A következő két-három évben a hazai cégek nagyobb része tervezi K+F ráfordításai csökkentését 2011-hez képest, mint ahányan a ráfordítások növelésével számolnak – olvasható a Deloitte 2012-es Vállalati K+F Jelentésében. A felmérés szerint a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség lehet az alapja a megfelelő K+F rendszer kialakításának.
A Deloitte idén második alkalommal mérte fel a cégek kutatásfejlesztési tevékenységének megvalósítását befolyásoló tényezőket a hazai közép- és nagyvállalatok körében. Az elemzés külön kitér az idei évtől hatályban lévő K+F jogszabályi környezetváltozásokra és az új minősítési eljárásra is. A hazai felméréssel egyidejűleg Szlovákiában és Csehországban is végzett hasonló kutatást a Deloitte, ami lehetőséget nyújtott az országok közti különbségek megismerésére is.
Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója elmondta: az Európai Unió (EU) célkitűzéseiben meghatározta, hogy 2020-ig a közösség GDP-jének három százalékát kutatás-fejlesztésre kell fordítani. A célok megvalósítása érdekében az egyes tagállamok elkészítették saját Nemzeti Intézkedési Tervüket. Magyarország saját tervében vállalta a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének növelését a bruttó hazai termék 1,8 százalékos szintjére az évtized végéig úgy, hogy ezzel párhuzamosan a vállalati ráfordítások aránya jelentősen növekedjen.
Nőtt a kutatás-fejlesztési ráfordítások mértéke
A Deloitte felmérése szerint a ráfordítások mértéke lényegesen eltér az egy évvel korábbi eredményektől. Míg 2010-ben a vállalatok többsége (62 százaléka) árbevételének egy százalékánál kisebb részét költötte K+F-re, 2011-ben érezhetően megnőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya (38-ról 59 százalékra), amelyek egy százalékot meghaladó mértékű K+F ráfordításról számoltak be. Ez az érték a növekedés ellenére valamivel elmarad a cseh és a szlovák eredményektől, ahol a válaszadók 65 illetve 78 százaléka költ az árbevétele egy százalékánál többet kutatás-fejlesztésre.
A jövőbeli tervekre vonatkozóan a válaszadók óvatosabbnak bizonyultak: az elkövetkezendő két-három évben a hazai cégek nagyobb része tervezi a K+F ráfordításai csökkentését 2011-hez képest, mint ahányan a ráfordítások növelésével számolnak. Hasonló tendenciák olvashatók ki a szlovák vállalkozások válaszaiból is – a felmérés szerint a vizsgált országok közül egyedül a cseh cégek között vannak tehát többen azok, akik K+F ráfordításaik növekedésével számolnak, mint azok, akik csökkenésre számítanak az elkövetkező két-három évben.
Márkus Csaba hozzátette: miközben a K+F tevékenységek folytatását befolyásoló külső tényezők a vizsgált államokban jobbára megegyeznek, azok szerepét az egyes országok válaszadói másként súlyozzák. Magyarországon a tavalyi eredményekhez hasonlóan a cégek idén is a szabályozói környezet kiszámíthatóságát tartották a legfontosabb tényezőnek, amit a támogatások mértéke, valamint a tapasztalt és képzett K+F szakemberek rendelkezésre állása követ. Csehországban és Szlovákiában ezzel szemben a megfelelően képzett K+F szakemberek rendelkezésre állása áll az első helyen, amit mindkét országban csak második helyen követ a támogatások mértéke.
A különbség hátterében vélhetően az áll, hogy míg Csehországban és Szlovákiában a szabályozási környezet hosszú ideje nem változott jelentősen, addig Magyarországon az elmúlt években több, lényegi kérdésekre is kiterjedő változtatás történt. A felmérés eredményei jól mutatják, hogy a kiszámíthatóság és a hosszú távú tervezhetőség a megfelelő K+F rendszer kialakításának – és a vállalati K+F ráfordítások növekedésének – az alapját jelentik.
A felmérésben a Deloitte azt is vizsgálta, hogy a cégek több kutatásfejlesztési tevékenységet folytatnának-e Magyarországon a jövőben (azaz növekedne-e ráfordításuk), ha az itt végzett K+F aktivitásuk több támogatásban és/vagy adókedvezményben részesülne. A tavalyi eredményekhez hasonlóan a magyar válaszadók 63 százaléka (2011-ben 57 százaléka) igennel válaszolt, ami jóval alacsonyabb arány a cseh és szlovák eredményekhez képest, ahol ugyanez az érték 76 és 87 százalék. Ez a különbség azonban nem feltétlenül abból ered, hogy Magyarországon a támogatások és adókedvezmények kevésbé motiválják a vállalkozásokat a K+F ráfordítás növelésére. Érdemes figyelembe venni, hogy a hazai cégek számára a korábban említett szabályozási rendszer kiszámíthatósága fontosabb vagy legalább olyan fontos feltétel, mint a támogatások és kedvezmények mértéke, míg a másik két ország cégeinek a szabályozási rendszer kiszámíthatóságával kapcsolatos tényező fontossága kevésbé meghatározó – mondta a Deloitte Zrt. szakértője.
Támogatások és adókedvezmények
Az Európai Unió társfinanszírozásával kiírt K+F pályázati támogatások (Új Széchenyi Terv) az elmúlt időszakban igen nagy publicitást kaptak, és ennek hatása a felmérésben is egyértelműen visszatükröződik. Azon felül, hogy a támogatások ismertsége dokumentálhatóan nőtt, az igénybe vevők száma is jelentősen növekedett, ami jól mutatja, hogy a vállalkozások többsége kedvezőnek ítélte a rendelkezésre álló lehetőségeket.
A felmérés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a válaszadók körében a tavalyi évhez hasonlóan idén is kifejezetten élénk érdeklődés mutatkozott az új kiírások iránt. Ha ezek az új kiírások és támogatási lehetőségek a jövőben is megjelennek és hasonlóképpen ismétlődnek, az akár a szabályozási rendszer stabilitásának növekedését is eredményezheti, hiszen mindez arra utalna, hogy az ösztönző rendszer meglévő elemei várhatóan a jövőben is elérhetőek lesznek. A meglévő támogatási források rendszeresebbé tétele mellett célszerű lehet ugyanakkor további új kiírások megfontolása is, amire például a Gazdaságfejlesztési Operatív Programok (GOP) 1. prioritásában még felhasználható, 100 milliárd Ft nagyságrendű összeg is komoly forrást biztosíthat
Márkus Csaba kiemelte: a Deloitte külön vizsgálta azt is, hogyan vélekednek a cégek a K+F adókedvezmények és pályázati támogatások igénybevételével kapcsolatban. A tavalyihoz képest jelentősen csökkent azoknak a válaszadóknak a száma, akik azért tartanák kockázatosnak a K+F adókedvezmények igénybevételét, mert nem igazán ismerik az adóhatóság álláspontját. Ebben a pozitív irányú változásban nyilvánvalóan a 2012. február 1-jével hatályba lépett új K+F minősítési rendszer bevezetése is nagy szerepet játszott. Az eredmények azt mutatják, hogy a vállalkozások komoly elvárásokkal tekintenek ugyan erre az új rendszerre, de emellett egyfajta előzetes bizalom is megfigyelhető részükről a minősítési rendszert illetően.
Negatívumként kell megemlíteni azonban, hogy az egy évvel korábbi eredményekhez képest jóval nagyobb volt azoknak a cégeknek az aránya, akik úgy gondolják, hogy a K+F projektek pályázati elbírálása nem minden esetben megfelelő. Sokan érzik például nehezen tervezhetőnek azt, hogy előre nem látható változások miatt hogyan kell majd pályázati K+F projektjük tartalmát átalakítani, képesek lesznek-e ezek után is megfelelni a kiírási feltételeknek, illetve hogyan lesz képes mindezt a pályázati rendszer kezelni. Jelenleg bizonytalanságot okozhatnak például az olyan helyzetek, amikor egy K+F projekt határidőre lezárul ugyan, de annak eredménye és/vagy létszámigénye eltér az eredeti, támogatási szerződésbe foglalt vállalásoktól.
A felmérés eredményei alapján elmondható, hogy ha a válaszadók igényeit is figyelembe véve a jövőbeni kiírások nagyobb rugalmasságot biztosítanak a vállalatoknak, akkor nagymértékben nőhet az igénybevett pályázatok száma is. Ezzel kapcsolatban egyébként biztatóak a közelmúltban megjelent K+F egyes pályázati kiírások.
A jogszabályi környezet változásai és az új minősítési eljárás
2012. január 1-jétől a K+F-re vonatkozó hazai jogszabályi környezet részben átalakult, a legfontosabb változások következtében csökkent az igénybe vehető adókedvezmények köre, azaz a K+F tevékenységek közvetlen költsége már nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a K+F tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető figyelembe társasági adókedvezményként. A kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb definíciókat (így az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés, saját tevékenységi kör fogalmát) egységesítették, viszont megszűnt a Frascati kézikönyvre történő hivatkozás lehetősége.
A válaszadók 45 százaléka, vagyis a cégek közel fele nem tudta megítélni, milyen módon hatnak majd rájuk a felsorolt változások, és körülbelül ugyanennyien voltak, akik szerint a változások kedvezőtlenül fogják befolyásolni a cégük által végzett K+F tevékenység volumenét.
2012. február 1-jétől a jogszabályok értelmében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala határozatban minősítheti az egyes tevékenységek K+F jellegét, meghatározhatja egy projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési arányait és minősítheti, hogy egy tevékenység saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősül-e.
A Deloitte Zrt. felmérésében részt vevő cégek többsége pozitívnak tartja, hogy létrejött egy minősítői hatóság, amely meghatározza, illetve minősíti egy projekt K+F jellegét és saját tevékenységi körben végzett K+F megfelelését, mivel ez a határozat köti majd az adóhatóságot is. A megkérdezett vállalatok többsége ugyanakkor nem támogatja, hogy közös tevékenység keretében megvalósított projekt esetén a minősítés kérdésében hozott döntés hatálya csak a kérelmezőre és a kérelemben leírt, általa végzett tevékenységre terjed ki, valamint a minősítés iránti kérelemben egy kérelmező egy adott projekt minősítését kérelmezheti csak. A válaszadók közel háromnegyede elfogadhatónak találta ugyanakkor, hogy a kérelemben csak olyan projekt minősítését lehet kérni, amelyben a kérelmező részt vesz – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.
Forrás: Innoportal.hu