A Danubia IPMall ingyenesen köti össze a szabadalom-tulajdonosokat a befektetőkkel és hasznosítókkal. Kárba vesző innováció Képzeljük el, hogy feltalálók vagyunk, akik évekig fejlesztenek egy megoldást. Pénzt és energiát ölnek bele, megszerzik a szabadalmat, de nem marad pénz arra, hogy egy termékben használják fel az új megoldást. Hiába az innováció, ha nem sikerül eladhatóvá tenni. Az összes szabadalom 95 százalékát soha nem hasznosítják új termékekben, szolgáltatásokban, illetve a gazdasági növekedés elősegítése céljából. Nem meglepő, hogy a szabadalmi oltalmak döntő többsége idő előtt megszűnik, mivel a fenntartási díjak megfizetése nem gazdaságos. Gyakran…
Olvass tovább>>Hónap: 2021 április
Ősi meteoritbecsapódás nyomait fedezték fel a Déli-sarkvidéken
Egy ősi, 430 ezer éve az Antarktisz jégtakaróját ért meteoritbecsapódásra utaló nyomokat talált a Kenti Egyetem tudósai vezette kutatócsoport. Földönkívüli részecskéket (kondenzációs gömböcskéket) találtak a Maud királyné-földön lévő Sor Rondane-hegységben, a Walnumfjellet-hegycsúcson. Jelenlétük szokatlan becsapódási eseményre utal, melynek során nagy sebességgel csapódott be egy legalább százméteres aszteroida, ennek eredményeként olvadt és elpárolgott meteoritanyag jött létre. Ezt közepes típusú becsapódásnak nevezik, mivel nagyobb, mint egy légrobbanás, de kisebb, mint egy krátert generáló esemény – írja az EurekAlert.com tudományos portál. A törmelék kondritos összetétele, kémiai jellemzői és magas nikkeltartalma utal arra, hogy a…
Olvass tovább>>Az univerzum legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta egy magyar kutatócsoport
A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be. Mint a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK)közleményében írják, az univerzumban található elemeknek és izotópoknak az eredete nem teljesen ismert. Még mindig eldöntetlen kérdés, hogy milyen csillagászati esemény hozta létre az univerzum legnehezebb elemeit, például a jódot, a platinát, az uránt és az aranyat. Eredetük megismerése közelebb vihet a Naprendszer kialakulásának és kémiai összetételének megértéséhez. Az már ismert, hogy a…
Olvass tovább>>A páncélos dinoszauruszok koponyáján található csontkinövéseket vizsgálták az ELTE kutatói
A páncélos dinoszauruszok koponyáján található taréjok és dudorok kialakulását, lehetséges szerepét vizsgálták legújabb kutatásukban az ELTE Őslénytani Tanszékének és a kanadai Guelphi Egyetemnek a munkatársai a bakonyi Iharkúton előkerült leletanyagon. A bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyről előkerült gazdag páncélos dinoszaurusz (Hungarosaurus) leletanyag egyedülálló lehetőséget biztosított a kutatóknak, hogy jobban megértsék ennél a csaknem 130 millió éven keresztül létezett csoportnál e csonttani jellegzetesség kialakulását, változatosságát és lehetséges szerepét – olvasható a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) keddi közleményében. A dinoszauruszok számos csoportjánál a koponyán különféle alakú, méretű és funkciójú csontkinövés található. Taréjok, tülkök, tüskék, gallérok…
Olvass tovább>>Tizenöt perc alatt végzett Pompeji lakóival a Vezúv kitörésekor kialakult vulkanikus törmelékár
Nagyjából 15 perc alatt végezhetett Pompeji lakóival a Vezúv 79-es kitörésekor kialakult vulkanikus törmelékár – állapították meg olasz és brit kutatók. A robbanásos vulkánkitörések „legpusztítóbb jelensége” a sűrű, gyorsan mozgó, megszilárdult lávadarabok, vulkáni hamu és forró gázok alkotta törmelékár – írja a The Guardian. Az olasz országos geofizikai és vulkanológiai intézet (INGV) munkatársa, Roberto Isaia szerint a Vezúv kitörésekor felszabadult halálos törmelékár „hőmérséklete meghaladta a 100 Celsius-fokot és szén-dioxidot, kloridokat, izzó hamurészecskéket, valamint obszidiánt tartalmazott”. Az olaszországi Bari Egyetem, az INGV és az Edinburgh-ben működő brit földtudományi központ kutatóinak tanulmánya megerősíti,…
Olvass tovább>>Magyar műszer kerül Hold körüli pályára
A hazai fejlesztésű TRITEL sugárzásmérő lesz a holdkörüli pályára álló Lunar Gateway űrállomás belső sugárzásmérő rendszerének egyik eleme. Az űreszközt az Európai Űrügynökség (ESA) döntése nyomán az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Űrkutatási Laboratóriumában fejlesztették a Külgazdasági és Külügyminisztérium pénzügyi támogatásával. Az űrállomás belső sugárzásmérő rendszere (IDA) az űrállomás lakó- és logisztikai moduljában (HALO) fogja mérni az űrállomás falán átjutó és abban keletkező ionizáló sugárzás dózisát és jellemzőit az idő függvényében – áll a Külgazdasági és Külügyminisztérium és az Energiatudományi Kutatóközpont közös közleményében. Az űrhajósok átlagosan évente 250-szer akkora sugárterhelésnek lesznek kitéve az…
Olvass tovább>>