Hónap: 2021 január

Megmentenék a beltenyészettől a gigantikus dögszagú virágokat

~
Amorphophallus titanum

A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől. A Szumátrán honos növényt nehéz termeszteni. Az Indonézián kívüli csaknem 500 titánbuzogány közeli rokonságban áll egymással, ami sebezhetőbbé teszi őket a betegségekkel és egyéb fenyegetésekkel szemben – írja a The Daily Mail című brit lap internetes kiadása. „Genetikai sokszínűség híján úgynevezett beltenyésztési depresszió alakulhat ki, mivel gyakorlatilag szoros rokonságban álló növényeket szaporítunk egymással” – mondta Susan Pell, az Egyesült Államok Botanikus Kertjének igazgatóhelyettese még decemberben a…

Olvass tovább>>

Tenger alatti hőforrásokhoz köthető fosszilis ökoszisztémát azonosítottak a Mecsekben

~

Tenger alatti hőforrásokhoz köthető – a többi között kagylók, rákok, tengeri sünök és más sós vízi őslények alkotta – ökoszisztémát azonosítottak a Mecsek mintegy 132 millió éves rétegeiben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Oslói Egyetem kutatói. Bujtor László, a PTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyetemi docense, a felfedezésről a Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy korábban csak az Antarktiszon és a Tirrén-tenger mélyén leltek fel a Mecsekben megfigyelthez hasonló életközösségeket. A kutató szerint az új felfedezés szenzációsnak számít, mert a Mecsekben talált őslények a…

Olvass tovább>>

Leölnék Hugó távoli rokonait: túlszaporodott a kolumbiai vízilóállomány

~
viziló

Az egykor Pablo Escobar drogbáró által Kolumbiába szállíttatott, túlszaporodott vízilovak leölését javasolják kutatók, akik szerint az elmúlt években alkalmazott sterilizással nem lehet kordában tartani a populációt. Mexikói és kolumbiai egyetemek szakemberei szerint a hírhedt drogbáró Hacienda Nápoles nevű birtokán működő magánállatkert vízilovainak utódai mára annyira megszaporodtak, hogy fenyegetést jelentenek a helyi környezetre, valamint az emberekre is – írja a CNN. Az 1980-as években, hatalma csúcsán Escobar egzotikus állatokat, köztük elefántokat és zsiráfokat is tartott magánállatkertjében. 1993-as halála után a még élő állatoknak általában új otthont kerestek, a vízilovakat azonban nagy…

Olvass tovább>>

Először számoltak meg elefántokat a világűrből

~
Olga Isupova

Először sikerült megszámolni állatokat mesterséges intelligenciával összekapcsolt műholdkamerákkal nagy kiterjedésű földrajzi térségében, ami fontos lépés a veszélyeztetett fajok populációinak megfigyelése terén. A kutatók a 2014-ben felbocsátott Worldview 3 műhold nagy felbontású kameráit használták, hogy afrikai elefántok vándorlását figyeljék meg erdőkben és a szavannákon. Az automata rendszer ugyanolyan pontossággal érzékelte az állatokat, mint amilyen pontosságot emberi megfigyeléssel lehet elérni – idézte a Bathi Egyetem közleményét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő-hírportál. A projektet az Oxfordi Egyetem és a hollandiai Twentei Egyetem együttműködésében valósították meg. Az érzékelés folyamatát lehetővé tevő algoritmust a Bathi Egyetem számítógépes…

Olvass tovább>>

Környezetvédelmet segítő, termékinnovációs projektet indít egy hazai nyomda

~
BoxPrint

A BOX PRINT–FSD PACKAGING Kft. összesen 214.595.532 forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a „PEEL-OFF BLISTER CARD PRO” című pályázatára. A mintegy 370 millió forint összköltségű projekt keretében egy teljes mértékben újrahasznosítható bliszterkártya megvalósítása a cél. A fejlesztésnek köszönhetően olyan bliszterkártyák kerülhetnek a piacra, melyek kevésbé terhelik a környezetet. Ez úgy tud megvalósulni, ha a blisztercsomagolás alkotóelemei teljes mértékben szétválaszthatóak, így szelektív hulladékként való kezelésük nem ígényel további erőfeszítést. A piacon jelenleg elérhető blisztercsomagolásnál ugyanis külön munkát igényel, hogy a kartonrostokat lekaparják a…

Olvass tovább>>

Akkora dinoszaurusz maradványait tárták fel, amekkora nincs is… és mégis van

~
Titanoszaurusz

Egy gigantikus méretű dinoszaurusz maradványait tárták fel Argentínában, a szakértők szerint ez lehet az egyik legnagyobb élőlény, amely valaha élt a Földön. Paleontológusok egy 98 millió éves dinoszaurusz fosszilizálódott maradványaira bukkantak Patagóniában, Neuquén tartományban az úgynevezett Candeleros-formáció vastag, üledékes lerakódásaiban – írja a CNN.com. Úgy vélik, hogy a feltárt 24 farokcsigolya, valamint a medence- és a mellizom elemei egy titanoszauruszé lehettek. Ezek az állatok a szauropoda dinoszauruszok sokszínű csoportjához tartoztak, hatalmas méret, hosszú nyak és farok jellemezte őket, négy lábon jártak. A Cretaceous Research című tudományos lapban megjelent tanulmány szerzői úgy…

Olvass tovább>>

A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Izraelben régészek

~
Az Al-Dzsuma mecset romjai

A világ egyik legősibb mecsetét találták meg Észak-Izraelben, a Tibériás városban folytatott ásatásokon a régészek, amely mellett keresztény templom és zsinagóga is működött. Az iszlám korai terjedésének idején, a hetedik században számos, később különösen szent helynek számító mecsetet építettek a frissen meghódított közel-keleti területeken, ezek közül a legismertebbek Mekkában, Medinában, Jeruzsálemben, Kairóban, vagy a ma Irakhoz tartozó Bászra városában találhatóak. A közelmúltban a Kinneret, vagy Genezáreti-tó partjánál folytatott ásatások alapján arra a következtetésre jutottak az izraeli tudósok, hogy ezen városok sorába tartozott egykor Tibériás is, ahol a régi mecset alatt egy…

Olvass tovább>>

Először találtak felhő nélküli jupiterszerű bolygót csillagászok

~
Jupiter

Először bukkantak olyan jupiterszerű bolygóra amerikai csillagászok, amelynek megfigyelhető légkörében nincs felhő vagy ködpára. Felfedezésüket az Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóirat januári számában mutatták be a Harvard és Smithonian Asztrofizikai Központ tudósai. A WASP-62b névre keresztelt gázóriást először 2012-ben észlelték annak a programnak a keretében, amely 15 magnitúdósnál fényesebb csillagok körül keringő fedési exobolygók után kutat az északi és a déli féltekén. A Dél-Afrikában lévő észlelőhelyre telepített műszerrel fedezték fel a WASP-62b-t, amelynek azonban egészen mostanáig nem tanulmányozták a légkörét. A „forró Jupiternek” is nevezett bolygó 575 fényévre van és…

Olvass tovább>>

Egy újabb évezredes rejtélyt oldottak meg a magyar kutatók

~
napraforgó

Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgóvirágzat miért néz állandóan kelet felé. „Bár a fiatal napraforgófej napkövetésének és éjszakai visszafordulásának már számos élettani részletére fény derült, a Napot már nem követő érett napraforgóvirágzat keletre nézésének környezeti/növényfiziológiai okaira és ökológiai szerepére eddig még nem volt kielégítő magyarázat” – olvasható az ELTE kutatásról beszámoló pénteki közleményében. A kutatást vezető Horváth Gábor biofizikus professzor (ELTE Biológiai Fizika Tanszék,…

Olvass tovább>>

Apokalipszis: tömeges fajkihalás és klímaválság jöhet

~
apokalipszis

Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét. A tanulmányt készítő 17 szakember úgy véli, hogy a bolygó sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a legtöbben – köztük kutatók is – gondolják – olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában. „A bioszférát és minden életformáját – beleértve az embereket – érintő veszély mértéke valójában olyan nagy, hogy nagyon nehéz felfogni, akár még a jólinformált…

Olvass tovább>>

Mindannyiunkban rejtőzik egy zseniális matematikus

~
matematika

Egy pszichológiai kutatás szerint elképzelhető, hogy az emberek a környezetükben gyakran együtt előforduló vizuális információkat ahhoz hasonlóan dolgozzák fel, ahogy az elméleti matematikusok gondolkodnak a komplex matematikai fogalmakról. Az elméleti matematika legnagyobb alakjai azok a kutatók voltak, akik a legjobban tudtak gondolkodni komplex matematikai fogalmakról, úgynevezett „matematikai objektumokról”, mint például halmazokról, csoportokról, gráfokról, tenzorokról vagy topologikus és vektorterekről teljesen elvonatkoztatva ezen fogalmak gyakorlati kapcsolataitól – olvasható a Közép-európai Egyetem (CEU) közleményében. Mint írják, eddig úgy tűnt, hogy semmi sem áll távolabb a mindennapi életünktől, mint ez a gondolkodás, hiszen számunkra…

Olvass tovább>>

A világ legrégebbi barlangi állatfestményét találták meg Indonéziában

~
barlangrajz Indonéziában

A világ legősibb barlangi állatfestményét fedezték fel Indonéziában. A vaddisznót ábrázoló festmény a régészek szerint 45 ezer évvel ezelőtt készülhetett – számolt be róla a BBC. Az életnagyságú celebeszi disznót sötétvörös és okker festékkel készítették a barlang falára egy jelenet részeként. A képet a Szulavézi-szigeten (Celebeszen) találták egy eldugott völgyben, a Leang Tedongnge barlangban. A barlangfestmény a legkorábbi bizonyítéka annak, hogy a régióban megjelentek az emberi települések. „Azok az emberek, akik a festményt készítették már modern emberek voltak, olyanok, mint mi, birtokában voltak minden képességnek és eszköznek, hogy olyan festményt…

Olvass tovább>>

Szeressük a tengeri füveket!

~
Neptun-labda

Évente csaknem 900 millió műanyagtöredéket szűrhetnek ki a Földközi-tengerből a sekélyvízi tengeri füvekből képződő „labdácskák” – derült ki egy új tanulmányból. „Megállapítottuk, hogy a tengerfenéken lévő műanyagszemét megtapadhat a tengerifű-maradványokban, majd partra sodródva végül kikerül a tengeri környezetből” – mondta Anna Sanchez-Vidal, a Barcelonai Egyetem tengerbiológusa, aki a tanulmány vezetője volt. A tengerifű-mezők számos feladatot ellátnak az óceáni ökoszisztémában: kulcsszerepet játszanak a vízminőség javításában, elnyelik a szén-dioxidot és több száz halfajnak biztosítanak menedéket. Ezen kívül akadályozzák a part menti eróziót és csökkentik a viharok táplálta pusztító hullámok hatását – olvasható…

Olvass tovább>>

Felvételi: száz többletpont jár az innovációs verseny dobogósainak

~
Schanda Tamás ITM

Száz többletpont jár az innovációs verseny dobogósainak a felsőoktatási felvételin – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Schanda Tamás (képünkön), a tárca parlamenti államtitkára a közleményben hangsúlyozta: minden eddiginél nagyobb érdeklődés övezi a húsz év alatti fiataloknak szóló innovációs versenyt, az első fordulóra 140 projektötlet érkezett. A 30. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen legjobban szereplő fiatalok ösztöndíjban részesülnek – fűzte hozzá. Kifejtette: a kormány célja az, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ehhez elengedhetetlen, hogy a megfelelő ismeretek, szaktudás mellett innovatív szemlélettel is rendelkezzenek. Közölték: a zsűri…

Olvass tovább>>

Harminc évvel ezelőtt harminc szervezet alapította meg a Magyar Innovációs Szövetséget

~
Birkner Zoltán

A Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) alapvető célkitűzésének tekinti az innováció gyorsításának támogatását, az ország innovációs képességének növelését – közölte megalakulásának harminc éves évfordulója alkalmából a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). A közleményben felidézik, hogy a szövetséget 1990. december 14-én a kutatás-fejlesztés, az innováció iránt érdeklődő harminc szervezet alapította meg. A közleményben úgy fogalmaznak, hogy az innováció gazdaságélénkítő hatása az alapítás időszakában még sem a hazai közvéleményben, sem az államvezetésben nem volt elismert. A szövetség erőfeszítéseinek eredményeképp ma már az innováció természetes kifejezéssé, az innovációs tevékenység a gazdasági élet meghatározó tényezőjévé vált.…

Olvass tovább>>

Tudományos és innovációs park megvalósításába kezd a PTE

~
Pécsi Tudományegyetem

Négymilliárd forintos európai uniós támogatással kezdődhet meg a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Tudományos és Innovációs Parkjának (TIP) létrehozása – jelentették be az intézmény vezetői kedden sajtótájékoztatón, a baranyai megyeszékhelyen. Decsi István, a PTE kancellárja közölte: a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program pályázatán elnyert négymilliárd forintos támogatásnak köszönhetően a következő tíz év „egyik legfontosabb innovációs, gazdaságélénkítő, kutatás-fejlesztési programja indulhat el a dél-dunántúli régióban”. A program első ütemében a PTE egyik ingatlanát kétmilliárd forintból felújítják, s a helyi gazdaság és az egyetem együttműködése szempontjából kulcsfontosságú laborokat alakítanak ki benne. Szintén az első ütemben…

Olvass tovább>>

Végre valamiben egyetértenek a kutatók: 14 milliárd éves az univerzum

~
csillag

Régóta vitatott kérdésben jutottak egyezségre a csillagászok: megállapították, hogy az univerzum mintegy 14 milliárd éves – olvasható a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A chilei Atacama-sivatag felett lévő obszervatóriumból vizsgálták a szakértők az univerzumból érkező legrégebbi fényt. Megfigyeléseik és kozmikus geometria segítségével megállapították, hogy az univerzum kora 13,77 milliárd, plusz-mínusz negyven millió év. Az új becslés, amelyet az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) Atacamai Kozmológiai Teleszkópja (ACT) által gyűjtött adatok alapján végeztek, megegyezik az univerzum sztenderd modelljén, illetve az Európai Űrügynökség Planck műholdja által végzett vizsgálatokon alapuló becsléssel. Utóbbi 2009 és 2013 között…

Olvass tovább>>

Brit kutatók vizsgálták, miként lehet jelentősen csökkenteni a kávé szénlábnyomát

~
kávé

Brit kutatók vizsgálták, miként lehet jelentősen, mintegy 77 százalékkal csökkenteni a kávé szénlábnyomát. Súlyarányosan nézve a kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, annyi szén-dioxidot termel, mint a sajt, szénlábnyoma pedig fele az egyik leginkább környezetszennyező élelemének, a marhahúsénak – írja a The Conversation hírportál. Világszerte évente több mint 9,5 milliárd tonna kávét termelnek, ennek kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár (8,9 ezer milliárd forint). A kávé iránti globális kereslet becslések szerint 2050-re megháromszorozza a termelést, ami hatalmas nyomást jelent az erdőkre és a trópusi régió más élőhelyeire. Szerencsére a…

Olvass tovább>>

Apró féreg vezetett áttöréshez a rák egyik ritka típusának kutatásában

~
A Williamson család

Egy nemzetközi kutatócsoport részeként az ELTE kutatói új állatmodellt vezettek be egy ritka, örökletes ráktípus megismeréséhez. Az új modell felhasználásával a kutatók elő tudták állítani a betegséget okozó Williamson-mutációt egy apró, mindössze egy milliméter hosszúságú féregben. Eredmények új utakat nyithatnak meg a gyógyszerfejlesztésben is. Az angol Williamson család (képünkön) 2003-ban elvesztette Sue-t, az édesanyát egy ritka, neuroendokrin daganatos megbetegedésben. Nem sokkal a tragédia után a család több tagjánál kiderült, hogy ők is rendelkeznek az édesanya haláláért felelős hibás génnel. A családfő a rákkutatás elkötelezett támogatójává vált. Anyagi hozzájárulásának köszönhetően, az…

Olvass tovább>>

Gleccser vizébe veszett a gleccservédő kínai influenszer

~

Olvadó gleccser jéghideg vizébe veszett Vang Hsziang-csün (képünkön) népszerű kínai influenszer és környezetvédő, akit a közösségi médiában Glacier Bro becenéven emlegettek a gleccserek védelme iránti elkötelezettsége miatt. A BBC beszámolója szerint a 30 éves férfi egy gleccservízesés megtekintése közben az olvadó gleccser jeges vizébe zuhant december 20-án Tibet északi részén, Lhari megyében. Holttestét nem találták meg, de közösségimédia-beli profilján gyászjelentés tűnt fel. „Fivérem immár örökre kedvenc vízesésében nyugszik. Egész életében megszállottja volt a gleccsereknek, az életét adta értük. Ez a legjobb végső nyughely számára” – olvasható a nekrológban. Egy, a…

Olvass tovább>>