Már működik Magyarország és Kelet-Európa első Integrált Geodinamikai Állomása. A Badacsonytördemicen található mérőállomás jelentős szerepet játszhat a földrengéseket megelőző földtani folyamatok azonosításában és a globális szén-dioxid-körforgás jobb megértésében. Az állomás létrejöttében jelentős szerepe volt a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézetének (FI), az intézet MTA FI Lendület Pannon LitH2Oscope Kutatócsoportjának, valamint az ELTE Természettudományi Kar FFI Litoszféra Fluidum Kutató Laboratóriumának. Mint írták, a területen végzett kutatások hátterét részben az a holland-magyar-román tudományos együttműködés adja, amelynek célja a Kárpát-kanyarban zajló komplex geológiai folyamatok mélyebb megértése. A Kárpát-kanyar Európa egyik tektonikailag legdinamikusabb területe, amely…
Olvass tovább>>Év: 2021
A nőstény polipok megdobálják az őket zaklató hímeket
A nőstény polipok olykor üledékkel dobálják meg azokat a hímeket, amelyek megpróbálnak párosodni velük – állapították meg ausztrál, kanadai és amerikai szakemberek. A kutatócsoport még 2015-ben készített néhány olyan felvételt, amelyen az látszik, hogy a polipok különböző dolgokkal dobálják társaikat. Akkor nem volt egyértelmű a szakemberek számára, hogy a fejlábúakat szándékosan vették célba társaik, vagy rosszkor voltak rossz helyen. Ennek kiderítése érdekében a kutatók visszamentek az ausztráliai Jervis-öbölbe, ahol nagyszámú sydney-i polip (Octopus tetricus) él – olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az újabb felvételek készítése és alapos tanulmányozása révén a…
Olvass tovább>>Már kilencezer éve elkezdődhetett a sörkészítés Kínában
Egy új kínai tanulmány szerint már kilencezer éve elkezdődött a sörkészítés Kínában, ezer évvel korábban az eddig véltnél. A sörivás a holtaknak való rituális tiszteletadás része volt 9000 évvel ezelőtt – számolt be róla a phys.org tudományos, ismeretterjesztő portál. A kutatók a Csiaotouban végzett ásatáson egy temetkezési helyen talált ősi edények elemzésével találtak bizonyítékot a korai sörfőzésre. Az ásatáson egy nyolcvan méter hosszú, ötven méter széles sírdombban, három méterrel a földfelszín alatt találták meg az ősi edényeket. A környéken településmaradványokat nem találtak. A sírdombban két ember csontmaradványait fedezték fel, körülöttük több…
Olvass tovább>>A kutyák meg tudják különböztetni az ember szándékos és véletlen tetteit
A kutyák meg tudják különböztetni az ember szándékos és véletlen tetteit egy új német kutatás szerint. A kutya és az ember együttélésének hosszú története során az állat egy sor készséget kifejlesztett, amelyek az emberhez való kötődését segítették. Ezek közül csak egy az, hogy végrehajtják az ül, fekszik és egyéb utasításokat. Azt azonban eddig nem volt ismert, hogy megértik-e az ember szándékát, vagy csak a tettre reagálnak. Felismerni, vagy legalább megérezni egy másik teremtmény szándékait az úgynevezett tudatelmélet vagy mentalizáció alapja. Így nevezik azt a képességet, amellyel mentális állapotot – szándékot,…
Olvass tovább>>Az Atlanti-óceán melegedése a kihalás felé sodorja az északi simabálnákat
Az Atlanti-óceán melegedése a kihalás felé sodorja az északi simabálnákat: az egyre apadó táplálékforrások miatt a súlyosan veszélyeztetett tengeri emlősök szaporodási rátája csökken és kénytelenek elhagyni hagyományos és védett természetes élőhelyeiket, aminek következtében nagyobb eséllyel pusztulnak el a hajókkal való ütközésben és gabalyodnak halászfelszerelésekbe. Charles Greene, a Cornell Egyetem professzora szerint a Maine-öböl melegedéséért elsősorban nem a légkör vagy a vízfelszín melegedése a felelős, hanem az öbölbe több száz láb mélyen „belépő” meleg víztömeg, amely arra kényszeríti a bálnákat, hogy elhagyják hagyományos élőhelyüket – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.…
Olvass tovább>>Szupernóva robbanást idézett elő egy csillagütközés
Bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A tudósokat meglepték az Új-Mexikóban felépített, rádiósugárzást mérő nagy rádióteleszkóp-rendszer (Very Large Array) több éven át tartó égboltvizsgáló kutatásának (VLASS) adatai. „Az elméleti szakértők megjövendölték ezt az eseményt, de ez az első alkalom, hogy valóban látunk egy ilyet” – mondta Dillon Dong, a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatója, a Science című tudományos folyóiratban a felfedezésről megjelent tanulmány vezető szerzője. A VLASS 2017-ben…
Olvass tovább>>Botrány: egy malac 2700 éves csontvázát találták meg Jeruzsálemben
Egy kismalac 2700 éves, épen fennmaradt csontvázának maradványait találták meg izraeli régészek Jeruzsálemben – jelentette a Háárec. A maradványokat a babiloni fogság előtti, első Szentély korabeli Jeruzsálemben, Dávid városában találták a Near Eastern Archeology című szakfolyóiratban megjelent beszámoló szerint. A lelet megerősíti a korábbi elméletet, amely szerint a sertéshús időnként szerepelt Izrael népének ókori étlapján, a sertés és más élelmiszerek fogyasztásának tilalma csak évszázadokkal később, a babiloni fogságból való visszatérés után emelt második Szentély időszakában jelent meg. A hét hónapos malacot nem vágták le, hanem véletlenül pusztult el, amikor ráomlott a…
Olvass tovább>>Eltűntnek hitt angolszász kolostor maradványait tárták fel Angliában
Egy eltűntnek hitt angolszász kolostor maradványait tárták fel a Readingi Egyetem régészei a dél-angliai Cookham faluban. Bár történelmi dokumentumokban említés található a VIII. századi kolostor létezéséről, annak pontos helye rejtély volt, a történelmi feljegyzések szerint Cynethryth királyné, Mercia uralkodójának, Offának a felesége volt a kolostor elöljárója. A régészek a falu Szentháromság templomának kertjében folytattak feltárásokat, és fából készült épületek maradványait és a kolostor lakói által használt eszközöket találtak. „Cookham eltűnt kolostora mindig a történészek érdeklődésének középpontjában állt, pontos helyéről számos elméletet állítottak fel. Erre a rejtélyre akartunk egyszer s mindenkorra fényt…
Olvass tovább>>Újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tengerben
Hat és fél ezer éves újkőkori település maradványaira bukkantak horvát búvárok az Adriai-tenger legdélibb részén, Korcula sziget partjainál, a tengerszint alatt 4,5 méter mélyen – írta a Jutarnji List című horvát napilap. Mate Parica, a zárai (Zadar) egyetem régésze elmondta: a település tervszerűen, hétszög alakban épült, ami a korszakot tekintve fantasztikus. „Krisztus születése előtti, körülbelül 4500 éves kultúráról beszélünk” – magyarázta. „Az ilyen leletek ritkának számítanak a világban, általában barlangokban, nem a tengerszint alatt bukkanunk településmaradványokra” – hangsúlyozta a szakember, hozzátéve, hogy az egykori településre légi felvételek alapján, véletlenül találtak…
Olvass tovább>>Nagyon hamar kifejlődtek új emlősfajok a dinoszauruszok kihalása után
Ősi emlősmaradványok elemzése arra utal, hogy a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása után gyorsan kifejlődtek új emlősfajok. A korai emlősök három új faját azonosították a wyomingi Nagy-vízválasztó-medencében talált fosszíliák elemzésével. Ezek az őskori emlősök néhány százezer évvel a dinoszauruszok eltűnése után jelentek meg. A paleontológusok az alsó állkapocscsontok és fogak maradványai alapján további részleteket tártak fel az emlősökről, amelyek őspatások voltak, a modern patás állatok, például a lovak, vízilovak, tehenek és elefántok ősei. A dinoszauruszok mellett élő, majd kihalásukat túlélő korai emlősök meglehetősen kicsik voltak, jellemzően egér- és patkányméretűek.…
Olvass tovább>>Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok
Élhető exobolygók egy új osztályát azonosították csillagászok, felfedezésük azt jelentheti, hogy a Föld biológiai folyamataihoz hasonló élet megtalálása a Naprendszeren kívül lehetséges a következő két-három évben – közölte a Cambridge-i Egyetem. A The Astrophysical Journal című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a kutatók az új típusú exobolygókat hycean bolygóknak, azaz hidrogénben gazdag légkörű, forró, óceán-borította bolygóknak nevezték el, amelyekből szerintük jóval több van és jóval inkább megfigyelhetők, mint a Földhöz hasonló bolygók. Az exobolygók a Naprendszeren kívüli, idegen csillagok körül keringő bolygók. A Földön kívüli élet után kutatva a csillagászok olyan…
Olvass tovább>>Egy 7200 éve élt nő ép genetikai anyagát találták meg
Egy 7200 évvel ezelőtt élt nő épen fennmaradt, fosszilis DNS-ét találták meg Indonéziában. A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösség tagjának csontvázára a Szulavézi-sziget Leang Panninge-barlangjában 2015-ben folytatott ásatáson bukkantak rá – írta a The Guardian online kiadása. A maradványok egy tinédzseré voltak, akinek a kutatók a Bessé becenevet adták. A felfedezésről szóló tanulmányt a Nature folyóiratban publikálták. A kutatók szerint először találtak ősi emberi DNS-t az ázsiai szárazföld és Ausztrália között fekvő Wallacea-szigetcsoport térségében. A DNS-t Bessé halántékcsontjából nyerték. A Griffith Egyetem professzora, Adam Brumm, a kutatás társvezetője elmondta, hogy az ép DNS…
Olvass tovább>>Természetes élőhelyeik mintegy 90 százalékát elveszíthetik a főemlősök Afrikában
Természetes környezetük mintegy kilencven százalékát elveszíthetik Afrikában a főemlősök a következő évtizedekben a globális felmelegedés és az élőhelyek elpusztítása miatt egy nemzetközi kutatócsoport előrejelzése szerint. A gorillák, csimpánzok, bonobók már ma is a veszélyeztetett vagy a súlyosan veszélyeztetett fajok közé tartoznak. A klímaválság, természetes környezetük elpusztítása, valamint az emberi népesség növekedése meg fogja tizedelni soraikat 2050-re. Az ily módon veszélyeztetett természetes élőhelyeik fele nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken terül el – olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján. Mintegy ötven egyetem, kutatóintézet és fajmegőrző szervezet kutatói szerint ugyan új…
Olvass tovább>>Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök továbbképzés indul a Pécsi Tudományegyetemen
Az országban elsőként a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán (PTE MIK) indul tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakmérnök szakirányú továbbképzés. A felsőoktatási intézmény közölte, hogy a jövő februárban induló képzés lesz az első Magyarországon, amelyen a hallgatók nem csak egy-egy kurzuson, hanem két féléves programban sajátíthatnak el alapvető elméleti, műszaki és gyakorlati ismereteket. Kvasznicza Zoltánt, a PTE MIK tanszékvezető egyetemi docensét idézve azt írták, hogy a gépipari és az energetikai szektornak szeretnének olyan szakmérnököket és szakembereket képezni, akiknek megfelelő műszaki ismeretei és képességeik vannak a tüzelőanyag-cellák és a kapcsolódó hidrogéntechnológiai berendezések…
Olvass tovább>>KKM: a kormány elfogadta Magyarország űrstratégiáját
A kormány elfogadta a Magyarország Űrstratégiája című dokumentumot – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Mint írták, Magyarország az európai nemzetek többségéhez hasonlóan űrstratégiában jelölte ki azokat a sarokpontokat, amelyek „rögzítik hazánk lehetőségeit és a fejlesztési irányvonalakat az űrkutatás és űrtevékenység területén”. Hozzátették: az űrstratégia jövőképe, hogy hosszú távon Magyarország aktív szereplője legyen az űrszektor globális értékláncának, és elért pozíciójánál fogva egyes fejlesztési területeken regionális vezető szerepet töltsön be. Az űrstratégia prioritása továbbá, hogy biztosítsa „a vonzó és validált képzési rendszerének köszönhetően” folyamatosan megújuló, több tudományágat is érintő tudással rendelkező szakember-utánpótlást, „amely…
Olvass tovább>>Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel Kínában
Kékbálnaméretű dinoszauruszfajokat fedeztek fel a kutatók Kína északnyugati részén – derült ki egy új tanulmányból, amely a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg. A Hszincsiangban feltárt hátcsigolya- és bordafosszília töredékek alapján a kínai és brazil szakemberek két új fajt azonosítottak – számolt be a CNN. A Silutitan sinensis (képünkön), amelynek nevében a silu mandarin nyelven selyemutat jelent, a kutatók becslései szerint több mint 20 méter hosszú lehetett, míg a Hamititan xinjiangensis, amelynek neve a felfedezésének helyére utal, 17 méter hosszúra is megnőhetett. Ez azt jelenti, hogy mindkét dinoszaurusz csaknem akkora…
Olvass tovább>>Az orangutánok saját maguktól jönnek rá, hogyan kell „kalapáccsal” feltörni a dióféléket
Az orangutánok nem ellesik egymástól, hanem saját maguk jönnek rá, hogyan tudják a természetből vett „kalapáccsal” feltörni a dióféléket – állapították meg német kutatók. A diófélék valamilyen tárggyal való feltörése az egyik legösszetettebb eszközhasználati magatartásforma az állatvilágban. A vadonban eddig csupán a csimpánzoknál, a csuklyás majmoknál és a makákóknál figyelték meg a gyakorlatot. A Tübingeni Egyetem szakemberei azt vizsgálták, hogy más főemlősök, például az orangutánok is valamilyen eszközzel törik-e fel a magokat és ha igen, akkor az állatok miként sajátítják el ezt a képességet – olvasható az egyetem honlapján lévő közleményben.…
Olvass tovább>>Mesterséges intelligenciával egy nap alatt megállapítható lehet a demencia
Brit kutatók mesterséges intelligencián alapuló rendszert tesztelnek, melyről úgy vélik, egyetlen agyi felvétel alapján egy nap alatt képes diagnosztizálni a demenciát. A rendszer azt is előre jelezheti, hogy a betegség éveken át változatlan marad, lassan romlik, vagy azonnali kezelést igényel. Jelenleg számos agyi felvételt és tesztet kell készíteni a demencia diagnózisához. A kutatók szerint a minél korábbi diagnózis jelentősen javítja a páciensek kilátásait. „Ha korán beavatkozunk, a betegség előrehaladása lassul, így a további károk megelőzhetők. Valószínű, hogy a tünetek későbbi életkorban, vagy talán soha nem jelentkeznek” – idézte a BBC…
Olvass tovább>>Rémisztő sárkány lehetett Ausztrália legnagyobb repülő hüllője
Rémisztő sárkány repkedhetett 105 millió éve Ausztrália felett egy új kutatás szerint. Egy csaknem hétméteres szárnyfesztávolságú pteroszaurusz maradványait tárták fel, mely a kontinens legnagyobb repülő hüllője lehetett. Az újonnan felfedezett faj a Thapunngaka shawi tudományos nevet kapta. A leleten végzett vizsgálatok eredményét a Journal of Vertebrate Paleontology című tudományos lapban mutatták be. A pteroszaurusz a mai Queensland állam kietlen vidékeinek nagy részét egykor borító Eromanga-beltenger területén repkedhetett. Dárdaszerű csőrével könnyedén kapta ki a halakat a tengerből – írja a CNN. A szakértők, köztük Tim Richards, a Queenslandi Egyetem tudósa, egy állkapocs-fosszíliát…
Olvass tovább>>Precíziós Gazdálkodási Rendszerért és biogázolaj újfajta előállításáért adták át az Agrár Minisztérium innovációs díjait
Átadták a 2020. évi Agrár Innovációs Díjat, ill. a Környezetvédelmi Innovációs Díjat, melyet Nagy István, miniszter és Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke nyújtottak át. A Magyar Innovációs Nagydíj pályázat keretében történt értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2020. évi gazdasági eredmény. A Precíziós Gazdálkodási Rendszer (PGR) 2020 januárjában került bemutatásra, majd márciusban 14 alkalmazásnak a tesztelése kezdődött meg 600 partner bevonásával. A 2020 augusztus végi éles indítást követően, jelenleg már a 14 digitális megoldást is meghaladó azon alkalmazások száma, amelyek bevezetésre kerültek a mezőgazdasági szolgáltatási piacra. Az innovációért…
Olvass tovább>>