Az agysebészek és a rakétatudósok sem különösebben okosabbak az átlagnál – erre a megállapításra jutott egy új kutatás, amelyben repülőmérnökök és idegsebészek adatait elemezték. A The Guardian cikke szerint a kutatók egy 329 repülőmérnökből és 72 idegsebészből álló nemzetközi csoport adatait vizsgálták. A résztvevők 12 feladatot töltöttek ki online a Great British Intelligence Test (GBIT) segítségével a Cognitron platformon, valamint válaszoltak a korukkal, nemükkel és a szakterületükön szerzett tapasztalataikkal kapcsolatos kérdésekre. A kutatást részben az motiválta, hogy a kutatók szerették volna megnézni, egyik vagy másik szakma képviselői vajon tényleg szellemi…
Olvass tovább>>Hónap: 2021 december
Mikroszkóplabort avattak a Pécsi Tudományegyetem
Egyedi, molekulakövetésre alkalmas eszköz is része annak a mikroszkóplabornak, amelyet Ábrahám István professzorról elnevezve hétfőn avattak fel a Pécsi Tudományegyetemen (PTE) – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény. A PTE közleménye szerint az intézmény orvosi karán működő Élettani Intézet korábbi, idén áprilisban elhunyt igazgatójáról elnevezett Szuperrezolúciós mikroszkóplabor (Nano-Bio-Imaging Core Facity) európai szinten is kiemelkedőnek számít. A laborban több szuperfelbontású, egyedi molekulakövetésre is alkalmas eszköz is megtalálható, azok pedig teljesen pormentes, kontrollált hőmérsékletű területen működnek. A közleményben Buzás Pétert, az Élettani Intézet megbízott vezetőjét idézve kiemelték, hogy gyakorlatilag nincs olyan ága az…
Olvass tovább>>Víz alatti hangfelvételek igazolják a korallok feléledését Indonéziában
„Lehallgatta” a víz alatt egy újratelepített, helyreállított korallzátony életét egy kutatócsoport Indonéziában, és a felvételek arról tanúskodnak, hogy a zátony új életre kelt. A BBC hírportáljának cikke felidézi, hogy a dinamitos halászat miatt súlyosan károsodott korallzátonyt az elmúlt évtizedben új korallokkal telepítették be. A kutatók most a helyszínen víz alatti mikrofonokkal készítettek felvételeket. A „ujjongó, brekegő és morgó” hangok, amelyek között korábban sohasem rögzítettek is akadtak, a tudósok szerint a zátony egészségi állapotának javulásáról adnak hírt. A Journal of Applied Ecology című folyóiratban publikált tanulmányban a szerzők leírják, hogy a…
Olvass tovább>>Magyarországon egyedülálló kettős műtétet hajtottak végre Szegeden
Egy páciensen két szív-érrendszeri műtétet hajtottak végre a Szegedi Tudományegyetem orvosai — közölte az intézmény. Világviszonylatban is csupán néhány a mostanihoz hasonló esetet ismertettek, Magyarországon pedig ilyen kombinált beavatkozást ezidáig még nem végeztek – közölték. Egy 85 éves férfin transzkatéteres aortabillentyű-beültetést és – hasi artériás értágulat miatt – fedett stentbeültetést hajtottak végre. A beavatkozás teljes egészében metszés nélküli technikával történt. A közlemény idézi Palásthy Zsolt érsebészeti profilvezető főorvost, aki elmondta, hogy a technika és a személyi feltételek fejlődése révén napjainkra megvalósulhatott egy néhány éve még elképzelhetetlennek hitt műtét. Ezt a beavatkozást…
Olvass tovább>>Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei
Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei, ami Ázsiában élők millióinak vízellátását fenyegeti – állapította meg egy kutatás. A Leedsi Egyetem vezetésével készült vizsgálat eredménye szerint az elmúlt évtizedekben a Himalája gleccserei a 400-700 évvel ezelőtti utolsó nagy gleccserelőrenyomulás, az úgynevezett kis jégkorszak átlagánál tízszer gyorsabban olvadtak az elmúlt évtizedekben – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatás szerint a Himalája gleccserei gyorsabban olvadnak, mint a világ más területeinek gleccserei – az olvadás mértékét a tudósok rendkívülinek nevezik. A Scientific Reports című tudományos lapban bemutatott kutatás során rekonstruálták a Himalája 14…
Olvass tovább>>Egyedülálló gégeműtéti eljárást dolgoztak ki Szegeden
Egyedülálló, gyermekeknél az öröklött vagy szerzett, fulladással járó felső légúti szűkületek kezelésére alkalmas, egy lépésben végrehajtható gégeműtéti eljárást dolgozott ki munkatársaival Rovó László (képünkön) fül-orr-gégész professzor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a szűkület okozta, jelentős nehézlégzés korábban gyakran légcsőmetszést igényelt, ez azonban megnehezíti, hogy a kisgyermekek teljes értékű életet élhessenek. Rovó hosszú évtizedek óta dolgozik munkacsoportjával egy kedvezőbb életminőséget eredményező műtéti megoldáson. A lépésről lépésre fejlesztett eljárást – amelyhez a rohamosan fejlődő technika, technológia és tudomány is nagyban hozzájárult –…
Olvass tovább>>Magyar védelmi műszereket alkalmaznak a svédországi részecskegyorsítóban a balesetek megelőzésére
A debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tervezte és készítette el a svédországi Lundban épülő részecskegyorsító berendezés, az ESS (European Spallation Source – Európai Spallációs Forrás) védelmi rendszerének műszereit. A védelmi rendszer feladata, hogy a bonyolult gyorsítórendszerben felmerülő esetleges zavarok esetén lekapcsolja, illetve kiiktassa a megfelelő részegységeket, ezzel megelőzve a baleseteket és a súlyos anyagi károkat. Az egységek tesztelése folyamatban van, amelynek sikeres lezártát követően megkezdődik a próbaüzem, majd végül a teljes kapacitású működés. A gyorsítómodulok védelmét szolgáló elektronikus egységek kifejlesztését az ESS felkérésére Molnár József műszaki igazgató szakmai vezetésével végezték el…
Olvass tovább>>A Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta a CSFK kutatóprofesszora
A Drake-egyenlet 60. évfordulója alkalmából a Földön kívüli élet lehetőségeit vizsgálta meg Stephen Mojzsis (képünkön), a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatóprofesszora legújabb cikkében, amely a Nature Astronomy című szaklapban jelent meg. A tudós arra a következtetésre jutott, hogy Galaxisunkban jelen pillanatban is létezhetnek földönkívüli civilizációk, de fejlettségük olyan szinten áll, hogy egyelőre kifürkészhetetlenek a számunkra, a földönkívüli mikrobiális élet lehetőségére azonban bizonyosságként kell tekinteni. Mint a CSFK közleményében olvasható, idén novemberben 60 éves a Földön kívüli élet lehetőségét leíró Drake-egyenlet. Mivel az elmúlt hat évtizedben gyökeresen átalakult a tudásunk…
Olvass tovább>>Batmant találtak Törökországban
Csaknem ötven éve kihaltnak vélt halfajt, édesvízi Batman-folyami süllőt találtak török kutatók. Az apró, sárga-barna csíkos halra Törökország délkeleti részén bukkantak rá. A The Guardian cikkében megszólaló török kutató, Cüneyt Kaya, a Recep Tayyip Erdogan Egyetem tudósa elmondta, hogy 12 éve vizsgálja a környék vizeit, és nagyon örült, amikor megpillantotta a hal jellegzetes csíkjait. A súlyosan veszélyeztetettnek nyilvánított halfaj, a Paraschistura chrysicristina hosszúsága a négy centimétert sem éri el, ezért könnyen átcsúszik a hálókon, és nem egyszerű ráakadni. Utoljára 1974-ben látták a Batman-folyóban és az Ambar-folyóban. A halak osztályozásával foglalkozó Kaya…
Olvass tovább>>Agyi pacemakert ültettek be egy Parkinson-kórban szenvedő betegnek
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idegsebészeti klinikáján a világon elsők között ültettek be Parkinson-kórban szenvedő betegbe célzott mély agyi stimulációt lehetővé tevő korszerű elektródát – közölte a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint a mély agyi stimuláció során egy apró, pacemakerszerű eszközt, neurostimulátort ültetnek a mellkas bőre alá, hogy az vékony elektródákon keresztül jeleket küldjön az agy betegségért felelős területére. A beavatkozás a már gyógyszeres kezelésre kevéssé vagy egyáltalán nem reagáló, előrehaladott állapotú Parkinson-kóros betegek állapotának jelentős javítását szolgálja. A terápia éppen akkor segíthet a betegeknek, amikor még a legapróbb…
Olvass tovább>>Hatalmas bizánci kori borászatot tártak fel Javnéban
A bizánci korból származó borászatot tártak fel Javne város mellett a régészek – jelentette az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA). Izrael történetének legnagyobb ásatásán a korszak eddig ismert legnagyobb borászatát fedezték fel, ahol évente legalább kétmillió liter fehér bort gyártottak és öntöttek cserépamforákba. A komplexumon belül öt hatalmas, pompás borospincét, a bor érlelésére és forgalmazására szolgáló raktárakat, a folyadékot őrző és szállító cserépedények kiégetéséhez szükséges kemencéket, valamint több tízezer cseréptöredéket, teljes egészében épen maradt amforákat és az egyes épületek közötti rendezett utakat találtak. Egy 1600 éves mozaikot is felfedeztek az ásatásokon,…
Olvass tovább>>Megnyitja budapesti irodáját a Cloudreach
Az egyik legnagyobb független multicloud szolgáltató bejelentette első budapesti irodájának megnyitását. Az első évben a vállalat több tucat munkahelyet szeretne teremteni Magyarországon a felhőmérnöki, tanácsadási, valamint a kapcsolódó szolgáltatási és adattudomány területeken. A Cloudreach teljes körű felhőalapú informatikai átalakítási szolgáltatásokat nyújt a felhőstratégiai tanácsadástól kezdve a felhő infrastruktúra tervezésen és felépítésen át a biztonsági és a DevOps szolgáltatásig. „Nagyon boldogok vagyunk, hogy elindíthatjuk legújabb hub közösségünket Budapesten. A város tökéletes helyszín arra, hogy kiszolgáljuk Németországban, Svájcban, Ausztriában és más európai országokban is ügyfeleinket. Nagyon várjuk, hogy csatlakozhassunk Budapest izgalmas technológiai…
Olvass tovább>>A Viagra hasznos lehet az Alzheimer-kór ellen
Amerikai agykutatók szerint az impotencia elleni Viagra tabletta hatásos kezelés lehet az Alzheimer-kórban szenvedők számára. A BBC hírportálja által ismertetett tanulmány szerint a clevelandi kutatók a Viagra hatását vizsgálták az agyban. A sejtek tesztelése kimutatta, hogy a gyógyszer néhány olyan proteint vesz célba, amelyek közrejátszanak a demencia e formájának kialakulásában. A kutatók egy mintegy hétmillió beteg hat évet átfogó adatait tartalmazó adatbázist is elemeztek, és kiderült, hogy azoknál a férfiaknál, akik Viagrát szedtek, alacsonyabb volt az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. A Nature Aging című folyóirat friss számában megjelent tanulmányukban jelezték, hogy további…
Olvass tovább>>Több tízezer éves sziklarajzokat tesz tönkre a globális felmelegedés
Több tízezer éves sziklarajzokat tesz tönkre a globális felmelegedés szakemberek szerint. A partvidékek eróziója, az áradások, tüzek, ciklonok és más szélsőséges időjárási jelenségek egyre súlyosabbakká válnak a globális felmelegedés hatására. A régészek és történészek arra figyelmeztetnek, hogy már most súlyos károkat okoztak több tízezer éven át megőrződött sziklarajzokban – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi tanácsadó testülete (IPCC) idén kiadott hatodik értékelő jelentésére reagálva tartott kedden szimpóziumot az ausztráliai Adelaide-ben lévő Flinders Egyetem. A jelentés arra figyelmeztetett, hogy a globális hőmérséklet több mint 1,5…
Olvass tovább>>Fejhallgató: vezetékes vagy vezeték nélküli? Pro és kontra
Egy apró kiegészítő a technika világából, melynek használata, ha meg is kerülhető, sok esetben kényelmesebbé teszi az életünket. Munka, játék, zene vagy épp tárgyalás? Ki mire használja, ahhoz keresi a tökéletes fejhallgatót. Lehet, hogy csak egy hosszú és érdekes telefonbeszélgetést bonyolítanánk, de közben az élet nem állhat meg. Vezeték nélküli fejhallgató használatával szabadon maradhatnak a kezeink, nyugodtan tevékenykedhetünk és helyhez sem vagyunk kötve igazán. Esetleg egy komoly játékban veszünk részt, ahol nagyon fontos számunkra nem csak a hangzás tisztasága, de a mikrofon megfelelő kalibere is. Netán igényesen kívánunk zenét hallgatni,…
Olvass tovább>>Lassan elveszíti jeges jellegét a Jeges-tenger
Az eddig véltnél évtizedekkel korábban, már a XX. század elején melegedni kezdett a Jeges-tenger egy kutatás szerint. A melegedést az Atlanti-óceánból a törékeny sarkvidéki ökoszisztémába befolyó melegebb víz okozta. A tengeri mikroorganizmusokban lévő kémiai jelek elemzése nyomán a tudósok arra jutottak, hogy a Jeges-tenger gyors melegedésbe kezdett a múlt század elején, amikor melegebb és sósabb víz áramlott be az Atlanti-óceánból – ez a folyamat az úgynevezett atlantifikáció. Ez a változás valószínűleg megelőzte a modern eszközökkel dokumentált melegedést. 1900 óta az óceán hőmérséklete mintegy 2 Celsius-fokkal emelkedett, miközben a tengerjég folyamatosan…
Olvass tovább>>Harmincadszor ismerik el a legkiválóbb innovációs teljesítményeket
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) stratégiai partnerségével és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) fő támogatásával 2021-ben is meghirdetik a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot. A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) hagyományos kiírása harmincadik alkalommal indul útjára a most megkezdődő nevezési szakasszal. Az új termékkel, eljárással vagy szolgáltatással jelentős üzleti sikert elért vállalkozások, szervezetek jelentkezéseit 2022. február 2-ig várják – jelentette be Schanda Tamás, az ITM parlamenti és stratégiai államtitkára kedden a tárca közleménye szerint. A MISZ közel három évtizede minden évben odaítéli az Innovációs Nagydíjat. A pályaművek magas…
Olvass tovább>>Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyről
Tizenöt kisbolygót neveztek el magyar személyiségekről, csillagászokról, fizikusokról és más tudományágak művelőiről, köztük Karikó Katalinról – írta Sárneczky Krisztián, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa, a Szeged Asteroid Program vezetője a csillagaszat.hu hírportálon megjelent cikkében. Az aszteroidákat kollégáival fölfedező szakember kifejtette, hogy a kisbolygók elnevezése régi hagyomány. A felfedezőt illeti a jog, hogy nevet válasszon felfedezettjének. Eleinte az új kisbolygók a felfedezés után azonnal nevet kaptak, később már meg kellett várni, hogy megsorszámozzák őket, aminek feltétele a pontos pályaszámítás, a biztos azonosítás. Ezt követően tíz év áll a felfedező rendelkezésére,…
Olvass tovább>>Kilencvenmillió éves raptorcsontokat találtak az ELTE kutatói
Kilencvenmillió éves ősgerinces-lelőhelyet fedeztek fel többek között raptorszerű dinoszauruszok és krokodilfélék maradványaival Salzburgtól nem messze, St. Wolfgang település határában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) munkatársai, együttműködésben osztrák és cseh kutatókkal. Ausztria területén a kréta időszakból származó ősgerincesek leletei igen ritkák. A sokáig egyetlen értékelhető lelőhelyet még a 19. század közepén szénbányászat során fedezték fel Bécsújhely határában, ahonnan komoly leletanyag, köztük Ankylosauria, Ornithopoda és Theropoda dinoszauruszok, valamint krokodilok maradványai kerültek elő – idézte fel az ELTE Tudományegyetem Természettudományi Kar (ELTE TTK) közleménye. Mint azonban emlékeztetnek, mezozoikumi őshüllők szempontjából számos területen fordulnak…
Olvass tovább>>