Új laboratóriumi technológia segíthet az élővilág diverzitásának megmentésében

laboratórium, kémcső

Termékenységi laboratóriumokban kikísérletezett úttörő technológiával megőrzött növények jelenthetik a biztosítékot a természetben veszélyeztetett növényfajok fennmaradásában. A kutatást ismertető BBC emlékeztet, hogy világszerte példátlan mértékben halnak ki növényfajok: minden ötödik vadon élő növényt veszélyezteti a kipusztulás. John Dickie, a nyugat-sussexi Wakehurstben működő Kew’s Millennium Magbank tudósa szerint az új módszer biztosítékot nyújthat a vadon élő növények megőrzésére. A magbank bomba-, áradás- és sugárzásbiztos tárolást nyújt a növényfajoknak. Egy kitűzött cél szerint 2020-ig a veszélyeztetett növényfajok 75 százalékát akarják elhelyezni a bankban, ám az előrejelzések szerint ez valószínűleg nem teljesül, mivel sok magot…

Olvass tovább>>

Magyarországon is kiépül az agrárinnovációs operatív csoportok hálózata

mezőgazdaság

Magyarországon is kiépül az agrárinnovációs operatív csoportok hálózata, amely segíti a mezőgazdasági innovációban érintett szereplők együttműködését projektjeik megvalósításában – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára. Felidézte, hogy az Európai Unió 14 tagállamában 600 agrárinnovációs csoport működik, Magyarországon vidékfejlesztési forrásból az erdőgazdálkodás, az élelmiszer-feldolgozás és a mezőgazdasági termelés területét érintő agrárinnovációs operatív csoportok létrehozására, beruházásuk segítésére 27 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre és a pályázatok értékelése folyamatban van. A helyettes államtitkár megjegyezte, a magyar innovációs operatív csoportok hamarosan bekapcsolódnak a nemzetközi körforgásba. Hangsúlyozta, az innováció az agráriumban is egyre jelentősebb szerepet…

Olvass tovább>>

Elhunyt Szolcsányi János Széchenyi-díjas farmakológus

Életének 81. évében, hétfőn elhunyt Szolcsányi János Széchenyi-díjas farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa – közölte az MTA. Szolcsányi János (képünkön) a magyar farmakológiai kutatások kimagasló alakja volt, számos gyógyszer kidolgozása fűződik a nevéhez – írják a közleményben. 1938. február 24-én született Budapesten, orvosi diplomáját 1962-ben szerezte meg Szegeden, majd az egyetem Gyógyszertani Intézetének, 1970-től a Pécsi Orvostudományi Egyetemnek a munkatársa, a Gyógyszertani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára, 1991-95-ben tudományos rektor-helyettese, a Pécsi Tudományegyetem doktora és a habilitációs bizottság elnöke volt. 1965-ben a londoni…

Olvass tovább>>

A stressz okozta alvászavar csökkentésén dolgoznak magyar kutatók

alvás

A stressz okozta alvászavar csökkentésének lehetőségén dolgoznak a Magyar Tudományos Akadémia kutatói, akik a közelmúltban a stressz és az álmatlanság összefüggését térképezték fel. Mátyás Ferenc, a kutatócsoport vezetője elmondta: az emberi agy folyamatosan változik, még alvás közben is, a különböző aktivitási szintek között váltásért pedig egy idegsejthálózat a felelős. Hangsúlyozta, minden feladathoz kapcsolódik egy optimális éberségi állapot, amelyben az emberek a legjobban tudnak teljesíteni. Példaként említette, hogy amennyiben egy vizsgahelyzetben túl nagyra nő a stressz, az agyunk „leblokkol”, nem működik megfelelően, hasonlóan ahhoz, ha valaki nagyon elfárad. Mátyás elmondta, jelenleg azon…

Olvass tovább>>

Az eddigi legrégebbi, Jeruzsálemet megnevező héber feliratra bukkantak egy ásatáson

Az eddigi legrégebbi, kétezer éves, Jeruzsálemet megnevező héber feliratot találták meg egy jeruzsálemi ásatáson régészek – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A város nyugati bejáratánál egy új út építése miatt végzett leletmentő régészeti feltáráson bukkantak az oszloptöredékre, amelyen a mai írásmóddal megegyezően szerepel a Jeruzsálem név. „Ez az egyetlen ismert kőfelirat a Második Templom korából, vagyis mintegy kétezer évvel ezelőttről, amely teljes egészében kiírta a Jeruzsálem nevet”- közölte az izraeli régészeti hatóság (IAA) szakembere az Izrael Múzeumban rendezett keddi sajtótájékoztatón. A város nevét ugyanis az eddig…

Olvass tovább>>

Virtuális egészségügyi asszisztenst fejlesztésében vettek részt magyar kutatók

orvos

Virtuális egészségügyi asszisztenst fejlesztettek magyar, portugál és svéd kutatók – közölte a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. A felhőalapú mobil alkalmazás elkészült prototípusa képes az időskorúak vérnyomás-, vércukorszint- és egyensúlytartási adatainak összegyűjtésére, rendszerezésére és kritikus diagnosztikai adatok beérkezése esetén a közvetlen riasztásra is. Az alkalmazáshoz hozzáilleszthető egy személyazonossági adatokat tároló NFC kártya is. A közlemény szerint az utóbbi évtizedben felgyorsult az európai társadalmak elöregedése, így előtérbe kerülnek azok a fejlesztések, amelyek innovatív informatikai megoldásokat nyújtanak az idősödő lakosság életminőségének megtartása, egészségi állapotuk megóvása érdekében. A virtuális egészségügyi asszisztens…

Olvass tovább>>

A második világháború utáni Berlin legnagyobb beruházását indítja el a Siemens

Berlin második világháború utáni történetének legnagyobb szabású magánberuházását indítja el a Siemens, a német fővárosban alapított iparvállalat hatszázmillió euróból (kétszázmilliárd forint) építi meg új innovációs központját, erről szerdán írtak alá megállapodást a városvezetéssel. Berlinben már akkor kialakult a vállalkozásindítás kultúrája, amikor „a Szilícium-völgyben egyetlen garázs sem volt még”, az 1847 óta működő Siemens pedig most visszatér alapításának helyszínére, és itt összpontosítja a negyedik ipari forradalommal kapcsolatos fejlesztéseit – mondta a cég vezetője, Joe Kaeser, miután aláírta a Siemens Campus elnevezésű projektről szóló megállapodást a tartományi rangú főváros kormányzó polgármesterével, Michael…

Olvass tovább>>

A tudományos világ rangos díját nyerte a Nők a Tudományban Egyesület

tudós, laboratórium

A Nők a Tudományban Egyesület (NaTE) nyerte el az „Innovatív tudományok” kategóriában a legjobbnak járó díjat a világ egyik legnevesebb tudományos folyóirata, a Nature Research és az Estée Lauder vállalatcsoport által világszinten meghirdetett pályázaton. A díjjal a független nonprofit szervezetnek azt a mintegy tízéves munkáját ismerték el, amellyel közelebb hozza a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai (STEM) területeket a nőkhöz, lányokhoz, támogatva őket abban, hogy bátran válasszanak ezen tudományos területekhez kapcsolódó hivatást – közölte az egyesület. Az elismert folyóirat idén először hirdette meg az Inspiring Science Award és az Innovating…

Olvass tovább>>

Szojuz-baleset: egy szenzor meghibásodása okozta a szerencsétlenséget

Egy, az első és a második fokozat szétválását jelző szenzor meghibásodása okozta a Szojuz-FG hordozórakéta október 11-i balesetét – jelentette ki Szergej Krikaljov, a Roszkoszmosz orosz állami űrvállalat emberes űrrepülési programjaiért felelős ügyvezető igazgatója. Húsz nappal ezelőtt, nem sokkal a felbocsátása után kényszerleszállást hajtott végre a Nemzetközi Űrállomásra elindított Szojuz FG rakétával felbocsátott Szojuz MSZ-10 orosz űrhajó, a fedélzetén Alekszej Ovcsinyinnel és Nick Hague-gel. Az orosz és az amerikai űrhajós épségben ért földet az ejtőernyővel fékezett visszatérőkabinban. Krikaljov elmondta, hogy az első és a második rakétafokozat rendellenes szétválásának okait vizsgáló…

Olvass tovább>>

A személyiségjegyek és a szívbetegségek kapcsolatát kutatják a Semmelweisen

A személyiségjegyek és a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolatát vizsgálva a Semmelweis Egyetem (SE) orvosainak sikerült azonosítaniuk olyan temperamentumtípusokat, amelyek összefüggésbe hozhatók a magas vérnyomással, illetve a koszorúér-betegséggel – közölte az egyetem docense. Maurovich-Horvát Pál hozzátette: kardiológusok már korábban kimutattak kapcsolatot a különböző személyiségjegyek és a betegségi rizikófaktorok között, de a SE kutatóinak egy lépéssel tovább jutva a személyiségjegyek és a konkrét betegséget között is sikerült összefüggést találniuk. A kutatás eredményét felhasználva lehetőség nyílik a betegek mielőbbi azonosítására, ami kiemelten hasznos, mivel Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok…

Olvass tovább>>

Innovációs célú megállapodást kötött az ITM és a Közbeszerzési Hatóság

Kézfogás

Együttműködési megállapodást kötött szerdán Budapesten az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a Közbeszerzési Hatósággal (KH) az innovációs célú közbeszerzések támogatására. A megállapodás aláírásán Rigó Csaba Balázs, a KH elnöke a közpénzek felhasználásában, az állami vállalatoknál is indokoltnak nevezte az innovációs és fenntarthatósági szempontok érvényesítését. Mindezt a magyar gazdaság versenyképességének és a hatékonyságának javítása is megköveteli – tette hozzá. Felidézte, hogy a hatóság 2018-ra meghirdette a fenntartható közbeszerzések évét, hogy előtérbe állítsa az innovatív, a zöld célú és a szociális szempontú közbeszerzéseket. A KH innovációs partnerségi útmutatója a Miniszterelnökség elé került…

Olvass tovább>>

Százezer euróval kecsegtetik a legjobb európai villamosenergia-tárolással foglalkozó startupot

A fenntartható energiával foglalkozó európai innovációkat felkaroló InnoEnergy nemzetközi pályázatot hirdetett. Keresi a kontinens leginnovatívabb, villamosenergia-tárolásra fókuszáló startup vállalkozásait. A legjobb tizenöt pályázó személyre szabott, hozzáadott értéket kínáló csomagban fog részesülni, míg a nyertes százezer euróval lesz gazdagabb. A European Battery Alliance-szel (EBA) való együttműködés keretén belül, az InnoEnergy azokat az induló vállalkozásokat támogatja, amelyek az elektromosenergia-tárolás területén képesek innovatív technológiák vagy üzleti modellek koncepcióinak felmutatására. Elsődlegesen a közlekedéssel, a hálózatokkal, az elosztással és a mobil energiatárolással kapcsolatos elektromosenergia-tárolási fejlesztéseket keresik, továbbá az energiahatékonyságra és a káros anyagok kibocsátásának csökkentésére…

Olvass tovább>>

A legérdekesebb magyar innovációk között az ImmunoGenes

„Teret adunk az innovációnak” címmel magyar innovációs program indult, melynek első állomásaként jelent meg a „100 legérdekesebb magyar innováció” című kiadvány, amelyben több mint kétszáz oldalon olvashatunk a legérdekesebb mai magyar találmányokról és fejlesztésekről. A kiemelt innovációs projektek között szerepel a 2007-ben alakult ImmunoGenes is, melynek vezetője Kacskovics Imre, az ELTE Immunológiai Tanszék egyetemi tanára. Kacskovics Imre kollégáival együtt 2007-ben olyan új eljárást fejlesztett ki, amelynek révén genetikailag módosított állatokban jelentősen növelni lehet az ellenanyag-termelés hatékonyságát. Az eljárás hasznosítására kollegájával, Bősze Zsuzsannával, a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) tudományos tanácsadójával 2007-ben…

Olvass tovább>>

Átadták a Bábolna TETRA Kft. genetikai kutatóbázisát a Vas megyei Uraiújfaluban

Átadták a Bábolna TETRA Kft. baromfi-genetikai kutatóbázisát a Vas megyei Uraiújfaluban, amelyben olyan új hibridek kitenyésztésén dolgoznak majd a kutatók és szakemberek, amelyek amellett, hogy jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz, jól tűrik a magasabb környezeti hőmérsékletet, különleges krémszínű tojásokat adnak. A kutatóközpont átadása után Nagy István agrárminiszter (képünkön) kijelentette: fontosnak tartja, hogy a kutatás-fejlesztés az agráriumban is minél hangsúlyosabban megjelenjen, erre jó példa szavai szerint a Bábolna TETRA Kft. kutatóbázisa is. Hozzátette: ahhoz, hogy a piaci versenyt állni tudjuk, természetesen használni kell mindazon kutatási eredményeket, amelyek az egyetemi kutatóközpontokban megszületnek. A Bábolna…

Olvass tovább>>

A temperamentum kapcsolatban állhat a szív-és érrendszeri betegségekkel

A személyiség egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálva a Semmelweis Egyetem kutatói azonosítottak olyan temperamentumtípusokat, amelyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjainak közös kutatása a jelenlegi rizikóbecslő módszerek tökéletesítéséhez járulhat hozzá – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján. Rihmer Zoltán, a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika címzetes egyetemi tanára és Gonda Xénia egyetemi adjunktus vizsgálta hazánkban először az affektív temperamentumok és a krónikus, elsősorban pszichiátriai megbetegedések közötti összefüggést, és az ő…

Olvass tovább>>

Kutatják a vörösiszap újrahasznosítási lehetőségeit

vörösiszap

Mintegy másfél milliárd forintból kutatja a vörösiszap újrahasznosítási lehetőségeit egy öttagú konzorcium – jelentette be a projekt vezetője kedden Székesfehérváron, sajtótájékoztatón. Penk Márton elmondta, a konzorcium célja a hazai, elsősorban az ajkai vörösiszap-tározókban bányászati és vegyipari hulladékként lerakott vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeinek kutatása, valamint hasznosítási eljárások és technológiák fejlesztése. A projekt mintegy másfél milliárd forintból, több mint egymilliárd forint európai uniós támogatással 2021-ig tart. Penk tájékoztatása szerint ma Magyarországon több mint ötvenmillió tonna vörösiszap található Ajka, Almásfüzitő és Mosonmagyaróvár térségében. A projekt során a vörösiszapban található fémek és…

Olvass tovább>>

Magyar csillagászok igazolták a Kordylewski-porhold létezését

Az ELTE kutatói igazolták a Kodylewski-porhold létezését a Földtől mintegy négyszázezer kilométer távolságra. A porholdakat Kazimiezt Kordylewski (képünkön) lengyel csillagász figyelte meg 1961-ben, ám sokan kétségbe vonták létezésüket. Egy képalkotó polariméterrel fölszerelt földi távcsővel Slíz Judit, Barta András és Horváth Gábor új, polarizációs bizonyítékot találtak a Föld-Hold rendszer L5 Lagrange-pontja körüli porhold létezésére. A magyar kutatók a Monthly Notices of the Royal Society folyóiratban megjelent kétrészes cikkükben úgy vélik, hogy a porhold polarimetriai észlelése rehabilitálja Kordylewski méltatlanul elfeledett és sokak által megkérdőjelezett, 1961-es úttörő fotometriai megfigyelését – olvasható az ELTE honlapján.…

Olvass tovább>>

A magas embereknél fokozottabb a kockázata bizonyos ráktípusoknak

Az átlagosnál magasabb embereknél fokozottabb a kockázata bizonyos ráktípusoknak, mivel a magasságukból adódó nagyobb sejtszámuk több veszélyes mutáció kialakulására ad lehetőséget – állítja a Kaliforniai Egyetem evolúciós, ökológiai és szerves biológiai tanszékének egyik munkatársa, aki a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikálta tanulmányát. Leonard Nunney és kollégái a rákos megbetegedések ismert kockázati tényezőit vizsgáló norvég, dél-koreai, osztrák és svéd tanulmányokat vontak elemzés alá. A kutatók olyan modelleket hoztak létre, amelyekben a már ismert rizikófaktorokat kiegészítették a szervezetben található sejtek számával – írja a medicalxpress.com. A modellek révén…

Olvass tovább>>

Újabb fosszíliákkal bővült a szegedi dinoszaurusz-kiállítás

Hungarosaurus

Újabb fosszíliákkal bővült a szegedi Móra Ferenc Múzeum dinoszaurusz-kiállítása, a Dunántúlon talált leleteket először szombaton, a Múzeumok Őszi Éjszakáján láthatja a közönség, amikor tárlatvezetések és előadások is várják az érdeklődőket. Varga András, a múzeum természettudományi osztályának vezetője az anyagot bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy egészen húsz évvel ezelőttig nem találtak dinoszauruszleleteket a mai Magyarország területén. A Veszprém megyei Iharkúton egy akkor még működő bauxitbánya területén Ősi Attila irányításával indult ásatás, melyen az elmúlt két évtizedben csaknem tízezer lelet, köztük sok dinoszauruszmaradvány került elő. A felfedezett őshüllők közül a legismertebb az…

Olvass tovább>>

Az agy állapotát meghatározó, alapvető fontosságú hálózatot fedeztek fel magyar kutatók

agy

A stressz és az álmatlanság kulcsrendszerét fedezték fel az agyban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói, eredményük utat nyithat az alvászavarok kezelése és radikálisan új típusú altatók fejlesztése felé – közölte az Akadémia. Az MTA közleménye szerint Acsády László, Mátyás Ferenc és munkatársaik (MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, illetve MTA Természettudományi Kutatóközpont) egy olyan idegsejthálózatot fedeztek fel, amely azért felelős, hogy beállítsa agyunk éberségi állapotát. A felfedezést leíró cikk a Nature Neuroscience tudományos folyóirat honlapján jelent meg. Mint írják, mindenki megtapasztalta már, milyen az, amikor kiélesednek az érzékei. Egy sötét erdőben…

Olvass tovább>>