Hónap: 2021 április

Veszélyeztetett állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki az SZTE kutatói

~
elefánt

Afrikai elefántokat és más veszélyeztettet állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszközöket Kenyában próbálják ki – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az amerikai Vanderbilt Egyetemen indult el az a fejlesztés, amellyel két szegedi tudós az afrikai elefántokat és később további veszélyeztetett állatfajokat akar megvédeni. Maróti Miklós, az SZTE Algebra és Számelmélet Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense a Tennessee állambeli Nashville-ben találkozott Kalmár Györggyel, az SZTE Műszaki Informatika Tanszék tanársegédjével. Két másik magyar kutatóval együtt fektették le a projekt alapjait, amely a bűncselekmények…

Olvass tovább>>

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre

~
sejt

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat hoztak létre amerikai és kínai szakemberek, akiknek eredményei segíthetik a beültethető emberi szervek növesztésére irányuló kutatásokat, ugyanakkor felélesztették az ilyen kísérletekkel kapcsolatos etikai aggályokat. A kutatók emberi őssejteket juttattak be makákóembriókba, amelyek fejlődését húsz napig tanulmányozták – írja a BBC News. Ilyen kevert fajú embriókat, vagy más néven kimérákat korábban is létrehoztak már a szakemberek, egyebek között juh- és sertésembriókba ültetve emberi sejteket. A mostani tanulmányt, amelynek eredményeit a Cell című folyóiratban publikálták, Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora vezette, aki 2017-ben részt…

Olvass tovább>>

Az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a bolygó hűtését

~
festék

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez. Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is – olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában. A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet. A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére. A jelenleg…

Olvass tovább>>

Jól látható nyomai vannak az OSIRIS-REx űrszonda mintagyűjtésének a Bennu kisbolygón

~
OSIRIS-REx bennu

Jól látható nyomokat hagyott a Bennu kisbolygó felszínén az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondájának mintagyűjtése múlt év októberében – derült ki az űrszonda által a földi irányítóközpontba küldött felvételekből, amelyeket április 7-én készített, amikor utoljára repült el az aszteroida fölött. Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott. A Földre érkezett felvételeket csütörtökön tette közzé honlapján a NASA, párosítva azzal a 2019 márciusában készített felvétellel, amelyet még a kisbolygó feltérképezésekor készített az űrszonda. Az áprilisi felvételeken látható…

Olvass tovább>>

A szén-dioxid hasznosítására dolgoztak ki skálázható megoldást az SZTE kutatói

~
szén-dioxid

A szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására dolgoztak ki a korábbinál hatékonyabb, skálázható megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, felfedezésüket szabadalmaztatták, eredményeikről pedig a Nature Energy című lapban számoltak be – közölte honlapján a felsőoktatási intézmény. A rangos tudományos folyóiratban megjelent publikációt Janáky Csaba és munkatársai írták, a szerzők mindegyike az SZTE kutatója. A légkörben emelkedő szintje miatt globális környezeti problémát okozó szén-dioxid megkötéséhez és energetikai, illetve vegyipari alapanyagként hasznosítható szén-monoxiddá alakításához az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi docense már több fejlesztéssel is hozzájárult. Kutatócsoportja ipari partnerekkel korábban energiahatékony, kizárólag vizet…

Olvass tovább>>

A csernobili sugárzás okozta egészségkárosodás nem terjedt át a betegek később született gyermekeire

~
Atom

A csernobili sugárzás okozta genetikai változásokat nem örökölték azon szülők később született gyermekei, akiknek egészsége súlyosan károsodott az atomerőmű 35 évvel ezelőtti felrobbanása nyomán keletkezett ionizáló sugárzásban – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport 1987-2002 között született 130 gyermek teljes genomjának vizsgálata alapján. A tudósok olyan gyermekeket vizsgáltak, akiknek szüleit akkor érte a sugárzás, amikor a világ legsúlyosabb nukleáris balesete után a sugárszennyezett térség eltakarítási munkálataiban segédkeztek. Ez az első tanulmány, amely bizonyítja, hogy a sugárzás okozta DNS-károsodást nem öröklik a jövőbeni gyermekek – olvasható a BBC News honlapján. Az amerikai…

Olvass tovább>>

Elkészült a tömeg-lélegeztetőrendszer prototípusa az Óbudai Egyetemen

~
koronavírus

Teljesült az ARDS betegek hatékony gyógyításához szükséges tömeg-lélegeztetőrendszer fejlesztése az Óbudai Egyetemen. A berendezés lehetővé teszi egyszerre 5-10-20 vagy akár még több ember lélegeztetését is, valamint kórházi környezeten kívül, ad-hoc táborokban, csarnokokban üzemeltethető, kórházi infrastruktúra hiányában is védi az egészségügyi dolgozókat. A projekt megvalósítása sok súlyos állapotú koronavírusos fertőzött életének megmentését teheti lehetővé világszerte. A tömeg-lélegeztetés koncepciójának kidolgozásával egy teljesen új, jól skálázható, költséghatékony páciens lélegeztetési megoldás alakult ki, amely hatékonyan használható járványhelyzetek (pl.: SARS, COVID-19, MERS, madárinfluenza stb.), terrortámadások, illetve egyéb katasztrófák esetén. A tömeg-lélegeztetőrendszer komponenseinek definiálásával, valamint, ezen,…

Olvass tovább>>

Ötven éve lőtték fel a világ első űrállomását

~
Szaljut-1

Ötven éve, 1971. április 19-én állították Föld körüli pályára a világ első űrállomását, a szovjet Szaljut-1-et. A világűr meghódítása évszázadokon át álomnak tűnt csupán, és számtalan tudományos-fantasztikus regény alapjául szolgált. A rakétarepülés és az űrhajózás elméleti alapjait a 19. század végén az orosz Konsztantyin Ciolkovszkij fektette le, az első folyékony hajtóanyagot használó rakétát 1926-ban az amerikai Robert H. Goddard, a világűr elérésére képes első rakétát 1942-ben a német Wernher von Braun (a náci rakétaprogram, majd az amerikai űrprogram vezetője) építette meg. A hidegháború idején a két nagyhatalom versenyfutása a világűrre…

Olvass tovább>>

Az esőerdők is átalakultak a dinoszauruszokkal végző aszteroida hatására

~
aszteroida

A 66 millió éve a Földbe csapódó aszteroida hatására haltak ki a dinoszauruszok, de a trópusi esőerdők is teljesen átalakultak egy új tanulmány szerint. „Több mint ötvenezer pollen- és több mint hatezer levélkövületet vizsgált meg kutatócsoportunk, egy részük a becsapódás előtt, a másik utána keletkezett” – magyarázta a BBC-nek Mónica Carvalho, a panamai Smithsonian Trópuskutató Intézet (Smithsonian Tropical Research Institution) munkatársa, a Science tudományos lap friss számában megjelent tanulmány társszerzője. A kutatók azt találták, hogy a toboztermők és a harasztok uralták a növényvilágot, mielőtt a 12 kilométer széles aszteroida becsapódott volna…

Olvass tovább>>

Több ezer éves faévgyűrűket vizsgáltak a debreceni Atommagkutató Intézetben

~
fa évgyűrű

Extrém magas radiokarbon szintek nyomait keresték több ezer éves faévgyűrűkben az a ETHZ AMS Zürich laboratórium és a debreceni Atommagkutató Intézet (Atomki) munkatársai. A vizsgálat legújabb eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók. Fusa Miyake és munkatársai 2012-ben mutatták ki elsőként a radioaktív C-14 (szén-14) izotóp kiugróan magas koncentrációját időszámításunk szerint 775-ből származó faévgyűrűkön. A jelenség létezéséÚj hozzáadásat akkor a Föld több kontinenséről származó korabeli faévgyűrűk vizsgálatával független laboratóriumok, köztük az Atommagkutató Intézet (Atomki) is megerősítette – olvasható az Atomki közleményben. Az első megfigyelés óta több alkalommal is…

Olvass tovább>>

Végre igazolták, hogy a szociális környezet befolyásolja az örvös légykapók énekét

~
örvös légykapó

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) viselkedésökológusainak kutatása szerint az örvös légykapók megváltoztatják az éneküket, ha különböző tojóknak (leendő párnak) vagy hímeknek (potenciális riválisnak) énekelnek. A felfedezés jelentőségét többek között az adja, hogy korábban csak nagyon kevés madárfajnál írtak le hasonló jelenséget. A madárének az egyik legváltozatosabb kommunikációs rendszer az állatvilágban, melynek fő funkcióit – a tojók csalogatását, más hímek elriasztását – a tudomány ugyan ismeri, de az ének számos részletét, a pontos információtartalmát és jelentőségét illetően még nem tárták fel a kutatók. Sok énekesmadárfaj egyedei képesek énekükkel információt közölni a pillanatnyi környezetükről.…

Olvass tovább>>

Túlélte az első Marson töltött éjszakáját az Ingenuity helikopter

~
NASA Ingenuity helikopter

Túlélte az első Marson töltött éjszakáját a NASA Ingenuity helikoptere, amit az amerikai űrhatóság „fontos mérföldkőnek” nevezett. Az ultrakönnyű gépet szombaton eresztette le a vörös bolygó felszínére a Perseverance marsjáró, mely február 18-án érkezett meg a Marsra. Miután elvált a Perseverance-től, az Ingenuitynek saját napelemei segítségével kell üzemeltetnie azt a létfontosságú hűtőberendezést, amely megvédi a fagyástól és megrepedéstől az elektromos alkatrészeit. A marsi éjszakán a hőmérséklet mínusz 90 Celsius-fokra is süllyedhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. „Ez az első alkalom, hogy az Ingenuity egyedül volt a Mars felszínén. Mostanra megkaptuk…

Olvass tovább>>

A gorillák kommunikációjának titkait tárta fel egy új kutatás

~
Hegyi gorilla, Uganda, Bwindi Np

Minél nagyobb egy hím gorilla, annál erőteljesebben tudja verni a mellkasát, hogy jelezze a barátoknak és az ellenségnek, mennyire hatalmas – állapította meg egy új kutatás, amely a gorillák kommunikációját vizsgálta. Mint a tanulmányban leírták: a mellkason való dobolás hatásossága – ahogy eddig is sejtették – az állat méretétől és erejétől függ. A nőstények akkor dobolnak a mellkasukon, mikor felmérik a párjukat, a hímek viszont küzdelemre hívnak a mellkasdöngetéssel. A kutatók szerint a mellkas ütögetése fontos kommunikációs eszköz a sűrű trópusi őserdőben, ahol élnek. A kifejlett ezüsthátú hím gorillák mellkasverését több…

Olvass tovább>>

Megtalálták az elveszett aranyvárost Egyiptomban

~
Egyiptom, aranyváros

Egy egyiptomi régészeti misszió bejelentette csütörtökön, hogy megtalálta a 3000 éves „elveszett aranyvárost”, amelyet a homok temetett maga alá az ókori emlékekben gazdag Luxorban. Sok külföldi expedíció kereste ezt a várost, de mind kudarcot vallottak – idézte fel Záhi Havvász tekintélyes egyiptomi régész, egykori régiségügyi miniszter. A felkelő Aton (napisten) nevet viselő város III. Amenhotep fáraó korába nyúlik vissza, de még Tutanhamon korában is használatban volt – olvasható az al-Ahram egyiptomi napilap angol nyelvű hírportálján. Havvász szerint ez az Egyiptom területén valaha talált legnagyobb ókori város. A egyik legnagyobb egyiptomi uralkodó,…

Olvass tovább>>

Megkezdte eltávolodását a Bennu kisbolygótól a NASA OSIRIS-REx űrszondája

~
OSIRIS-REx

Utoljára repült el a Bennu kisbolygó fölött az amerikai űrkutatási hivatal OSIRIS-REx űrszondája és lassan elkezdett eltávolodni az aszteroidától. Az űrmisszió csoportjának azonban még néhány napot várnia kell arra, hogy megtudja, miként változtatta meg a Bennu felszínét az, amikor az űrszonda mintákat vett a talajából. Az utolsó repülést azért hajtotta végre az űrszonda, hogy dokumentálja a Bennu felszínén végbement változásokat, amelyeket az október 20-i talajmintagyűjtés okozott. „A kiásott anyag eloszlásának megfigyelésével többet fogunk megtudni az aszteroida felszínének természetéről és a felszín alatti anyagokról” – idézte a NASA honlapja Dante Laurettát,…

Olvass tovább>>

Végre kiderült: a hűtés nélkül tárolt inzulin is megőrzi hatásosságát

~
inzulin

A hűtés nélkül tárolt inzulin is megőrzi hatásosságát egy új kutatás szerint. A svájci Genfi Egyetem és az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet kutatócsoportja megállapította, hogy nyitott inzulinampullák több mint 30 Celsius-fokos hőmérsékleten négy héten át tárolva is megőrzik hatásosságukat. Ez különösen a szegényebb országokban és a meleg éghajlaton élők számára lehet fontos. Az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedők vérének nagyon magas a cukortartalma, aminek súlyos következményei lehetnek (többek közt kóma, vakság, végtagamputálás). A betegeknek ezért naponta kell inzulininjekciót kapniuk. „Az aktuális irányelvek szerint az ampullákat folyamatosan két és nyolc fok…

Olvass tovább>>

A „láthatatlan gyilkos” 8,7 millió ember halálát okozta 2018-ban

~
szmog

A fosszilis anyagok égetéséből származó légszennyezettség okozta a halálesetek egyötödét 2018-ban a világban – állapította meg egy részletes elemzés. A fosszilis anyagok égetéséből származó légszennyezettség okozta a halálesetek egyötödét 2018-ban. Azokban az országokban a legmagasabb a halálozási arány, ahol a legnagyobb mértékű a fosszilis üzemanyagok használata például erőművekben, az otthonokban és a járművekben, Az elemzés szerint az Egyesült Államokban és Európában tíz halálesetből több mint egyet a légszennyezettség okoz, Ázsiában viszont minden harmadik halálesetet. Dél-Amerikában és Afrikában lényegesen alacsonyabbak a halálozási arányok. Az értékek jóval magasabbak a korábban véltnél és még…

Olvass tovább>>

Meghatározták a Mars magjának méretét az Insight marsszonda adatai alapján

~
Mars

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight marsszondája által gyűjtött szeizmikus adatokat tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoport kiszámolta a Mars magjának a méretét. A kutatócsoport a héten virtuálisan zajló 52. Hold- és Bolygótudományi Konferencián mutatja be eredményeit. Simon Stahler, a csoport tagja azonban elérhetővé tette a prezentációt az érdeklődők számára. A kutatási eredményeket a közeljövőben egy tudományos folyóiratban is közlik – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon. Eddig az égitestek közül csupán a Föld és a Hold magját mérték meg. Az ilyen mérésekhez a kutatók szenzorok szeizmikus adatait használják, amelyek érzékelik a…

Olvass tovább>>

Eddig ismeretlen élőlényeket fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson

~
Deinococcus radiodurans

Eddig ismeretlen baktériumokat fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Négy baktériumfajt találtak a fedélzeten, közülük három eddig ismeretlen faj. A szakértők szerint nem az űrből származnak, de kérdés, hogyan jutottak az űrállomásra és hogyan maradtak életben. Korábbi tanulmányok már igazolták, hogy bizonyos ellenálló baktériumok képesek túlélni az űrviszonyokat. Ilyen a Deinococcus (képünkön), ami három évet élt túl az ISS felszínén. A Guinness Rekordok Könyve a világ legkeményebb baktériumaként tartja számon – írja a The Guardian online kiadása. Ezt a baktériumot szándékosan helyezték el a felszínen, hogy bizonyítsák az úgynevezett pánspermia elméletet,…

Olvass tovább>>

A 2I/Boriszov lehet a valaha talált legősibb üstökös

~
2I/Boriszov

A Naprendszerbe érkezett második és egyben legutóbb észlelt üstökös, a 2I/Boriszov (képünkön) az egyik valaha megfigyelt legősibb üstökös lehet az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Nagyon Nagy Teleszkópjának (VLT) új megfigyelései szerint. A csillagászok szerint a 2I/Boriszov valószínűleg korábban sohasem repült közel csillaghoz, mielőtt 2019-ben elhaladt a Nap mellett, ezáltal háborítatlan maradványa annak a gáz- és porfelhőnek, amelyből létrejött. Az üstököst Gennagyij Boriszov amatőr csillagász fedezte fel a Bahcsiszerájban lévő Krím-félszigeti Asztrofizikai Obszervatóriumban 2019 augusztusában, néhány héttel később nyilvánították a Naprendszeren túlról érkezett égitestnek. „A 2I/Boriszov lehet a valaha megfigyelt első igazi…

Olvass tovább>>