Felnőtteknél csökkentik a szívmegállás kockázatát az egészséges alvási szokások egy nagylétszámú új amerikai kutatás szerint. Az egészséges alvási szokásokról beszámoló felnőttek körében a szívmegállás 42 százalékkal kisebb kockázatát mérték, mint az egészségtelen alvási szokásokkal küzdőknél – írta az amerikai kardiológusok társaságának (AHA) vezető lapja, a Circulation. Az egészséges alvásmintázat reggeli felkelést és 7-8 óra alvást jelent, amelyet nem zavar meg gyakran álmatlanság, horkolás vagy túlzott napközbeni álmosság. Egyre több a bizonyíték arra, hogy az alvási problémák szerepet játszhatnak a szívelégtelenség kialakulásában. A kutatók az Egyesült Királyság egészségügyi adatbankját (UK Biobank)…
Olvass tovább>>Év: 2020
Új főemlősfajt fedeztek fel Mianmarban
A karcsúmajomformák egy új faját azonosították a kutatók Mianmar távoli erdőségeiben, ám a felfedezés örömét beárnyékolja, hogy természetes élőhelyeinek elvesztése és vadászata miatt a faj már most a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik. A Trachypithecus popát, amely nevét az élőhelyéül szolgáló Popa vulkánról kapta, a szeme körüli szemüvegszerű foltokról és szürkés bundájáról lehet megismerni – írja a BBC. A vadon élő majmok ürülékén végzett DNS-vizsgálatok alapján a kutatók régóta gyanították, hogy Mianmarban él egy eddig azonosítatlan langurfaj, ám nehéz volt erre bizonyítékot találni. A szakemberek most London, Leiden, New York és…
Olvass tovább>>Önmagát fertőtlenítő arcmaszkot fejlesztettek amerikai kutatók
A Kaliforniai Egyetem kutatói kifejlesztettek egy különleges pamut arcmaszkot, amely napfénynek kitéve egy óra alatt képes 99,999 százalékban megölni a rárakódott baktériumokat és vírusokat. Peixin Tang, Gang Sun, Nitin Nitin és kollégái olyan új pamutanyagot akartak létrehozni, amely reaktív oxigénfajokat (ROS – molekuláris oxigénből származó, kémiailag reaktív molekulák) bocsát ki, ha napfénynek teszik ki, megölve az anyag felszínéhez tapadó mikrobákat, miközben mosható, újrafelhasználható és biztonságos használója számára – olvasható az Amerikai Kémiai Társaság közleményében. A maszkot hordó szermély fertőtlenítheti azt ebédszünetében, ha napfényben tartózkodik, sőt beltéri fények által is hosszabb…
Olvass tovább>>Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer
Rövid idő, nagyjából kétszázezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt – erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán. A Napot és a Naprendszert alkotó anyag egy nagy gáz- és porfelhő összeomlásából származik. Más csillagrendszereket megfigyelve, amelyek a Naprendszerhez hasonlóan keletkeztek, csillagászok úgy becsülik, hogy körülbelül egy-két millió évbe telik egy felhő összeomlása és a magfúzió beindulása egy csillag belsejében, de ez az első tanulmány, amely a Naprendszert illetően számokkal szolgál. „Korábban nem…
Olvass tovább>>Több mint 300 új halfajt azonosítottak Oroszország édesvizeiben
Több mint 300 új halfajt azonosítottak Oroszország és a szomszédos régiók édesvizeiben egy, a halak és tengeri állatok sokszínűségét vizsgáló átfogó kutatás során. A Tomszki Állami Egyetem kutatója, Jurij Dildin által vezetett vizsgálatot, amelyet rövidesen a Zootaxa folyóiratban publikálnak, orosz, cseh és német kutatók végezték. Dildin elmondása szerint a halak biodiverzitására vonatkozó mennyiségi adatok többnyire az évszázad közepén végzett kutatásokon alapulnak kisebb kiegészítésekkel, amelyek így téves információt szolgáltatnak Oroszország halállományáról. A három ország legnevesebb kutatói, többek között az egyik legismertebb ichthiológus, vagyis halkutató, a német Ronald Fricke alkotta kutatócsoport hatalmas…
Olvass tovább>>Háromezer éves bőrlabdákat találták
Nagyjából háromezer évesek az Eurázsiában feltárt eddigi legrégebbi labdák – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek eredményei egyebek között azt sugallják, hogy a közép-ázsiai lovas harcosok hajdanán labdajátékokkal tartották fitten magukat. A ma ismert legrégebbi labdákat nagyjából 4500 évvel ezelőtt készítették Egyiptomban, vászonból – olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon. A kőből épített hatalmas pályák és a labdajátékosokat megörökítő ábrázolások tanúsága szerint a közép-amerikaik legkevesebb 3700 éve űznek labdajátékokat: a legkorábbi labdáik gumiból készültek. Európa és Ázsia esetében azonban egészen mostanáig úgy vélték a kutatók, hogy a labdajátékok…
Olvass tovább>>Kiverhették a neandervölgyi ember fogát, most találták meg
A mai Olaszország területén élt egyik utolsó neandervölgyi ember fogát találták meg a kutatók az ország északkeleti részén lévő Veneto régióban. A Bolognai Egyetem és a Ferrarai Egyetem szakemberei a legújabb virtuális módszereket alkalmazva elemezték a fogat, amelyet egy 45-48 ezer évvel ezelőtt a térségben élt 11-12 éves gyermek felső szemfogaként azonosítottak – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Journal of Human Evolution című folyóiratban publikált tanulmány szerint a venetói Berici-domboknál talált tejfog egykori tulajdonosa az anyja révén rokonságban állt a mai Belgium területén élt neandervölgyiekkel. A szakemberek szerint a…
Olvass tovább>>Érdekes dolgokra derülhet fény a fülzsír elemzésével
A fülviaszból kimutatható a kortizol nevű stresszhormon szintje – állapították meg a kutatók, akik szerint a módszer segítheti a depresszió vagy a stresszel összefüggő állapotok jobb diagnosztizálását és kezelését. A kortizol egy olyan hormon, amely stressz hatására figyelmeztetőjeleket küld az agynak és ilyenkor a szervezet csaknem összes rendszerét képes befolyásolni, az immunrendszertől kezdve az emésztésen át az alvásig – írja a BBC. A különböző zavarokban, például a szorongásban és a depresszióban játszott szerepe azonban nem teljesen ismert. A University College London pszichiátere, Andres Herane-Vives azt vizsgálja, hogy mit jelezhet a…
Olvass tovább>>Kétezerhétszáz éves súlymértéket találtak a Siratófal közelében
Kétezerhétszáz éves, mészkőből készült súlymértéket találtak az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) régészei a Siratófal közelében – jelentette az IAA. A 2700 évvel ezelőtt, a vaskorban – izraeli időmeghatározás szerint az Első Szentély idejében, vagyis még a babiloni fogság, i.e. 586 előtt – mészkőből készített gömb alakú súlymérték az ókori súlyegységek szerint két sékel – 23 gramm – súlyt határozott meg. Pontossága rávilágít a korabeli fejlett technológiai képességekre, és arra is, hogy mekkora jelentőséget fektettek az ókori Jeruzsálemben a súlymértékek precizitásának. A lapos talppal ellátott gömb alakú, vésett feliratos ókori súlyt…
Olvass tovább>>A sonkakagyló kihalása miatt aggódnak a horvát tengerbiológusok
A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis), a Földközi-tenger legnagyobb kagylójának kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon. A horvát Öko Kvarner Egyesület szerint amennyiben nem tesznek nagyon gyorsan valamit a még élő példányok megmentése érdekében, a sonkakagylók az év végéig teljesen kipusztulhatnak az Adriai-tengerben. Tudósok ezért a napokban az államfőhöz, a kormányfőhöz és a házelnökhöz fordulnak, hogy adjanak meg minden állami támogatást ahhoz, hogy a még élő sonkakagylókat karanténba helyezhessék és megpróbálkozhassanak intenzív szaporításukkal. Luka Katusic, a Horvát Környezetvédelmi Intézet munkatársa elmondta: a sonkakagyló először…
Olvass tovább>>Fény derült a világ legrégibb ikersírjának szomorú titkaira
Megfejtették a világ legrégibb, 31 ezer éves, különleges ikersírjának titkait. Az ausztriai Krems közelében lévő Wachtberg településnél végzett ásatásokon fedezték fel régészek két csecsemő kettős sírját egy mamutlapockacsont alatt. A több tudományterület szakértőiből álló csoport megállapította, hogy egypetéjű fiú ikerpárról van szó, melynek tagjai nem egyidőben haltak meg. A közelben unokatestvérük sírját is megtalálták. A kutatók eredményeiket a Nature Communications Biology című tudományos lapban mutatták be. Hatalmas löszrétegek alatt 2005-ben bukkantak az egyedülálló sírra az Osztrák Tudományos Akadémia (ÖAW) Keleti és Európai Régészeti Intézetének (OREA) munkatársai. „Egyedülálló, mert eddig még…
Olvass tovább>>Kutatási infrastruktúráját fejlesztette az SZTE
A szerves kémia, a gyógyszerkutatás, a kémiai biológia, a biofizika, az anyagtudomány és a mérnöki tudományok területén végzett vizsgálatokhoz szerzett be eszközöket 741,46 millió forintért uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) — jelentette be a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága. A közlemény szerint az anyag- és élettudományi kísérletekben használható Bruker Skyscan 2211 mikro-CT (komputertomográf) berendezést; cseppfolyós nitrogénnel hűtött elektronikájú, alacsony zajszintű, szélessávú mérőfejjel és temperálható mintacserélővel felszerelt 500 MHz-es NMR-spektrométert (mágneses magrezonancia spektrométert), valamint a szupravezető mágnesek működési költségeinek csökkentéséért héliumvisszanyerő-rendszert; hélium- és nitrogén-cseppfolyósító berendezéseket szerzett be az egyetem. A hiánypótló…
Olvass tovább>>Magyar fejlesztésű hangszerinnovációt mutattak be Twoba néven
Twoba néven magyar fejlesztésű hangszerinnovációt mutattak be kedden a Budapest Music Centerben. A fejlesztéssel a tubásokat nem takarja el a hangszere, szabadon mozogva játszhatnak, emellett a tuba tölcsére nem áll felfelé és így minden hang eljut a közönséghez. „A tubát úgy sikerült fejleszteni, hogy nem egy új hangszert alkottunk, hanem egy egyszerű eszköz segítségével szélesítettük az eddigi lehetőségeket. Egy új billentyű rendszer hozzáadásával a hagyományosból két perc alatt átszerelhető az új, szólópozíció” – mondta közös innovációjáról Szentpáli Roland tubaművész és Juhász Zoltán hangszerkészítő a sajtótájékoztatón. A twobát eredményező alkatrész gyártása…
Olvass tovább>>A termetesebb sünök védelmére szólít fel a budapesti állatkert
A termetesebb sünök védelmére szólít fel a budapesti állatkert, a 300 grammnál nehezebb sünöknek nincs szükségük segítségre ahhoz, hogy átvészeljék a téli álom időszakát – közölte a Fővárosi Állat- és Növénykert. A közlemény szerint a nyári szaporodási időszak végén született emlősök jellemzően nem képesek a hideg beköszöntéig elérni azt a fejlettséget és tápláltságot, amelyre a téli álomhoz szükség lenne, de a nagyobb sünök egyáltalán nincsenek veszélyben. A tapasztalatok azt mutatják, hogyha egy sün november elejéig nem éri el a 300 grammos súlyt, akkor a szervezetének nem lesz elég tartaléka ahhoz,…
Olvass tovább>>Együttműködési megállapodást kötött az SZTNH és az ELKH
Együttműködési megállapodást írtak alá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetői, amelynek fő célja, hogy az ELKH kutatóhelyein létrejövő szellemi alkotásokat nagyobb arányban tudják hasznosítani. A megállapodást Pomázi Gyula, az SZTNH elnöke és Maróth Miklós, az ELKH elnöke írta alá csütörtökön, Budapesten. Az eseményen Pomázi, az SZTNH elnöke a hivatal életében komoly állomásnak nevezte a megállapodás aláírását, amely mérföldkő lehet a jövőben a tudományos eredmények hasznosításában. Pomázi hangsúlyozta: a hivatal fontos küldetése, hogy az „ötletből érték” mint mottó ne csak kimondott szó legyen.…
Olvass tovább>>Egy csillag „spagettifikációját” sikerült rögzíteniük csillagászoknak
Egy csillag „spagettifikációját”, vagyis egy fekete lyuk által felfalt csillag utolsó pillanatait sikerült rögzítenie egy nemzetközi kutatócsoportnak. A világ több pontján lévő teleszkópok segítségével észlelték a ritka fényrobbanást, amelyet a szupernagy tömegű fekete lyuk által elnyelt csillag bocsátott ki. Ez az árapályerő általi szétszakítás (TDE) okozta fellobbanás a legközelebbi ilyen fényjelenség, amelyet eddig észleltek: a Földtől mindössze 215 millió fényévnyire történt. Amikor egy csillag túl közel halad el egy fekete lyuk mellett, az abból ható szélsőségesen nagy gravitációs erő a csillagot vékony anyagáramlatokká nyújtja – ez a spagettifikáció. A folyamat…
Olvass tovább>>A legutóbbi mérési időszakban 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek
A LIGO (képünkön) és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen ötvenre emelkedett az észlelt események száma. Gravitációs hullámokat először 2015-ben észleltek. 2016 februárjában jelentették be Washingtonban, hogy 2015. szeptember 14-én a LIGO-detektorok tudósainak két fekete lyuk összeolvadása révén sikerült először közvetlenül megfigyelniük a gravitációs hullámokat egy a Földtől 1,3 milliárd fényévnyire lévő galaxisban. Ezzel végre közvetlen bizonyítékot találtak az Albert Einstein…
Olvass tovább>>Magyar tudósok eredménye nyit új utakat a gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez
Új utakat nyit az agy memóriaközpontjában, a hippokampuszban aktív gátlóneuronok működésének feltérképezéséhez Losonczy Attila agykutató és csapata kutatása, amelynek eredményei az idegtudomány egyik legrangosabb nemzetközi szaklapjában, a Neuron folyóiratban jelentek meg. A New York-i Columbia Egyetemen kutató Losonczy Attila és csapata a gátló idegsejtek működését virtuális valóságban futó egerekben vizsgálta. Ezek az idegsejtek fontos szerepet töltenek be az agyi aktivitás egyensúlyának fenntartásában, feladatuk más idegsejtek jelátvitelének időbeli összehangolása. A kutatást egy 3D-s lézermikroszkóppal kombinált új módszer alapozta meg, amelynek technológiáját Rózsa Balázs orvos, fizikus kutatócsoportja fejlesztette ki az elmúlt tíz…
Olvass tovább>>Részletekbe menően megtervezte Boleyn Anna kivégzését VIII. Henrik
A brit Nemzeti Levéltárban talált parancskönyv eddig figyelmen kívül hagyott bekezdései részletekbe menő instrukciókat tartalmaznak arról, hogyan akarta kivégeztetni feleségét, Boleyn Annát (1507-1536) VIII. Henrik (1491-1547) angol király. A dokumentumban VIII. Henrik kikötötte, hogy bár a királynét „tűz vagy lefejezés általi halálra ítélték”, „szánalomból úgy döntött”, megmenti őt a tűz általi, jóval fájdalmasabb haláltól. „Ugyanakkor megparancsoltatik, hogy Anna fejét vágják le” – olvasható az írásban. Tracy Borman, a Tudor-ház történésze szerint az írás az elmúlt évek egyik legizgalmasabb felfedezése, mely megerősíti a VIII. Henrikről mint „patologikus szörnyetegről” alkotott képet. „Megmutatja…
Olvass tovább>>Szegeden új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki szuperbaktériumokkal ellen
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) kutatói olyan új antibiotikum-molekulákat fejlesztettek ki, amelyek az eddigi laboratóriumi vizsgálatok alapján hatásosak lehetnek az MRSA-fertőzéssel szemben. Az SZBK Biokémiai Intézetében Pál Csaba kutatócsoportja olyan antibiotikum-molekulák fejlesztésén dolgozik, amelyek hatékonyak lehetnek a „szuperbaktériumok” ellen. A kutatók olyan új antibiotikum-jelöltek létrehozásában értek el eredményeket, amelyek hatékonyak az MRSA-fertőzéssel szemben, amit a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus baktérium, röviden MRSA okoz. Kutatásuk eredményeit a Plos Biology című szaklap hasábjain publikálták októberben. Az MRSA az egyik legveszélyesebb kórokozó Európában, így Magyarországon is. Vannak országok, ahol több fertőzést, illetve gyakran halálos…
Olvass tovább>>