Mi az oka annak, hogy napjainkban a legtöbb, életünket és vállalkozásunkat meghatározó körülmény, feltétel folyamatosan változik? Hogyan segítheti egyéni fejlődésünket a változás, és milyen stratégiát érdemes követni az alkalmazkodásban? Ezeket a kérdéseket járta körül az Invitel InnoMax Klub három, a maga területén kiemelkedő szakember segítségével, akik bár a tudomány különböző területeit képviselik, a változás mindannyiuk munkásságában markánsan jelen van.
A februári elején megrendezett InnoMax Klubban bemutatták többek között azt is, hogy érdemes kitekinteni az informatika és a távközlés világából, mert be lehet hozni hasznosítható ötleteket akár a történelemből, akár a biológiából, vagy a közgazdaságtanból.
Csermely Péter biokémikus és hálózatkutató, a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézetének egyetemi tanára három történetet ismertetett az évmilliárdok alatt kialakult sikeres alkalmazkodási módszerekről, párhuzamot vonva napjaink eseményei, az üzleti világ jelenségei és a természettudományos folyamatok között. Csermely első, biológiai hálózatokról szóló történetének tanulsága az volt, hogy válsághelyzetben azokat a távoli kapcsolatokat kell kialakítani a hálózatban, amelyek új alkalmazkodási technikákat tanítanak nekünk. A második történetben állatok példáján keresztül megtudhattuk, hogy az első megoldás nem feltétlenül a legjobb, és adott esetben képesnek kell lennünk elengedni azt a megfelelő stratégia kialakítása érdekében. A harmadik történet arról szólt, hogy egy ismert helyzetben a legtöbb komplex rendszer (a fehérjéktől kezde az emberi agyon át és a társadalmi csoportokig) az addigi véleményformálók által gyorsan kialakított, begyakorolt megoldásokat alkalmaz. Ismeretlen helyzetben viszont szükség van a rendszer szinte minden tagjának a korábbi „tudására”, vagyis „a tömegek bölcsességére” ahhoz, hogy meg lehessen találni az optimális választ. Továbbá figyelnünk kell a megszokottól eltérő dolgokra, mert fontos, hogy olyan képességekre tegyünk szert akár vállalati szinten is, amelyek egy esetleges válság idején jól hasznosíthatók.
Antalffy Péter történész, a Történeti Kollégium tagja az ősi kultúrákban lezajlott változásokról, válságokról és megújulásokról beszélt: a maja kultúra, a bronzkor összeomlása és az egyiptomi birodalom példáin keresztül a történelem arra tanít minket, hogy mindig kontextusban vizsgáljuk meg a változások jelentőségét, és bontsuk le a meglévő kliséinket. Például a különböző kultúrák találkozása kapcsán elmondta, hogy egy líbiai bevándorlóból is válhatott házasság útján „autentikus” egyiptomi fáraó. Az évszázadok során úgy tűnik, mindig is voltak, és várhatóan a jövőben is lesznek olyanok, akiknek nem tetszik a változás, ám olykor megszokott világunknak „szét kell esnie” ahhoz, hogy ezáltal valami új és csodálatos születhessen – így történt a reneszánsz művészet esetében is.
Bod Péter Ákos közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikai Tanszékének vezetője azt elemezte, hogyan lehet megítélni egy ország, vállalat vagy egyén állapotát, mi következik abból, ha hektikus, krízisekkel tarkított folyamatok zajlanak a gazdaságban, amelyeknek egy nyitott, kis ország alapvetően ki van téve. Bod felhívta a figyelmet a negyedik ipari forradalomra, amely az előzőekhez hasonlóan jelentős mértékben alakíthatja át a társadalmat és a gazdaságot. Ennek során várhatóan azok tudása értékelődik fel, akik valamilyen speciális ismerettel rendelkeznek.
A szakemberek egybehangzó véleménye szerint a legfontosabb, hogy hagyjuk el a meglévő paneleinket, és bár felkészülni nem mindig tudunk a változásra, fontos, hogy „trenírozzuk” rá magunkat.