Nagyszabású K+F projektet indít a Széchenyi István Egyetem és a Pannon Egyetem konzorciuma
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség döntése értelmében az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül a győri Széchenyi István Egyetem és a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem által alkotott konzorcium. A felsőoktatás tartalmi fejlesztését célzó pályázatok körében ez a legmagasabb támogatási összegű, kutatóegyetemi fejlesztéseket célzó alapkutatási projekt. A kutatási területek kialakításában a magyar gazdaság olyan meghatározó szereplői működtek közre, mint az Audi Hungaria Motor Kft. és a MOL Zrt.
Az egyetemek által biztosított önerővel kiegészülve a közel 3,2 milliárdos összköltségvetésű projekt (TÁMOP – 4.2.1/B) célja a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a felsőoktatás minőségének javítása, az intézmények vonzerejének, versenyképességének növelése. A 2010 nyarán kezdődő, két éves futamidejű együttműködés témája a járműipar, energetika és környezeti kutatások, amely a maga nemében egyedülálló az országban.
2010. június 8-án a projekt indító sajtótájékoztatóján dr. Szekeres Tamás, a Széchenyi Egyetem rektora és dr. Rédey Ákos, a Pannon Egyetem rektora, mutatták be a projektet, a kutatásban résztvevő szakembereket ismertették a konzorciumban részt vevő intézmények szerepvállalását és hangsúlyozták a közös kutatásfejlesztési program kiemelkedő jelentőségét.
A két felsőoktatási intézmény egyenrangú együttműködésén alapuló projekt fókuszában a magyar gazdaság szempontjából stratégiai fontosságú jármű- és közlekedésiparhoz, illetve az ennek fenntartható fejlődési pályáját biztosító energetikai és környezeti kérdésekhez kapcsolódó kutatási kapacitások fejlesztése, valamint kutatások végrehajtása áll. A projekt megvalósítását a tudományos és üzleti életben egyaránt nemzetközileg elismert dr. Palkovics László a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a multinacionális Knorr Bremse vállalatcsoport kutatási igazgatója irányítja.
„A kutatási tevékenység a két egyetem szellemi potenciáljának összehangolásával, a laboratóriumi infrastruktúra bővítésével, valamint a kutatási eszközök közös használatával válik az eddiginél hatékonyabbá. A projekt eredményeként olyan, a kritikus tömeget meghaladó szellemi potenciál és kutatási infrastruktúra jön létre, amely nemzetközi szinten is versenyképes kutatások végzésére képes. Az eredmények ugyanakkor a projekthez kapcsolódó vállalati innovációk által hasznosulnak majd a régiók kis-, közepes és nagyvállalatainál” – nyilatkozta dr. Palkovics László.
A Széchenyi István Egyetem több mint 80 vállalattal ápol aktív kutatási-oktatási kapcsolatot, melynek kiemelkedő példája az Audi Hungaria Motor Kft.-vel közösen fenntartott belső égésű motorok tanszéke. Mindez jelentős tapasztalati bázist jelent az intézmény számára a jármű- és közlekedés ipari kutatások területén. „Egyetemünk számára fontos célkitűzés, hogy kutatóegyetemi minőséget jelentős mértékben fejlesztve sikerrel pályázhassunk a címre a következő meghirdetés során” – mondta előadásában dr. Czinege Imre, a projekt vezetője.
A Pannon Egyetem ez év áprilisában elnyerte a „Kiváló Egyetem” címet a magas színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, a vegyészmérnöki tudományok és a multidiszciplináris természettudományok (energetika, környezettudományok) területén, az európai kutatási térség kutatási tevékenységéhez kapcsolódó munkájáért.
A projekt közvetlen célja az alapkutatási kapacitások és kompetenciák intenzív fejlesztése, a kutatási tématerületek a kapcsolódó iparág kulcsproblémáinak megoldására fókuszálnak, ezzel biztosítva a projekt során létrejövő eredmények későbbi hasznosulását.
Ennek sikerességéhez jelentős mértékben hozzájárul, hogy a kutatási területek kialakításában, a feladatok meghatározásában a konzorciumi tagok vállalati partnereként többek között a magyar gazdaság meghatározó szereplői, az Audi Hungaria Motor Kft. és a MOL Zrt., valamint a Continental Teves Kft. működött közre.
Háttérinformációk:
Az együttműködésen alapuló projekt létjogosultságát bizonyítják a nemzetközi szinten is érzékelhető környezeti kihívások. Számítások szerint a világ járműparkja 2050-re 800 millióról 2 milliárdra nő.
A motorizáció előre látható növekedése azonban nem járhat együtt az energiafogyasztás ilyen arányú növekedésével, továbbá a környezeti ártalmak csökkentésének igénye is egyre hangsúlyosabbá válik. A motor- és hajtáslánc technológia területén elsődleges fejlesztési irány a hatásfoknövelés, illetve a veszteségek csökkentése. A hagyományos üzemanyagok (dízel olaj, benzin) részaránya e fejlesztéseknek köszönhetően is az összes fogyasztáson belül úgy 50 százalékra csökken, míg az alternatív hajtóanyagok (SunFuel, SynFuel, CNG, hidrogén) fokozatosan átveszik a meghatározó szerepet, illetve a megújuló energiaforrásokból nyerhető elektromos energiával meghajtott autók aránya megnő.
A járműtechnikai, hajtóanyag-ellátási és környezetvédelmi szempontokat nem lehet külön választani egymástól, komplexen kell azokat kezelni. E terület kutatását tűzte ki célul a Széchenyi Egyetem és a Pannon Egyetem a közös projektjében, melynek címe a MOBILITÁS és KÖRNYEZET. A téma multidiszciplináris jellege önmagában igényelte a két egyetem együttműködését, melyben a SZE-Győr a mobilitás, a PE pedig a környezeti hatások tudományos igényű feldolgozásával vesz részt.
Mindezek szellemében a projekt négy egymással szorosan összefüggő, egységesen a járműipari alkalmazási területeket érintő kutatási főirányba tartozó tevékenységet foglal magába, melyek a következők: járműipari anyagok és gyártás-technológiák kutatása, belső égésű motorok mechanikai hatásfokának javítását célzó kutatások, jármű-informatikai és mechatronikai kutatások, illetve a nagy energiatartalmú és környezetbarát üzemanyagok kutatása. „Az üzemanyag problémakör kutatása kiterjed az általános energiagazdálkodási és környezetvédelmi kérdések elemzésére, figyelembe véve a hagyományos és alternatív hajtó- és kenőanyagok előállításának és felhasználásának a bioszférára és az emberek életminőségére gyakorolt hatását. Az említett területeken folyó kutatások nem új keletűek intézményünkben, ezek már nemzetközi mércével is kiemelkedő színvonalon folynak, amelynek eredményeként a Pannon Egyetem ez év áprilisában elnyerte a „Kiváló Egyetem” címet a magas színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert, a vegyészmérnöki tudományok és a multidiszciplináris természettudományok (energetika, környezettudományok) területén, az európai kutatási térség kutatási tevékenységéhez kapcsolódó munkájáért”– hangzott el dr. Kristóf János beszédében.
A nagyszabású projekt keretében a projekt kutatási területéhez, mint az intézmények számára meghatározó jelentőségű kutatási területekhez kapcsolódóan, a két egyetem összehangolt kutatási, erőforrás és hasznosítási stratégiát alakít ki, intenzív kutatási kapacitás- fejlesztést (humánerőforrás-, illetve eszköz-kapacitások) és intézményi kapcsolatfejlesztés hajt végre, valamint új alapkutatási projekteket indít meg és valósít meg. A két egyetem által kidolgozott program természetesen nem vállalkozhat a problémakör teljes igényű kutatására, de a közös előkészítő munka során sikerült azonosítani azokat a kulcs területeket, melyek vizsgálata különösen érdekes mind az egyetemek, mind a közép- és nyugat-dunántúli régió vállalkozásai számára.