Egy vállalat magyar gazdák bevonásával készített hiánypótló felmérést, amelynek célja a precíziós gazdálkodás hazai állapotának feltérképezése, a sok esetben bonyolult technológiai részletkérdések tisztázása volt. A felmérés eredményei a gazdák első kézből származó véleményei és meglátásai alapján világítanak rá a precíziós mezőgazdaság fejlesztésre szoruló területeire.
A kutatást egy telematikával foglalkozó, magyar tulajdonú vállalat agrárszakmai szervezetek és agrárkamarák bevonásával bonyolította le. A témában összeállított, online és offline is terjesztett kérdőívek kitöltése bő két hónapon keresztül zajlott. A kérdőíveket ez idő alatt összesen 338 gazda töltötte ki.
A felmérés aktualitását a GPS-alapú precíziós gazdálkodás technológiai megoldásainak terjedése, hazai termőföldjeink és a környezet védelme, a minőségi növényi termék-előállítás, és nem utolsósorban a gazdák költségeinek csökkentése, valamint gazdasági hatékonyságuk és versenyképességük növelése indokolta. Ráadásul egyes fejlesztések a rengeteg adminisztrációs munkával járó uniós pályázati adatlapok kitöltésében is segíthetnek.
„A felmérésünk eredményeit összegezve örömmel láttuk, hogy az összes olyan magyar gazda, aki már igénybe vesz precíziós gazdálkodással kapcsolatos eszközöket, egyöntetűen, száz százalékban hasznosnak találja az effajta fejlesztéseket. A versenyképességük fenntartásában és növelésében a megkérdezett gazdák 38 százaléka az új technológiai megoldások alkalmazását, míg szintén ugyanekkora arányban a munkálatokkal járó költségek optimális szinten tartását látják kulcsfontosságú tényezőknek. Egyúttal a válaszadók csaknem 35 százaléka épp ezeket, a precíziós gazdálkodással összeköthető, termelési költségcsökkentő és optimalizáló folyamatokat fejlesztené a legszívesebben” – ismertette a felmérés eredményeit Farkas Károly, az i-Cell Kft. operatív igazgatója.
A válaszadók 79 százaléka nyilatkozott úgy, hogy precíziós megoldásokkal a környezeti terhelést csökkenteni tudja
A gazdák ötven százaléka részben, 43 százaléka pedig teljes mértékben egyetért azzal a működtetés így megvalósított optimalizálásával jobban meg tudja óvni a munkára használt járműveit is.
A megkérdezettek 57 százaléka egyúttal komoly üzemanyag-megtakarítást tapasztalt a precíziós gazdálkodási fejlesztésnek köszönhetően.
Az ez irányú fejlesztések szélesebb körű piaci penetrációjának azonban gátat szabhat a sok esetben bonyolult technológiai részletkérdések tisztázatlansága, illetve a gazdák célzott továbbképzésének hiánya: a gazdák 46 százaléka nem használ precíziós gazdálkodással kapcsolatos eszközöket, 25 százalékuk azért, mert nem ismeri az azokkal járó előnyöket.
Ezzel szemben 58 százalékuknak fontos lenne a sofőr valós idejű azonosítása, 65 százaléknak pedig időszakosan komoly problémát jelent – főleg visszamenőlegesen – a saját és bérben megművelt területeken végzett munka, idő és emberi erőforrás nyilvántartása. A gazdák 35 százaléka időnként, 50 százaléka pedig rendszeresen használja éjszaka vagy rossz látási viszonyok mellett a gépeket, vagyis nagy igény lenne az ilyen körülmények mellett is remekül funkcionáló, GPS-alapú technológiai megoldásokra.
„A gazdák legfőbb célkitűzéseiben jól azonosítható az igény a precíziós gazdálkodásra, miként az is látszik, hogy bizonyos tevékenységek nagy fejfájást okoznak a mindennapokban, holott nagy részükre a precíziós fejlesztések megoldást nyújtanának. Ezért korántsem meglepő adat, hogy a gazdák ötven százaléka lenne hajlandó technológiai továbbképzésen részt venni, 38 százalékuk pedig csak akkor, ha mindez nem járna komolyabb költségekkel. A magyar agrárszektor versenyképességének fenntartásában és növelésében tehát kulcsfontosságú lehet olyan, a célirányos technológiai továbbképzéssel kapcsolatos javaslatok megfogalmazása, amelyek minél inkább az érdekelt és a haladásra nyitott gazdák véleményein és várakozásain alapszanak” – hangsúlyozta Farkas Károly.