Év: 2021

Az állatok evolúciójának hiányzó láncszemeként azonosítottak egy egymilliárd éves ősmaradványt

~
Bicellum Brasierre

Az állatok evolúciójának egy hiányzó láncszemeként azonosítottak brit és amerikai kutatók egy egymilliárd éves ősmaradványt, amelyet Skóciában tártak fel. Az Északnyugati-felföld térségében felfedezett mikrofosszília egy olyan organizmusról árulkodik, amely valahol az egysejtű és többsejtű élőlények között helyezkedett el – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Az angliai Sheffieldi Egyetem és az amerikai Boston College szakemberei által vezetett kutatócsoport a Current Biology című folyóiratban számolt be a Bicellum Brasierre (képünkön) keresztelt ősmaradványról. „A komplex többsejtűség és az állatok eredetét tekintjük a két legfontosabb eseménynek a földi élet fejlődéstörténetében és a felfedezésünk új fényben…

Olvass tovább>>

Valószínűleg megtalálták a jáki templom alapítójának csontjait

~
Megtalálhatták a jáki apátsági templom alapítójának tartott Jáki Nagy Márton csontjait

A régészeti munkálatokat végző szakemberek szerint nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy megtalálták a jáki apátsági templom alapítójának tartott Jáki Nagy Márton csontjait. Pap Ildikó régész, a helyreállítás alatt álló, román kori műemlék régészeti munkálatainak irányítója elmondta: a templombelsőben folytatott régészeti és helyreállítási munkálatok során egy XIII. századi épített téglasírt tártak fel, amely a templommal egy időben épült és egy idősebb, nagy termetű férfi csontjait rejtette. „Onnan tudjuk, hogy a templommal együtt épült a sír, hogy a déli toronyalj egyik pillére ráépült ennek a sírnak egy részére” – fűzte hozzá a szakember. Pap…

Olvass tovább>>

Második mélyűrkutató antennáját építi Ausztráliában az Európai Űrügynökség

~
ESA deep space network

Még egy 35 méter átmérőjű tányérantennát épít az Európai Űrügynökség (ESA) Ausztráliában. A mélyűrt kutató új antennát Perthtől 140 kilométerre északra állítják fel. A 620 tonnás antenna kiegészíti majd a helyszínen már álló másik mélyűrkutató antennát, de ez egy újabb modell, amely új funkciókkal rendelkezik és további kommunikációs frekvenciákon dolgozik majd – közölte honlapján az ESA. A legfrissebb kommunikációs technológiával lesz felszerelve, köztük mínusz 263 Celsius-fokra hűtött tápegységgel, amely 40 százalékkal képes növelni az adatátvitelt. Az antenna olyan érzékeny lesz, hogy a sokkal gyengébb jeleket is képes érzékelni, akár egy mobiltelefon…

Olvass tovább>>

Mesterséges intelligenciával kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát a CSFK-kutatói

~
HD 163296 bolygókeletkezés

Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlődés korai szakaszait. Az Európai Unió Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogramján keresztül támogatott NEMESIS (Novel Evolutionary Model for the Early Stars with Intelligent Systems – azaz a csillagfejlődés korai szakaszának újszerű modellezése intelligens rendszerekkel) elnevezésű projekt elsődleges célja, hogy létrehozza az eddig ismert fiatal csillagokat tartalmazó legnagyobb adatbázist. Emellett a…

Olvass tovább>>

Ősbaktériumokat rekonstruáltak az ELTE TTK kutatói

~
ELTE HPC

Több mint hárommilliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (ELTE TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. A legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is – közölte az ELTE. A baktériumok a Föld egyik legsokszínűbb és legnagyobb számban jelen lévő organizmusai. A DNS-szekvenálásnak köszönhetően egyre többet tudunk felépítésükről, életmódjukról és funkciójukról,…

Olvass tovább>>

Már azt is tudjuk milyen hosszú egy nap a Vénuszon… nagyon

~
Vénusz

Bár a Föld legközelebbi szomszédja, számos rejtély övezi a Vénuszt. Éveken át tartó kutatások eredményeként a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i intézményének (UCLA) tudósai megállapították a Vénusz egy napjának pontos hosszát, tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. Az új radaros mérések alapján megállapítható, hogy egy átlagos nap a Vénuszon 243,0226 földi napig tart, tehát egy földi év kétharmadáig. Ráadásul a Vénusz forgási sebessége állandóan változik – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A változásokért valószínűleg a Vénusz sűrű légköre tehető felelőssé. Ahogy a bolygó körül mozog, kölcsönhatásba lép a szilárd talajjal, felgyorsítja, majd…

Olvass tovább>>

A NASA közzétette marsi helikopterének zümmögő hangját

~
Mars

Először vette fel egy idegen bolygón egy űreszköz egy másik különálló űreszköz hangját: a NASA Perseverance marsjárója két mikrofonjának egyikét használva hallgatta az Ingenuity helikopter negyedik tesztrepülését április 30-án – adta hírül pénteken videofelvétellel kísérve az amerikai űrkutatási hivatal. A videofelvételen jól látszik a napelemmel működő Ingeniuty repülése, amelyet felvett a marsjáró kamerája, és halkan hallható a rover SuperCam lézereszközének mikrofonján keresztül a helikopter hangja. A Perseverance 80 méterre parkolt a helikopter felszállóhelyétől, a marsjáró földi irányítói azonban nem voltak biztosak abban, hogy a mikrofon felveszi a repülés hangját. A…

Olvass tovább>>

Rejtélyes koporsó a XVII. századból

~
Peder Winstrup

Feltehetőleg saját, halva született fiúunokája holttestét rejti az 1679-ben elhunyt Peder Winstrup svéd püspök koporsója, amelyet a lundi katedrális őriz – állapították meg svéd szakemberek a földi maradványokon végzett DNS-vizsgálatok alapján. A Lundi Egyetem kutatói még évekkel ezelőtt fedezték fel a mindössze öt-hat hónapos koraszülött csontjait a koporsó röntgenes vizsgálatakor. Az újszülöttet kelmébe bugyolálva rejtették el Lund 74 éves korában elhunyt püspöke mellé – olvasható az egyetem honlapján. „Akkoriban nem volt szokatlan, hogy a kisgyerekeket felnőttekkel közös koporsóban helyezték el. A magzatot a gyászszertartás után tehették a püspöki koporsóba, amikor…

Olvass tovább>>

A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók

~
nagy mocsári csiga

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint harminc éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan…

Olvass tovább>>

Elkészült a tömeg-lélegeztetőrendszer prototípusa az Óbudai Egyetemen

~
Óbudai Egyetem

Elkészült az ARDS betegek hatékony gyógyításához szükséges tömeg-lélegeztetőrendszer fejlesztése az Óbudai Egyetemen. A berendezés lehetővé teszi egyszerre 5-10-20 vagy akár még több ember lélegeztetését is, valamint kórházi környezeten kívül, ad-hoc táborokban, csarnokokban üzemeltethető, kórházi infrastruktúra hiányában is védi az egészségügyi dolgozókat. A projekt megvalósítása sok súlyos állapotú koronavírusos fertőzött életének megmentését teheti lehetővé világszerte. A tömeg-lélegeztetés koncepciójának kidolgozásával egy teljesen új, jól skálázható, költséghatékony páciens lélegeztetési megoldás alakult ki, amely hatékonyan használható járványhelyzetek (pl.: SARS, COVID-19, MERS, madárinfluenza stb.), terrortámadások, illetve egyéb katasztrófák esetén. A tömeg-lélegeztetőrendszer komponenseinek definiálásával, valamint, ezen,…

Olvass tovább>>

Meglepő felfedezéseket tett a Marson lévő szeizmométer

~
Mars

Számos meglepő felfedezést tett az első marsi év alatt a SEIS, a NASA-nak a vörös bolygón lévő űrszondája, az InSight szeizmométere. A műszer több mint ötszáz rengést észlelt ezen idő alatt. Egy marsi év 687 földi nap. Az Amerikai Szeizmológiai Társaság (SSA) idei éves találkozóján a Zürichi Műszaki Egyetem munkatársa, Savas Ceylan beszámolt az InSight földi csapatának, a The Marsquake Service-nek a marsrengések észlelése során végzett munkájáról, a bolygó szeizmológiai katalógusának készítéséről. A marsrengések számos dologban különböznek a földrengésektől – fejtette ki Ceylan. Először is: jóval kisebbek, mint a Föld…

Olvass tovább>>

Egy eddig ismeretlen kacsacsőrű dinoszauruszt azonosítottak Japánban

~
Yamatosaurus izanagii

A hadroszauridák vagy más néven kacsacsőrű dinoszauruszok egy új nemzetségét és faját azonosították japán és amerikai paleontológusok Japán egyik déli szigetén – olvasható a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő portálon. A szakemberek a Scientific Reports című folyóiratban számoltak be a Yamatosaurus izanagii felfedezéséről. A növényevő hadroszauridák a késő kréta időszakban éltek, több mint 65 millió évvel ezelőtt. Megkövesedett maradványaikat Észak-Amerikában, Európában, Afrikában és Ázsiában tárták fel. Egyes nemzetségeiknél a koponya elülső része lapos és széles csőrt formázva ideális volt a levelek és gallyak lecsípésére. Szájuk hátsó részében több száz fog sorakozott, lehetővé téve a…

Olvass tovább>>

Magyarország az idén minden eddiginél nagyobb összeget fordít kutatás-fejlesztésre, innovációra

~
innováció

Magyarország az idén minden eddiginél nagyobb összeget fordít kutatás-fejlesztésre, innovációra a magyar költségvetésből – hangsúlyozta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az NKFI Alap 2021. évi program-stratégiájáról tartott online sajtótájékoztatóján. Kiemelte, az idén több mint 182 milliárd forintra írnak ki kutatás-fejlesztési, innovációs pályázatot, ami 25 százalékkal több a tavalyi 145 milliárd forintnál. Kifejtette, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által kezelt NKFI-Alapban három prioritást jelenítenek meg. A legnagyobb rész továbbra is a nemzeti kutatás területe lesz, emellett létrehoznak egy külön alaprészt az egészségügyi kutatásoknak, illetve egyet a védelmi…

Olvass tovább>>

Genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól

~
Kávé, koffein

Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól – állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak. Az egyetem, valamint a Dél-Ausztráliai Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet (SAHMRI) szakemberei a brit biobank adataira támaszkodva elemezték több mint 390 ezer ember adatait – olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon. A kutatók megvizsgálták az alanyok kávéfogyasztási szokásait, majd összevetették az adatokat a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekkel, valamint a pulzusszámmal. Az okozati kapcsolatot a mendeli randomizáció technikáját alkalmazva mutatták ki. Megállapították, hogy a magas…

Olvass tovább>>

Putyin: Moszkva kész a nemzetközi együttműködésre a világűrben

~
Jurij Gagarin

Oroszország kész folytatni a nemzetközi együttműködést a világűrben – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, az űrágazat fejlesztéséről hétfőn, az első űrhajós, Jurij Gagarin űrrepülésének 60. évfordulóján rendezett videokonferencián. „Tovább fogjuk fejleszteni a nemzetközi programokat, készek vagyunk partnereinkkel az együttműködésre a világűrben” – mondta. „Ezzel együtt következetesen haladni kell előre, új feladatokat kell megoldani az alapkutatásban, a világűr, a Földön kívüli tér gyakorlati hasznosításában, előnyünket fel kell használni az ország védelmi képességeinek megerősítése érdekében, gyorsítani kell az ország tudományos-technikai és gazdasági fejlesztésének ütemét” – tette hozzá. Putyin azt hangoztatta,…

Olvass tovább>>

A „szennyező elit” életmódváltása is szükséges a klímaváltozás megfékezéséhez

~
repülőgép

A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez – figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb egy százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb ötven százalék együttvéve. A legtehetősebb öt százalék – az úgynevezett „szennyező elit” – 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között – írja a BBC News. A jelentést a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság készítette, amely azt vizsgálta, hogy miként lehet a leghatékonyabban fokozni a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket. A kritikusok szerint azonban az emissziócsökkentést technológiai fejlesztésekkel, nem pedig –…

Olvass tovább>>

Veszélyeztetett állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki az SZTE kutatói

~
elefánt

Afrikai elefántokat és más veszélyeztettet állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszközöket Kenyában próbálják ki – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az amerikai Vanderbilt Egyetemen indult el az a fejlesztés, amellyel két szegedi tudós az afrikai elefántokat és később további veszélyeztetett állatfajokat akar megvédeni. Maróti Miklós, az SZTE Algebra és Számelmélet Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a Tennessee állambeli Nashville-ben találkozott Kalmár Györggyel, az SZTE Műszaki Informatika Tanszék tanársegédjével. Két másik magyar kutatóval együtt fektették le a projekt alapjait, amely a bűncselekmények…

Olvass tovább>>

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre

~
sejt

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre amerikai és kínai szakemberek, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat, ugyanakkor felélesztették az ilyen kísérletekkel kapcsolatos etikai aggályokat. A kutatók emberi őssejteket juttattak be makákóembriókba, amelyek fejlődését húsz napig tanulmányozták – írja a BBC News. Ilyen kevert fajú embriókat, vagy más néven kimérákat korábban is létrehoztak már a szakemberek, egyebek között juh- és sertésembriókba ültetve emberi sejteket. A mostani tanulmányt, amelynek eredményeit a Cell című folyóiratban publikálták, Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora vezette, aki 2017-ben részt…

Olvass tovább>>

Az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a bolygó hűtését

~
festék

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez. Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet. A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére. A jelenleg…

Olvass tovább>>

Jól látható nyomai vannak az OSIRIS-REx űrszonda mintagyűjtésének a Bennu kisbolygón

~
OSIRIS-REx bennu

Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondájának mintagyűjtése múlt év októberében – derült ki az űrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekből, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött. Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott. A Földre érkezett felvételeket csütörtökön tette közzé honlapján a NASA, párosítva azzal a 2019 márciusában készített felvétellel, amelyet még a kisbolygó feltérképezésekor készített az űrszonda. Az áprilisi felvételeken látható…

Olvass tovább>>