Év: 2022

Genetikai elemzéssel rekonstruálták az avarok vándorlását

~
DNS

Az avarok néhány év alatt több mint ötezer kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból. Mint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont pénteki közleményében olvasható, az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. VI. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt…

Olvass tovább>>

EPHA: több milliárd euró költséget ró az egészségügyre Európában a fűtés és a főzés okozta légszennyezés

~
por, légszennyezettség

Évente több mint 27 milliárd euró költséget ró az egészségügyre a fosszilis tüzelőanyagokkal és fával történő fűtésből és főzésből származó légszennyezés az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban – derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből. A legnagyobb terhet a fatüzelésű kályhák okozzák, amelyek európai szinten a többletköltségek 57 százalékáért – 17 milliárd eurórért – felelősek. A széntüzelésű berendezések a jelentés szerint 5 milliárd euró költséget jelentenek, míg az olajtüzelésű kályhák 3 milliárd, a gáz háztartási felhasználása pedig 2,3 milliárd euróba kerül az egészségügyi rendszereknek. Lebontva átlagosan…

Olvass tovább>>

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot

~
genetika, DNS

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját. Több mint két évtizeddel az emberi genom tudományos mérföldkőként ünnepelt első vázlata után a tudósok végül elkészültek a teljes munkával – írta a Science tudományos lap friss számában megjelent hat tanulmány nyomán a The Guardian. Az első teljes emberi genom várhatóan új információkkal szolgál az emberi egészségről és arról, hogy mi teszi az embert egyedülállóvá. „Az emberi genomnak azok a részei, amelyeket több mint húsz éven át nem tudtunk megfejteni, fontosak a genom működése, a…

Olvass tovább>>

Átadták a 30. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat elismeréseit

~
Innovációs Nagydíj

A 2021. évi kiemelkedő innovációs teljesítményekért átadták a 30. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat elismeréseit csütörtökön Budapesten. A 2021. évi Magyar Innovációs Nagydíjat a CycloLab Kft. kapta a SARS-CoV-2 vírus elleni gyógyszerkészítmény segédanyagért. Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára közölte, hogy jelentősen átalakult a felsőoktatási és az innovációs terület. A változással a modellváltó felsőoktatási intézmények további fejlődési lehetőséget kaptak. Elvárás az egyetemekkel szemben az oktatás és kutatás mellett az innovációs teljesítmény felmutatása is – közölte. Az ITM államtitkára rámutatott arra, hogy a felsőoktatás jelentős…

Olvass tovább>>

Az erdők legalább fél fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új tanulmány szerint

~

Az erdők legalább fél Celsius-fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új kutatás friss adatai szerint. A globális és helyi hőmérsékletre gyakorolt hatásuk miatt a világ erdei sokkal nagyobb szerepet játszanak a klímaválság elleni védekezésben, mint korábban gondolták – írja a The Guardian a Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás alapján. Az erdők szén-dioxid-felvételben játszott szerepét alaposan megvizsgálták már. Új, átfogó adatok azonban arra utalnak, hogy ennél sokkal jelentősebb előnyöket nyújtanak: ahogy az energiát és a vizet átalakítják, segítenek hűvösen és nedvesen tartani a közeli és…

Olvass tovább>>

Most már mindent tudunk a szalámigyártás folyamatáról

~
Pick szalámi

A szalámigyártás teljes folyamatát felölelő, a Szegedi Tudományegyetemmel közös kutatási program zárult le a Pick Szeged Zrt.-nél — közölte a Bonafarm csoporthoz tartozó cég vezérigazgatója Szegeden. Takács István a 2017 őszén indult, 2,573 milliárd forintos összköltségű projekt eredményeit bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a cég új szalámigyárat épít Szegeden, a projekt részben ehhez kapcsolódott. A cégnél és az egyetemen folyó kutatások során vizsgálták a különféle húsalapanyagok vízleadását. Dolgoztak a füstölési eljárás optimalizálásán, ennek érdekében egy tesztüzemet is építettek. A kutatók elvégezték a csak a Pick szalámira jellemző természetes penészkultúra standardizálását, ezzel biztosítva, hogy…

Olvass tovább>>

Ismét a lakosság közreműködését kérik az ökológusok a Hyalomma kullancs hazai feltérképezésében

~
Ökológiai Kutatóközpont

Ismét a lakosság közreműködését kérik az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében. Az ÖK 2021-ben indította el programját, amelyben a kutatók a lakosság bevonásával térképezik fel a Magyarországon nem őshonos kullancsok hazai terjedését. A felmérés során eddig két alkalommal sikerült megfigyelniük az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok felnőtt példányainak felbukkanását és megtelepedését. Ezek a vérszívó paraziták többféle veszélyes kórokozót, közöttük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust is képesek hordozni és terjeszteni, a kutatók ezért arra kérik a kirándulókat, kutyatulajdonosokat, a ló- és szarvasmarhatartókat, hogy jelezzék,…

Olvass tovább>>

Az eddigi legősibb óhéber szövegre bukkantak Izraelben

~
óhéber szöveg

Az eddigi legősibb, az i. e. XIII. századból származó óhéber nyelvi emlékre bukkantak Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság. A Ciszjordánia északi részén, Szamáriában, az Ebal-hegyen megtalált 3200 éves kicsiny, összehajtogatott ólomlemezre írt átokszövegben többször is előfordul az Ószövetség egyik istenmegnevezése, a Jahve szó. A szakemberek egyenesen földrengésszerűnek nevezik a kis szövegtöredék megtalálását és írásának megfejtését, mely új ismeretekkel gazdagítja a bibliakutatást. Az amulettben elhelyezett lemezkére az ősi átkokat az eddig ismert legrégebbi héber írással vésték ki, melyet protokánaáninak neveznek a tudósok. A két-három centiméteres oldalú, négyzet alakú lemezen…

Olvass tovább>>

Összeroppant a Conger-jégself az Antarktiszon a műholdfelvételek szerint

~
Antarktisz

Műholdfelvételek szerint a mintegy Róma nagyságú Conger-jégself néhány nap alatt teljesen összeroppant a térségben tapasztalható szokatlanul magas hőmérséklet miatt – írta meg a The Guardian. A Conger-jégself, amelynek felszíni kiterjedése 1200 négyzetkilométer volt, a felvételek tanúsága alapján március 15-e környékén szakadt le és tört össze. A múlt héten az Antarktisz keleti részén szokatlanul meleg volt, a Concordia bázison március 18-án mínusz 11,8 Celsius fokot mértek, ami több mint 40 Celsius fokkal melegebb, mint az ebben a szezonban ott megszokott. A rekordhőmérsékleteket egy légköri folyó okozta, amely csapdába ejtette a meleget…

Olvass tovább>>

A klímaváltozás miatt még komolyabb fagykárok lehetnek Magyarországon

~
mezőgazdaság

A klímaváltozás miatt még komolyabb fagykárok lehetnek Magyarországon – olvasható a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően című szakportálon közzétett elemzésben. Szabó Péter éghajlatkutató és Pongrácz Rita meteorológus közös írásában rámutatott: hetven százalékos valószínűséggel állítható, hogy az éghajlatváltozás miatt változott meg számottevően a tavaszi növényfejlődés időszaka Magyarországon. Elsősorban a hidegtűrő növények az érintettek, amelyek napjainkra már két-három héttel korábban, február közepén fejlődésnek indulnak délen-délnyugaton. Csak az Északi-középhegységben és északkeleten kezdődik átlagosan továbbra is március elején és közepén a vegetációs időszak, mindenhol máshol eltolódott. „A XX. század nagy részében az éghajlatváltozás még nem…

Olvass tovább>>

Átadták a Jedlik Ányos-díjakat

~
Pomázi Gyula

Az egészségiparban és a szellemitulajdon-védelem területén tevékenykedő szakemberek vehették át a Jedlik Ányos-díjakat – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH). A közlemény idézi Pomázi Gyulát, az SZTNH elnökét, aki köszöntőjében azt emelte ki, hogy a kreativitás, az innováció a legnehezebb körülmények között is, legyen az járványhelyzet vagy háború, segíti az embereket. „Az innovációnak fontos állomása a szellemi tulajdon védelme, amelynek kiemelt életművei kerültek méltóképp díjazásra a mai napon, és példát állítanak minden érintett számára, aki ebben a munkában részt vesz” – hangsúlyozta Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium…

Olvass tovább>>

Hoppá! A talajművelő gép a józan paraszti ész és a technológia ötvözete

~

A technológiai forradalom időszakát éljük szabályozási, környezetvédelmi, piaci oldalról egyaránt. A gazdaságos termeléshez időről időre jó megoldásokat, akár mindenki által elérhető megoldásokat kell találnunk, különben lemaradunk – fogalmazott Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a Győr-Moson-Sopron megyei Mórichidán, a TERRASYST talajművelő gép bemutatása alkalmából rendezett szakmai tanácskozáson, a manapság szinte minden területen elvárt újítással kapcsolatban úgy fogalmazott: az innováció gyakran szó szerint, annak legnemesebb értelmében földhözragadt megoldásokat jelent. „Mi jó gyakorlatokat, sokak által használható jó megoldásokat keresünk és támogatunk”. Az agrárinnováció jelenti…

Olvass tovább>>

Orosz agresszió: nem indul el idén az Európai Űrügynökség marsszondája

~
Rosalind Franklin marsjáró

Az Európai Űrügynökség (ESA) úgy döntött, hogy az orosz űrhivatallal közös Mars-missziója nem indul el idén az ukrajnai háború miatt. Az ESA tagállamai hivatalosan csütörtökön szavazták meg, hogy felfüggesztik az Oroszországgal közös ExoMars missziót – írta a BBC. A brit építésű Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz űrrakétával. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolt volna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével. Az űrhajó raktárba kerül, amíg ki nem derül, hogyan indulhat a Marsra. A lehetőségek széles skáláját vizsgálják attól az…

Olvass tovább>>

Az űrszektorhoz köthető szakirányú továbbképzés indul 16 egyetem együttműködésében

~
Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős államtitkára (b7), Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium űrkutatásért és űrtevékenységért felelős miniszteri biztosa (b12), Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora (b14) és Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára (második sor, j4) a dokumentumot aláíró egyetemek képviselőivel a UniSpace konzorciumi megállapodás aláírásán a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2022. március 16-án. Az űrszektorhoz, az űrkutatáshoz köthető szakirányú továbbképzés indul 2022 őszén az UniSpace konzorciumnak köszönhetően, amelyben 16 egyetem vállalta az együttműködést. MTI/Szigetváry Zsolt

Az űrszektorhoz, az űrkutatáshoz köthető szakirányú továbbképzés indul 2022 őszén az UniSpace konzorciumnak köszönhetően, amelyben 16 egyetem vállalta az együttműködést. A konzorciumot bejelentő szerdai, budapesti sajtótájékoztatón Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) biztonságpolitikáért felelős államtitkára elmondta, bízik abban, hogy jól működő és rugalmas lesz ez a konzorcium, amely a KKM koordinálásában jött létre. Az államtitkár emlékeztetett, hogy tavaly nyáron fogadta el a kormány az első magyar űrstratégiát, amelynek jelentős eleme, hogy felkarolják a kutatók munkáját. Közölte, az egyetemek konzorciumba szervezése azt a célt szolgálja, hogy tudjanak egymás tevékenységéről, a különféle műhelyekben…

Olvass tovább>>

Szervtámogató-kezelést nyújtó központot alakítanak ki Szegeden

~
SZTE kardiorespiratorikus

Hétmilliárd forintból, kormányzati támogatással szervtámogató-kezelést nyújtó kardiorespiratorikus kiválósági centrumot alakítanak ki a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a fejlesztés bejelentése kapcsán Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott, hogy az új központ minden bizonnyal újrapozicionálja majd az SZTE-t és a hozzá tartozó intézményeket is. Rovó László rektor hangsúlyozta, a centrum új utakat nyit meg a kutatás, a gyógyítás és az oktatás területén. Egyben a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ számára is kiváló lehetőségként szolgál, ennek köszönhetően a jövőben még kiemelkedőbb ellátást…

Olvass tovább>>

A napenergia újszerű hasznosítását vizsgáló kutatás indul Szegeden

~
napelempark

Az Európai Kutatási Tanács (ERC – European Research Council) kétmillió eurós támogatásával a napenergia újszerű hasznosítását vizsgáló, ötéves kutatási program indul Janáky Csaba vezetésével a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a kutató SunFlower (napraforgó) című projektjének megvalósításához nyerte el az ERC már nemzetközileg is elismert kutatók számára kiírt pályázatának támogatását. A szakember kifejtette, teljesen új alapokon működő, hulladékot hasznosító fotoelektroszintetikus folyamatokat szeretnének vizsgálni olyan rendszerben, amelyben folyamatos áramlás történik. A jövő zöld beruházásainak eredményeképpen valószínűleg a jelenlegi nagyüzemi és centralizált vegyipari folyamatok egy…

Olvass tovább>>

A korai jurakorban élő dinoszauruszok új fajtáját azonosították Délnyugat-Kínában

~

A korai jurakorban élő dinoszauruszok egy eddig nem ismert fajtájából származó példány maradványaira bukkantak kutatók a délnyugat-kínai Jünnan tartományban – számolt be a Hszinhua kínai állami hírügynökség. A mintegy 190 millió évvel ezelőttről fennmaradt maradványok a thyreophora, vagyis a páncélos dinoszauruszok alrendjébe tartozó példánytól származnak. A Jünnan Egyetem élettudományi tanszékének kutatócsoportja a csontvázmaradványok – a többi közt a koponya, végtag- és páncélelemek – vizsgálatának eredményeit az eLife nevű biológiai szaklapban tették közzé. A Yuxisaurus kopchickinek elnevezett taxont a koponya és a csontváz egyéb részeinek jellegzetességei alapján azonosították. A tanulmány szerint a…

Olvass tovább>>

Kihaltnak vélt patkósdevenér bukkant fel 40 év után Ruandában

~
denevér

A természetvédők attól tartottak, már kihalt a súlyosan veszélyeztetett Hill-féle patkósdenevér, 40 év után azonban találtak egy példányt Ruandában. A kis repülő emlős (Rhinolophus hillorum) továbbra is él Ruanda Nyugwe esőerdejében – közölte a felfedezést tevő szervezet. Korábban nem volt információ a populáció méretéről, és a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetettként tartotta számon. „Döbbenetes élmény, hogy mi vagyunk az elsők, akik ilyen hosszú idő után megpillantunk egyet ezek közül a kis patkósdenevérek közül” – idézte a The Guardian online kiadása Jon Flanderst, a nemzetközi denevérvédő szervezet (Bat Conservation International, BCI) igazgatóját.…

Olvass tovább>>

Magyar kutatók részvételével jöttek rá a gravitációs hullámok és fekete lyukak egyik nagy rejtélyére

~
fekete lyuk

Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy kilenctagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal. A Nature című folyóiratban megjelent kutatás szerint a galaxisok közepén található óriási fekete lyukak körül elliptikus pályán mozgó, lapos, korongszerű gázfelhőkben található kisebb fekete lyukak biliárdgolyókként ütköznek egymással – olvasható az ELTE közleményében. Emlékeztetnek rá, hogy néhány évvel ezelőttig a fő informacióforrásunk az univerzumról a fény volt, amíg 2015-ben a LIGO először detektált gravitációshullámokat egy fekete lyuk ütközésből. A kutatásban három magyar fizikus vett részt: Bartos Imre…

Olvass tovább>>

Polimerfolyadék-kísérlettel vizsgálták a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések keletkezését a kutatók

~
nap

Bekapcsolt hangszóróra öntött folyadékoldat segítette a tudósokat annak megértésében, hogy miként keletkeznek a Nap felszínén megfigyelhető anyagkilövellések. A magyar vezetésű, nemzetközi kutatócsoport tagjai kísérletükkel első ízben bizonyították, hogy a napszpikulák keletkezését és nagy számát egy egyszerű mechanizmus, a konvekció okozhatja. A sugárszerű anyagkilövellés (jet) rendkívül gyakori a természetben. Ennek egyik példája a hím alligátorok párzási viselkedése során figyelhető meg: amikor az aligátor épphogy a vízfelszín alá meríti nyakát, mély, basszus tartománybeli frekvenciákon hangos morgást hallat, aminek hatására vízsugarak kezdenek táncba a tó felszínén. A jelenségért felelős fizikai mechanizmus a Faraday-gerjesztés,…

Olvass tovább>>