Szerző: ~

A sonkakagyló kihalása miatt aggódnak a horvát tengerbiológusok

~
Pinna nobilis, sonkakagyló

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis), a Földközi-tenger legnagyobb kagylójának kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon. A horvát Öko Kvarner Egyesület szerint amennyiben nem tesznek nagyon gyorsan valamit a még élő példányok megmentése érdekében, a sonkakagylók az év végéig teljesen kipusztulhatnak az Adriai-tengerben. Tudósok ezért a napokban az államfőhöz, a kormányfőhöz és a házelnökhöz fordulnak, hogy adjanak meg minden állami támogatást ahhoz, hogy a még élő sonkakagylókat karanténba helyezhessék és megpróbálkozhassanak intenzív szaporításukkal. Luka Katusic, a Horvát Környezetvédelmi Intézet munkatársa elmondta: a sonkakagyló először…

Olvass tovább>>

Fény derült a világ legrégibb ikersírjának szomorú titkaira

~
Maria Teschler-Nicola

Megfejtették a világ legrégibb, 31 ezer éves, különleges ikersírjának titkait. Az ausztriai Krems közelében lévő Wachtberg településnél végzett ásatásokon fedezték fel régészek két csecsemő kettős sírját egy mamutlapockacsont alatt. A több tudományterület szakértőiből álló csoport megállapította, hogy egypetéjű fiú ikerpárról van szó, melynek tagjai nem egyidőben haltak meg. A közelben unokatestvérük sírját is megtalálták. A kutatók eredményeiket a Nature Communications Biology című tudományos lapban mutatták be. Hatalmas löszrétegek alatt 2005-ben bukkantak az egyedülálló sírra az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Keleti és Európai Régészeti Intézetének (OREA) munkatársai. „Egyedülálló, mert eddig még…

Olvass tovább>>

Kutatási infrastruktúráját fejlesztette az SZTE

~
Szegedi Tudományegyetem

A szerves kémia, a gyógyszerkutatás, a kémiai biológia, a biofizika, az anyagtudomány és a mérnöki tudományok területén végzett vizsgálatokhoz szerzett be eszközöket 741,46 millió forintért uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) — jelentette be a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az anyag- és élettudományi kísérletekben használható Bruker Skyscan 2211 mikro-CT (komputertomográf) berendezést; cseppfolyós nitrogénnel hűtött elektronikájú, alacsony zajszintű, szélessávú mérőfejjel és temperálható mintacserélővel felszerelt 500 MHz-es NMR-spektrométert (mágneses magrezonancia spektrométert), valamint a szupravezető mágnesek működési költségeinek csökkentéséért héliumvisszanyerő-rendszert; hélium- és nitrogén-cseppfolyósító berendezéseket szerzett be az egyetem. A hiánypótló…

Olvass tovább>>

Magyar fejlesztésű hangszerinnovációt mutattak be Twoba néven

~
Twoba

Twoba néven magyar fejlesztésű hangszerinnovációt mutattak be kedden a Budapest Music Centerben. A fejlesztéssel a tubásokat nem takarja el a hangszere, szabadon mozogva játszhatnak, emellett a tuba tölcsére nem áll felfelé és így minden hang eljut a közönséghez. „A tubát úgy sikerült fejleszteni, hogy nem egy új hangszert alkottunk, hanem egy egyszerű eszköz segítségével szélesítettük az eddigi lehetőségeket. Egy új billentyű rendszer hozzáadásával a hagyományosból két perc alatt átszerelhető az új, szólópozíció” – mondta közös innovációjáról Szentpáli Roland tubaművész és Juhász Zoltán hangszerkészítő a sajtótájékoztatón. A twobát eredményező alkatrész gyártása…

Olvass tovább>>

A termetesebb sünök védelmére szólít fel a budapesti állatkert

~
sün

A termetesebb sünök védelmére szólít fel a budapesti állatkert, a 300 grammnál nehezebb sünöknek nincs szükségük segítségre ahhoz, hogy átvészeljék a téli álom időszakát – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert. A közlemény szerint a nyári szaporodási időszak végén született emlősök jellemzően nem képesek a hideg beköszöntéig elérni azt a fejlettséget és tápláltságot, amelyre a téli álomhoz szükség lenne, de a nagyobb sünök egyáltalán nincsenek veszélyben. A tapasztalatok azt mutatják, hogyha egy sün november elejéig nem éri el a 300 grammos súlyt, akkor a szervezetének nem lesz elég tartaléka ahhoz,…

Olvass tovább>>

Együttműködési megállapodást kötött az SZTNH és az ELKH

~
Kézfogás

Együttműködési megállapodást írtak alá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetői, amelynek fő célja, hogy az ELKH kutatóhelyein létrejövő szellemi alkotásokat nagyobb arányban tudják hasznosítani. A megállapodást Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke és Maróth Miklós, az ELKH elnöke írta alá csütörtökön, Budapesten. Az eseményen Pomázi, az SZTNH elnöke a hivatal életében komoly állomásnak nevezte a megállapodás aláírását, amely mérföldkő lehet a jövőben a tudományos eredmények hasznosításában. Pomázi hangsúlyozta: a hivatal fontos küldetése, hogy az „ötletből érték” mint mottó ne csak kimondott szó legyen.…

Olvass tovább>>

Egy csillag „spagettifikációját” sikerült rögzíteniük csillagászoknak

~
fekete lyuk

Egy csillag „spagettifikációját”, vagyis egy fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak. A világ több pontján lévő teleszkópok segítségével észlelték a ritka fényrobbanást, amelyet a szupernagy tömegű fekete lyuk által elnyelt csillag bocsátott ki. Ez az árapályerő általi szétszakítás (TDE) okozta fellobbanás a legközelebbi ilyen fényjelenség, amelyet eddig észleltek: a Földtől mindössze 215 millió fényévnyire történt. Amikor egy csillag túl közel halad el egy fekete lyuk mellett, az abból ható szélsőségesen nagy gravitációs erő a csillagot vékony anyagáramlatokká nyújtja – ez a spagettifikáció. A folyamat…

Olvass tovább>>

A legutóbbi mérési időszakban 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek

~
LIGO

A LIGO (képünkön) és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen ötvenre emelkedett az észlelt események száma. Gravitációs hullámokat először 2015-ben észleltek. 2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO-detektorok tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein…

Olvass tovább>>

Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez

~
agy

Új utakat nyit az agy memóriaközpontjában, a hippokampuszban aktív gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez Losonczy Attila agykutató és csapata kutatása, amelynek eredményei az idegtudomány egyik legrangosabb nemzetközi szaklapjában, a Neuron folyóiratban jelentek meg. A New York-i Columbia Egyetemen kutató Losonczy Attila és csapata a gátló idegsejtek működését virtuális valóságban futó egerekben vizsgálta. Ezek az idegsejtek fontos szerepet töltenek be az agyi aktivitás egyensúlyának fenntartásában, feladatuk más idegsejtek jelátvitelének időbeli összehangolása. A kutatást egy 3D-s lézermikroszkóppal kombinált új módszer alapozta meg, amelynek technológiáját Rózsa Balázs orvos, fizikus kutatócsoportja fejlesztette ki az elmúlt tíz…

Olvass tovább>>

Részletekbe menően megtervezte Boleyn Anna kivégzését VIII. Henrik

~
Boleyn Anna

A brit Nemzeti Levéltárban talált parancskönyv eddig figyelmen kívül hagyott bekezdései részletekbe menő instrukciókat tartalmaznak arról, hogyan akarta kivégeztetni feleségét, Boleyn Annát (1507-1536) VIII. Henrik (1491-1547) angol király. A dokumentumban VIII. Henrik kikötötte, hogy bár a királynét „tűz vagy lefejezés általi halálra ítélték”, „szánalomból úgy döntött”, megmenti őt a tűz általi, jóval fájdalmasabb haláltól. „Ugyanakkor megparancsoltatik, hogy Anna fejét vágják le” – olvasható az írásban. Tracy Borman, a Tudor-ház történésze szerint az írás az elmúlt évek egyik legizgalmasabb felfedezése, mely megerősíti a VIII. Henrikről mint „patologikus szörnyetegről” alkotott képet. „Megmutatja…

Olvass tovább>>

Szegeden új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szuperbaktériumokkal ellen

~

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói olyan új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki, amelyek az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján hatásosak lehetnek az MRSA-fertőzéssel szemben. Az SZBK Biokémiai Intézetében Pál Csaba kutatócsoportja olyan antibiotikum-molekulák fejlesztésén dolgozik, amelyek hatékonyak lehetnek a „szuperbaktériumok” ellen. A kutatók olyan új antibiotikum-jelöltek létrehozásában értek el eredményeket, amelyek hatékonyak az MRSA-fertőzéssel szemben, amit a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, röviden MRSA okoz. Kutatásuk eredményeit a Plos Biology című szaklap hasábjain publikálták októberben. Az MRSA az egyik legveszélyesebb kórokozó Európában, így Magyarországon is. Vannak országok, ahol több fertőzést, illetve gyakran halálos…

Olvass tovább>>

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet

~
SETI

Galaxisunkban akár 300 millió potenciálisan lakható bolygó lehet a Kepler űrteleszkóp adatainak elemzése szerint. Egyes bolygók elég közel is lehetnek, több a Naptól akár harminc fényévnyi távolságra. A kutatás az amerikai űrkutatási hivatal, a SETI Intézet és más szervezetek tudósainak közreműködésével valósult meg. A szakértők eredményeikről a The Astronomical Journal című tudományos lapban számolnak be. „Első alkalommal van minden együtt ahhoz, hogy megbízhatóan felmérjük a potenciálisan lakható bolygók számát a galaxisban. Munkánk egyik kulcsfontosságú eleme a Drake-formulának, melyet a civilizációk számának felbecslésére használnak – egy lépéssel előrébb járunk így az…

Olvass tovább>>

Pécsett is megjelent a tigrisszúnyog

~
tigrisszúnyog

Más, nem őshonos szúnyogfajok mellett a tigrisszúnyog is megjelent idén a baranyai megyeszékhelyen – közölte a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont (PTE SZKK) vezetésével működő Nemzeti Virológiai Laboratórium. Az intézmény közleményében felhívták a figyelmet arra, hogy a nem őshonos szúnyogfajok megtelepedése az egész kontinensen komoly kockázatot jelent. Rámutattak: a rovarok számos – nem csak trópusi eredetű – vírust képesek meghonosítani, alkalmazkodóképesek és szaporák, ezért folyamatos monitorozásuk kiemelten fontos. A Nemzeti Virológiai Laboratórium tájékoztatása szerint az utóbbi időben Pécs mellett Magyarország különböző területein felbukkant már például a koreai szúnyog (Aedes koreicus),…

Olvass tovább>>

Az óriásfogú őscápa méreteit állapították meg tudósok

~
cápa, Otodus megalodon

A Meg – Az őscápa című hollywoodi filmből ismert óriásfogú cápa (Otodus megalodon) méreteit állapította meg egy brit tanulmány. A tudósok szerint a 23-3 millió évvel ezelőtt élő őscápa 16 méter hosszú lehetett. A Bristoli Egyetem és a Swansea Egyetem kutatói matematikai modellek segítségével a rendelkezésre álló őslénymaradványok és mai cápák méretei alapján határozták meg a tengeri őslény méreteit. A tanulmányuk szerint a megalodon 16 méteres volt, ebből a feje 4,65 méter, a hátúszója 1,62 méter, a farka pedig 3,85 méter hosszúságú. Mint írták, ez azt jelenti, hogy ha egy…

Olvass tovább>>

A Puerto Ricó-i kokibéka legrégebbi maradványait fedezték fel

~
Koki béka

A Puerto Rico szimbólumának is tekintett őshonos kokibéka eddigi legrégebbi, megkövesedett maradványát elemezték egy új tanulmányban paleontológusok. A PhysOrg.com tudományos portálon ismertetett dolgozat szerint – mely a Biology Letters folyóiratban jelent meg -, a tudósok egy kokibéka (Eleutherodactylus coqui) mellső lábának töredékét vizsgálták meg. A kokibéka a kétéltűek osztályába és a békák rendjébe tartozik, jellegzetes, magas ko-ki hangzású jelzőhangjáról kapta a nevét. A tudósok most arra a megállapításra jutottak, hogy a kokibékák már legalább 29 millió éve élnek a karibi esőerdőkben. David Blackburn, a Floridai Természettudományi Múzeum kurátora, a tanulmány…

Olvass tovább>>

A világjárvány miatti korlátozások több tízezer idő előtti halált előzhettek meg

~
koronavírus

A világjárvány megfékezésére hozott korlátozások miatt csökkent a légszennyezés, ez több tízezer idő előtti halálozást előzhetett meg Európában és Kínában – állapította meg egy új kutatás. A The Lancet Planetary Health tudományos lapban közölt tanulmány készítői, az amerikai Notre Dame Egyetem tudósai megállapították, hogy februárban és márciusban Kínában példátlanul, 29,7 százalékkal, Európában február 21. és május 17. között 17,1 százalékkal csökkent a finomszemcsés légszennyezés mértéke. A legfeljebb 2,5 mikron méretű (PM2,5) szállóporszemcsék az ipar és a közlekedés kibocsátói, a bozóttüzek, valamint a szennyező vegyi anyagok reakciói révén kerülnek a levegőbe.…

Olvass tovább>>

Ludovika Collegium néven tehetséggondozó programot indít az NKE

~
NKE, Ludovika

Ludovika Collegium néven tehetséggondozó programot indít a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a közigazgatás számára vezetőket képző programról szóló csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatón felidézte, hogy a program névadója Mária Ludovika magyar királyné, aki koronázási tiszteletdíjából ötvenezer forintot ajánlott fel a magyar tisztképzés bázisának felépítésére. A miniszter ismertette: az elmúlt években a közigazgatás „elitképzés” általánosságban is az NKE-n valósult meg. Úgy értékelt, helyes volt a kormány 2011-ben hozott döntése az integrációról, hogy az államtudományi és a közigazgatási képzés is az NKE-n legyen. Emlékeztetett arra is, hogy a 70-es…

Olvass tovább>>

Az innovációs környezet fejlesztése segíti a magyar kutatókat, vállalatokat

~
Lepsényi István

A magyar innovációkat támogató pályázati és intézményrendszer fejlesztésén dolgozik az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) – hangsúlyozta Gulyás Tibor, a tárca innovációért felelős helyettes államtitkára. A tárca célja, hogy egy értékes ötlet se vesszen el, ehhez fontos a megfelelő intézményrendszer biztosítása – fogalmazott nyitó beszédében. A helyettes államtitkár kulcsfontosságúnak nevezte a tudósok jelenlétét, közreműködését a hazai innovációk ellenőrzésében, véleményezésében. A finanszírozási politikáról szólva egyebek mellett kiemelte: sok olyan induló vállalkozás van, amelyek egyes pályázati kiírásoknak nem tudnak megfelelni, az ITM célja olyan pályázati rendszer kidolgozása, amely a magyar invenciókat megfelelően…

Olvass tovább>>

A szén-dioxid-kibocsátás páratlan mértékű csökkenését mérték 2020 első felében

~

A szén-dioxid-kibocsátás páratlan mértékű csökkenését mérték 2020 első felében, nagyobbat, mint a 2008-as pénzügyi válság, az 1979-es kőolajválság, sőt a második világháború idején. Egy nemzetközi kutatócsoport által összegyűjtött adatok szerint 8,8 százalékkal, 1551 millió tonnával volt kevesebb – a szén-dioxid-kibocsátás 2020 első hat hónapjában 2019 azonos időszakához képest. „Azért páratlan a kutatásunk, mert aprólékosan összegyűjtött, szinte valós idejű adatokra alapul. A Carbon Monitor kutatási kezdeményezés által összegyűjtött napi adatok alapján jóval gyorsabban és pontosabban kaphattunk egy átfogó képet, egyebek között arról, hogyan csökkent a kibocsátás a koronavírus-járvány feltartóztatására hozott járványügyi…

Olvass tovább>>

Magyar technológiai vállalkozásokat is jelöltek az év innovációs díjára

~
Európai Innovációs és Technológiai Intézet

Huszonnyolc európai, közöttük kettő magyar vállalkozást is jelöltek az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) 2020-as innovációs díjára – közölte a Budapesten működő uniós intézet. A tájékoztatás szerint az innovatív vállalkozásokat kitartásuk és kreativitásuk, úttörő termékeik és szolgáltatásaik miatt jelölték a díjra, amelyek a remények szerint felgyorsítják Európa átállását a zöldebb, egészségesebb és digitálisabb jövő felé. A magyar kezdeményezések közül az Entremo nevű távmonitoring-készülék érdemelte ki a jelölést. A készülék automatikusan méri a betegek életjeleit a nem intenzív osztályokon lévő kórtermekben. Abban segít az ápolóknak, hogy képesek legyenek több beteget…

Olvass tovább>>