Oroszország több évvel megelőzi vetélytársait a nukleáris űrerőművi technológiák fejlesztésében – jelentette ki Vlagyimir Putyin egy, az űripar fejlesztésével foglalkozó online tanácskozáson. „Az elmúlt évek során észrevehetően előrehaladást értünk el a nukleáris űrerőművek egyedi technológiáinak kifejlesztésében. Szakértői becslések szerint Oroszország ezen a területen minden versenytársa előtt jár, hat-hét évvel az egész világ előtt. Ez nagyon jó tartalék, és ezt az előnyt ki kell használni, támogatni kell az áttörést jelentő tudományos kutatásokat az űrhajózás területén, és fel kell gyorsítani a fejlett technológiai megoldások gyakorlati megvalósítását” – mondta Putyin. Az Interfax hírügynökség…
Olvass tovább>>Hónap: 2021 október
A világ legrégibb csillagtérképét állítják ki a British Museumban
A British Museumban állítják ki a Nebrai korongot, amelyet a világ legrégibb csillagtérképeként is emlegetnek – közölte a BBC News. A bronzkorból származó, 3600 éves korong, amelyet a németországi Nebra közelében találtak, egyes tudósok szerint asztronómiai eszköz lehetett, mások szerint az égbolt legkorábbi ábrázolása. Az 1999-ben megtalált korongot azonban mindenképpen a XX. század legfontosabb régészeti leletei között tartják számon. A kékeszöld patinájú Nebrai korong körülbelül 30 centiméter átmérőjű, arany színű díszítő szimbólumai a Napot, a Holdat, a csillagokat, a napfordulókat és más kozmikus jelenségeket ábrázolnak. Az UNESCO világemlékezet listáján is…
Olvass tovább>>Koronavírus: a magzat immunrendszerének fejlődését befolyásolja az anya fertőzése
A magzat immunrendszerének fejlődését befolyásolja az anya koronavírussal való megfertőződése a várandósság során – állapították meg a brit King’s College London kutatói. A szakértők a Nature Immunology című tudományos lapban bemutatott kutatásuk során olyan babák immunrendszerét vizsgálták, akiknek anyja a terhesség különböző fázisaiban megfertőződött a vírussal – írja a MedicalXpress.com. Arra jutottak, hogy a fertőzésen a várandósság alatt átesett vagy szüléskor még fertőzött anyáktól születő babáknál magasabb az úgynevezett cirkuláló mediátorok száma, valamint az olyan sejtek százalékos aránya, amelyeknek a fertőzésre adott gyors válaszban van szerepük. Az immunsejtek mediátorképző képessége megnövekedett…
Olvass tovább>>Hazai fejlesztés gyorsíthatja fel a gépi látás elterjedését
Egy új megoldással, az A.Identify mesterséges intelligenciájával a háromdimenziós tárgyak azonosítása automatizálható számos területen, az ipari minőség-ellenőrzéstől és karbantartástól kezdve az arcfelismerésen alapuló egyedi azonosításon át a közbiztonságig. A hazai fejlesztésű szoftvert különlegessé teszi, hogy felhasználóbarát keretrendszerével a gépi tanulás és a neurális hálózatok terén kevéssé jártas, illetve fejlesztői erőforrásokat nélkülöző vállalatok is könnyen és gyorsan gépi látással ruházhatják fel és automatizálhatják folyamataikat. Az A.Identify magyar kezelőfelülete végigvezeti felhasználóját a folyamaton, amellyel a mesterséges intelligencia megtanítható adott feladat elvégzésére – ipari környezetben például alkatrészek és selejtes munkadarabok felismerésére a kiszedés…
Olvass tovább>>Az eddig véltnél jóval több aszteroidával ütközött a korai Föld
Jóval több aszteroidával ütközött 3,5-2,5 milliárd évvel ezelőtt a korai Föld, abban az időszakban a becsapódások száma tízszer több lehetett az eddig feltételezettnél – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport, amely szerint ez a magas ütközési szám lassította az oxigén felhalmozódását a légkörben. A Nature Geoscience című tudományos folyóiratban ismertetett tanulmány szerzői ősi aszteroidamaradványokat vizsgáltak és modellezték becsapódásuk hatásait. Ezek az új modellek segítik a tudósokat abban, hogy pontosabban megértsék, mikor kezdett a bolygónk olyan Földdé válni, amilyennek ma ismerjük – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „A kötetlen oxigén a légkörben…
Olvass tovább>>3 tipp a természetes fájdalomcsillapításra
Amikor azt halljuk, hogy fájdalomcsillapítás, akkor általában mindenkinek az jut eszébe, hogy rohanunk a szekrényhez kivenni egy kis bogyót vagy ha éppen nincsen otthon, akkor rohanunk a patikába, hogy onnan vásároljunk meg egy dobozzal abból a bizonyos fájdalomcsillapító bogyóból. Ez kicsit ilyen automatizmus, amit gyerekkorunk óta belénk plántáltak, de ugyanakkor érdemes azon is elgondolkozni, hogy talán nem mindig ez a megoldás, hiszen a fájdalomcsillapításnak léteznek sokkal természetesebb és ugyanakkor nagyon egyszerű módjai is. Mozgás, egészséges életmód A második tipp tulajdonképpen azzal van összefüggésben, hogy hogyan élünk. Mit is jelent ez…
Olvass tovább>>Az orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez
Az elefántokat az agyaruk miatt gyilkoló orvvadászat vezetett az agyar nélküli elefántok kifejlődéséhez egy új tanulmány szerint. A bizonyítékok azt mutatják, hogy az ember „szó szerint megváltoztatja a vadon élő állatok anatómiáját” – idézte a tudósokat a The Guardian online kiadása. A Science című tudományos lap friss számában megjelent tanulmány szerint az agyar hiányát okozó, korábban ritka génváltozat nagyon elterjedt az afrikai elefántok egyes csoportjaiban, miután rengeteg állatot öltek meg az agyaruk miatt. A kutatók azt vizsgálták, miért születnek a mozambiki Gorongosa nemzeti park nőstény elefántjai gyakran agyar nélkül, és…
Olvass tovább>>Emberfélétől származó hatmillió éves lábnyomokat találtak Kréta szigetén
Hatmillió éves, emberfélétől (hominidától) származó lábnyomokat találtak Kréta szigetén. Ezek a legrégebbi ilyen ismert nyomok – közölte a német, svéd, görög, egyiptomi és angol kutatókból álló szakértői csoport. A fosszilizálódott tengerparti üledékben talált lábnyomokra a krétai Trakhilosz falu közelében bukkantak, erről először 2017-ben számoltak be a tudósok. Geofizikai és mikropaleontológiai módszerekkel sikerült most megállapítani a korukat: 6,05 millió évben határozták meg. Ezzel ez a több mint ötven lábnyom a legrégebbi ismert bizonyítéka annak, hogy emberihez hasonlatos lábat járásra használtak – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. A kutatást a Tübingeni Egyetem…
Olvass tovább>>Modellezték a koronavírus-fertőzés kockázatát irodákban és iskolákban
Mivel a pandémia miatti karantén feloldása után egyre több munkavállaló és diák tér vissza az irodákba és iskolákba, brit kutatók új modellt dolgoztak ki a levegőben terjedő koronavírus-fertőzés kockázatának előrejelzésére az ilyen környezetben. A Cambridge-i Egyetem, az Imperial College London és a Leeds-i Egyetem kutatói által kifejlesztett modell a levegő szén-dioxidtartalmából és a jelenlévők létszáma alapján jósolja meg, hogy hány embert fertőzhet meg egy tünetmentes, de fertőző kolléga. A modell szerint a jól szellőző, csendes irodákban a legtöbb dolgozó nem valószínű, hogy a levegőben terjedő részecskék révén megfertőzné egymást, a…
Olvass tovább>>Állítólag vezérelhető lehet az öregedés mechanizmusa
Az ELTE és Semmelweis Egyetem kutatóinak elemzése szerint a DNS-lánc átkapcsolható úgy, hogy 5-6 évvel fiatalabb biológiai életkornak megfelelő állapotba kerülhessen az úgynevezett metilációs mintázat szerint. Az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék és az MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport munkatársai számos, nyilvános adatbázis információit elemezve azokat a sejtmechnizmusokat vizsgálták, amelyek óvatos hangolása az öregedés molekuláris folyamatait, és ez által a biológiai életkort befolyásolhatják. Az ELTE és a Semmelweis Egyetem kutatóinak közreműködésével készült elemzés a PLOS Computational Biology című szaklapban jelent meg – közölte az MTI-vel az Eötvös Loránd Tudományegyetem…
Olvass tovább>>A NASA marsjárója által készített felvételek megerősítették, hogy a Jezero-kráter egykoron tó volt
Az amerikai űrkutatási hivatal Perseverance marsjárója által a vörös bolygón készített felvételek első tudományos elemzése megerősítette, hogy a Jezero-kráter – amely ma száraz és szél által lekoptatott mélyedés – egykoron egy nyugodt tó volt, amelyet egy kicsiny folyó táplált mintegy 3,7 milliárd évvel ezelőtt. A felvételeken arra is bizonyítékot találtak a kutatók, hogy a tómedernek villámárvizeket kellett kiállnia, amelyek olyan erőteljesek voltak, hogy több tíz kilométerre fekvő szikladarabokat sodort és rakott le a tómederbe, ahol ma is megtalálhatók. A Science című tudományos folyóiratban közzétett elemzés a kráter nyugati oldalán elterülő…
Olvass tovább>>Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték
Hosszabb ideig volt a Hold vulkanikusan aktív, mint azt eddig vélték – ausztrál kutatók a kínai Csang’o-5 űrszonda által begyűjtött kőzetek alapján jutottak erre az eredményre. A Csang’o-5 mintegy 1,7 kilogramm kőzetet gyűjtött a Holdon 2020 decemberében. Négy évtizede ez volt az első minta, amely az égitestről lejutott a Földre. A vizsgálatok szerint a minták, melyek bazaltok, vagyis a láva gyors lehűlésével formálódott vulkanikus kőzetek, nagyjából 2 milliárd évesek, tehát mintegy egymilliárd évvel fiatalabbak, mint a korábban talált minták – írja a The Guardian. A Science című tudományos lapban az eredményekről…
Olvass tovább>>Jó ötlet használtan luxusautót venni?
A címben feltett kérdésre a válasz: igen, de csak akkor, ha okosan csinálod. Megnéztük, mi kell egy használt luxusautó megvásárlásához, valamint megemlítünk néhány buktatót is, amit érdemes megjegyezned, majd messziről elkerülnöd. Kezdjük! Luxus használtan? Látszólag képzavar a kifejezés, hiszen akinek van pénze luxusautóra, az általában újat vesz a megálmodott modellből. Ez azonban nem feltétlenül igaz, mivel akár a legmagasabb kategóriájú kocsikból is találni használt, ám kiváló állapotú, az árát tekintve pedig könnyebben elérhető, jó befektetésnek számító modelleket, amelyekre nem feltétlenül kell legyinteni. Hogy miért nem? Mert a luxusautókat az esetek…
Olvass tovább>>Műholdfelvételek segítségével számolják meg a rozmárokat
Populációjuk pontosabb felmérése érdekében műholdfelvételek segítségével akarják megszámolni az atlanti rozmárokat. Az adatok azért fontosak, hogy a tudósok meg tudják jósolni, milyen hatással lehet a klímaváltozás erre a sarkvidéken élő fajra. A rozmárok életmódja nagymértékben függ a tengeri jégtől, amely a globális felmelegedés miatt erősen visszaszorulóban van. Ezek az agyaras tengeri emlősök a jégtáblákra húzódnak ki, hogy ott pihenhessenek és nevelhessék fel kicsinyeiket, illetve hogy onnan induljanak táplálékszerző útjukra. Mindezt megnehezíti a szezonális tengeri jég olvadása. Mint Rod Downie, a Természetvédelmi Világalap (WWF) vezető sarkvidéki tanácsadója a BBC News-nak elmondta:…
Olvass tovább>>Megalakult az alkalmazott kutatásokat támogató hálózat
Az alapító okirat aláírásával 2021. szeptember 20-án létrejött a Bay Zoltán Nemzeti Alkalmazott Kutatóintézet-Hálózat – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium. A hálózat az induláskor kutatás-fejlesztési és vállalkozási tevékenységük összehangolásával fokozhatja négy állami érdekeltségű intézmény piaci bevételtermelő képességét. Távlatosabb küldetése, hogy újabb csatlakozók bevonásával erősítse a magyar gazdaság versenyképességét, magas hozzáadott értéket termelő munkahelyek létesítésére ösztönözzön. A szaktárca ismerteti: az alkalmazott kutatóintézet-hálózat a Bay Zoltán Nonprofit Kft. bázisán jött létre, további alapítói az Autóipari Próbapálya Zala Kft., az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. és a KTI Közlekedéstudományi Intézet…
Olvass tovább>>Először repül el a Merkúr mellett a BepiColombo európai-japán űrszonda
Először repül el a Merkúr mellett az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított BepiColombo űrszonda szombatra virradó éjszaka. Az esemény greenwichi középidő (GMT) szerint 23 óra 34 perckor következik be a bolygó felszíne felett 200 kilométerre. Európa első Merkúrt vizsgáló missziója ezzel megérkezik céljához. Ez lesz ugyanakkor a legrövidebb látogatása. A BepiColombo túl gyorsan mozog ahhoz, hogy a bolygó körüli pályára álljon és egyenesen elrepül mellette. A Merkúr gravitációs erejének hatására azonban némiképp le fog lassulni és a következő években történő elhaladások eredményeképpen idővel stabil…
Olvass tovább>>Egy aszteroida holdjával fog ütközni a NASA DART nevű missziójának űrszondája
November végén útnak indítja az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) DART (Double Asteroid Redirection Test) nevű misszióját a SpaceX Falcon-9 rakétáján a kaliforniai Vandenberg űrbázisról. Az űrszonda 2022 szeptemberében szándékosan össze fog ütközni egy aszteroidával, hogy a szakértők az űrben tesztelhessék azt a bolygóvédelmi rendszert, amely aszteroidabecsapódásoktól hivatott oltalmazni a Földet. A technológia tesztelésének célpontja a Dimorphos, a földközeli Didymos aszteroida körül keringő kisméretű hold. Ez lesz az első kisbolygó-eltérítő űrküldetés. Az űrszondát november 23-án indítják útnak – adta hírül a CNN honlapja. Földközeli objektumnak számítanak azok az aszteroidák és üstökösök, amelyeket…
Olvass tovább>>Az eddigi legöregebb síléceket találták meg Norvégiában
Jó állapotban megőrződött, fából készült sílécekre bukkantak régészek egy norvég hegycsúcson, az 1300 éves leletek a legöregebb sílécek, amelyeket valaha feltártak. Az első sílécet 2014-ben találták meg a hegycsúcson, ahol mintegy 1300 éven át volt a jégben fagyva. Nemcsak a lécre bukkantak rá, hanem egy ép kötésre is, amely nyírfa fonatból és bőr szíjakból készült. Mivel a sílécet párban használják, a régészek elkezdték figyelni a nyári olvadás idején a térségben lévő jégfoltokat, hogy előkerül-e alóluk a másik. Hét évet kellett várniuk, szeptember végén az első síléc megtalálásának helyétől öt méterre…
Olvass tovább>>A testedzés gátolhatja a daganat növekedését
Ágynyugalom helyett a testgyakorlást ajánlja a rákos betegeknek egy ausztrál egyetem kutatása. A testedzés hatására az izmok úgynevezett miokineket – a fehérjék egy fajtája – választanak ki a véráramba. Az ausztrál Edith Cowan Egyetem (ECU) tudósai kimutatták, hogy a miokinek gátolhatják a tumor növekedését, sőt segíthetik a rákos sejtek elleni harcot is. Klinikai vizsgálatuk során elhízott prosztatarákos betegek végeztek 12 héten át rendszeres testmozgást. A program előtt és után is vért vettek tőlük. A vérmintákat közvetlenül élő prosztatarákos sejtekre helyezték. A kutatást felügyelő Robert Newton professzor szerint az eredmények segítenek magyarázatot adni…
Olvass tovább>>A komplex fizikai rendszerek kutatásáért hárman kapják a fizikai Nobel-díjat
A komplex fizikai rendszerek megértésében elért úttörő eredményeiért három tudós, az amerikai-japán Syukuro Manabe, a német Klaus Hasselmann és az olasz Giorgio Parisi kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint. A kutatók kaotikus és látszólag véletlenszerű jelenségek tanulmányozásáért részesülnek az elismerésben – írta indoklásban az illetékes bizottság, hozzátéve, hogy Manabe és Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van rá, Parisi pedig forradalmasította a rendezetlen anyagokról és a véletlenszerű folyamatokról szóló elméletet. A komplex rendszereket…
Olvass tovább>>