Hónap: 2020. február

Először találtak bizonyítékot tengeri madarak eszközhasználatára

~
Lunda madár

Először találtak tengeri madarak eszközhasználatára bizonyítékot brit és izlandi tudósok. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban az Oxfordi Egyetem és a Dél-izlandi Természetkutató Központ szakemberei leírták, hogy az északi lundák miként vakarják testüket gallyakkal. Az elmúlt évtizedekben a kutatók számos példát találtak arra, hogy fákon élő madarak eszközöket használnak. Megfigyeltek varjakat, amint számos célra eszközt alkalmaztak, papagájokat, amelyek kövekkel törtek fel kagylókat. Tengeri madarak eszközhasználatát azonban még soha nem tapasztalták. Mivel számos ilyen madárfajnak viszonylag kicsi az agya, azt hitték róluk, hogy nincs meg a képességük az eszközhasználatra –…

Olvass tovább>>

Szkíta kori település maradványaira bukkantak Szolnokon

~

Szkíta kori, a Kr.e 7.- 4. század közepéről származó település maradványaira bukkantak Szolnokon a Damjanich János Múzeum régészei egy üzemcsarnok építését megelőző feltárás során – közölte Kovács Péter, a feltárást vezető régész. A szakértő elmondta: a mintegy 1400 négyzetméteren, a Kombájn úton már véget ért feltárás helyszíne egy középső vaskori lelőhely és a Vekerzug-kultúrához tartozik, amely a Krisztus előtti VII. századtól a IV. század közepéig volt domináns az Alföldön. Kovács szólt arról, hogy a középső vaskori települések általában szórványos szerkezetűek, tanyasi jellegű telepek voltak, ezért is szerencsés, hogy a feltárás…

Olvass tovább>>

Bionikus szívet fejlesztettek ki a mesterséges szívbillentyűk tesztelésére

~

Bionikus szívet fejlesztettek ki kardiológiai eszközök, többek között mesterséges szívbillentyűk tesztelésére a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutató. A Science Robotics tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányukban beszámoltak a „robotszívről”, amely az élő szív verését utánozza. Az úgynevezett biorobotikus hibrid szerkezet a MIT mérnökei szerint lehetővé teszi a mesterséges billentyűk és más kardiológiai eszközök – szívritmusszabályzók, defibrillátorok – tesztelését anélkül, hogy állatkísérleteket kellene végezni. A kutatócsoport úgy véli, a bionikus szívet emberi műszív kifejlesztéséhez is fel lehet használni a jövőben. A bionikus szívhez kialakítottak egy robotikus izomszövetet, amely a szív belső izomfalát modellezi,…

Olvass tovább>>

Az ember még azelőtt megváltoztatta a himalájai gleccsert, hogy eljutott oda

~

Az ember több száz évvel azelőtt megváltoztatta a Himalája egyik legmagasabb gleccserét, hogy eljutott oda amerikai kutatók szerint, akik az ipari forradalom több mint kétszáz évvel ezelőtti kezdetének bizonyítékaira bukkantak a gleccserből vett jégmintában. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei kimutatták, hogy a szén európai égetéséből származó melléktermékek a XVIII. század végén eljutottak egészen a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől. „Az ipari forradalom az energiahasználat forradalma volt. És…

Olvass tovább>>

Kétszer annyi kalóriát égethet el az, aki bőségesen reggelizik

~

Kétszer annyi kalóriát égethet el, ezzel megelőzheti az elhízást és a magas vércukorszintet az, aki nagy vacsora helyett reggelire eszik többet – derítették ki német kutatók a Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism című folyóiratban közzétett tanulmányukban. „Eredményeink azt mutatják, hogy a reggelire elfogyasztott étel, függetlenül attól, mennyi kalóriát tartalmaz, kétszer akkora diéta indukálta termogenezist (DIT) idéz elő, mint ha ugyanazt az ételt vacsorára fogyasztanánk el” – idézte Juliane Richtert, a Lübecki Egyetem kutatóját, a tanulmány társszerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A DIT azt a kalóriamennyiséget tükrözi, amelyet a szervezet…

Olvass tovább>>

K+F megállapodást kötött a debreceni Atommagkutató Intézet és a Vitesco Technologies

~

Kutatásfejlesztési megállapodást kötött kedden a debreceni MTA Atommagkutató Intézet (Atomki) és a városban gyárat létesítő Vitesco Technologies. Radu Sterp, a Vitesco debreceni zöldmezős beruházásának gyáregységvezetője elmondta: az autóiparban érdekelt cég beszállítóként piacvezető szerepre törekszik. Ehhez számítanak az Atomki szakembereinek tudására is, amely alapja lehet a vállalat növekedésének. Az együttműködési megállapodás keretében csúcstechnológiás, 2D-s, 3D-s geometriai és nagysebességű mérések elvégzésére alkalmas eszközöket telepítenek az Atomki laboratóriumába. A mintegy 2 millió eurós műszerparkkal saját eljárásaik tökéletesítését, a többi között a magas minőségű anyagok gyártását, a környezetbarát technológia alkalmazását szeretnék elősegíteni – fejtette…

Olvass tovább>>

Magyar tudós közreműködésével indult útjára a Napot vizsgáló műhold

~

A Napot még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold február 10-én indult hétéves útjára a floridai Kennedy Űrközpontból. A projekt résztvevője Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) csillagászprofesszora. A magyar kutató a Nap ultraibolya hullámhosszán vizsgálja majd az égitestből kiáramló plazmát – olvasható az ELTE közleményében. Mint írják, a tudósok először 1999-ben vetették fel a Nap plazmakitöréseit tanulmányozó műhold szükségességét, a European Space Agency (ESA) a küldetést 2008 és 2013 között tervezte. A szonda felépítése során azonban technikai akadályokba ütköztek. Az…

Olvass tovább>>

Innovációs platformot hoztak létre a Pannon Egyetemen

~
Birkner Zoltán

A gazdasági, piaci igényeket és az egyetemben rejlő tudományos lehetőségeket összekapcsoló platform jött létre a veszprémi Pannon Egyetemen, amelynek célja a térség innovációjának előmozdítása – jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Birkner Zoltán (képünkön) a platform alapító nyilatkozatának aláírása alkalmából szervezett rendezvényen elmondta, hogy a veszprémihez hasonló platform létrehozásáról november óta öt vidéki és tizenegy budapesti egyetemen döntöttek. Hangsúlyozta: a platformok lehetőséget teremtenek a szakpolitikai irányok megismerésére és a gazdasági, tudományos szereplők közötti szorosabb együttműködésre. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora úgy fogalmazott, hogy az intézmény…

Olvass tovább>>

A boldog partner a demencia megelőzésében is segít

~

Az optimista, boldog ember társa egészségének is használ; ahogy együtt öregszenek, az Alzheimer-kór és a demencia jelentős kockázati tényezőit tarthatják távol maguktól – állapították meg a Michigani Állami Egyetem kutatói egy nagy létszámú, hosszú távú kutatásban. „Rengeteg időt töltünk a párunkkal. Biztathat arra, hogy sportoljuk, együnk egészségesebben, figyelmeztethet, hogy vegyük be a gyógyszert. Ha derűlátó, egészséges emberrel élünk, hasonlóvá válhatunk: így valóban tovább élünk és megelőzhetjük a mentális betegségeket” – mondta el a medicalxpress.com portálnak William Chopik, az egyetem pszichológiaprofesszora, a tanulmány társszerzője. Ha például a pár egyik tagja abbahagyja…

Olvass tovább>>

Eddig ismeretlen emberelőd génjeit hordozhatja négy nyugat-afrikai népcsoport

~

Négy nyugat-afrikai népcsoport olyan géneket hordoz, amelyek egy eddig ismeretlen emberelődtől származhatnak egy új genetikai elemzés szerint. A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint az ősi emberelődnek a neandervölgyiek, a gyeniszovaiak és a homo sapiens ősével lehetett közös felmenője. Korábbi kutatások kimutatták, hogy Afrikából való elvándorlása után a homo sapiens a neandervölgyi és a gyeniszovai ember populációival is nemzett utódokat, arról azonban keveset tudni, hordozzák-e emberelődök génjeit olyanok is, akiknek ősei sose hagyták el Afrikát. Az információhiány egyik oka, hogy a forró égövön nehéz ősi DNS-hez jutni – olvasható…

Olvass tovább>>

Idős nőstényegerek reprodukciós képességét sikerült visszaállítani egy kísérletben

~
egér

Idős nőstényegerek reprodukciós képességét sikerült visszaállítaniuk egy kísérletben ausztrál tudósoknak. A Queenslandi Egyetem kutatói az ivóvizükbe adagolt szer segítségével javítottak a szaporodáshoz már idős nőstények termékenységi rátáján – írta a ScienceDaily.com a Cell Reports című tudományos lapban megjelent tanulmányra hivatkozva. A kutatók egy beavatkozást nem igénylő, úgynevezett nem invazív kezelést fejlesztettek ki, mellyel fenntartható vagy helyrehozható a petesejtek száma és minősége, ami az idősebb nőknél a várandósság létrejöttének legnagyobb akadálya. A Hayden Homer professzor vezette kutatócsoport azt találta, hogy a petesejtek minőségének romlása egy speciális molekula mennyiségének csökkenése számára írható. Ez…

Olvass tovább>>

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet egy borostyánkőben

~

Először találtak virágporral együtt megőrződött primitív méhet a kutatók egy százmillió éves mianmari borostyánkőben. Az Oregoni Állami Egyetem kutatója, az ifjabb George Poinar egy új család, a Discoscapidae, és faj: Discoscapa apicula képviselőjeként azonosította a kréta időszak derekán élt nőstény méhet – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A méhek ősei a szitásdarazsakhoz hasonló fajok voltak és más rovarokra vadásztak. Keveset tudni azonban arról a folyamatról, amely során a húsfogyasztásról átálltak a pollengyűjtésre. A BioOne Complete című folyóiratban publikált tanulmány szerint a fosszilis méh mai modern rokonainak, valamint darázsőseinek ismertetőjegyeit is…

Olvass tovább>>

A baktériumokat új módon megölő antibiotikumot fedeztek fel

~
baktérium

A baktériumokat új módon megölő antibiotikum-csoportot fedeztek fel, amely ígéretes megoldást nyújthat az antimikrobiális rezisztencia elleni harcban. Az újonnan felfedezett corbomycin és a kevéssé ismert complestati korábban nem látott módon végez a baktériumokkal: blokkolja a baktérium sejtfalának működését. A felfedezés a glükopeptidek nevű antibiotikum-családból származik, melyeket talajbaktériumok termelnek – írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál. A kutatók egereken demonstrálták, hogyan képesek ezek az új antibiotikumok blokkolni az olyan fertőzéseket, amelyeket a gyógyszereknek ellenálló Staphylococcus aureus baktériumcsoport okoz. Eredményeiket a Nature című lapban mutatták be. „A baktériumok sejtjeik körül fallal rendelkeznek, mely…

Olvass tovább>>

A dicséret jobb viselkedésre ösztönzi a diákokat a büntetésnél

~

A dicséret jobb viselkedésre, nagyobb figyelemre ösztönzi a diákokat, mint a büntetés – állapította meg egy új amerikai kutatás. A kutatók három évet töltöttek 2536 diák osztálytermi viselkedésének megfigyelésével Amerika-szerte. A gyerekek életkora az óvodástól 12 éves korig terjedt. Az Educational Psychology folyóiratban publikált tanulmány szerint a gyerekek 20-30 százalékkal jobban figyeltek az órán, ha a tanárok többször dicsérték, mint szidták őket. A Paul Caldarella által jegyzett tanulmányon dolgozó kutatócsoport Missouri, Tennessee és Utah államban 19 általános iskolában ült be 151 osztályba. Az osztályok felében a tanárok a CW-FIT elnevezésű…

Olvass tovább>>

Miért nem csodálkozunk? Rokonsági alapon szerveződhetett az avar kori elit az ELTE kutatói szerint

~
DNS

Az avarok inkább családjukkal együtt és nem kifejezetten katonai alakulatként vándoroltak, a hatalmat birtokló, vezető réteg rokonsági alapon szerveződhetett – állapították meg az ELTE Régészettudományi Intézete és az ELK BTK Archeogenetikai Laboratórium munkatársai. Az ELTE közleménye felidézi, hogy a kutatók az avar kori elithez tartozó emberek magyarországi temetőkből előkerült apai és anyai génjeit térképezték fel. Az összegzés szerint az Avar Kaganátus heterogén összetételű népességében a Duna-Tisza közén régészetileg elkülöníthető egy átlagon felül gazdag, kulturálisan homogén csoport, amely vélhetően a politikai és katonai hatalmat birtokolta. Az ELTE szakemberei e csoport eredetét…

Olvass tovább>>

Négy év alatt megkétszereződött a kiírtott nádasok területe a Balatonnál

~

Négy év alatt több mint a duplájára nőtt az a terület a Balaton partján, ahonnan kiirtották a nádat az ingatlanok tulajdonosai; az üdülőrégióban a téli nádaratásra engedélyt kérők mintegy fele pedig tavaly is irtást végzett az aratás helyett. Az új légi fotók elemzései alapján Pomogyi Piroska, a balatoni nádas-felméréseket több évtizede végző hidrobiológus a Balatoni Szövetség (BSz) szerdai balatonfenyvesi elnökségi ülésén felhívta a balatoni önkormányzatokat tömörítő szervezet vezetőinek a figyelmét arra, hogy a megbontott, megrongált nádas minősége romlik, erodálódik, és „ha nem lesz nád, végül Balaton sem lesz”. A tó…

Olvass tovább>>

Egységes módszerrel készült agyagtéglákból építkeztek hétezer éve a Jordán völgyében

~

Hétezer évvel ezelőtt évszázadokon át egységes módszerrel készült téglákkal építkeztek a Jordán folyó völgyének egy településén, ami izraeli régészek szerint magas szintű társadalomra utal – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A haifai egyetem kutatói szerint i.e. 5200 és i.e. 4600 között egységes technológiával készült, napon kiszárított agyagtéglákkal építkeztek a Tel Caf nevű egykori településen. Hatszáz éven át használták ugyanazt a sajátos, magas szintű építkezési eljárást a középső kalkolitikum korban. A kutatást vezető Dani Rózenberg professzor szerint ez azért is különleges, mert az eddig feltárt többi Földközi-tenger…

Olvass tovább>>

A szennyezett levegőben eltöltött korai évek összefüggnek a későbbi agyszerkezeti elváltozásokkal

~
agy

Tizenkét éves korra agyszerkezeti elváltozásokat okoz, ha a gyerek egyéves korában forgalmas környéken, erősen szennyezett levegőnek volt kitéve – állapították meg amerikai kutatók. A Cincinnati Gyermekkórház kutatóinak tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy azoknak a gyerekeknek, akik születésük után a nagy közúti forgalom miatt súlyosan szennyezett levegőjű környéken élnek, 12 éves korukra kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge a kis korukban kevésbé szennyezett levegőt szívó kortársaiknál. Travis Beckwith, a kórház kutatója, a PLOS One tudományos portálon online publikált tanulmány vezető szerzője hangsúlyozta, hogy eredményeik szerint „az a…

Olvass tovább>>

Korszakalkotó tanulmány változtathatja meg a dagantos betegségek kezelését

~

Több mint ezer tudós építette fel a daganatos betegségek eddigi legteljesebb profilját. A korszakalkotó tanulmány teljesen megváltoztathatja a rák kezelését – adta hírül a BBC. A Pan-Cancer Analysis of Whole Genomes Consortium (PCAWG) nevű projektben közreműködő tudósok a rákbetegséget egy olyan százezer darabos kirakóshoz hasonlították, amelynek darabjai eddig 99 százalékban hiányoztak. A Nature folyóiratban publikált tanulmányuk azonban szinte teljes képet nyújt az összes daganatos betegségről. A PCAWG tanulmánya 38 ráktípus 2658 daganatának teljes genetikai kódját elemezte. Ennek köszönhetően minden páciens rákbetegsége személyre szabhatóan kezelhető lesz, illetve lehetővé válik, hogy az…

Olvass tovább>>

A fogamzásgátló tabletta strukturális változást okoz az agyban egy új tanulmány szerint

~

Agykutatással foglalkozó tudósok megállapították, hogy a fogamzásgátló tabletta hatására jelentősen csökken a hipotalamusz mérete az agyban. Az új kutatást az Észak-amerikai Radiológiai Társaság éves konferenciáján mutatták be. A hipotalamusz, amely a köztiagyban a talamusz alatt helyezkedik el, hormonokat termel és a test olyan fontos funkcióit szabályozza, mint a hőmérséklet, a hangulat, az étvágy, a szexualitás, az alvási ciklus és a szívverés. Korábban még sohasem kutatták a szexuális hormonok, köztük a szájon át szedhető fogamzásgátló szerek strukturális hatásait az agyban. Ennek oka részben az, hogy a hipotalamusz nagyságának mennyiségi elemzése MRI-vizsgálatokkal…

Olvass tovább>>