Év: 2021

A szén-dioxid hasznosítására dolgoztak ki skálázható megoldást az SZTE kutatói

~
szén-dioxid

A szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására dolgoztak ki a korábbinál hatékonyabb, skálázható megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, felfedezésüket szabadalmaztatták, eredményeikről pedig a Nature Energy című lapban számoltak be – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény. A rangos tudományos folyóiratban megjelent publikációt Janáky Csaba és munkatársai írták, a szerzők mindegyike az SZTE kutatója. A légkörben emelkedő szintje miatt globális környezeti problémát okozó szén-dioxid megkötéséhez és energetikai, illetve vegyipari alapanyagként hasznosítható szén-monoxiddá alakításához az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense már több fejlesztéssel is hozzájárult. Kutatócsoportja ipari partnerekkel korábban energiahatékony, kizárólag vizet…

Olvass tovább>>

A csernobili sugárzás okozta egészségkárosodás nem terjedt át a betegek később született gyermekeire

~
Atom

A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján. A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek. Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek – olvasható a BBC News honlapján. Az amerikai…

Olvass tovább>>

Elkészült a tömeg-lélegeztetőrendszer prototípusa az Óbudai Egyetemen

~
koronavírus

Teljesült az ARDS betegek hatékony gyógyításához szükséges tömeg-lélegeztetőrendszer fejlesztése az Óbudai Egyetemen. A berendezés lehetővé teszi egyszerre 5-10-20 vagy akár még több ember lélegeztetését is, valamint kórházi környezeten kívül, ad-hoc táborokban, csarnokokban üzemeltethető, kórházi infrastruktúra hiányában is védi az egészségügyi dolgozókat. A projekt megvalósítása sok súlyos állapotú koronavírusos fertőzött életének megmentését teheti lehetővé világszerte. A tömeg-lélegeztetés koncepciójának kidolgozásával egy teljesen új, jól skálázható, költséghatékony páciens lélegeztetési megoldás alakult ki, amely hatékonyan használható járványhelyzetek (pl.: SARS, COVID-19, MERS, madárinfluenza stb.), terrortámadások, illetve egyéb katasztrófák esetén. A tömeg-lélegeztetőrendszer komponenseinek definiálásával, valamint, ezen,…

Olvass tovább>>

Ötven éve lőtték fel a világ első űrállomását

~
Szaljut-1

Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ első űrállomását, a szovjet Szaljut-1-et. A világűr meghódítása évszázadokon át álomnak tűnt csupán, és számtalan tudományos-fantasztikus regény alapjául szolgált. A rakétarepülés és az űrhajózás elméleti alapjait a 19. század végén az orosz Konsztantyin Ciolkovszkij fektette le, az első folyékony hajtóanyagot használó rakétát 1926-ban az amerikai Robert H. Goddard, a világűr elérésére képes első rakétát 1942-ben a német Wernher von Braun (a náci rakétaprogram, majd az amerikai űrprogram vezetője) építette meg. A hidegháború idején a két nagyhatalom versenyfutása a világűrre…

Olvass tovább>>

Az esőerdők is átalakultak a dinoszauruszokkal végző aszteroida hatására

~
aszteroida

A 66 millió éve a Földbe csapódó aszteroida hatására haltak ki a dinoszauruszok, de a trópusi esőerdők is teljesen átalakultak egy új tanulmány szerint. „Több mint ötvenezer pollen- és több mint hatezer levélkövületet vizsgált meg kutatócsoportunk, egy részük a becsapódás előtt, a másik utána keletkezett” – magyarázta a BBC-nek Mónica Carvalho, a panamai Smithsonian Trópuskutató Intézet (Smithsonian Tropical Research Institution) munkatársa, a Science tudományos lap friss számában megjelent tanulmány társszerzője. A kutatók azt találták, hogy a toboztermők és a harasztok uralták a növényvilágot, mielőtt a 12 kilométer széles aszteroida becsapódott volna…

Olvass tovább>>

Több ezer éves faévgyűrűket vizsgáltak a debreceni Atommagkutató Intézetben

~
fa évgyűrű

Extrém magas radiokarbon szintek nyomait keresték több ezer éves faévgyűrűkben az a ETHZ AMS Zürich laboratórium és a debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) munkatársai. A vizsgálat legújabb eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók. Fusa Miyake és munkatársai 2012-ben mutatták ki elsőként a radioaktív C-14 (szén-14) izotóp kiugróan magas koncentrációját időszámításunk szerint 775-ből származó faévgyűrűkön. A jelenség létezéséÚj hozzáadásat akkor a Föld több kontinenséről származó korabeli faévgyűrűk vizsgálatával független laboratóriumok, köztük az Atommagkutató Intézet (Atomki) is megerősítette – olvasható az Atomki közleményben. Az első megfigyelés óta több alkalommal is…

Olvass tovább>>

Végre igazolták, hogy a szociális környezet befolyásolja az örvös légykapók énekét

~
örvös légykapó

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) viselkedésökológusainak kutatása szerint az örvös légykapók megváltoztatják az éneküket, ha különböző tojóknak (leendő párnak) vagy hímeknek (potenciális riválisnak) énekelnek. A felfedezés jelentőségét többek között az adja, hogy korábban csak nagyon kevés madárfajnál írtak le hasonló jelenséget. A madárének az egyik legváltozatosabb kommunikációs rendszer az állatvilágban, melynek fő funkcióit – a tojók csalogatását, más hímek elriasztását – a tudomány ugyan ismeri, de az ének számos részletét, a pontos információtartalmát és jelentőségét illetően még nem tárták fel a kutatók. Sok énekesmadárfaj egyedei képesek énekükkel információt közölni a pillanatnyi környezetükről.…

Olvass tovább>>

Túlélte az első Marson töltött éjszakáját az Ingenuity helikopter

~
NASA Ingenuity helikopter

Túlélte az első Marson töltött éjszakáját a NASA Ingenuity helikoptere, amit az amerikai űrhatóság „fontos mérföldkőnek” nevezett. Az ultrakönnyű gépet szombaton eresztette le a vörös bolygó felszínére a Perseverance marsjáró, mely február 18-án érkezett meg a Marsra. Miután elvált a Perseverance-től, az Ingenuitynek saját napelemei segítségével kell üzemeltetnie azt a létfontosságú hűtőberendezést, amely megvédi a fagyástól és megrepedéstől az elektromos alkatrészeit. A marsi éjszakán a hőmérséklet mínusz 90 Celsius-fokra is süllyedhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Ez az első alkalom, hogy az Ingenuity egyedül volt a Mars felszínén. Mostanra megkaptuk…

Olvass tovább>>

A gorillák kommunikációjának titkait tárta fel egy új kutatás

~
Hegyi gorilla, Uganda, Bwindi Np

Minél nagyobb egy hím gorilla, annál erőteljesebben tudja verni a mellkasát, hogy jelezze a barátoknak és az ellenségnek, mennyire hatalmas – állapította meg egy új kutatás, amely a gorillák kommunikációját vizsgálta. Mint a tanulmányban leírták: a mellkason való dobolás hatásossága – ahogy eddig is sejtették – az állat méretétől és erejétől függ. A nőstények akkor dobolnak a mellkasukon, mikor felmérik a párjukat, a hímek viszont küzdelemre hívnak a mellkasdöngetéssel. A kutatók szerint a mellkas ütögetése fontos kommunikációs eszköz a sűrű trópusi őserdőben, ahol élnek. A kifejlett ezüsthátú hím gorillák mellkasverését több…

Olvass tovább>>

Megtalálták az elveszett aranyvárost Egyiptomban

~
Egyiptom, aranyváros

Egy egyiptomi régészeti misszió bejelentette csütörtökön, hogy megtalálta a 3000 éves „elveszett aranyvárost”, amelyet a homok temetett maga alá az ókori emlékekben gazdag Luxorban. Sok külföldi expedíció kereste ezt a várost, de mind kudarcot vallottak – idézte fel Záhi Havvász tekintélyes egyiptomi régész, egykori régiségügyi miniszter. A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt – olvasható az al-Ahram egyiptomi napilap angol nyelvű hírportálján. Havvász szerint ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori város. A egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó,…

Olvass tovább>>

Megkezdte eltávolodását a Bennu kisbolygótól a NASA OSIRIS-REx űrszondája

~
OSIRIS-REx

Utoljára repült el a Bennu kisbolygó fölött az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondája és lassan elkezdett eltávolodni az aszteroidától. Az űrmisszió csoportjának azonban még néhány napot várnia kell arra, hogy megtudja, miként változtatta meg a Bennu felszínét az, amikor az űrszonda mintákat vett a talajából. Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott. „A kiásott anyag eloszlásának megfigyelésével többet fogunk megtudni az aszteroida felszínének természetéről és a felszín alatti anyagokról” – idézte a NASA honlapja Dante Laurettát,…

Olvass tovább>>

Végre kiderült: a hűtés nélkül tárolt inzulin is megőrzi hatásosságát

~
inzulin

A hűtés nélkül tárolt inzulin is megőrzi hatásosságát egy új kutatás szerint. A svájci Genfi Egyetem és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet kutatócsoportja megállapította, hogy nyitott inzulinampullák több mint 30 Celsius-fokos hőmérsékleten négy héten át tárolva is megőrzik hatásosságukat. Ez különösen a szegényebb országokban és a meleg éghajlaton élők számára lehet fontos. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők vérének nagyon magas a cukortartalma, aminek súlyos következményei lehetnek (többek közt kóma, vakság, végtagamputálás). A betegeknek ezért naponta kell inzulininjekciót kapniuk. „Az aktuális irányelvek szerint az ampullákat folyamatosan két és nyolc fok…

Olvass tovább>>

A „láthatatlan gyilkos” 8,7 millió ember halálát okozta 2018-ban

~
szmog

A fosszilis anyagok égetéséből származó légszennyezettség okozta a halálesetek egyötödét 2018-ban a világban – állapította meg egy részletes elemzés. A fosszilis anyagok égetéséből származó légszennyezettség okozta a halálesetek egyötödét 2018-ban. Azokban az országokban a legmagasabb a halálozási arány, ahol a legnagyobb mértékű a fosszilis üzemanyagok használata például erőművekben, az otthonokban és a járművekben, Az elemzés szerint az Egyesült Államokban és Európában tíz halálesetből több mint egyet a légszennyezettség okoz, Ázsiában viszont minden harmadik halálesetet. Dél-Amerikában és Afrikában lényegesen alacsonyabbak a halálozási arányok. Az értékek jóval magasabbak a korábban véltnél és még…

Olvass tovább>>

Meghatározták a Mars magjának méretét az Insight marsszonda adatai alapján

~
Mars

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight marsszondája által gyűjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét. A kutatócsoport a héten virtuálisan zajló 52. Hold- és Bolygótudományi Konferencián mutatja be eredményeit. Simon Stahler, a csoport tagja azonban elérhetővé tette a prezentációt az érdeklődők számára. A kutatási eredményeket a közeljövőben egy tudományos folyóiratban is közlik – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Eddig az égitestek közül csupán a Föld és a Hold magját mérték meg. Az ilyen mérésekhez a kutatók szenzorok szeizmikus adatait használják, amelyek érzékelik a…

Olvass tovább>>

Eddig ismeretlen élőlényeket fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson

~
Deinococcus radiodurans

Eddig ismeretlen baktériumokat fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Négy baktériumfajt találtak a fedélzeten, közülük három eddig ismeretlen faj. A szakértők szerint nem az űrből származnak, de kérdés, hogyan jutottak az űrállomásra és hogyan maradtak életben. Korábbi tanulmányok már igazolták, hogy bizonyos ellenálló baktériumok képesek túlélni az űrviszonyokat. Ilyen a Deinococcus (képünkön), ami három évet élt túl az ISS felszínén. A Guinness Rekordok Könyve a világ legkeményebb baktériumaként tartja számon – írja a The Guardian online kiadása. Ezt a baktériumot szándékosan helyezték el a felszínen, hogy bizonyítsák az úgynevezett pánspermia elméletet,…

Olvass tovább>>

A 2I/Boriszov lehet a valaha talált legősibb üstökös

~
2I/Boriszov

A Naprendszerbe érkezett második és egyben legutóbb észlelt üstökös, a 2I/Boriszov (képünkön) az egyik valaha megfigyelt legősibb üstökös lehet az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjának (VLT) új megfigyelései szerint. A csillagászok szerint a 2I/Boriszov valószínűleg korábban sohasem repült közel csillaghoz, mielőtt 2019-ben elhaladt a Nap mellett, ezáltal háborítatlan maradványa annak a gáz- és porfelhőnek, amelyből létrejött. Az üstököst Gennagyij Boriszov amatőr csillagász fedezte fel a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban 2019 augusztusában, néhány héttel később nyilvánították a Naprendszeren túlról érkezett égitestnek. „A 2I/Boriszov lehet a valaha megfigyelt első igazi…

Olvass tovább>>

Szellemitulajdon-piactér indult Magyarországon

~
Molnár István, a Danubia IP ügyvezetője

A Danubia IPMall ingyenesen köti össze a szabadalom-tulajdonosokat a befektetőkkel és hasznosítókkal. Kárba vesző innováció Képzeljük el, hogy feltalálók vagyunk, akik évekig fejlesztenek egy megoldást. Pénzt és energiát ölnek bele, megszerzik a szabadalmat, de nem marad pénz arra, hogy egy termékben használják fel az új megoldást. Hiába az innováció, ha nem sikerül eladhatóvá tenni. Az összes szabadalom 95 százalékát soha nem hasznosítják új termékekben, szolgáltatásokban, illetve a gazdasági növekedés elősegítése céljából. Nem meglepő, hogy a szabadalmi oltalmak döntő többsége idő előtt megszűnik, mivel a fenntartási díjak megfizetése nem gazdaságos. Gyakran…

Olvass tovább>>

Ősi meteoritbecsapódás nyomait fedezték fel a Déli-sarkvidéken

~
Anktartisz-Walnumfjellet

Egy ősi, 430 ezer éve az Antarktisz jégtakaróját ért meteoritbecsapódásra utaló nyomokat talált a Kenti Egyetem tudósai vezette kutatócsoport. Földönkívüli részecskéket (kondenzációs gömböcskéket) találtak a Maud királyné-földön lévő Sor Rondane-hegységben, a Walnumfjellet-hegycsúcson. Jelenlétük szokatlan becsapódási eseményre utal, melynek során nagy sebességgel csapódott be egy legalább százméteres aszteroida, ennek eredményeként olvadt és elpárolgott meteoritanyag jött létre. Ezt közepes típusú becsapódásnak nevezik, mivel nagyobb, mint egy légrobbanás, de kisebb, mint egy krátert generáló esemény – írja az EurekAlert.com tudományos portál. A törmelék kondritos összetétele, kémiai jellemzői és magas nikkeltartalma utal arra, hogy a…

Olvass tovább>>

Az univerzum legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta egy magyar kutatócsoport

~
fekete lyuk

A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be. Mint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK)közleményében írják, az univerzumban található elemeknek és izotópoknak az eredete nem teljesen ismert. Még mindig eldöntetlen kérdés, hogy milyen csillagászati esemény hozta létre az univerzum legnehezebb elemeit, például a jódot, a platinát, az uránt és az aranyat. Eredetük megismerése közelebb vihet a Naprendszer kialakulásának és kémiai összetételének megértéséhez. Az már ismert, hogy a…

Olvass tovább>>

A páncélos dinoszauruszok koponyáján található csontkinövéseket vizsgálták az ELTE kutatói

~
Hungarosaurus

A páncélos dinoszauruszok koponyáján található taréjok és dudorok kialakulását, lehetséges szerepét vizsgálták legújabb kutatásukban az ELTE Őslénytani Tanszékének és a kanadai Guelphi Egyetemnek a munkatársai a bakonyi Iharkúton előkerült leletanyagon. A bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyről előkerült gazdag páncélos dinoszaurusz (Hungarosaurus) leletanyag egyedülálló lehetőséget biztosított a kutatóknak, hogy jobban megértsék ennél a csaknem 130 millió éven keresztül létezett csoportnál e csonttani jellegzetesség kialakulását, változatosságát és lehetséges szerepét – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) keddi közleményében. A dinoszauruszok számos csoportjánál a koponyán különféle alakú, méretű és funkciójú csontkinövés található. Taréjok, tülkök, tüskék, gallérok…

Olvass tovább>>