Kutatás-fejlesztés a védelmi, biztonsági és közigazgatási szektorban címmel a biztonsági célú innovációs programokról szóló konferenciának adott otthont a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) az elmúlt héten.
A rendezvény megnyitó előadásában Kis Norbert, az NKE továbbképzési és nemzetközi rektorhelyettese rámutatott: az egyetem megalapítása óta alapkérdés az intézmény tudományos autonómiájának meghatározása. Mint az Európai Egyetemek Szövetségének (EUA) a közelmúltban Antwerpenben megrendezett ülésén is elhangzott: az állam szerepe a felsőoktatásban folyamatosan csökken és nő az intézmények autonómiája – mondta az NKE rektorhelyettese. Az viszont már az egyetemek felelőssége, hogy ki is használják az ebben rejlő lehetőségeket. Miközben az intézmények új utakat keresnek – többek között a kutatás-fejlesztési és innovációs együttműködésekben is -, a kutatási tevékenység lokális hasznossága mellett nemzetközi hatásoknak is érvényesülniük kell – hangsúlyozta Kis Norbert.
Németh József, a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) Zala megyei csoportjának vezetője, a Rendőrség Tudományos Tanácsának (RTT) elnöke előadásában kifejtette: a katasztrófavédelemben a kutatás-fejlesztési tevékenység részben a globális klímaváltozással függ össze, de jelentősek a kritikus infrastruktúrák védelmét, a lakossági riasztást és mozgítást célzó kutatások is, amelyhez szorosan hozzá tartozik az eszközrendszer fejlesztése is. Tömegszerencsétlenségek esetén speciális orvosi megoldásokra van szükség, és Magyarország e téren nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő teljesítményt nyújt. A büntetés-végrehajtásban az új BV-törvényhez kapcsolódóan merültek fel fejlesztési igények, de hangsúlyosak a kockázatkezelést és a személyi állományt érintő kutatási területek is. A rendészeti szerveknél elsősorban kriminalisztikai eszközöket érintő kutatások zajlanak. Ezek kapcsán Németh kiemelte: a post-mortem computertomográf (PMCT) alkalmazásával a boncolások részben kiválthatók lennének. Ezen felül rendészeti területen főként a bioterrorizmussal kapcsolatban zajlanak vizsgálatok. A terrorelhárításban a migrációs mozgásokban rejlő biztonsági fenyegetések értékelése, valamint a titkosszolgálati tudás bővítése jelentős kutatási célnak minősül. A nemzeti védelmi szolgálatnál főként informatikai területen folynak kutatások, amelyek célja hang- és arcfelismerő rendszerek fejlesztése.
A 2013-ban megújult RTT célja, hogy a rendőrségi feladatok ellátáshoz kapcsolódó új ismeretek szerezzen, illetve lehetővé tegye ezek gyakorlati alkalmazása. Mindennek érdekében a tanács stratégiai partnerségre lépett például az MTA Wigner Fizikai Kutatóközponttal. Németh József kiemelte a Müon Security projektet, amelyben olyan Müon-tomográfot fejlesztenek, amely akár világszabadalom is lehet, és amely akár kiválthatja a jelenlegi átvilágító berendezéseket is. Ezen kívül infralézeres létszámmeghatározó megoldáson is dolgoznak, amelyet tömegrendezvényeken hasznosíthatnak, a Mobile Raman detektor pedig a dizájner drogok kiszűrésére lehet alkalmas. A NEXT Generation Emergency System projekt célja új generációs segélyhívó rendszerek kifejesztése.
Mint azt Németh József hangsúlyozta, az RTT célja az együttműködéseken keresztül a rendvédelmi tudásbázis létrehozása, amely lehetővé teszi a rendvédelmi szervek kutatás-fejlesztési tevékenységének rendszerbe illesztését.
Christián László, az NKE Rendészettudományi Kar Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszékét vezető docens előadásában rámutatott: a rendészetben új szereplők is megjelennek, az egyik legfontosabb ezek közül a magánbiztonsági ágazat. Az elmúlt 25 évben a magánbiztonságnak nem sikerült nagykorúvá válnia: későn született meg az ágazatot szabályozó törvény, a piacon öldöklő árverseny dúl, de visszaélések és képzési problémák is nehezítik helyzetet.
Christián szerint azzal, hogy az egyetemen két éve megalakul a magánbiztonsági tanszék, a szakszerűség és a tudományos megközelítés iránt az állam felelősséget vállalt.
A 21. században egyre határozattab az igény a komplex biztonság iránt, újra kell értelmezni a biztonságot, fokozódó együttműködésre van szükség az állami és a piaci szereplők között – hangsúlyozta a tanszékvezető. Éppen ezért fontos lenne megvizsgálni az állami rendészet és a magánbiztonság hogyan tud még jobban együttműködni, illetve a jó nemzetközi példák hazai alkalmazása is megfontolandó. Bár a magánbiztonság – a hadiipar árnyékában – lendületes fejlődésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, de kérdés, hogyan teljesedhetnek ki ezek a fejlesztések (például drónok vagy új GPS megoldások fejlesztése).
A tanszékvezető szerint Magyarországon komoly hiányosságok vannak az uniós szabványok alkalmazásában a biztonsági ágazatban. Christián László utalt arra, hogy a fejlődés záloga a biztonságtechnika fejlesztése, de a tudományos háttér megteremtése mellett a biztonsági szabványok alkalmazását ki kell terjeszteni.
A közrendért, a civil biztonságért, a hadiiparért és közigazgatás tudományos háttéréért felelős területek képviselőinek beszámolóját Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke is végighallgatta, az előadásokra reflektálva pedig azt hangsúlyozta, hogy a hatékony fejlesztések, valamint a sikeres pályázati támogatások érdekében minél szélesebb körű összefogásokra és együttműködésekre van szükség. A konferencia zárásaként Pálinkás bemutatta a versenypályázati rendszer megújításának folyamatát, és részletesen beszámolt az NKFIH működéséről, a forrástípusokról és nagyságrendjeiről, valamint a források befektetésének gyakorlatáról.