Hónap: 2020. szeptember

Végre sikerült megfejteni az ebihalak egy rejtélyét

~
béka

Brit kutatóknak sikerült rájönniük, hogy miként lehet azonosítani az egyes békafajok ebihalait, ami jelentősen segíti a kétéltűek kihalásának megakadályozását. A veszélyeztetett békafajok élőhelyeinek megóvására irányuló erőfeszítéseket jelentősen hátráltatja, hogy nehéz megkülönböztetni egymástól a különböző fajok ebihalait – írja a BBC hírportálja. A kutatóknak azonban most sikerült jelentős előrelépést elérniük a Vietnam távoli erdőségeiben élő békáknál, amelyek a Megophrys nemzetségbe tartoznak. „Ezek a békák a bolygó néhány legkizsákmányoltabb erdőségében élnek, ahol az élőhelyeik gyors ütemben fogynak és pusztulnak” – mondta Benjamin Tapley, a Londoni Zoológiai Társaság hüllőkkel és kétéltűekkel foglalkozó munkatársa. Ebihalakat…

Olvass tovább>>

A természeti környezet átalakítása a betegségeket terjesztő állatoknak kedvez egy új kutatás szerint

~

Az erdők, legelők és sivatagos területek városokká és mezőgazdasági területekké alakítása nagyon sok vadon élő faj kipusztulásához vezet, miközben kedvező feltételeket teremt olyan állatoknak, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak fertőző betegségeket – állapították meg brit kutatók. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmány újabb bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a természet kizsákmányolása növeli a járványok kockázatát. A kutatók becslései szerint négy újonnan felbukkanó fertőző betegségből három állatoktól ered – írja a BBC hírportálja. „Az eredményeink azt mutatják, hogy azok az állatok maradnak az ember lakta területek közelében, amelyek nagyobb valószínűséggel hordoznak az…

Olvass tovább>>

Kiválasztották a 2020. év legtehetségesebb fiataljait

~
innováció

Kiválasztották a 2020. év legtehetségesebb fiataljait a 29. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny keretei között. Az üzleti hasznosításra alkalmas pályázatok készítőit a Startup Campus program ingyenesen üzleti és startup forrásszerzési képzésben, mentorálásban részesíti. A Magyar Innovációs Szövetség 29. alkalommal hirdette meg az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyt. A 2019. november 27-i határidőre 99 pályázatot küldtek be a különböző tehetséggondozó középiskolákból az innovatív fiatalok, míg az április 1-i határidőre, a 61 második fordulóba továbbjutott pályázatból 53 pályamunka kidolgozása fejeződött be. Ezek közül 42 pályázat tudományos kutatási vizsgálatok, mérések elvégzését és…

Olvass tovább>>

Iránytű lehet a kutyák fejében

~

A földi mágneses mezőt használhatják tájékozódási segédeszközként a kutyák – derült ki cseh és amerikai kutatók tanulmányából. A prágai Cseh Élettudományi Egyetem, a Virginiai Műszaki Egyetem és a floridai Barry Egyetem szakemberei az eLife című tudományos lapban közölték eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a kutyák általában az észak-déli tengely mentén helyezkedve vizelnek, ami azt sugallja, hogy képesek lehetnek a Föld mágneses mezejének érzékelésére. A kutatók ezúttal két alapvetően egyforma kísérlettel vizsgálták, hogy a kutyák valóban képesek-e érzékelni a mágneses teret és hogy használják-e azt…

Olvass tovább>>

Virtuális erőművé válhat egy észak-londoni buszgarázs

~
Bus2Grid

Virtuális erőművé válhat az észak-londoni Northumberland Park buszgarázs, a világ legnagyobb tesztüzeme, ahol az áram előállításának új, környezetbarát módját próbálják ki – írta az Evening Standard online kiadása. A tesztben a parkoló elektromos buszok akkumulátorában tárolt energiát használják fel és töltik vissza az áramhálózatba. Hatékonyabbá teszi a hálózatot, ha az alacsony fogyasztás óráiban zajlik a buszok töltése és a csúcsidőszakban visszakerül belőlük az áram a hálózatba. A Bus2Grid elnevezésű, állami finanszírozású projekt novemberben indul és három éven át tart. A tesztek alatt eleinte 28 kétszintes londoni busz akkumulátorait használják, ezek több…

Olvass tovább>>

Elhanyagolható hatása van a kijárási korlátozásoknak a globális hőmérsékletre

~
Piers Forster, a Leedsi Egyetem kutatója

Kevés hatással van a klímaváltozásra a légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be – mutatták ki a Leedsi Egyetem kutatói. A Nature Climate Change című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban Piers Forster (képünkön), a Leedsi Egyetem kutatója és munkatársai azt vizsgálták, hogyan változott tíz különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között 123 országban – olvasható a BBC hírportálján. Arra jutottak, hogy a legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban volt tapasztalható: a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és…

Olvass tovább>>

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben

~
Izrael, szerszámkészítő műhely

Százezer éves kőszerszámkészítő műhelyt találtak Izraelben, Dimóna városnál – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet. A núbiai-Levallois kultúra pattintott kő szerszámainak egykori műhelyét találták meg az új izraeli lelőhelyen az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei vezette ásatásokon. „Ezt a tevékenységet a modern ember megjelenésével azonosítják, amely 150-200 ezer évvel ezelőtt Kelet-Afrikában élt, majd onnan elterjedt az egész világon. A kovakő faragásának Dimónában is megtalált technológiája a középső-paleolitikum időszakában, 250 ezertől ötvenezer évvel ezelőttig virágzott” – közölték az IAA régészei. Valószínűleg azért találtak rá az akkori emberek erre…

Olvass tovább>>

Az egészségi állapotot is figyelembe kell venni az elhízottság megállapításánál

~
kövér

Az új kanadai irányelvek szerint nemcsak a testsúlyt, hanem az egészségi állapotot is figyelembe kell vennie az orvosnak, mielőtt a pácienst elhízottnak ítéli – számolt be róla a BBC. A kanadai orvosok társaságának lapjában (Canadian Medical Association Journal) frissen megjelent irányelvekben azt is tanácsolják, hogy a diétán és a testmozgáson túl összpontosítsanak a hízás okaira és válasszanak holisztikus megközelítést, vagyis az emberi egészség teljességéből induljanak ki a gyógyításban. Felhívták a figyelmet arra, hogy súlyuk miatt nem lenne szabad megbélyegezni az egészségügyi ellátórendszerhez fordulókat. „Az elhízásról uralkodó közvélekedés feltételezi a személyes…

Olvass tovább>>

Értékes XIV. századi pénzérmékre bukkantak egy cseh erdőben

~
ezöst pénz

Több száz darab XIV. századi arany és ezüst pénzérmére bukkant egy fiatal pár egy nyugat-csehországi erdőben sétálva, ez az egyik legnagyobb aranypénzkincs, amelyet az országban valaha találtak – jelentette be a plzeni Nyugat-Csehországi Múzeum. A kincseket még márciusban, a koronavírus-járvány idején találták, de a múzeum csak most hozta nyilvánosságra a páratlan felfedezést. A két fiatal a tachovi járásban lévő Kladruby kolostor közelében lévő erdőben sétált, amikor észrevett néhány érmét a földön. „Kettő aranyból, egy ezüstből volt. Valószínűleg vadállatok, vaddisznók túrhatták ki. Egy nagy kő állt ki a földből. Amikor felemelték,…

Olvass tovább>>

Genetikai vizsgálatokkal fedik fel a denevérek „szuperimmunitását”

~
denevér

Genetikai vizsgálatok segítségével tanulmányozzák a kutatók, hogy a denevérek miként tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat. Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport tagjai hat denevérfaj, köztük a nagy patkósdenevér, a nílusi repülőkutya és a közönséges denevér genomját szekvenálták (a szekvenálás a DNS építőköveit alkotó nukleotidbázisok sorrendjének a meghatározása). A kutatók összevetették a denevérek genetikai rajzát 42 másik emlősével, hogy meghatározzák, hol is helyezkednek el a denevérek az „élet fáján” – írja a BBC hírportálja. A University College Dublin professzora, Emma Teeling szerint a denevérek egyedi immunrendszerek révén tudják megbetegedés nélkül hordozni…

Olvass tovább>>

Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tártak fel a westminsteri apátságban

~
régesz

Több száz ember csontjait is rejtő középkori sekrestyét tárták fel a westminsteri apátságban. A terem alapjait és a benne rejlő csontokat az apátság eddigi legnagyobb régészeti projektje során találták meg – írja online kiadásában a The Guardian. A sekrestyét az 1250-es években építtette III. Henrik (1207-1272) király a Hitvalló Eduárd (1005-1066) király által emeltetett apátság felújításakor. Ez az a szoba, ahol a XIII. századi szerzetesek a misékhez szükséges ruhaneműket, eszközöket és szent tárgyakat tartották. Ezt megelőzően a szerzetesek temetkezési helyeként használták a területet. Később a sekrestyéből lakhelyet alakítottak ki, 1740-ben azonban,…

Olvass tovább>>

Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián

~
krokodil

Az eddigi legerősebb állati harapásnyomra bukkantak egy 13 millió éves lajhárfosszílián: egy kajmánszerű állat 46 fognyomot hagyott hátra a perui Napo folyó közelében talált leleten. A kutatók a szerencsétlenül járt lajhárféle hátsó lábcsontját elemezve rekonstruálták a támadást. Az ősi kajmán harapásának ereje hét tonna volt, tehát több mint négyszer nagyobb, mint az állatvilágban valaha mért legerősebb harapásnyom – közölte Rodolfo Salas-Gismondi, a kutatásról beszámoló tanulmány vezető szerzője. A második legerősebb harapás egy modern bordás krokodilé (Crocodylus porosus), melynek harapási erőssége 1,6 tonna – olvasható a CNN honlapján. „Annyira erőteljes volt…

Olvass tovább>>