Hónap: 2020 március

Némely főemlős jól járna az új-zélandi kea madár eszével

~

A csecsemőknél és csimpánzoknál megfigyeltekhez hasonló képességekkel rendelkezik az Új-Zéland Déli-szigetén honos kea madár, a világ egyetlen alpesi papagája – állapították meg az Aucklandi Egyetem kutatói, akiknek elsőként sikerült bizonyítaniuk, hogy egy madár képes valódi statisztikai következtetéseket levonni. A szakemberek egy Christchurch szomszédságában lévő védett területen élő keákat vontak be a tanulmányukba, amelyben azt vizsgálták, hogy a madarak milyen következtetésekre jutnak különböző statisztikai, fizikai és szociális információk alapján – írja a www.stuff.co.nz. A hat madárnak megmutatták, hogy ha fekete színű facsipeszt választanak, akkor ennivalót kapnak, ha viszont narancssárgát, akkor nem jár…

Olvass tovább>>

Az autonóm robotoké a jövő, derült ki egy autonóm robotokat gyártó társaság vizsgálatából

~

Az autóipari, elektronikai, és FMCG vállalatok úgy vélik, az autonóm mobil robotok jelentős előnyökhöz képesek juttatni őket a költségek, biztonság és minőség tekintetében Az autonóm mobil robotok (AMR-ek) piacvezetője, a Mobile Industrial Robots (MiR) kutatást végzett autóipari, elektronikai, FMCG és logisztikai (3PL) vállalatok* között, hogy képet kapjon a belső logisztikai folyamatok automatizálásával kapcsolatos attitűdökről. A MiR többek közt rákérdezett arra, hogy mikor jöhetne el az ideje az AMR-ek belső logisztikába való integrálásának, milyennek vélik a mobil robotok iparágra mért hatását, és, hogy mik a legnagyobb akadályok, amik az automatizáció növelésének…

Olvass tovább>>

Nyilvánosságra hozták a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat győzteseit

~
innováció

 Kiemelkedő hasznot hozó, világszínvonalú teljesítményeket ismertek el a Magyar Innovációs Nagydíj pályázaton – közölte a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ). A közlemény szerint eredetileg március 27-én, az Országházban, ünnepélyes keretek között adták volna át az elismeréseket, az ünnepséget a járvány miatt nem tartották meg, a díjakat és elismeréseket a társaságok később kapják meg. A MISZ közölte, a Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjat, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az értékelés szempontjai között döntő volt az innovációból elért 2019. évi gazdasági eredmény.…

Olvass tovább>>

„Csak” 1300 évig is megmaradnak az óceánban a Lego-kockák

~

Akár 1300 évig is megőrződnek az óceánban a Lego-kockák egy új tanulmány szerint. A Plymouthi Egyetem vezette kutatás során azt vizsgálták, milyen mértékben koptak el a tengeri környezetben ezek a népszerű gyerekjátékok. A tengerpartokon talált kockák súlyát egyesével lemérték és összehasonlították még nem használt darabok súlyával, és megállapították a korukat is. A kutatók arra jutottak, hogy az egyes kockák 100 és 1300 év közötti időszakot élnek túl a vizekben. Az Environmental Pollution című szaklapban bemutatott tanulmány készítői a Délnyugat-Anglia partvidékén partra mosott Lego-kockákra fókuszáltak. A kutatók szerint ez az eredmény is…

Olvass tovább>>

Tengeri gátrendszer védhetné meg Európát az emelkedő tengerszint hatásaitól

~

Az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti 475 kilométer hosszú és egy Franciaország és Délnyugat-Anglia közötti 160 kilométeres gát védhetné meg Európa több mint 25 millió lakóját a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől a következő évszázadokban holland kutatók szerint. A Holland Királyi Tengerkutató Intézet tudósai szerint a gátépítés költségei 250-500 milliárd euróra rúgnának, a védelemre szoruló észak-és nyugat-európai országok GNP-jének alig egy százalékára húsz éven át – számították ki a holland kutatók a Németországi GEOMAR intézet tudósaival a Bulletin of the American Meteorological Society tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban. „Azon kívül, hogy…

Olvass tovább>>

A víz alatti erdők genetikai sokféleségére jelenthetnek fenyegetést az óceáni hőhullámok

~

A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport. A Current Biology című folyóiratban publikált tanulmány szerint a víz alatti tengerialga-erdőségek átlagos genetikai diverzitásának 30-65 százaléka veszett oda Nyugat-Ausztrália állam nyolcszáz kilométeres partvonalának egyes részeinél – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A Nyugat-Ausztráliai Egyetem munkatársa, Thomas Wernberg szerint azt eredmények azt mutatják, hogy az óceáni hőhullámok veszélyeztethetik a hínárerdők azon képességét, hogy hatékonyan reagáljanak a jövőbeli klímaváltozásra. „Noha a szélsőséges éghajlati események ökológiai…

Olvass tovább>>

Nem jó mostanában keselyűnek lenni Bissau-Guineában

~

Mintegy ezer keselyű pusztult el eddig ismeretlen okokból az elmúlt két hétben Bissau-Guineában – közölte a Vulture Conservation Foundation (VCF). A ragadozómadarak elhullását először február 23-án észlelték, amikor kétszáz madártetemre bukkantak, majd hirtelen négyszázra, majd hatszázra emelkedett az elpusztult állatok száma, amely ma már megközelíti az ezret – derül ki a szervezet közleményből. A fajmegőrző szervezet illetékesei bátorítónak nevezeték, hogy az utóbbi néhány napban nem történt elhullás. Aggodalomra ad azonban okot, hogy a ragadozómadarak pusztulásának oka még mindig nem ismert. Ezért létfontosságú azonosítani és semlegesíteni haláluk okát. Ez a páratlan…

Olvass tovább>>

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén

~

Ősi kontinens egy elveszett darabját találták meg Kanada északi részén. Kutatók a kanadai Baffin-szigetről származó gyémántbányászati minták rostálása során bukkantak az észak-atlanti kratonból származó maradványra. A kratonok, más néven ősmasszívumok a Föld kérgének megszilárdult darabjai, a földkéreg ősi, szilárd és megkristályosodott részei. A tudósok kimberlit kőzeteket vizsgáltak, amelyek a gyémántbányászat alapjait képezik. Több millió év alatt formálódtak ezek a kőzetek 150-400 kilométeres mélységben, a felszínre geológiai és kémiai folyamatok hatására kerülnek. Időnként vulkáni eredetű kőzetek ilyen kimberlitbe zárt gyémántokat rejtenek. „A kutatók számára a kimberlitek olyan felszín alatti rakéták, melyek utasokat…

Olvass tovább>>

Az eddigi legnagyob felbontású panorámafelvételét készítette a Marsról a Curiosity

~
Mars

Az eddigi legnagyobb felbontású panorámafelvételét készítette el a marsi felszínről az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Curiosity marsjárója – közölte szerdán a NASA bolygókutató intézete, a Jet Propulsion Laboratory. A vörös bolygó Glen Torridon nevű régióját megörökítő 1,8 milliárd pixeles panorámafelvételhez több mint ezer képet készített a marsjáró 2019 novemberében. A képkockák a következő hónapokban lettek összeillesztve. A Curiosity fő kamerarendszere (MastCam) egy másik kisebb felbontású panorámaképet is készített, amelyen a rover egy része is látható. Ez a csaknem 650 millió pixeles panorámakép is az Aeolis-hegynél (Mount Sharp) fekvő Glen Torridon régiót…

Olvass tovább>>

Génszerkesztéssel állították meg az egyik legagresszívebb mellrák sejtjeinek terjedését

~
mesterséges intelligencia

A melldaganatok egyik legagresszívebb formája, a tripla negatív mellrák sejtjeinek terjedését állították meg laboratóriumi kísérletekben a CRISPR nevű génszerkesztést használva. Az Oncogene című szaklap friss számában megjelent eredményekről a medicalxpress.com számolt be. A tanulmány a betegség legyőzésének új útjait mutatja meg. A Machesteri Egyetem, a Glasgow-i Egyetem és a Sheffieldi Egyetem kutatócsoportja az úgynevezett tripla negatív mellrákot vizsgálta. Ez az altípus nem reagál azokra a kezelésekre, amelyeket a daganat más altípusai ellen alkalmaznak. A rosszindulatú melldaganatok mintegy 15 százaléka tripla negatív, ez az altípus nagy valószínűséggel terjed át más szervekre, és nagyobb…

Olvass tovább>>

A nagy műhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az ESO

~

A nagy műhold-konstellációk csillagászati kutatásokra gyakorolt hatását vizsgálta az Európai Déli Obszervatórium (ESO). A szakemberek a SpaceX, az Amazon, a OneWeb és más cégek által fejlesztés alatt álló 18 műhold-konstellációt vizsgáltak, amelyek összesen 26 ezer műholdat fognak majd össze. Eredményeiket az Astronomy & Astrophysics című szaklapban mutatják be. A kutatók arra jutottak, hogy a nagy teleszkópokat, mint az ESO Nagyon Nagy Teleszkópját (VLT) és a jövőbeli Extrém Nagy Teleszkópját „mérsékelten fogják érinteni” a fejlesztés alatt álló konstellációk – olvasható az ESO közleményében. A legnagyobb befolyással a széles látószögű kutatásokra lesznek…

Olvass tovább>>

Még mindig csak a második beteg gyógyult meg a HIV-fertőzésből a világon

~

A világon már a második beteg, egy londoni férfi gyógyult meg a HIV-fertőzésből – idézte orvosait a BBC hírportálja. Adam Castillejo felhagyott a betegsége ellen szedett antiretrovirális gyógyszerrel, ennek ellenére már több mint 30 hónapja vírusmentes. Nem a gyógyszer hatására múlt el a betegsége, hanem a daganata ellen kapott őssejtterápia gyógyította meg – írta a The Lancet HIV orvosi szaklap. Őssejtdonorai egy ritka génvariánssal rendelkeznek, amelyek megvédik őket – és most már Castillejót is – a HIV-fertőzéstől. Az első, akiről azt jelentették, hogy meggyógyult a HIV-ből, Timothy Brown volt, a…

Olvass tovább>>

Létezőnek ismertek el egy eddig kihaltnak tekintett őslakos népcsoportot Új-Zélandon

~

Több mint 150 év után Új-Zéland elismerte a moriori őslakosok létezését és egyezményben biztosította státusukat, állampolgári jogaikat. A Chatham-szigeteken letelepedett, Polinéziából érkezett őslakosokról sokáig azt tanították az új-zélandi történelemkönyvekben az iskolásoknak, hogy kihaltak. Holott a moriorik már évszázadokkal a maorik előtt a Chatham-szigeteken éltek. A maori törzsek 1853-ban érkeztek meg a szigetekre, elsöpörték, leigázták és megölték az ott talált őslakosságot. A moriorik utódainak most, több mint 600 évvel a szigeteken való letelepedésük után sikerült elismertetniük magukat. Az új-zélandi kormánnyal kötött szerződés értelmében garantálják jogaikat és 18 millió új-zélandi dollár (3,5…

Olvass tovább>>

Korszakalkotó tanulmány változtathatja meg a dagantos betegségek kezelését

~

Több mint ezer tudós építette fel a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját. A korszakalkotó tanulmány teljesen megváltoztathatja a rák kezelését – adta hírül a BBC News. A Pan-Cancer Analysis of Whole Genomes Consortium (PCAWG) nevű projektben közreműködő tudósok a rákbetegséget egy olyan százezer darabos kirakóshoz hasonlították, amelynek darabjai eddig 99 százalékban hiányoztak. A Nature folyóiratban publikált tanulmányuk azonban szinte teljes képet nyújt az összes daganatos betegségről. A PCAWG tanulmánya 38 ráktípus 2658 daganatának teljes genetikai kódját elemezte. Ennek köszönhetően minden páciens rákbetegsége személyre szabhatóan kezelhető lesz, illetve lehetővé válik, hogy az…

Olvass tovább>>

Elmarad az Országházba tervezett Magyar Innovációs Nagydíj ünnepség

~

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága, az NKFIH elnökének vezetésével, 46 jelentkező társaság közül választotta ki a 2019. évi innovációs nagydíjas társaságot, valamint további hét innovációs díjat ítélt oda. Az Országházba tervezett, márc. 27-i ünnepsség azonban elmarad, tekintettel a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetre. Az elimert társaságokat a díjátadás tervezett napján, márc. 27-én jelentik be. A 2019. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatra 46 vállalat, illetve társaság jelentkezett. A 23 fős zsűri, melyet az innovációs és technológiai miniszter nevében az NKFIH elnöke vezetett, 2020. márc. 3-i ülésén, előzetes pontozás és írásbeli értékelés után,…

Olvass tovább>>

Valószínűleg a legkisebb dinoszaurusz lehet a 99 millió éves borostyánban megőrződött kicsiny lény

~

Valószínűleg a valaha felfedezett legkisebb dinoszaurusz lehet az a kicsiny teremtény, amelynek koponyája páratlanul jól megőrződött egy 99 millió éves borostyánban. A The Nature című tudományos folyóiratban bemutatott madárszerű állat koponyája két centiméternél kisebb, azaz az állat akkora lehetett, mint egy méhkolibiri (Mellisuga helenae), a világ legkisebb madara, amelynek testhossza hat centiméter, testtömege 1,6-2 gramm. A megkövesedett maradvány felfedezése segíti a tudósokat annak megértésében, miként fejlődtek ilyen kicsiny termetűvé ezek az élőlények. „A madarak egy teljesen új eredetét tárja fel nekünk” – idézte a tudományos folyóirat honlapja Jingmai O’Connort, a…

Olvass tovább>>

A kőkorszaki szakik is úgy használták a „közösségi hálót”, mint a mai ember

~
kőkorszak

Már 300 ezer évvel ezelőtt, a kőkorszaki vadászó-gyűjtögető emberek is úgy használhatták közösségi hálójukat, mint ahogy a mai emberek. Az erről készült tanulmány egy nemzetközi kutatócsoport a Science Advances folyóiratban publikálta. A Zürichi Egyetem és a budapesti Közép-európai Egyetem (CEU) szakemberei arra a kérdésre keresték a választ, hogy az ősemberek hogyan használták fel a meglévő információkat. A kutatók azt akarták meghatározni, hogy a különböző vadászó-gyűjtögető csoportok között zajló társadalmi interakció hogyan segítette a fejlett kommunikáció kialakulását. Ennek érdekében a még fennmaradt néhány vadászó-gyűjtögető közösség egyikét, a fülöp-szigeteki agta népet figyelték…

Olvass tovább>>

Nem pusztult el több erdő tavaly az Amazonas térségében a tűz miatt, mint átlagosan az elmúlt 17 évben

~
őserdő

Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma. Az Amazonas térségében megszokottak az erdőtüzek, de a klímaváltozás és az erdőirtás miatt évről évre jelentős eltérések figyelhetők meg velük kapcsolatban. A tavaly pusztító tüzek nagy nemzetközi figyelmet keltettek, megnőtt az igény a friss adatok iránt, különösen Brazíliát illetően. A friss adatokat azonban eddig nem hasonlították össze a hosszú távú megfigyelésekkel. A Remote Sensing folyóiratban részletesen publikált tanulmány kutatói az Európai…

Olvass tovább>>

„Búvárkodva” gyűjthette be az eszközkészítéshez legalkalmasabb kagylókat a neandervölgyi ember

~

A lélegzetét visszatartva akár 2-4 méter mélyre is lemerülhetett a Földközi-tengerbe a neandervölgyi ember, hogy a szerszámkészítéshez legalkalmasabb kagylóhéjak után kutasson – derült ki egy új tanulmányból. A boulderi Coloradói Egyetemen dolgozó Paola Villa és kollégái egy több évtizeddel ezelőtti felfedezésre alapozták a Plos One című folyóiratban publikált eredményeiket – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. Csaknem hetven évvel ezelőtt, 1949-ben a szakemberek 171 olyan tengeri kagylóhéjra bukkantak egy közép-olaszországi barlangban, amelyet a neandervölgyi emberek gyűjtöttek össze, majd alakítottak át éles vágószerszámokká nagyjából 90 ezer évvel ezelőtt. A mai Lazio tartományban, a…

Olvass tovább>>

Mégsem ütközések alakították ki a Naprendszer bolygóit az új adatok szerint

~

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő – írja a BBC hírportálja. Az uralkodó nézet szerint nagy erejű összeütközésekből alakult anyaghalmazok formálódtak a mai bolygókká. Az új eredmények arra utalnak, hogy a folyamat kevésbé volt katasztrófajellegű, a bolygók anyaga ennél békésebben állt össze – írták a tudósok a Science tudományos lap új számában. Tanulmányukat a Természettudományok Haladását Támogató Amerikai Egyesület (American Association for the Advancement of Science, AAAS), a Science kiadója éves konferenciáján, Seattle-ben is bemutatták. „Az 1960-as évek végétől…

Olvass tovább>>