A magyar innovációs rendszer támogatására 2014-2020 között rendelkezésre álló mintegy 700 milliárd forint korábban nem látott lehetőséget teremt, reálisan elérhető az a középtávú célkitűzés, hogy a GDP 1,8 százalékát lehessen kutatás-fejlesztés-innovációra (k+f+i) fordítani – mondta a Magyar Innovációs Szövetség elnöke a szervezet pénteki közgyűlésén Budapesten az MTI-nek.
Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora ugyanakkor megjegyezte: jelentős felelősség terheli az innováció területén dolgozókat, mert a kutatás-fejlesztés és az innováció szerves rendszer, amelynek megvan ugyan az abszorpciós (forrásmegkötő) képessége, de a hirtelen forrásnövekedést nem tudja jól hasznosítani. Ezért a forrásokat lehetőleg kiszámíthatóan, egyenletesen kell biztosítani, amire adott a lehetőség, hiszen ebben az időszakban a támogatások évi 10-15 százalékkal folyamatosan bővülnek.
Greiner István, a Richter Gedeon Nyrt. kutatási igazgatója, a szövetség általános elnökhelyettese úgy vélte, javul a GDP-arányos innovációs teljesítmény, és annak belső szerkezete is, nő például az ipari k+f aránya. Hozzátette ugyanakkor, hogy sok még a tennivaló a kormányzati és az ipari oldalról is.
A kitörési pontok között a startup-okat, illetve azokat a területeket említette, ahol hagyományosan innovatívak a magyar cégek, így például az autóipar, az egészség- és gyógyszeripar, valamint a mezőgazdaság és turizmus.
A lehetőségek feltárásában a Magyar Innovációs Szövetség is részt vállal, amely elkötelezett abban is, hogy az innováció érdekében a fiatalok körében népszerűsítse a természettudományos képzést.
A közgyűlésen átadták a Magyar Innovációs Szövetség 2015-ös Média Díját, amit az innováció érdekében kifejtett tevékenységéért Panulin Ildikó, az Inforádió műsorvezetője, riportere kapott.