Meteorit? Nagy méretű kődarab szakította be egy vajdahunyadi lakóház mennyezetét

álmeteorit

Mintegy negyven kilogrammos kődarab (képünkön) szakította be kedd délután egy vajdahunyadi lakóház tetőzetét és emeleti mennyezetét. Az égből pottyant kődarab nem okozott személyi sérülést, mert a házban lakó nő és két kiskorú gyermeke a földszinten tartózkodott, a kő pedig nem hatolt át a földszint födémjén. A hírtelevíziók meteorit becsapódását valószínűsítették. A helyszínre riasztott bűnüldöző szervek műszerekkel vizsgálták a becsapódott kődarabot, és megállapították, hogy nem áll fenn sugárzásveszély. A Hunyad Megyei Rendőrség szerdán közleményben tisztázta: a kődarab nem más, mint kővé szilárdult salak, melyet egy körülbelül egy kilométerre végzett robbantás röpített a…

Olvass tovább>>

Óriási, rejtélyes kőkorsókat találtak Indiában

Indiai óriási kőkorsók

Óriási, titokzatos kőkorsókat fedeztek fel az északkelet-indiai Asszám államban. A régészek szerint feltehetően ősi temetési szertartásokban játszhattak szerepet. A 65 különböző méretű és alakú homokkő edényt négy helyszínen találták meg szétszórva a BBC News cikke szerint. A korsók némelyike magas és hengeres, míg a többi részben vagy teljesen a földbe volt temetve. Korábban hasonló kőedényeket találtak Laoszban és Indonéziában. A régészeti felfedezésről, amelyben India és Ausztrália három egyetemének kutatói vettek részt, a Journal of Asian Archaeology című folyóirat közölt tanulmányt a héten. A kutatást Tilok Thakurita, az Északkeleti Hill Egyetem…

Olvass tovább>>

Klímaváltozás: már megint az ózonnal van gond

Az ózon gyengítheti a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusát, így az eddig véltnél jelentősebb üvegházhatású gáz lehet – derült ki egy kutatásból. A Kaliforniai Egyetem riverside-i intézménye vezette nemzetközi kutatás eredményei szerint az Antarktiszt körülvevő óceáni vizekben a XX. század második felében tapasztalt felmelegedés majdnem egyharmadát a légkör felső és alsó rétegében lévő ózonszint változásai okozták – írja a phys.org. A Déli-óceán fontos szerepet játszik a felmelegedés miatt keletkező többlethő elnyelésében, de gyors felmelegedése befolyásolja ezt a szerepét. Ennek a felmelegedésnek nagy része a kutatás szerint a légkör alsó rétegében…

Olvass tovább>>

Genetikai elemzéssel rekonstruálták az avarok vándorlását

DNS

Az avarok néhány év alatt több mint ötezer kilométert tettek meg Mongóliától a Kaukázusig, majd további tíz év múlva a mai Magyarország területén telepedtek le. Ez a migráció az emberiség történetének egyik leggyorsabb, nagy távolságú vándorlása, amely az ősi DNS-nek köszönhetően most rekonstruálhatóvá vált – derült ki az avar kori elit genetikai kutatásának legújabb eredményeit bemutató tanulmányból. Mint a Bölcsészettudományi Kutatóközpont pénteki közleményében olvasható, az avarok csaknem 250 éven át uralták Kelet-Közép-Európa nagy részét. Ázsiából érkeztek a Kr. u. VI. században, azonban az ókori szerzők és a modern történészek egyaránt…

Olvass tovább>>

EPHA: több milliárd euró költséget ró az egészségügyre Európában a fűtés és a főzés okozta légszennyezés

por, légszennyezettség

Évente több mint 27 milliárd euró költséget ró az egészségügyre a fosszilis tüzelőanyagokkal és fával történő fűtésből és főzésből származó légszennyezés az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban – derült ki a brüsszeli központú Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) jelentéséből. A legnagyobb terhet a fatüzelésű kályhák okozzák, amelyek európai szinten a többletköltségek 57 százalékáért – 17 milliárd eurórért – felelősek. A széntüzelésű berendezések a jelentés szerint 5 milliárd euró költséget jelentenek, míg az olajtüzelésű kályhák 3 milliárd, a gáz háztartási felhasználása pedig 2,3 milliárd euróba kerül az egészségügyi rendszereknek. Lebontva átlagosan…

Olvass tovább>>

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot

genetika, DNS

Közzétették az első teljes, hézagok nélküli emberi genomot, vagyis a szervezet teljes, DNS-ben kódolt örökítő információját. Több mint két évtizeddel az emberi genom tudományos mérföldkőként ünnepelt első vázlata után a tudósok végül elkészültek a teljes munkával – írta a Science tudományos lap friss számában megjelent hat tanulmány nyomán a The Guardian. Az első teljes emberi genom várhatóan új információkkal szolgál az emberi egészségről és arról, hogy mi teszi az embert egyedülállóvá. „Az emberi genomnak azok a részei, amelyeket több mint húsz éven át nem tudtunk megfejteni, fontosak a genom működése, a…

Olvass tovább>>

Átadták a 30. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat elismeréseit

Innovációs Nagydíj

A 2021. évi kiemelkedő innovációs teljesítményekért átadták a 30. Magyar Innovációs Nagydíj pályázat elismeréseit csütörtökön Budapesten. A 2021. évi Magyar Innovációs Nagydíjat a CycloLab Kft. kapta a SARS-CoV-2 vírus elleni gyógyszerkészítmény segédanyagért. Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára közölte, hogy jelentősen átalakult a felsőoktatási és az innovációs terület. A változással a modellváltó felsőoktatási intézmények további fejlődési lehetőséget kaptak. Elvárás az egyetemekkel szemben az oktatás és kutatás mellett az innovációs teljesítmény felmutatása is – közölte. Az ITM államtitkára rámutatott arra, hogy a felsőoktatás jelentős…

Olvass tovább>>

Az erdők legalább fél fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új tanulmány szerint

Az erdők legalább fél Celsius-fokkal hűvösebben tartják a Földet egy új kutatás friss adatai szerint. A globális és helyi hőmérsékletre gyakorolt hatásuk miatt a világ erdei sokkal nagyobb szerepet játszanak a klímaválság elleni védekezésben, mint korábban gondolták – írja a The Guardian a Frontiers in Forests and Global Change című tudományos lapban megjelent kutatás alapján. Az erdők szén-dioxid-felvételben játszott szerepét alaposan megvizsgálták már. Új, átfogó adatok azonban arra utalnak, hogy ennél sokkal jelentősebb előnyöket nyújtanak: ahogy az energiát és a vizet átalakítják, segítenek hűvösen és nedvesen tartani a közeli és…

Olvass tovább>>

Most már mindent tudunk a szalámigyártás folyamatáról

Pick szalámi

A szalámigyártás teljes folyamatát felölelő, a Szegedi Tudományegyetemmel közös kutatási program zárult le a Pick Szeged Zrt.-nél — közölte a Bonafarm csoporthoz tartozó cég vezérigazgatója Szegeden. Takács István a 2017 őszén indult, 2,573 milliárd forintos összköltségű projekt eredményeit bemutató sajtótájékoztatón elmondta, a cég új szalámigyárat épít Szegeden, a projekt részben ehhez kapcsolódott. A cégnél és az egyetemen folyó kutatások során vizsgálták a különféle húsalapanyagok vízleadását. Dolgoztak a füstölési eljárás optimalizálásán, ennek érdekében egy tesztüzemet is építettek. A kutatók elvégezték a csak a Pick szalámira jellemző természetes penészkultúra standardizálását, ezzel biztosítva, hogy…

Olvass tovább>>