ázsia felől való jelentős génáramlásra utalnak az elemzés eredményei a vikingek korának kezdete, vagyis 793, a brit lindisfarne-i monostor kifosztásának…

Olvass tovább>>

Újabb kihalási eseményt azonosítottak a kutatók

~
dinoszaurusz

Egy 233 millió évvel ezelőtt bekövetkezett, eddig ismeretlen nagy kihalási eseményt azonosítottak a kutatók, akik szerint az úgynevezett karni pluviális (esős) esemény készítette elő a terepet a dinoszauruszok uralmához. A vuhani Kínai Földtudományi Egyetemen dolgozó Jacopo Dal Corso és a Bristoli Egyetem munkatársa, Mike Benton által vezetett kutatócsoport a témában releváns összes geológiai és paleontológiai bizonyítékot átvizsgálva határozta meg az eddig ismeretlen kihalási esemény lefolyását – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Science Advances című folyóiratban publikált eredmények szerint a tömegkihalás legvalószínűbb kiváltó okai a mai nyugat-kanadai Wrangellia területén koncentrálódott…

Olvass tovább>>

Indul a 30. Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny

~
Innováció

Indul a 2020/2021-es tanévre kiírt 30. Ifjúsági tudományos és innovációs tehetségkutató verseny. Kreatív fiataloknak ötmillió forint jutalom és támogatás, az eredményes tanároknak és középiskoláknak tíz-tíz millió forint jutalom, illetve támogatás. Kik indulhatnak? Egyénileg vagy kétfős csapatban pályázhatnak középiskolás fiatalok, határon túli magyar fiatalokat is beleértve. Mit lehet nyerni? A három I. díjas, a három II. díjas és a négy III. díjas pályázat készítői jelentős pénzjutalomban részesülnek. Különdíjat kap a legfiatalabb díjazott és a legsikeresebb díjazott határon túli fiatal. Verseny 1-3. helyezettjei száz többletpontot kapnak a 2021. évi felsőfokú felvételi eljárása…

Olvass tovább>>

Végre a magyar kutatók is vizsgálják a bélbaktériumok szerepét a testsúly szabályozásában

~
baktérium

A bélben élő baktériumok élettani szerepét vizsgálja Tombácz Dóra biológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének docense, aki idén alapított Lendület-kutatócsoportot. A kutatók egyebek mellett azt szeretnék a vizsgálatok eredményeiből megtudni, milyen mikrobiális összetétel jár együtt az egészséges testsúllyal – olvasható az MTA közleményében. A beleinkben élő rengeteg mikroba (a bélmikrobiom) a legkülönfélébb – a bélrendszerrel látszólag nem feltétlenül összefüggő – betegségek kialakulásában játszik szerepet, az autoimmun kórképektől a mentális betegségekig. Emellett valószínű, hogy meghatározó hatásuk van a testsúly szabályozására is – vallja Tombácz Dóra biológus, aki a Stanford Egyetemen…

Olvass tovább>>

Shakespeare utolsó drámájának ritka kiadását találták meg Spanyolországban

~

Shakespeare utolsó drámájának egy ritka kiadását találták meg Spanyolországban. A Két nemes rokon című, 1634-ben kiadott színművet Shakespeare John Fletcherrel együtt írta. A darabot az egykori madridi Skót Katolikus Kollégium könyvtárában egy kutató találta Adam Smith skót közgazdász munkái után nyomozva – számolt be róla a BBC News. A XVII. században a madridi szeminárium fontos tárháza volt az angol nyelvű irodalomnak a spanyol értelmiség számára. A Két nemes rokon című darab egy olyan kötetben szerepelt, amely számos, 1630 és 1635 között kinyomtatott angol nyelvű drámát tartalmazott. John Stone, a Barcelonai Egyetem…

Olvass tovább>>

Itt az első magyar dinoszaurusztojás: kicsit apró, kicsit megkövesedett, de a miénk

~
magyar dínó tojás

A pár centiméteres, ovális alakú, különös felülettel rendelkező tojásmaradvány az iharkúti ásatások során került elő, és vélhetően egy kistermetű ragadozó dinoszaurusztól származott; a megkövesedett fosszíliát a szakemberek mutatták be a Magyar Természettudományi Múzeumban (még) Budapesten. Az első magyar dinoszaurusztojást pár milliméteres, 85 millió éves tojáshéjtöredékek sokoldalú vizsgálatával sikerült azonosítani – mondta el Prondvai Edina biológus, az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának tagja. A biológus hozzátette: a lelet pár éve már ismert volt, de csak az idén sikerült igazolni véglegesen a maniraptora dinoszaurusz eredetét azokkal a kristályszerkezeti vizsgálatokkal, amelyeket egy dél-koreai kutató csoporttal…

Olvass tovább>>

Olyan bolygót fedezték fel csillagászok, amilyet elképzelni sem tudtak

~
LTT 9779b

Az első ultraforró Neptunusz-szerű bolygót fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport, amely eredményeit a Nature Astronomy című folyóiratban publikálta. Az LTT 9779b jelű planéta olyan közel kering a csillagjához (LTT 9779), hogy egy év mindössze 19 óráig tart és a bolygón uralkodó hőmérséklet több mint 1700 Celsius-fok – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A bolygó kétszer nehezebb a Neptunusznál és valamivel nagyobb is nála, viszont hasonló sűrűségű. Az LTT 9779b-nek nagyjából a Föld tömegének 28-szorosával egyenlő súlyú, hatalmas magja lehet, és olyan légköre, amely a planéta tömegének nagyjából kilenc százalékát…

Olvass tovább>>

A patkányok is tudják: egységben az erő

~

Egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel vizsgálta a patkányok viselkedését keresési feladatok végrehajtása közben. A kísérletek alapján a siker legfontosabb kulcsa az volt a rágcsálók esetében, hogy úgy összpontosítsanak saját feladatukra, hogy közben társaikra is figyelnek. Az ELTE, MTA-ELTE kutatócsoportok és a németországi Max Planck Intézet legfrissebb kutatása a Current Biology című szakfolyóiratban jelent meg csütörtökön. A kutatók a patkányokat nemcsak egyedül, hanem csoportokban is vizsgálták egy komplex labirintusban. A tanulmány alapján a patkányok egyszerű viselkedési szabályokat alkalmazva kiváló csoportos keresési teljesítményt érnek el – olvasható az ELTE közleményében. „Kiderült, hogy egy…

Olvass tovább>>

Prága nem tudja teljesíteni az Európai Bizottság károsgáz-kibocsátási elvárásait

~
EU

Csehország nem tudja teljesíteni az Európai Bizottság új elvárását, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását – jelentette ki Karel Havlícek cseh kormányfőhelyettes, ipari és kereskedelmi miniszter. Az elvárást a napokban fogalmazta meg Ursula von de Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén elmondott beszédében. A 2015-ben Párizsban aláírt klímaegyezményben a tagállamok negyven százalékos csökkentésre vállaltak kötelezettséget. Az elnök szerint ezt kellene 55 százalékra emelni. „Csehország számára az Európai Bizottság elvárása irreális. Csehország ezt csak később tudja teljesíteni, amennyiben meg akarja tartani energetikai…

Olvass tovább>>

Evolúciós megközelítésben vizsgálják a különböző fajtájú kutyák játékosságát

~
kutya

Az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai evolúciós megközelítésben vizsgálják a kutyafajták viselkedését, azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Legújabb eredményeikről a napokban jelenik meg beszámoló a Royal Society Biology Letters című szakfolyóiratában. A 2019 óta tartó vizsgálat során a kutatók 138 kutyafajta „játékosságban” megmutatkozó változatosságát vetik össze a fajták bonyolult genetikai kapcsolatrendszerével, mely a kutyatenyésztés által kialakított leszármazási vonalak, illetve a fajták közti keresztezésekkel alakult ki. „A fajták egy fajba tartoznak, így ha megértjük azokat a szelekciós tényezőket,…

Olvass tovább>>

Hihetetlen leletre bukkantak Oroszországban

~
kőkorszaki medve

Valószínűleg mintegy 39 ezer éves medve tetemére bukkantak paleontológusok Oroszország északi részén. „Hiánytalan állapotban őrződött meg miden szervével, köztük az orrával együtt” – közölte a Jakutszki Egyetem. A kutatók szerint egy barlangi medvéről van szó, amely az utolsó európai jégkorszakban élt, a faj mintegy 15 ezer éve halt ki. „Ennek a felfedezésnek világszerte nagy a jelentősége” – mondta Lena Grigorjeva, az egyetem kutatója. Ezektől a medvéktől eddig csak csontok és koponyák maradtak fenn. A most megtalált tetem korát a kutatók 39 ezer évesre becsülték. Hozzátették azonban, hogy még korai a pontos…

Olvass tovább>>

Mégis Rembrandt festhette a hamisítványnak elkönyvelt szakállas portrét

~
Rembrandt szakállas portré

Rembrandt műterméből származik, és valószínűleg maga a mester festette azt a kisméretű, szakállas férfiportrét, amelyet korábban hamisítványnak tartottak és egy oxfordi múzeum raktárába száműztek. A The Guardian vasárnapi beszámolója szerint az oxfordi Ashmolean Múzeum a héten állítja ki az 1630 körül készült Szakállas férfiportré című festményt. A szomorú, idős férfit ábrázoló portréról 1981-ben állapították meg a Rembrandt-műveket hitelesítő szakértők, hogy nem a művész festette. An Van Camp, az Ashmolean észak-európai művészeti kurátora felidézte, hogy a kérdésben döntő Rembrandt Research Project szakértői úgy vélték, feltehetően egy Rembrandt stílusát másoló festőtől származik…

Olvass tovább>>

A dinók is szenvedhettek rákban

~
centrosaurus

A dinoszauruszok is szenvedhettek rákban, új kutatások szerint ugyanis agresszív csontrákja lehetett egy centrosaurusnak, amelynek fosszíliáját még 1989-ben tárták fel a kanadai Alberta tartományban lévő dinoszauruszparkban. Ez az első ismert dinoszaurusz egyed, amely rosszindulatú rákban szenvedett. Feltárásakor rosszul gyógyult törésnek tartották az állat erőteljesen eldeformálódott lábcsontját. Az új vizsgálatok szerint azonban a deformálódás az oszteoszarkóma, egy agresszív csontrák megnyilvánulása. A tudósok nagy felbontású CT-berendezés segítségével és mikroszkópos vizsgálattal állapították meg, hogy daganatos betegségről van szó. A 76 millió évvel ezelőtt élt, mintegy hatméteres centrosaurus négy lábon járt, növényekkel táplálkozott. Egy…

Olvass tovább>>

A Júdai királyság korából származó palota maradványaira bukkantak Jeruzsálemben

~
judeai palota

A júdai királyság korában épített, 2700 éves palota romjait találták meg régészek Jeruzsálemben – jelentette a Háárec. Az épületet a babiloni fogság előtt, az első Szentély idején emelték, az i.e. VII. század elején, valószínűleg Ezékiás júdai király korában, miután Jeruzsálem túlélte az asszírok ostromát és még nem érkeztek meg a babiloni hódítók. A Jeruzsálem mai óvárosától két kilométerre délre, az Armon Hanacív nevű dombon talált oszlopfők a júdai királyságra jellemző pálmafamotívumot viselik, az Izraelben máshol talált leletek alapján az ötsékeles pénzérmét is hasonló kép díszíti. Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA)…

Olvass tovább>>

Kihívások a XXI. század oktatásában és a COVID utáni adatvédelem

~
think.BDPST

Az oktatás XXI. századi jövője, az adatvédelem lehetőségei a koronavírus után, a technológiai óriásvállalatok szabályozásának kérdései és még számos érdekes téma kerül terítékre októberben a kelet-közép-európai régió egyik legfontosabb innovációs fórumán, a think.BDPST konferencián Budapesten, mely idén először mindenki számára ingyenesen látogatható lesz a virtuális térben. Ugyanis az Antall József Tudásközpont által ötödik alkalommal megszervezett nemzetközi konferencia ezúttal hibrid formában jelentkezik: valamennyi előadás és program díjmentesen, élő online közvetítés keretében lesz követhető, míg a felkért előadók és meghívott partnerek exkluzív formában vehetnek részt személyesen a rendezvényen 2020. október 2-án. A…

Olvass tovább>>

Netflix-szel hasít szeptembertől a Vodafone TV

~
Netflix, Vodafone

A Vodafone folyamatosan azon dolgozik, hogy ügyfeleinek minél szélesebb körű, ugyanakkor személyre szabott, könnyen kereshető és biztonságos tartalmakat nyújthasson, ennek legújabb lépéseként szeptember 14-én a Netflix streaming szolgáltatással bővíti az elérhető szolgáltatások körét. A népszerű szórakoztató applikációt a Vodafone a Vodafone TV set-top-boxon keresztül teszi elérhetővé ügyfeleinek, emellett pedig az indulást támogató promóció keretében a Vodafone-nál előfizető ügyfelek számára a Netflix havidíját akár 3 hónapig teljes egészében átvállalja. A Vodafone egyedülálló módon egy kézből, egyetlen gombnyomással hozzáférhetővé teszi ügyfelei számára a Netflix szórakoztató tartalmait. 2020. szeptember 14-től a Vodafone a…

Olvass tovább>>

Annyi minden máson túl a cirkadián ritmusa is különbözik a férfiaknak és a nőknek

~
cirkadian ritmus

Különbözik a férfiak és a nők cirkadián ritmusa egy friss kutatás szerint. A Pennsylvaniai Egyetem két kutatója, Sean Anderson és Garret FitzGerald a Science című tudományos lapban mutatta be eredményeit. A szakértők az emberek cirkadián ritmusával foglalkozó tanulmányok elemzése során fedeztek fel egy mintázatot, mely alapján megállapítható, hogy különbség van a nemek között. Korábbi vizsgálatok arra jutottak, hogy az embereknek és más állatoknak egynél több biológiai ritmusuk van. Az alvás és ébrenlét szakaszait irányító cirkadán ritmus mellett az emberek rendelkeznek a légzést, a bőr cserélődését, a szívverést szabályozó ritmusokkal. Ezek közül…

Olvass tovább>>

Új kutatási eredmények a mohácsi csataról

~
Mohácsi tömegsír

Az 1526-os mohácsi csatát az emlékezetben megőrződött augusztus 29. helyett valójában szeptember 8-án vívhatták meg a magyar és az oszmán seregek – számolt be erről és kutatásuk más új eredményeiről is a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum kutatását vezető Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) történeti földrajz professzora . A mohácsi csata helyszínét is vizsgáló kutatócsoport vezetője felidézte: 1526. augusztus 29. a magyar történelem egyik legismertebb dátuma. Mohács emlékezete összekapcsolódott Keresztelő Szent János fejvételének napjával és így a királyát, vezetőit vesztő magyar nemzet gyásznapjává vált. „Augusztus 29. ezzel szakralizálódott. Szimbólumok épültek rá:…

Olvass tovább>>

A fermentált búzacsírakivonat rákellenes hatását vizsgálták magyar kutatók részvételével

~
búzacsíra

A fermentált búzacsírakivonat koncentrátuma tumorellenes hatással bír és jelentősen, mellékhatás nélkül növeli a rákbeteg kísérleti állatok túlélését – derül ki abból a magyar kutatók részvételével történt kutatásból, amelynek eredményét a Scientific Reports című tudományos lapban mutatták be a napokban. Bencze Gyula és munkatársai James D. Watson Nobel-díjas biokémikus közreműködésével az egyesült államokbeli Cold Spring Harbor Laboratóriumban végzett munkájukkal a fermentált búzacsírakivonatnak egy szuperkoncentrált formáját állították elő: eltávolították a kivonatból a tumorellenes hatás szempontjából lényegtelen ballasztanyagokat, így az eredeti koncentrátum csupán néhány százalékát kitevő, szájon át könnyen fogyasztható hatóanyaghoz jutottak. A…

Olvass tovább>>