Tízből csak egy kis- és középvállalkozás (kkv) tekinti magát digitálisan érettnek, a pénzügy az első terület, ahol a kezdő lépéseket megtették, itt 90 százalékuk alkalmaz valamilyen digitális megoldást – derül ki a CIB Bank és a TNS Hoffmann reprezentatív kutatásából. Mintegy 54 milliárd forint értékben három pályázat indult a digitális gazdaság fejlesztésére a közép-magyarországi régión kívüli kis- és középvállalkozások (kkv) számára.
A kutatás keretében a 300 millió és 15 milliárd forint közötti éves árbevételű cégek közül hatszázat kérdeztek meg 2016 októberében-novemberében. A CIB Bank közleményében ismerteti: a kkv-k a digitalizációs folyamat elején tartanak, de gyors fejlődést terveznek, két év múlva tízből három, tíz éves időtávon pedig már tízből hat vállalkozás látja magát digitálisan érettnek.
Jelenleg a kkv-k csupán 25 százaléka véli úgy, hogy „befutott”, vagyis komoly lépéseket tett a digitalizáció területén, 41 százalékuk számít törekvőnek – vagyis még nem lépett előre, ám vannak ilyen tervei -, míg nagyjából harmaduk sorolható a „leszakadó” kategóriába, akik saját megítélésük szerint hosszabb távon sem tudnak lépést tartani a digitalizációs folyamatokkal.
Szabó Balázs, a CIB Bank kkv üzletágának vezetője szerint a digitalizáció iránti elkötelezettség nem függ attól, hogy az adott vállalkozás milyen szinten áll, sokkal inkább a stratégiai tervezéssel van összefüggésben. A kutatás eredményei szerint a kkv-k döntő többsége – 92 százaléka – már végez stratégiai tervezést, míg tavaly még 89, 2014-ben pedig 84 százalékuk mondhatta el ezt magáról. Az adott évre a kkv-k több mint harmada készít stratégiai tervet, hét százalékuk pedig öt évnél hosszabb időre is próbál meghatározni fejlődési irányokat. A hosszú távú stratégiával rendelkező kkv-knál jelentős hangsúlyt kap a digitalizáció, túlnyomó többségük számol vele üzleti terveiben.
A kkv-k ugyanakkor még mindig viszonylag konzervatívak: a legfontosabb sikerkritériumnak a megbízhatóságot (81 százalék) és a pénzügyi stabilitást (78 százalék) tartják, míg a technikai fejlettséget, digitalizációt csak a vállalkozások 48 százaléka tartotta fontosnak e téren.
A felmérés szerint a magukat befutott kategóriába soroló vállalkozások 59 százaléka a közép-magyarországi régióban működik, miközben a válaszadók felének székhelye található ebben a régióban. A befutottak aránya a kereskedelmi tevékenység területén működő vállalkozások között a legmagasabb (29 százalék), és az ipari valamint a mezőgazdasági szektorban működők körében a legalacsonyabb (21 százalék). A digitalizációt leginkább a pénzügyi területen alkalmazzák a kkv-k (90 százalék), az értékesítési területen 70, a gyártásban 42 százalék volt a pozitív választ adók aránya.
Jön a segítség
Mintegy 54 milliárd forint értékben három pályázat indult a digitális gazdaság fejlesztésére a közép-magyarországi régión kívüli kis- és középvállalkozások (kkv) számára — jelentette be Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára.
A pályázatokkal széles csoportot céloznak meg: pályázhatnak hagyományos vállalatok a működésük hatékonyabbá tételére informatikai fejlesztésekre, emellett informatikai vállalatok nemzetközi piacra lépéséhez is segítséget nyújtanak, valamint pályázat indult a felhőalapú szolgáltatást nyújtó cégeknek. A kérelmeket január végén-február elejétől lehet beadni – jelezte.
A legnagyobb, negyvenmilliárd forint keretösszegű pályázattal az agráriumon kívüli vállalkozások mindennapi működésében előforduló folyamatok, például a vállalatirányítás, ügyfélkapcsolat vagy a számlázás digitalizációjához szerezhetnek támogatást — ismertette az államtitkár. Elmondása szerint a programba mintegy négyezer cég részvételével számolnak. A pályázathoz tíz százalék önrész mellett negyven százalékos vissza nem térítendő támogatás jár, valamint ötven százalékos arányban szerepel egy kötelezően igénybe veendő, kedvező, egy százalékos kamatozású kölcsön.
A második, tízmilliárd forint keretösszegű pályázat informatikai profilú mikro-, kis- és középvállalatok számára érhető el a nemzetközi piacra lépésük támogatására – mondta Kara Ákos. A konstrukció vegyesen tartalmaz vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes kölcsönt. Az államtitkár elmondta: noha a magyar vállalkozásoknak megvan a szükséges szakmai tudásuk, hogy piacképes termékekkel és szolgáltatásokkal álljanak elő, kevés magyar fejlesztésű, világszínvonalú IKT termék van a világpiacon. A pályázat ezért a külpiacra lépés költségeinek kilencven százalékát támogatja, egyebek mellett piackutatásra, tanácsadásra, külföldi rendezvényeken való részvételre is kérhető — közölte.
A harmadik pályázat keretösszege négymilliárd forint, és üzleti felhőalapú szolgáltatások elindítását segíti informatikai cégeknek. A pályázattal a magyar gazdaság vezető ágazatainak, a jármű-élelmiszeripar és a turizmus igényeire szabott üzleti felhőmegoldások létrehozását támogatják. A pályázatok vissza nem térítendő támogatását 85 százalékban az Európai Unió, 15 százalékban a magyar állam finanszírozza. A kedvezményes hiteleknél ez az arány 95 és öt százalék.