A hosszú élet az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára

A hosszú élet az eddig véltnél kevésbé írható a géneknek számlájára – állapították meg több mint 400 millió ember családfájának elemzése alapján amerikai kutatók. Noha egyes családokban valóban halmozódik a magas kort megéltek száma, a géneknek a becsültnél lényegesen kevesebb a befolyása az élettartamra, mint korábban gondolták – idézte a Sciencedaily tudományos hírportál a Genetics című szaklapban megjelent tanulmányt. A Calico Life Sciences tudományos intézet az Ancestry.com online családfakutató portál nyilvános adatbázisát használva végezte az elemzést. Azt keresték, milyen arányban felelősek a gének az élettartam alakulásáért, amelynek örökölhetőségét korábban 15-30 százalékra…

Olvass tovább>>

Újabb kutatás erősítette meg, hogy a mesterséges megtermékenyítés megmentheti az északi szélesszájú orrszarvút

Újabb kutatás erősítette meg, hogy a mesterséges megtermékenyítés megmentheti meg az északi szélesszájú orrszarvút: brit tudósok kiderítették, hogy az északi és déli szélesszájú orrszarvúpopuláció genetikailag közelebb áll egymáshoz, mint ezt eddig vélték. Az orvvadászat miatt az északi szélesszájú orrszarvú (Ceratotherium simum cottoni) a kihalás szélére jutott: csupán két nőstény példány él, mindketten képtelenek a szaporodásra. DNS-bizonyítékok szerint ez a faj a korábban véltnél sokkal közelebb áll déli rokonához. A mesterséges megtermékenyítés révén hibrid rinocéroszokat lehet létrehozni a tudósok szerint, bár erre a lehetőségre csak utolsó mentsvárként tekintenek. A szélesszájú rinocérosz faj…

Olvass tovább>>

Új laboratóriumi technológia segíthet az élővilág diverzitásának megmentésében

laboratórium, kémcső

Termékenységi laboratóriumokban kikísérletezett úttörő technológiával megőrzött növények jelenthetik a biztosítékot a természetben veszélyeztetett növényfajok fennmaradásában. A kutatást ismertető BBC emlékeztet, hogy világszerte példátlan mértékben halnak ki növényfajok: minden ötödik vadon élő növényt veszélyezteti a kipusztulás. John Dickie, a nyugat-sussexi Wakehurstben működő Kew’s Millennium Magbank tudósa szerint az új módszer biztosítékot nyújthat a vadon élő növények megőrzésére. A magbank bomba-, áradás- és sugárzásbiztos tárolást nyújt a növényfajoknak. Egy kitűzött cél szerint 2020-ig a veszélyeztetett növényfajok 75 százalékát akarják elhelyezni a bankban, ám az előrejelzések szerint ez valószínűleg nem teljesül, mivel sok magot…

Olvass tovább>>

Magyarországon is kiépül az agrárinnovációs operatív csoportok hálózata

mezőgazdaság

Magyarországon is kiépül az agrárinnovációs operatív csoportok hálózata, amely segíti a mezőgazdasági innovációban érintett szereplők együttműködését projektjeik megvalósításában – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Felidézte, hogy az Európai Unió 14 tagállamában 600 agrárinnovációs csoport működik, Magyarországon vidékfejlesztési forrásból az erdőgazdálkodás, az élelmiszer-feldolgozás és a mezőgazdasági termelés területét érintő agrárinnovációs operatív csoportok létrehozására, beruházásuk segítésére 27 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre és a pályázatok értékelése folyamatban van. A helyettes államtitkár megjegyezte, a magyar innovációs operatív csoportok hamarosan bekapcsolódnak a nemzetközi körforgásba. Hangsúlyozta, az innováció az agráriumban is egyre jelentősebb szerepet…

Olvass tovább>>

Elhunyt Szolcsányi János Széchenyi-díjas farmakológus

Életének 81. évében, hétfőn elhunyt Szolcsányi János Széchenyi-díjas farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa – közölte az MTA. Szolcsányi János (képünkön) a magyar farmakológiai kutatások kimagasló alakja volt, számos gyógyszer kidolgozása fűződik a nevéhez – írják a közleményben. 1938. február 24-én született Budapesten, orvosi diplomáját 1962-ben szerezte meg Szegeden, majd az egyetem Gyógyszertani Intézetének, 1970-től a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek a munkatársa, a Gyógyszertani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, 1991-95-ben tudományos rektor-helyettese, a Pécsi Tudományegyetem doktora és a habilitációs bizottság elnöke volt. 1965-ben a londoni…

Olvass tovább>>

A stressz okozta alvászavar csökkentésén dolgoznak magyar kutatók

alvás

A stressz okozta alvászavar csökkentésének lehetőségén dolgoznak a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, akik a közelmúltban a stressz és az álmatlanság összefüggését térképezték fel. Mátyás Ferenc, a kutatócsoport vezetője elmondta: az emberi agy folyamatosan változik, még alvás közben is, a különböző aktivitási szintek között váltásért pedig egy idegsejthálózat a felelős. Hangsúlyozta, minden feladathoz kapcsolódik egy optimális éberségi állapot, amelyben az emberek a legjobban tudnak teljesíteni. Példaként említette, hogy amennyiben egy vizsgahelyzetben túl nagyra nő a stressz, az agyunk „leblokkol”, nem működik megfelelően, hasonlóan ahhoz, ha valaki nagyon elfárad. Mátyás elmondta, jelenleg azon…

Olvass tovább>>

Az eddigi legrégebbi, Jeruzsálemet megnevező héber feliratra bukkantak egy ásatáson

Az eddigi legrégebbi, kétezer éves, Jeruzsálemet megnevező héber feliratot találták meg egy jeruzsálemi ásatáson régészek – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A város nyugati bejáratánál egy új út építése miatt végzett leletmentő régészeti feltáráson bukkantak az oszloptöredékre, amelyen a mai írásmóddal megegyezően szerepel a Jeruzsálem név. „Ez az egyetlen ismert kőfelirat a Második Templom korából, vagyis mintegy kétezer évvel ezelőttről, amely teljes egészében kiírta a Jeruzsálem nevet”- közölte az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakembere az Izrael Múzeumban rendezett keddi sajtótájékoztatón. A város nevét ugyanis az eddig…

Olvass tovább>>

Virtuális egészségügyi asszisztenst fejlesztésében vettek részt magyar kutatók

orvos

Virtuális egészségügyi asszisztenst fejlesztettek magyar, portugál és svéd kutatók – közölte a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. A felhőalapú mobil alkalmazás elkészült prototípusa képes az időskorúak vérnyomás-, vércukorszint- és egyensúlytartási adatainak összegyűjtésére, rendszerezésére és kritikus diagnosztikai adatok beérkezése esetén a közvetlen riasztásra is. Az alkalmazáshoz hozzáilleszthető egy személyazonossági adatokat tároló NFC kártya is. A közlemény szerint az utóbbi évtizedben felgyorsult az európai társadalmak elöregedése, így előtérbe kerülnek azok a fejlesztések, amelyek innovatív informatikai megoldásokat nyújtanak az idősödő lakosság életminőségének megtartása, egészségi állapotuk megóvása érdekében. A virtuális egészségügyi asszisztens…

Olvass tovább>>

A második világháború utáni Berlin legnagyobb beruházását indítja el a Siemens

Berlin második világháború utáni történetének legnagyobb szabású magánberuházását indítja el a Siemens, a német fővárosban alapított iparvállalat hatszázmillió euróból (kétszázmilliárd forint) építi meg új innovációs központját, erről szerdán írtak alá megállapodást a városvezetéssel. Berlinben már akkor kialakult a vállalkozásindítás kultúrája, amikor „a Szilícium-völgyben egyetlen garázs sem volt még”, az 1847 óta működő Siemens pedig most visszatér alapításának helyszínére, és itt összpontosítja a negyedik ipari forradalommal kapcsolatos fejlesztéseit – mondta a cég vezetője, Joe Kaeser, miután aláírta a Siemens Campus elnevezésű projektről szóló megállapodást a tartományi rangú főváros kormányzó polgármesterével, Michael…

Olvass tovább>>

A tudományos világ rangos díját nyerte a Nők a Tudományban Egyesület

tudós, laboratórium

A Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) nyerte el az „Innovatív tudományok” kategóriában a legjobbnak járó díjat a világ egyik legnevesebb tudományos folyóirata, a Nature Research és az Estée Lauder vállalatcsoport által világszinten meghirdetett pályázaton. A díjjal a független nonprofit szervezetnek azt a mintegy tízéves munkáját ismerték el, amellyel közelebb hozza a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) területeket a nőkhöz, lányokhoz, támogatva őket abban, hogy bátran válasszanak ezen tudományos területekhez kapcsolódó hivatást – közölte az egyesület. Az elismert folyóirat idén először hirdette meg az Inspiring Science Award és az Innovating…

Olvass tovább>>

Szojuz-baleset: egy szenzor meghibásodása okozta a szerencsétlenséget

Egy, az első és a második fokozat szétválását jelző szenzor meghibásodása okozta a Szojuz-FG hordozórakéta október 11-i balesetét – jelentette ki Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat emberes űrrepülési programjaiért felelős ügyvezető igazgatója. Húsz nappal ezelőtt, nem sokkal a felbocsátása után kényszerleszállást hajtott végre a Nemzetközi Űrállomásra elindított Szojuz FG rakétával felbocsátott Szojuz MSZ-10 orosz űrhajó, a fedélzetén Alekszej Ovcsinyinnel és Nick Hague-gel. Az orosz és az amerikai űrhajós épségben ért földet az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban. Krikaljov elmondta, hogy az első és a második rakétafokozat rendellenes szétválásának okait vizsgáló…

Olvass tovább>>

A személyiségjegyek és a szívbetegségek kapcsolatát kutatják a Semmelweisen

A személyiségjegyek és a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolatát vizsgálva a Semmelweis Egyetem (SE) orvosainak sikerült azonosítaniuk olyan temperamentumtípusokat, amelyek összefüggésbe hozhatók a magas vérnyomással, illetve a koszorúér-betegséggel – közölte az egyetem docense. Maurovich-Horvát Pál hozzátette: kardiológusok már korábban kimutattak kapcsolatot a különböző személyiségjegyek és a betegségi rizikófaktorok között, de a SE kutatóinak egy lépéssel tovább jutva a személyiségjegyek és a konkrét betegséget között is sikerült összefüggést találniuk. A kutatás eredményét felhasználva lehetőség nyílik a betegek mielőbbi azonosítására, ami kiemelten hasznos, mivel Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok…

Olvass tovább>>

Innovációs célú megállapodást kötött az ITM és a Közbeszerzési Hatóság

Kézfogás

Együttműködési megállapodást kötött szerdán Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Közbeszerzési Hatósággal (KH) az innovációs célú közbeszerzések támogatására. A megállapodás aláírásán Rigó Csaba Balázs, a KH elnöke a közpénzek felhasználásában, az állami vállalatoknál is indokoltnak nevezte az innovációs és fenntarthatósági szempontok érvényesítését. Mindezt a magyar gazdaság versenyképességének és a hatékonyságának javítása is megköveteli – tette hozzá. Felidézte, hogy a hatóság 2018-ra meghirdette a fenntartható közbeszerzések évét, hogy előtérbe állítsa az innovatív, a zöld célú és a szociális szempontú közbeszerzéseket. A KH innovációs partnerségi útmutatója a Miniszterelnökség elé került…

Olvass tovább>>

Százezer euróval kecsegtetik a legjobb európai villamosenergia-tárolással foglalkozó startupot

A fenntartható energiával foglalkozó európai innovációkat felkaroló InnoEnergy nemzetközi pályázatot hirdetett. Keresi a kontinens leginnovatívabb, villamosenergia-tárolásra fókuszáló startup vállalkozásait. A legjobb tizenöt pályázó személyre szabott, hozzáadott értéket kínáló csomagban fog részesülni, míg a nyertes százezer euróval lesz gazdagabb. A European Battery Alliance-szel (EBA) való együttműködés keretén belül, az InnoEnergy azokat az induló vállalkozásokat támogatja, amelyek az elektromosenergia-tárolás területén képesek innovatív technológiák vagy üzleti modellek koncepcióinak felmutatására. Elsődlegesen a közlekedéssel, a hálózatokkal, az elosztással és a mobil energiatárolással kapcsolatos elektromosenergia-tárolási fejlesztéseket keresik, továbbá az energiahatékonyságra és a káros anyagok kibocsátásának csökkentésére…

Olvass tovább>>

A legérdekesebb magyar innovációk között az ImmunoGenes

„Teret adunk az innovációnak” címmel magyar innovációs program indult, melynek első állomásaként jelent meg a „100 legérdekesebb magyar innováció” című kiadvány, amelyben több mint kétszáz oldalon olvashatunk a legérdekesebb mai magyar találmányokról és fejlesztésekről. A kiemelt innovációs projektek között szerepel a 2007-ben alakult ImmunoGenes is, melynek vezetője Kacskovics Imre, az ELTE Immunológiai Tanszék egyetemi tanára. Kacskovics Imre kollégáival együtt 2007-ben olyan új eljárást fejlesztett ki, amelynek révén genetikailag módosított állatokban jelentősen növelni lehet az ellenanyag-termelés hatékonyságát. Az eljárás hasznosítására kollegájával, Bősze Zsuzsannával, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) tudományos tanácsadójával 2007-ben…

Olvass tovább>>

Átadták a Bábolna TETRA Kft. genetikai kutatóbázisát a Vas megyei Uraiújfaluban

Átadták a Bábolna TETRA Kft. baromfi-genetikai kutatóbázisát a Vas megyei Uraiújfaluban, amelyben olyan új hibridek kitenyésztésén dolgoznak majd a kutatók és szakemberek, amelyek amellett, hogy jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, jól tűrik a magasabb környezeti hőmérsékletet, különleges krémszínű tojásokat adnak. A kutatóközpont átadása után Nagy István agrárminiszter (képünkön) kijelentette: fontosnak tartja, hogy a kutatás-fejlesztés az agráriumban is minél hangsúlyosabban megjelenjen, erre jó példa szavai szerint a Bábolna TETRA Kft. kutatóbázisa is. Hozzátette: ahhoz, hogy a piaci versenyt állni tudjuk, természetesen használni kell mindazon kutatási eredményeket, amelyek az egyetemi kutatóközpontokban megszületnek. A Bábolna…

Olvass tovább>>

A temperamentum kapcsolatban állhat a szív-és érrendszeri betegségekkel

A személyiség egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálva a Semmelweis Egyetem kutatói azonosítottak olyan temperamentumtípusokat, amelyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatása a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. Rihmer Zoltán, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő…

Olvass tovább>>

Kutatják a vörösiszap újrahasznosítási lehetőségeit

vörösiszap

Mintegy másfél milliárd forintból kutatja a vörösiszap újrahasznosítási lehetőségeit egy öttagú konzorcium – jelentette be a projekt vezetője kedden Székesfehérváron, sajtótájékoztatón. Penk Márton elmondta, a konzorcium célja a hazai, elsősorban az ajkai vörösiszap-tározókban bányászati és vegyipari hulladékként lerakott vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeinek kutatása, valamint hasznosítási eljárások és technológiák fejlesztése. A projekt mintegy másfél milliárd forintból, több mint egymilliárd forint európai uniós támogatással 2021-ig tart. Penk tájékoztatása szerint ma Magyarországon több mint ötvenmillió tonna vörösiszap található Ajka, Almásfüzitő és Mosonmagyaróvár térségében. A projekt során a vörösiszapban található fémek és…

Olvass tovább>>

Magyar csillagászok igazolták a Kordylewski-porhold létezését

Az ELTE kutatói igazolták a Kodylewski-porhold létezését a Földtől mintegy négyszázezer kilométer távolságra. A porholdakat Kazimiezt Kordylewski (képünkön) lengyel csillagász figyelte meg 1961-ben, ám sokan kétségbe vonták létezésüket. Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsővel Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. A magyar kutatók a Monthly Notices of the Royal Society folyóiratban megjelent kétrészes cikkükben úgy vélik, hogy a porhold polarimetriai észlelése rehabilitálja Kordylewski méltatlanul elfeledett és sokak által megkérdőjelezett, 1961-es úttörő fotometriai megfigyelését – olvasható az ELTE honlapján.…

Olvass tovább>>

A magas embereknél fokozottabb a kockázata bizonyos ráktípusoknak

Az átlagosnál magasabb embereknél fokozottabb a kockázata bizonyos ráktípusoknak, mivel a magasságukból adódó nagyobb sejtszámuk több veszélyes mutáció kialakulására ad lehetőséget – állítja a Kaliforniai Egyetem evolúciós, ökológiai és szerves biológiai tanszékének egyik munkatársa, aki a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikálta tanulmányát. Leonard Nunney és kollégái a rákos megbetegedések ismert kockázati tényezőit vizsgáló norvég, dél-koreai, osztrák és svéd tanulmányokat vontak elemzés alá. A kutatók olyan modelleket hoztak létre, amelyekben a már ismert rizikófaktorokat kiegészítették a szervezetben található sejtek számával – írja a medicalxpress.com. A modellek révén…

Olvass tovább>>